Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-06 / 23. (971.) szám
Budapest, 1928. június 6. 5 HOGYAN LETT A PESTI L Ó VONATBÓL villamos-vasút és a„Zöld-udvar“-ból vásárcsarnok A „törzsfönök“győzelmes kampánya a jo év előtti Városháza ellen — Kik adták az első pénzt a jánoshegyikilátóhoz A 70 ÉVES GLÜCK FRIGYES HARCOS EMLÉKEI 'Iram-vezető volt negyven éven át, a főváros szédületes fejlődésének majdnem minden jelentős mozzanata egybeforrt a nevével és ebben a szakadatlan, pillanatig sem szűnő, alkotó agilitásban frissen, fiatalosan őrizte meg tettrekész rugékonyságát a Panno- nia-szálló tulajdonosa. Glück Frigyes, aki most töltötte be 70-ik életévét. Mint a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, évtizedeken át serénykedett, buzgólkodott, hogy szépítse, fejlessze ezt a várost, amelynek rengeteg ma már meglevő fontos intézménye eredetileg az ő fantáziájúban született meg. Munkakedvét és a főváros iránt érzett olthatatlan szeretőiét azonban nem lanyhították el e munkás évtizedek: a főváros törvényhozásában, mint az Egységes Községi Polgári Párt köztiszteletben álló tagja, ma is élénken részt vesz. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Glück Frigyes kormányfőtanácsosi, aki emlékeinek színesen gazdag tárházából válogatta ki az alábbi, multba-veszett epizódokat: — A Józsefváros az én pátriám — kezdte emlékeit. — a Józsefvároson keresztül forrt egybe életem Budapest utolsó négy évtizedének történetével. A Rémi-párt tagjaként választottak be a közgyűlésbe, amelynek a háború kitöréséig 21 éven át voltam egyfolytában tagja. A háborút követő zűrzavaros időkben egy cikluson visszavonultam a főváros politikai életétől. majd az Egységes Községi Polgári Párt tagjaként ismét megválasztottak és így megint csak belekerültem a közgyűlésbe. A lóvonat és a villamos harca ? — Első nagy várospolitikai kampányom a villamosvasút érdekében folyt le. Én. aki láttam az első lóvasút indulását a Károly-kaszárnyától Kőbánya felé, nem estem azoknak az embereknek hibájába, akik ifjúságuk forradalmi eseményeit az idők végéig akarják konzerválni. Bármily újszerű volt is annakidején a lóvonat, az elsők közt voltam, akik felismerték a villamosvasút jelentőségét. Minden erőmmel Hűvös József mellé álltam, aki akkoriban pártvezérünk: a Józsefváros ..törzsfönöke“ volt. Nehéz dolgunk volt, mert a lóvasút vezérigazgatója, Jelűnek Henrik mellett állt a várost tanács és a közgyűlés nagyrésze, nemkülönben a bankok, amelyek valamennyien erősen érdekelve voltak a lóvasútnál. De végre kiverekedtünk egv próbavonalat a Teréz- köruton, a Nyugati pályaudvartól a Király uccáig, nem sokkal később pedig megkaptuk a Baross uccára a koncessziót, végül aztán a lóvasút koncessziójának meghosszabbításánál a városi tanács kötelezte Jelli- nekéket vonalaik elektrifikálására. Hosszú harcok után és árán így született meg Budapesten a villamos- vasút. A harcos emlékekre felcsillan Glück Frigyes szeme. így folytatja: A »Zöld-udvar« a Vásárcsarnok ellen —- Ugyanilyen elkeseredett küzdelmek révén tudtuk csak kiverekedni a vásárcsarnokok létesítését. Amikor Matuska közélelmezési tanácsnokkal megkezdtem a kampányt. felzúdult az egész belvárosi kofa- és kereskedőtársadalom. A „Zöld-udvar" és a Hal-tér árusai a mai Erzsébetidé környékén exisztenciájukat féltették a magasabb helybérű vásárcsarnoktól, a mellett az egész főváros ide járt akkoriban vásárolni: attól tartottak, elszokik tőlük a közönség. Fölösleges elmondanom az ellenünk támadt felzúdulás valószínűtlenül hangzó részleteit, elég az hozzá, hogy végre mégis mi kerekedtünk felül és egy szép napon átadták a forgalomnak az első budapesti vásárcsarnokot, a központit. amelyet aztán sorra követtek a kerületiek. —- Ezeknél jóval könnyebben sikerült rekonstruálhatni a Vágóhidat és felépíttetni a Sertésvágó- hidat. Szép nagy munka volt az elöljáróságok reorganizálása, főleg pedig a népjóléti intézmények létesítése. Büszke vagyok rá, hogy a mi kerületünknek, a Józesfvárosnak volt először foglalkoztatóműhelye. napközi otthona, népkonyhája, olvasóterme és diák-menzája. Hamvai Sándor elöljáró, Havas Rezső és én létesítettük ezeket az intézményeket, majd mi propagáltuk teljes erőnkből, úgyhogy végre is a többi fővárosi kerületben is létesültek hasonló intézmények. A gellérthegyi Pantheon Iratai közt keresgél Glück Frigyes. Elsárgult, 30 év előtti újságcikkek kerülnek elő: Glück Frigyes pendítette meg először a jánoshegyi kilátótorony építkezésének eszméiét. Gyakorlati ember létére mindjárt nagyobb összeget is szerzett: a vendéglősök nemzetközi kongresszusát felvillanyozta a budai hegyek szépségéről tartott előadásával, úgyhogy a 25 év előtti kongresszus résztvevői azon nyomban jelentékeny összeggel járultak hozzá a Jánoshegyen építendő monumentális kilátótorony felépítéséhez. A Gellérthegy most aktuálissá vált kiépítése különös értéket kölcsönöz Glück Frigyes 30 év előtti tervének. Azt ajánlotta, hogy a Gellérthegyen építsék fel a nemzet Pan- theonját. E célra legalkalmasabbnak gondolta Mátyás király hajdani, pompás budai várának rekonstruálását. De nem lehet felsorolni azt a számtalan érintkezési felületet, ahol Glück Frigyes egyéni élete belekapcsolódik a főváros utóbbi 40 esztendős, hatalmas iramú fejlődésének meseszerű történetébe. Glück Frigyes most 70 éves. Reggeltől késő estig azért dolgozik, amit „közügynek“ szokás nevezni. Ezt teszi ilyen hetven év után ... Németh Károly A gellérthegyi világkiállítás előkészületei A pénzügyi hozzájárulásról a tanács még e héten határoz A napokban tartotta választmányi ülését József I Ferenc királyi herceg elnöklésével a Budapest Fürdő 1 város Egyesület. Az ülésen a többi között megjelentek: Némethy Károly dr. v. b. t t., ny. államtitkár, Drasche-Lázár Alfréd ny. miniszter, Benczúr Gyula dr. egyetemi tanár, Vámossy Zoltán dr., a Balneológiái Egyesület elnöke, Matkovits Béla ny. főispán, Vargha László kormányfőtanácsos, Gerlóczy Zsig- mond dr., az Orvosszövetség elnöke, Leidenfrost Aurél miniszteri tanácsos, Gerevich Zoltán miniszteri osztálytanácsos, Szesztay Sándor műegyetemi tanár, Bánlaky Géza vezérigazgató, a I3alneológiai Egyesület alelnöke és még számosán. József Ferenc főherceg elnöki megnyitó beszéde után Szviezsényi Zoltán nyugalmazott miniszteri taI nácsos, a Fürdőváros Egyesület ügyvezető igazga- 1 tója beszámolt a Gellérthegyre tervezett nemzetközi fürdőügyi és idegenforgalmi kiállítás jelenlegi stádiumáról és jelentőségéről. — Bethlen István gróf miniszterelnök — mondotta — a kiállítási tervek alapos tanulmányozása után a legmesszebbmenő jóakaratáról biztosította a kiállítás vezetőségét és kijelentette, hogy a Gellérthegyen rendezendő kiállítás magyar szempontból oly nagyjelentőségű, hogy úgy országos, mint fővárosi érdekekből mindent el kell követni annak megvalósítására. — A kiállítás költségeinek fedezését a következőképp állapították meg: a kormány részéről 1.200.000 pengő, a főváros hozzájárulása eddig 400.000 pengő, a bankok részéről 300.000 pengő, az Államvasút hozzájárulása 160.000 pengő, összesen: 2.160.000 pengő. A főváros hajlandóságot mutat a sikló megépítésére. Ha a főváros nem szerzi meg most a Citadellát, akkor száz évig nem vásárolhatja meg. Újabban azonban a tanács jóakaratúan foglalkozik az üggyel. Ha június 15-ig nem kezdhetik meg a munkát, akkor a felelőséget az egyesület elhárítja magáról. Beszámolója végén József Ferenc királyi herceg munkásságát emelte ki. Ezután a királyi herceg a kiállítás vezetőségének háláját tolmácsolta Bethlen István gróf miniszterelnöknek, aki mellett lelkesen tüntettek az ülés résztvevői. A tanács javasolni fogja a kívánt pénzbeli hozzájárulást Itt említjük meg, hogy időközben Vass József népjóléti miniszter tanácskozott a fővárosi pártok vezéreivel, hogy járuljanak hozzá, hogy a főváros a már beígért 400.000 pengős hozzájárulását emelje löl az állami hozzájárulás magasságára: 1,200.000 pengőre. így körülbelül 3 millió pengő állna rendelkezésre, amely összeg elegendő volna a gellérthegyi építkezések fedezésére. Minthogy a pártvezérek hajlandóságát Vass miniszternek sikerült kieszközölni, a tanács még e héten foglalkozik a kérdéssel, amely a pénzügyi bizottság legközelebbi ülése elé kerül és végső fokon e hó 13-án a közgyűlés is hozzájárulhat a financiális rész kívánt megoldásához. így aztán végre hozzá lehet fogni a nagy tervek megvalósításához, amely végeredményben Budapest soha el nem képzelt föllendüléséhez fog vezetni. e&eíe Özíöfa mér note Vízmüvek vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és léqszeszberendezések tervezése és kiv tele I Budapest II, Zsig mond u. 1. Tel. automata514-80 Ne vigye pénzét külföldre 1 M-Z’&xám. és mús fcülföldi fUíPdLÖ Sietheti t ti vessz a Sw’éiBIs.emw'i Szanatórium H/laggasEatiL f[&3® xrsj klimatikus, diétás gyógyintézet a város belsejétől 15 ’percnyire Mtiilí&fi Í idegbetegek, vérszegények, asztmások, gyomor-és bélbetegek, cukor-, vese-, szívbetegek és egyéb belső bajokban szenvedői: részéve CSIMÁR KÁROLY ÉPÍTŐMESTER TERVEZŐ ÉS VÁLLALATI IRODÁJA teoftva Budapest, I., Böszörményiút 18 kt&Ío-86 MURARO JÁHöS üzem BUDAPEST VI., Benczúr-ncca 3. (FelsSerdősor sarok) Telefon : T. 263-56.
