Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-05-16 / 20. (968.) szám

Budapest, 1928. május 16. j/ovrikoFHiim^ 5 Kozma Jenő dr. a gellérthegyi tervekről, a Községi Takarékpénztárról és lord Harmsworth budapesti látogatásáról A kormánynak hozzá keil járulnia a gellérthegyi sikló költségei­hez is, vagy kamatmentes kölcsönt kell nyújtani a fővárosnak — A Községi Takarékpénztár vezérigazgatójának már jelen kell lennie az intézmény megszületésénél Az Egységes Községi Polgári Párt elnökének, i dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselőnek a Kővárost Hírlap legutóbbi számában közölt nyi­latkozata, amely nagy koncepciójú gazdasági akció megindítását jelentette be, politikai körök­ben nagy feltűnést, a főváros közönségének szé­les rétegeiben pedig élénk megelégedést keltett. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan a legutóbbi na­pokban előtérbe került a Gellért-hegyen létesí­tendő állandó kiállítási terület problémája is. Az aktuálitások között szerepel a Községi Takarék- pénztár ügye is, amelynek most már véglegesen meg kell oldódnia. Ezekről a kérdésekről, valamint a legköze­lebbi jövő községi feladatairól beszéltünk dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselővel, az Egységes Községi Polgári Párt elnökével, aki a következőket mon­dotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A legaktuálisabb kérdés ezidőszerint a jövő év májusában rendezendő fürdőügyi kiállítás problémája. A fürdőügyi kiállításra írna üköző an a kormány tett egy propoziciót, amely szerint 1,200.000 pengővel hoz­zájárni a kiállítással kapcsolatos gellérthegyi mun­kálatok költségeihez, ha a főváros ugyanekkora ösz- szeget áldoz ezekre a célokra. Erről a kérdésről be­ható tárgyalások vannak folyamatban. Nekem az az álláspontom, hogy nem elégedhetünk meg az állam által fel­ajánlott összeggel, mert nem vállalhatjuk az esetleges többletkiadások rizikóját. Az én véleményem szerint a kormánynak hozzá kell járulnia a sikló költségeihez is. A gellérthegyi sikló, amelynek fölépítése mindenféle kiállítástól függetlenül is rendkívül fontos feladat, — előreláthatóan 1,500.000 pengőbe fog kerülni. Ennek az összegnek a felét szin­tén az államnak kell vállalnia, a főváros fizeti az ösz- szeg másik felét. Ugyancsak — ismét a kiállítás ren­dezésétől teljesen függetlenül — fontos kérdés a köz­müvek létesítésének kérdése is. A közmüvek létesí­tése, valamint az utak rendezése 1,100.000 pengőt fog felemészetni. Ha másként nem lehet a siklót felépíteni, tegyen a kormány olyan koncessziót, hogy a sikló felépítésére kamatmentes kölcsönt ad a fővárosnak. Ismétlem, itt az egész kérdésikomplexum még beható tanácskozást igényel, a döntés azonban rendkívül sürgős, mert hiszen 1929 májusában balneológiái nem­zetközi kongresszus és ezzel kapcsolatosan fürdőügyi világkiállítás lesz Budapesten, amelynek sikerét nem veszélyeztethetjük, annál kevésbé, mert hiszen már eddig is tizenegy külföldi állam jelentette be rész­vételét. — Ami a Községi Takarékpénztár létesítésével kapcsolatos problémákat illeti, a leghatározottabban meg kell cáfolnom azokat a híreket, amelyek arról szólallak, hogy a Községi Takarékpénztár vezetőpozi- cióiról, a személyi kérdésekről már megtörtént volna a döntés. Ezekből a hírekből egyetlen szó sem igaz: a személyi kérdések a pártok közös elhatá­rozása alapján lesznek csak elintézhetők. Én a magam részéről szükségesnek tartom, hogy a vezérigazgatói állást, minden más állásnál előbb és pedig már most, a közeli jövőben betöltsük, mert a Községi Takarékpénztár vezérigazgatójának már az intézmény megszületésénél jelen kell lennie. A vezér- igazgatónak haladéktalanul és fokozott mértékben kell érdeklődnie az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár egész gesztiója iránt. Én továbbá a magara részéről azt tartom, hogy mielőbb végre kell hajtani a főváros 12-es bizottságának azt a határozatát, amely sze­rint két bizottsági tagot ki kell küldeni figyelőnek az Egyesült Fővárosi Takarék- pénztár felszámolásához. A 12-es bizottság a megfigyelői tisztségre Ereky Ká­rolyt és Friedrich Istvánt küldte ki. Kívánatos volna, hogy mielőbb működésbe lépjenek és feltétlenül szük­séges, hogy a kormány is elküldje oda a maga pénz­ügyi szakértőjét. Szóvátettük Rothennere lord fiának, Esmond Harmsworth lord angol képviselőnek budapesti látogatását. Erre vonatkozóan Kozma Jenő a kö­vetkezőket mondotta: — Nagy örömmel várjuk Rothermere lord fiának Budapestre érkezését. Esmond Harmsworth lord angol képviselő aS nekünk kedves ismerősünk, akit határtalan szeretettel es nagy lelkesedéssel várunk Budapestre. Reméljük, hogy a látogatás és ittidőzés széles pro­gramjában nekünk is jut időnk és alkalmunk arra, hogy a magyar igazság hatalmas bajnokának fiával érintkezhessünk. Á főváros törvényhatósági bizott­sága — mint ismeretes — Rothermere lord fiát dísz­közgyűlésen fogja üdvözölni. Kozma Jenő végül közölte a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy az Egységes Községi Pol­gári Párt gazdasági programját most készítik. A párt rövidesen abba helyzetbe kerül, hogy ezt a programot tárgyalás alá veheti. Rákospalotát bekapcsolják a megyeri vízművekbe A főváros ötven százalékos engedménnyel szállítja a vizet. — Sikertelen tárgyalások Pes tszen t lórin c gázét Iá tásá ró/ Borvendég Ferenc tanácsnok nyilatkozata Mindenütt kapható! Ára 1*20 P Kérje mindenütt az új dobozos csomagolást oldástól is visszatartották a várost. A sokféle egyéb kísérletezés után következett aztán a budapesti meg­oldás. A megyeri vízmüvek, amelyek modernizálása és kibővítése — amint ismeretes — most van folya­matban, bőséges készletekkel rendelkeznek, sőt a víz minőségének szinte javára lesz a fokozott fogyasz­tás. — Rákospalota vízszükségletének kielégítése a fővárosnak semmiféle áldozattal, vagy beruházással nem jár. Arról van szó. hogy a főváros ab Megyer adja el Rákospalotának a szükségelt vizet. Semmi más feladatunk nincs-. Rákospalota építi meg a maga költségén a főcsövet, a hálózatot, az esetleg szükséges nyomásfokozó berendezést, vagy víztor­nyot. — Természetes, hogy a víz szállításánál meg­felelő kedvezményt biztosítanánk árban a nagy fo­gyasztónak. Rákospalota mérőórán át kapná a vizet 50 százalékos engedménnyel, vagyis az egységár 18 fillér helyett 9 fillér lernte. Hogy Rákospalota mennyiért adja tovább ezt polgárainak, az bennün­ket nem érdekel. — A szóbeli megállapodás a rákospalotai pol- gármsterrel már létrejött és —- véleményem szerint — a főváros részéről h,em lesz semmi akadálya a szer­ződés perfektuálásának sem. Megkérdeztük a tanácsnokot, igaz-e, hogy Kispest-Pestszentlőrinc a budapesti gázmüvek­kel tárgyalnak községeiknek gázellátása dolgá­ban. — Erre vonatkozóan — mondotta Borvendég ta­nácsnok — szintén folytak tárgyalások egy vállalko­zóval. aki Pestszentlőrinc gázellátását közvetítette volna. Részünkről nem is hiányzott a hajlandóság. A kivitelnek azonban olyan kézenfekvő technikai és pénzügyi nehézségei vannak, amelyekkel a vállal­kozó alig tud megküzdeni. A vezeték építése rend­kívül költséges és ez túlságosan megdrágítaná a gázszolgáltatást. így a tárgyalások abbanmaradtak. az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Bárczy István álma, a méreteiben London gigantikus- arányaival kacérkodó „Nagy-Budapest" egyelőre, talán hosszú időre Trianon fekete ködébe merült, de amit szervezetileg és törvényhozással csak később, sokára lehet majd megalkotni, azt való­jában már most megvalósította a parancsoló élet. Budapest és a környék-élete a valóságban máris egybe­forrtak. A környező városok, községek szeme aka­ratlanul is a hatalmas centrum felé fordul, Budapest­től várnak minden nagy dolgot és az élet legfon­tosabb szükségletei tekintetében, amilyenek a köz­lekedés, a villamos, a gáz, a villany, máris Buda­pesttől függenek. A környező városok élete a köz­művek folytán egyre szorosabbra kapcsolódik a fő­városhoz, ami végeredményben természetes folya­mat is. Ebből a szempontból nagvon figyelemreméltó az a tárgyalás, amely most már hónapok óta folyik Rákospalota és a főváros tanácsa között a vízellátás kérdésében. Ezek a megbeszélések az utóbbi napok­ban döntő stádiumba jutottak: a Fővárosi Hírlap értesülése szerint ugyanis a székesfőváros tanácsa és Cserba Elemér dr.. Rákospalota polgármestere között létre­jött a vízellátásra vonatkozó elvi megálla­podás. Már készül a szerződés szövegezése is és most már csak a két város hozzájárulása, illetve a kormány szankciója van hátra. Miután elsőrendű közérdek teljesítéséről van szó, amelyből a székesfővárosnak még anyagi haszna is származik, előreláthatóan semmi akadálya sem lesz a fontos paktum megköté­sének. A rákospalotai vízellátás kérdésében érdeklőd­tünk Borvendég Ferenc tanácsnoknál, a vízvezetéki és vízellátási ügyosztály vezetőjénél, aki a következőkben tájékoztatta a Fővárosi Ilirlap munkatársát: — Rákospalotának már évtizedes problémája a vízellátás. A rohamosan fejlődő. 40.000 lelket szám­láló rendezett tanácsú városban alig van kút, amely­nek iható vize volna, de minden tekintetben nagy a vízinség. Ilyenformán közegészségi, közbiztonsági és higiéniai szempontok sürgették a probléma meg­oldását. Rákospalota képviselőtestülete többféle meg­oldással próbálkozott, önálló vízművek létesítésének tervével foglalkozott, majd hosszú időn át az iker­I várossal, Újpesttel tárgyaltak. A magánkézben levő újpesti vízmüvek bajai, az újpesti víz elleni általá­nos és közismert panaszok azonban ettől a meg­Elöflzetési árak: tói évre ................................ 12 pengő. eg ész évre................................ . 24 pengő. WA GNER LAJOS építész, építőmester Budapest, VII., Nagydiófa ucca 16. Tervezés, magas- és mélyépítés. a Városban és iéta Á/aA. egyaránt jól és olcsón t.ran sznortálh n t RENAULT„PR“ fRENÁULTj. 2.tonn4s lip tetaülójáfal ^ REI1AM Vörösmarty tér 3.

Next

/
Thumbnails
Contents