Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-20 / 25. (973.) szám

Budapest, 1928. június 20. jfo^ißO^jy^hSwP 9 Ha csecsemők születnek, miért nem születnek óvónők is? — A svédek négy­szeres „urrá‘l-ja — Gumibot} vagy kard? — A szegényházi husosfazékban hatszor fő hetenként hús — Hátborzongató előadás a „vándorló“ hallottakról A SVÉDEK tiszteletére, akik a XII. Károly svéd király emlékezetét hirdető dombormű leleplezése al­kalmából jártak Budapesten, a főváros vendég- szerető szokásához híven bankettet adott. Nagy­szerű vacsorát szervírozott ezúttal is Gundel mes­ter a Gellért szállóbeli éttermében. Minden együtt volt, ami egy ízletes vacsorának a kelléke. Sőt utána még szivarral és cigarettával is kedveskedtek a ven­dégeknek. Mindenki egy, a főváros színeivel átkötött csomagocskát kapott, amelyben jónéhány cigaretta és szivar simult egymáshoz. A stílusossá^ ked­véért svéd gyufa is (amiről most olyan sokat be­szélnek) került a dohányfélék mellé. A svédek ért­hető módon el voltak bűvölve a vendégszeretet messzemenő megnyilatkozásától. Nem csoda tehát, hogy a szónokuk, egy fehérszakállas, frakkos bácsi, akinek a mellén a kitüntetések és érdemrendek egész sora díszlett, Budapestet röviden „erste Kongress- stadt“-nak nevezte. Ez lefordítva annyit jelent, hogy a magyar főváros a legelső az egész világon, amely a kongresszusokat, a vendégfogadásokat így tudja megrendezni. A szónok megállapítását, illetve ezt az arany- igazságot a svéd vendégek négyszeres „Urrá“-val pecsételték meg. Igen érdekes volt a jelenet. A ven­dégek adott jelre egyszerre felpattantak^ a helyük­ről és folyton erősbödő hanglejtéssel elkiáltották: — Úrrá! Úrrá!! Úrrá!!! Úrrá!!!! A Gellért-szálló eléggé stabil épülete^ is meg­rengett belé. Mikor így szépen kléljenezték magu­kat, koccintottak és ittak az egészségünkre. A magyarok háromszor éljeneznek, a svédek pedig négyszer urráztak. „Három a magyar igazsál;!“ szokás mondani. A svéd igazság úgy látszik négy. □ AZ ÓVÓNŐK száma mindig kevesebb lesz Buda­pesten. Ezt olvassuk ki egy jelentésből. Egyre fogy a derék óvónők száma, azoké a kedves, barátságos hölgyeké, akik az első versikére tanítják meg az apró gyermekeket és akik a játékos kedvet nevelik belé­jük. Ha a mai .sivár életet és a gyermekek korai öre­gedését tekintjük, akkor azt kellene mondanunk, hogy adjon az Isten ezekből a kedves kisasszony- kákból és jóságos nénékbői minél többet, mert most van igazán szükség reájuk. Békében, amikor min­denkinek aranylott a kedélye a nyugodt élet nap­sugarától. nem volt annyira fontos az óvónénék munkája, mint manapság. Most a kicsinyek élete is kedélytelen, éppen azért, mert a felnőtteké az. A gyermek korán megismerkedik a gondokkal, a nél­külözésekkel, mert sajnos hiába is takargatják a szü­lők, nem képesek mindent annyira beburkolni az ön­csalás szivárványos színeibe, hogy azokból a féltett és dédelgetett kicsiny valamit meg ne tudjon. Ezért kell csodálkozni azon, hogy az illetékesek —- akik egyre-másra szerveznek és létesítenek mindenféle furcsa pozíciókat — ezzel az óvónő-csökkenési jelen­séggel nem törődnek. A statisztika szerint 9300 apró­ság jár óvodába, akikre a helyettesekkel együtt ösz- szesen 230 óvónő ügyel. A helyettesek nélkül 210 a létszám. Bizony édeskevés. Kevés annál is inkább, mert fordított arányban történik a csökkenés. Minél több ci gyermek, annál kevesebb az óvónő. Ebben p;e,_ dig nincs logika. Hat évvel ezelőtt, 1922-ben 6454 gyermek mellett 304 óvónéne működött, most pedig, amikor közel háromezerrel több a gyermek, majdnem százzal kevásebb, aki reájuk felügyel. Ez pedig nem lehet máskép, mint hogy újabban már csak csecsemők születnek, de óvónők nem... □ GUMIBÓTOT kíván Auep Pál a közlekedési ren­dőröknek a kard helyébe. Az indokolás az, hogy a „K“ betiis rendőröknek nagyon megnehezíti a szol­gálatát a hosszú kard. Ott áll a közlekedési rendőr a legforgalmasabb forgalom közepette és irányítja Bu­dapest uccáinak áramlását. Szinte félpercenként kell jobbraát-ot. balraát-ot csinálnia, közben pedig a hosszú kard veri a földet és akadályozza a könnyed mozgást. Ez nyilván respektálandó szempont. De azért a magyar virtus megkívánja a kardforgatást. A kard LICSÁ JER JÁNOS Budapesti autórugógyártó és javítóüzeme Budapest, VIII., Thék Endre ucca 14 (Óriás ucca 14) Telefon: József 463-51 Mindenféle autóEpushoz kész rugók raktáron sokkal inkább a bátorság szimbóluma, mint a gumi­bot, s ha már mindenáron el kell viselni a rendőr szigorúságát, akkor százszor inkább kardlap formá­jában jelentkezzék az, mint annak a buta. érzéket­len és vaskos gumidorongnak a képében. Hiába mondja Auer, hogy Amerikában és másutt is gumibot a rendőr fegyvere. Ha gumibotról van szó, akkor nem az amerikai rendőr jut az eszünkbe. Ne kísértsenek azzal a gumibottal... 0 „BÉKEBELI“ kosztot kapnak ezentúl a szegény­házak ápoltjai. Igazi békebelit, egyszóval háború­előttit. Öröm sikong a szívünkben. De bocsánat, mi is az a békebeli koszt, mert mi már elfelejtettükLiber tanácsnok úr megmagyarázta. A békebeli koszt... a békebeli koszt... az hetenkint hat húsosnapot jelent. Hét ebéd közül hat alkalommal tehát hús is lesz a leves és az eddig üres főzelék mellé. A szegény­házakban megszűnik a „hústalan nap“ szomorú' em­lékű intézménye. A hajdani „gazdag házakban“ most kezdik be­vezetni. A polgárcsaládok, amelyek valaha büszkén di­csekedtek a „jó polgári koszt“-tal, a hat húsosnap visszaállítása helyett éppen újabban határozták el, hogy már a hetedik napon sem esznek húst... Ezek után olvasni fogunk apróhirdetéseket, amelyek így szólnak: „Szegényházi ápoltnak leve­lezőlaphívásra házhoz megyek. Hat húsosnapot szí­vesen végigeszem, szegényházi húsosfazék mellett készséggel elhelyezkedem. Jelige: „Hét szűk esz­tendő ..." m FURCSA dolgot mesélt el Kiss Menyhért bi­zottsági tag a főváros legutóbbi közgyűlésén. Szinte hátborzongató volt, amint előadta, hogy a farkasréti temetőben a halottak valósággal „ván­dorolnak". Csak az idegizgató ponyvaregényekben lehet ilyesmit olvasni. Éjféli harangszóra a halottak kikelnek a sírjukból és fehér lepelben kísérteiként megindulnak a város felé... Idegzetünk a háború viszontagságos esztendeinek ellenére is eléggé te­herbíró, de hát ez azért mégis több annál, amit egy ember lefekvés előtt elbír. Azon az éjjelen, amikor Kiss Menyus a farkasréti temető, úgy látszik, csak általa ismert titkairól előadást tartott a közgyűlésen, a legnyomasztóbb álmok gyötörtek. Hát hogyne, amikor ilyenekről hall az ember, hogy a temető talaja folyton süpped, aminek következtében a ko­porsók is változtatnak helyzetükön és odább csúsz­nak. A fel nem tartóztatható és szinte állandó talaj- süllyedés következtében megtörtént már az is, hogy exhumálás alkalmával a kiemelendő koporsót és hamvakat a harmadik, sőt negyedik sírkő alá csúszva találták meg. Mintha csak az elhúnyt, meg­unván az „örgk“ nyugalmat, vándorútra indult volna. Elment vizitelni a szomszédhoz, vagy ahhoz a régi jó ismerőshöz, akivel annyi kellemes órát töltött együtt az életben. Hát már a halottak is lecsúsznak? Mert az élők ... Jobb arról nem beszélni. Gyuribandi. 1,024.600 pengő a ferenc­városi kikötő befejezésére 50.000 pengő bevétel! remélnek az első évben A gyakran emlegetett és sok viszontagságon át­esett ferencvárosi helyi kikötő építkezése rohamosan közeledik a teljes befejezéshez. Egymillió pengőnél valamivel több az az összeg, amire a további munká­latok elvégzéséhez szükség van. Most készül a felső, záró-rakpart, egy kisebb, 50.000 pengős üzemi épü­let, a központi igazgatóság emeletes pav ill ónja és egy 130 méter hosszú, 25 méter széles, földszintes tár­ház. A központi irodaépület 220.000 pengőbe, a föld­szintes raktár 320.000 pengőbe kerül. A készülő ki­kötői főút a vasúti aluljárók létesítésével együtt már készül s az ehhez szükséges fedezet már az idén ren­delkezésre állott. Most készült el az 1929. évre, vagyis a megnyitás első évére vonatkozó költségelőirányzat is, amely az előbb említett építkezéseket beleértve, 1,024.600 pengős kiadási főösszeggel záródik, míg a várható bevételeket 50.000 pengőben kontemplálja az előirányzat. Ez a bevétel úgy rekrutálódik, hogy 10.000 pengőt part­bérekből, 15.000 pengőt a tárház bérletéért összesen, 25.000 pengőt pedig az emelődaruk használatáért re­mélnek beszedni. Mindez természetesen önkényes kombináció, mert még mindig nincs tisztázva, hogy melyik ügyosztály lesz a kikötő gazdája, nemhogy arról kalkulálhatna valaki, hogy mekkora lesz a befolyó bevétel, annál kevésbbé, mert még a díjtételek megszabásával sem foglalkozott senki. A műszaki részen kívül hiányoz­nak mindazok az előfeltételek, amelyek a kikötő megnyitásához okvetlen szükségesek, illetve amelyek nélkül a kikötő megnyitása elképzelhetetlen. AKOVSKY _aI, CPDCUP FfilJp Szátz-Cobnrg Gőtluil ■ herctg ö királyi Femég# n j i mi iL . 4 uradalmi építésze Budapest, VII. Abonyl-u. 4, telefon , j. m-n CSÁSZÁR IMRE LINOLEUM-, GUMMI- ÉS PARAFAPADLÓK SZAKSZERŰ KÉSZÍTÉSE Budapest, IX., Lónyay-ucca 11. Tel.: }. 325-58. Beton-, Estrich- és Asbest-aljzatok. ERDÉLYI _________________ _____________ MUINTEZETE ud vari fényképész IV., Semmelweis ucca 2. n ÉS HALL mwi.iMi Budapest VI, Llsz! Ferenciért G|étzsé^figyl bercadtié—k -CsSnk -MAszald cikkek - Fémfyártás HUBERT TAX KERTÉNIŐ ÉS NÖVÉNYaÖlCSÖNZÖ KERTÉSZET Cégtulajdonos TAX JULIA Budapest, VI!., István-út 50. Telefon : József 391—51. örnerJ.ésTársa Gépgyár Részvénytársaság Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncgyár Vasöntöde Telefon L 905-74, 905 75 BUDAPEST, V., Váczi út 48 Alap. 1867. W [Kressalek Testvérek és Patyi | asztalosáru gyára I Budapest, VI., Országbíró ucca 63. f Telefon : Lipót 913—74. IB) gw®!--(öl ©«I ©Mi • VV&S-SSMS® f ®I.K'0:®Ö!Í4!pó l;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents