Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-25 / 17. (965.) szám
Ara 50 fillér Tizenhetedik évfolyam Budapest, 1928 április 25 17 (965) szám r^mmilHiMairiPiiiaiiiaiTinillailitalilblllB!üblimi?iniiiaiTin~íinüil5!Í r-iii í&nUMÜffAüiiiatiimiiDiiiBUiaiitel ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ......................................24 pengő fé lévre................................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D ÁCS Ó E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztősé g és kia dóhivat al BÚD AFEST TI., SZÍV UCCA 18 SZ. Fostdtakar ék pénzt csekkszámla 40.424 TELEFONSZAM: TERÉZ 137-15 Bethlen hét esztendeje a magyar történelem ezerév-tengerében máris olyan gazdag sziget, amelyet évszázadok távolságából is szabad szemmel lát majd a jövendő. Szörnyű tüzek, borzalmas pusztulások, romok és sivárságok folytatása a hét esztendő mindig jobban lombosodó, mindig virágosabb szigete. A kortárs nem lehet objektív szemlélője, nem lehet biztos ítéletü bírája annak a hatalmas munkának, amelyet gróf Bethlen István hét esztendő alatt végzett. Mi még saját testünkön, kegyetlen idők fekete korbácsával sebzett lelkűnkön éreztük a borzalmakat, amelyek után ez a n^gy államférfi mindig és mindig tisztábbá, derűsebbé tette a magyar horizontot. Bennünk a mélységes hála és csodálat érzése kel ennek a férfiúnak minden cselekedete fölött, de a mi hálánk és megbecsülésünk szegényes jutalom lesz ahhoz képest, ha majd a történelem erős és hideg keze a babért nyújtja Magyarország nagy regenerátora leié. alkotó tevékenységet. Szavának, fáradozásának gyors foganatja lett, mert Budapest népe megértette, hogy nem élhet tovább a gyűlölködés, a torzsalkodás, a marakodó henyeség levegőjében. Emlékezünk a választási harcra, amely a községi mandátumokért még a gyűlölködés harci dalaival indult és hetek múlva már mindenki Bethlen István és Ripka Ferenc szállóigéjét, az alkotó munkát hirdette. A nép követelte és az egymással szemben álló vezérek — akarva, nem akarva szót fogadtak. Budapestnek Bethlen István adta vissza társadalmi békéjét, alkotókedvét és mind termékenyebbé váló tanácskozó testületét. A hála meleg érzésével kell majd feljegyezni ezeket a páratlan 1 érdemeket Budapest eljövendő történetírójának. Kozma Jenő bejelenti a húsfogyasztási adó eltörlése érdekében megindított akciójának folytatását A főváros legkorábban junius közepén veheti át az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárt — Súlyos mulasztások az autóbuszközlekedés megindítása körül A költségvetés és az Egységes Községi Polgári Párt Az elmúlt héten méltóképpen ünnepelte meg a magyar nemzet Bethlen István gróf hétesztendős kormányzásának nevezetes évfordulóját. Az ünnepi szónokok és az ünnepi cikkek becsületes igyekezettel iparkodtak képét adni Bethlen István hétesztendős hatalmas munkájának. Nem volt nehéz a feladatuk, mert nem kellett egyebet cselekedniük, mint visszaforgatni a magyar politika hétesztendős történetének lapjait és megállani annál az oldalnál, ahol Bethlen István parlamenti bemutatkozó beszéde van feljegyezve. Ez a beszéd a maga erejét, a hadszínteret és az ellenséget egyaránt félelmetesen ismerő vezér kémény és határozott haditerve. Ha elolvassuk a haditervet, élesen látjuk, hogy gróf Bethlen István ettől a tervtől egy pillanatig el nem tért és száz százalékig végrehajtotta azt. Olyan hatalmas, olyan meglepő és olyan félelmetes ez a pontosság, amilyet csak a világ legnagyobb államférfiainak munkásságában találhatunk. 1921 április 14-én 'Bethlen István gróf négyféle feladatról emlékezett meg. Ez a négy feladat volt: 1. a destrukció mesziintetése, 2. a társadalom meg- gyógyítása, 3. kultúrpolitikánk és népjóléti intézményeink megalapozása, 4. a külpolitikai irányzat megállapítása. Egyszerű, páthosz nélküli program ez, de ez a három-négy mondat, amelyből áll, egy egész világot jelentett akkor az elesett Magyarország számára. Mérhetetlen munka kellett ahhoz, hogy egy ember — bár nagyszerű munkatársakkal — végrehajtsa ezt a páratlan újjáépítést. A magyar közéletnek ezelőtt hét esztendővel . nem lehetett fantáziája ahhoz, hogy ennek a rövid, kemény haditervnek végrehajtását, beteljesülésé^, megvalósulását el tudja képzelni abban a mértekben, amint az ma előttünk áll. Most, a hetedik évfordulón Bethlen István gróf a hét esztendő előttihez hasonló, egyszerű, természetes szavakkal jelentette be, hogy „a jogrend helyreállt, elmúltak a forradalmi és ellenforradalmi idők, a nemzet lelkiegyensúlya helyreállt, pénzügyi és gazdasági téren is értünk el eredményeket és ma már nem állunk izoláltan, egyedül Európában“. Az örök történelem számára sem lehet szűkszavúbban, rövidebben beszélni, a kortárs káprázó szeme azonban a cselekvés, az alkotások végtelen mezejét látja ebben a néhány szóban. A romok eltakarításának mérhetetlen munkája, a jövendő zsendülő vetésének álomszerűén szép reménysége zeng ki a rideg szavakból. Büszkén és boldogan hirdetjük, hogy Bethlen István hétesztendős történelmi munkájában részt kért és kapott Budapest népe is. A főváros társadalma segítségére volt minden erejével Bethlen Istvánnak, hogy helyreálljon a jogrend, hogy kipusztuljanak a forradalmi izgalmak és kiegyensúlyozódjék a nemzeti lélek. Budapest polgársága azonban visszaemlékezik és őszinte önbeismeréssel vallja, hogy a forradalmi időkből való kigázoláshoz, a társadalmi béke megvalósulásához Budapest számára is Bethlen István nyújtott segítőkezet. Magyarország nagy miniszterelnökének jubiláns babérkoszorújából nem hiányozhat az a levél sem, amelyre Budapest polgársága írja múlhatatlan háláját. A budapesti városháza még akkor is a gyűlölködés, a társadalmi és felekezeti ellentétek forradalmi bagolyvára volt, amikor az ország hangulata már mind jobban kezdett lecsillapodni és megbékélni. A forradalmi és ellenforradalmi idők emez utolsó fészkét is sikerült bevennie Bethlen Istvánnak, aki a gyűlölködés megostromlásával Ripka Ferencet bízta meg. Bethlen István küldetésében jött Ripka Ferenc a budapesti városházára hirdetni a békét és hirdetni az A múlt héten a belügyi tárca költségvetésének vitájában sokat beszéltek a parlamenti szónokok különböző aktuális kérdésekről. A vita városházi vonatkozásairól beszéltünk dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselővel, az Egységes Községi Polgári Párt elnökével, akit mindenekelőtt a húsfogyasztási adó ügyében elhangzott támadásról kérdeztünk meg. Dr. Kozma Jenő a következőket Jelentette ki a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — A húsfogyasztási adó eltörlésének elhalasztása miatt ellenünk indított támadás teljesen összeomlott. Scitovszky Béla belügyminiszter ugyanis a belügyi költségvetés vitájának lezárása után mondott parlamenti beszédében a leghatározottabban kijelentette, hogy a húsfogyasztási adó eltörlése érdekében megindított akció az ő helyeslésével találkozik, ö maga is szükségesnek tartja ennek az adónemnek az eltörlését. Az ezévi költségvetésben kizárólag azért nem lehetett keresztülvinni a húsfogyasztási adó eltörlése érdekében hozott döntést, mert időközben esedékessé vált a tisztviselői fizetésemelés, amelyre a tanács nem tudott fedezetet nyújtani. így került junktimba a húsfogyasztási adó eltörlésének terve a tisztviselői fizetésemelés kérdésével annál is inkább, mert a két tétel összege egyformán ötmillió pengőt tett ki. Minthogy pedig a községi háztartások ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezése szerint deficites költségvetést jóváhagyni nem lehet, kényszerűségből kellett a belügyi kormányzatnak úgy döntenie, hogy a húsfogyasztási adó ebben az évben nem törölhető el, mert az e címen befolyó ötmillió pengőt kell a tisztviselői fizetésrendezésre fordítani. így áll a helyzet és én nekem ezidőszerint minden okom megvan arra, hogy a húsfogyasztási adó eltörlése érdekében megindított akciómat folytassam. Azt is kijelenthetem, hogy akcióm — remélhetően — sikerülni fog. A Községi Takarékpénztár Szóvátettük a Községi Takarékpénztár felállításával kapcsolatos támadásokat is. A következő választ kaptuk: — A Községi Takarékpénztár ügyében, — úgy látom, —- megnyugodtak a kedélyek. Én a történtek után boldog vagyok, hogy a mi közreműködésünkkel és a mi időnkben valósul meg a Községi Takarék- pénztár 30 esztendeje szorgalmazott intézménye. E kérdésben tanúsított magatartásunkat éppen az a nagy idegesség igazolja, amely a túlsó oldalon tapasztalható. Most már minden törekvésünk arra irányul, hogy a Községi Takarékpénztár protekciótól mentes intézmény legyen. Protekciós urak részére a Községi Takarékpénztár hitelt nem nyújthat. mint ahogy hitel senkinek sem nyújtható másképp, mint bankszerü fedezet ellenében. Erélyes igazgatót keresünk a Községi Takarékpénztár élére és ebben az irányban már folynak is a puhatolózó tárgyalások. Ami a külöböző személyi kérdéseket illeti, ezek most még időszerűtlenek, mert hiszen előbb a szervezeti problémákat kell megoldani. Mindenekelőtt az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnak föl kell emelnie az alaptőkét. Be kell tartani továbbá az alapszabályok megváltoztatása tekintetében a törvényben megszabott határidőt is; így tehát a főváros legkorábban csak június hó közepén veheti át az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárt, illetve legkorábban június hó végén lehet hozzáfogni a Községi Takarékpénztár üzembehelyezéséhez. Addig is, amíg a Községi Takarékpénztár intézménye megvalósul, a főváros érdekeinek megóvása szempontjából szükségesnek tartom, hogy figyelőket küldjünk ki az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárhoz, amelyet közgyűlési határozat értelmében átveszünk. Ugyancsak kívánatos, hogy a kormány is kiküldje a maga figyelőit ugyanilyen szempontokból. Az aufóbuszközSekedés A beszélgetés során szóbakeriilt az a vita is, amely a parlamentben az autóbuszközlekedésröl folyt. Kozma Jenő ennek a problémának a megoldásáról a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Amikor Amerikából hazaérkeztem, a legnagyobb meglepetéssel értesültem arról, hogy az autobuszközlekedés fejlesztése érdekében hozott határozatainkat nem hajtották végre az egész vonalon. Meglepetéssel láttam például, hogy a Rózsadombon nem jár autóbusz annak ellenére, hogy pártkülönbség nélkül minden oldalon a rózsadombi relációt jelöltük meg a legsürgősebbnek. Úgy hallom, azért késik ennek a relációnak az üzembehelyezése, mert a kocsik fékszerkezete nem jó. És ennek ellenére azt tartom, hogy a nyári időszakban, amikor az útvonalon csús'zós jég nincs, az autóbusz minden akadály nélkül közlekedhet. A téli szezonig azután gondoskodni kell megfelelő fékszerkezettel ellátott kocsikról, amelyek bírják a rózsadombi emelkedést. Manapság egy metropolisban nem lehet ilven könnyedén elsiklani technikai nehézségek fölött. A Rózsadomb egy rendkívül fejlődő, sűrűn lakott vidék, amely teljesen el van zárva a fővárosi közlekedéstől. Én úgy ennek az útvonalnak a mellőzése miatt, mint általában az autóbuszközlekedés fejlesztése körül mutatkozó más mulasztások miatt felelőssé teszem az illetékes tényezőket. A főváros kifejezésre juttatott akaratát a legsürgősebben teljesíteni kell. Megfelelő propoziciókat várunk az érdekelt tényezőktől. Ha nem tudják végrehajtani határozatainkat, akkor tehetetlenségről tesznek bizonyságot, amely miatt felelősségre kell vonni a mulasztókat. A kérdés gyors elintézésének egyik előfeltétele a garázs fölépítése. Száz autobuszkocsi nagy vagyont képvisel; ezek számára előbb megfelelő garázst kell építeni. A garázs építése is erősen elhúzódott. Úgy tudom, hogy még csak most járt le a szűkebbkörü pá-
