Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-04-18 / 16. (964.) szám

Budapest, 1928. április 18. r> 7 éjszakai naplopás, a Bremen, a Béla király asztaltársaság és más obstrukciós történetek Péntek délután újból összeverték a cintányéro­kat. belecsaptak a nagydobba és hajrá, neki a már többször unalomba posványosodott obstrukciónak!... Hiszen ha még szép beszédeket lehetne hallani, mint amikor Apponyi, Andrássy obstruáltak, de édes Iste­nem, mindig csak Földváryt, Hegedűs Józsefet és Kollmannt figyelni a rossz mellékmondatok kátyus útjain!... na, ennél akad jobb élvezet is. Ki is fakadt a társalgóban Scheuer Róbert: — A ti beszédeteket hallgatni még éjjel is! Gál Jenő rendes szokása, szerint anekdotával felelt: — Egy ügyvédnek egy napon két kliensét kel­lett védeni. Az egyik nappal lopott, a másik éjjel. Második védőbeszédében ezt mondotta az ügyvéd: — A mélyen tisztelt ügyész úr első kliensemnél súlyosbító körülménynek vette, hogy fényes nappal lopott. Most pedig azt veszi súlyosbító körülmény­nek, hogy ez a kliensem az éjszakákat használta fel erre a célra. Kérdem a tekintetes törvényszéket: hát tulajdonképen mikor lopjon az ember? — Nyertél — felelte nevetve Scheuer Róbert, — a történet jó, annyival is inkább, mert a példából ki­derül, hogy amit ti itt a közgyűlésen csináltok, olyan mint a lopás. Legjobb esetben is időlopás. * . A Brernen utasai rettenetes tapintatlanságot kö­vettek el. (Hiába, azok a németek!) Ritkán adódik olyan ünnepi alkalom, hogy az ember áhitatos. fe­szült figyelem közben élvezhesse Lévai Sándor ra­gyogó szónoklatát. Péntekenjragy szerencse ért ben­nünket: Lévai, beszélt. Ö maga, személyesen. Szó­noklatát nem olvasta fel. Fejből tudta, erre útmesteri becsületszavunkat adjuk. Most tessék csak elképzelni mi történt. Javában pergeti ékes szavait Lévai, amikor befutott a köz­gyűlési terembe Magyar Miklós és lihegve szólt: — Megérkezett a Brem.en! Lévai boszúsan nézett Magyarra: ugyan mit za­varja őt ilyen csekélységekkel, amikor ép orsóra haj­togatja beszédének a fonalát. De Buzáth bizony fel­függesztette a közgyűlést a jelenlevők üdvrivalgása közben és elmentek a városatyák ünnepelni — a büffébe. Kiilöm Bremen-iinnep zajlott itt le. Különösen az a városatya volt izgatott, akiről azt a rosszindulatú valótlanságot regéli a fáma, hogy obstrukciós napo­kon negyven pohár szilvóriumot önt le a torkán. (Eriinek is Halász Józsi bácsi az oka, miért számít fel mindössze négy fillért egy pohár pálinkáért.) Szeszkedvelő barátunknak hallatlanul tetszett ez a Bremen dolog. Megreszkírozott még négy fillért és diadalmasai! felemelve a szilvóriumos poharat, így szólt: — Győztünk! — Hogyan? — kérdezték. — Hallod! Az egész Bremen-ügynek egy érdekes pontja van csak. Legyőztük a vizet. És felhajtota a szilvóriumot. Két demokrata városatya vitatkozik tüzesen ar­ról, hogy hol ,,romlott el“ a Községi Takarék ügye. Hallgatja a vitát Ereky Károly, majd mosolyogva közbeszól: — Szerintem ugyan egyáltalában nem romlott el, de ha mindenáron ragaszkodtok ehhez a kifejezéshez, ám legyen, de akkor ti is olyanok vagytok, mint a Béla király asztaltársaság. — Hát ez meg micsoda? — érdeklődtek. — Tudjátok — felelte Ereky — a Józsefváros egyik kedves kis korcsmájában tanyázik éjszakán­ként a Béla király asztaltársaság. Bús agglegények, elkeseredett férjek koccintgatnak itt esténként, csupa letört, életével elégedetlen ember. Órákon át búsul­nak csüggeteg arccal, fájdalmas szemmel. Valaki megkérdezte, hogy miért hívják a borozó kompániát Béla király asztaltársaságnak. Erre ezt felelték: Marczali Henrik történelemkönyvének 375-ik oldalán i ez a mondat olvasható: „Ha Béla király nem vesz­tette volna el a diósgyőri csatát, úgy a dolgok min­denben egész más fordulatot vettek volna". Mi Béla királynak, a diósgyőri csatának az áldozatai vagyunk, mert Marczali szerint, ha ott nem végződik rosszul a csata, akkor „minden" másként lett volna. Ott rom­lott el az életünk, ott történt a hiba, innen a mi sze­rencsétlenségünk, ezt siratjuk mi borozás közben minden éjjel... A demokraták felé fordult Ereky: — Látjátok, az egész demokrata párt obstrukciós harca a diósgyőri csatánál romlott el. Ott van a hiba. Kár a gőzért, urak! Igazán nem a mi rossz indulatunkon múlott, hogy Kivovits mester ismét kalamitásba keveredett a közgyűlésen. Felszólalásában ezt mondotta: Jóleső érzéssel lehet megállapítani, hogy a pesti ucca lassanikint minden tekintetben vissza­kapja békebeli képét. A „szép“ Budapest immár lassanként újra „tiszta“ Budapest is lesz s min­den túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy köz- tisztaság dolgában ismét felvehetjük a versenyt Beccsel, Berlinnel. Londonnal s a többi nagy nyugati, metropolissal, sőt megközelítjük a tiszta­ság dolgában mintaszerű Kölnt is. Párizst pedig ezen téren máris magunk mögött hagytuk. A köztisztasági hivatal azonban még mindig nem mulaszt el egyetlen lehetőséget sem, arnely- lyel Budapest köztisztaságát emelheti. A köztisztasági hivatal berendezése lassan- kint teljesen áttér a gépiizemre, s a nyugati nagyvárosok mintájára az uccaseprők helyét tel­jesen elfoglalja a tökéletesén, gyorsan és alapo­sabban dolgozó mechanizmus. A főváros köztisztasági problémáiról, >a köz- tisztasági hivatal legközelebbi programjáról és a köztisztasági üzem modernizálásáról hosszasan beszélgettünk Balló Alfréd igazgatóval, a Köztisztasági Hivatal főnökével, aki a követ­kezőket mondta el a Fővárosi Hírlap munka­társának: A legközelebbi feladafok —• A Köztisztasági Hivatal mindent elkövet, hogy a főváros uccái és terei tisztaság szempontjá­ból megüssék a nyugateurópai városok színvonalát. Állandóan figyelemmel kíséri a technika haladását és igyekszik azt nyomban szolgálatába állítani. Ha bárhol a világon egy új köztisztasági gépet helyez­nek üzembe, ha bárhol egy új útportalanítási eljárást fedeznek fel, a Köztisztasági Hivatal összeköttetései révén erről nyomban értesül és tanulmányozza azt. Amit aztán a gyakorlatban beváltnak jeleznek, azt mi is kipróbáljuk, s ha a mi speciális viszonyainknak is megfelel, akkor be is vezetjük. Ennek köszönhető, hogy Budapesten a legmodernebb köztisztasági gépeket láthatjuk üzemben és ha belőlük nincs is annyi, mint a hányra szükség volna, annak nem a Köztisztasági Hivatal az oka, a> főváros pénzügyi helyzete, mely nem engedi meg, hogy erre a célra többet költsünk. — A legfontosabb köztisztasági problémák, ame­lyek a közel jövőben megoldásra várnak, az auto­— A Munkásbiztosító Pénztár ma egy dsungel... Buzáth itt erélyesen rácsengetett: — Nem lehet így beszélni egy állami hivatalról. Vagy nem tudja a bizottsági tag úr, hogy mit jelent ez a szó: dsungel. Kivovits kivörösödve, izgatottan felelt: — Jobban ismerem az idegen szavak értelmét, mint sok diplomás ember ebben a teremben. Természetesen ezt az esetet is megtárgyalták a társalgóban. Becsey Antal a következőt beszélte: — Mondok egy dsungcl-történetet, ha már dsun- gclnél tartunk. íme: Egy Indiában járt utazó magyarázta: — Rendkívül érdekes dolgot láttam egyszer. Ami­kor a dsungelben vadásztam, hirtelen egy óriási boa emelkedett fel előttem. Erre a mellettem álló indus szolga elővette furulyáját és elkezdte fújni. Képzel­jétek, a boa egyre kisebb és kisebb lett, míg végre teljesen eltűnt. _— Az semmi — mondta erre Kohn, aki hallgatta az indiai utazó elbeszélését — én a múltkor bemen­tem a feleségemmel az egyik körúti vendéglőbe és a boát Letettük a székre. Nem is furulyázott senki és a boa egy pillanat alatt eltűnt. mobilokkal való pormentes háziszemétfuvarozás be­vezetése, a lóüzemű locsolókocsik teljes kiküszöbö­lése és modern automobillocsoló és öblítőgépekkel való kicserélése, az automatikus uccaseprőgépek be­szerzése, a makadámútok olajjal való portalanításá­nak kiterjesztése és végül a háziszemét feldolgozásá­nak és elégetésének megoldása. — Az automobiloikkal való pormentes háziszemétfuvarozás kérdése erősen közeledik a megvalósulás felé. Már kiválasztottuk a legmegfelejőbbnek látszó por­mentes háziszemétgyűjtő berendezést és a két leg­jobb speciális szemétfuvarozó autótípust. Ezeket most előbb kisebb keretben gyakorlatilag akarjuk kipró­bálni, s ha beválnak, az egész város területén be­vezetjük. Erre vonatkozó előterjesztésünk már a ta­nács előtt fekszik és- most kerül az illetékes bizottsá­gok elé. Reméljük, hogy a próbaberendezést még a nyár előtt a szállítóknál megrendelhetjük, úgy hogy a próbaüzemet a nyár végén, vagy ősszel megkezd­hetjük. Maga a próba körülbelül hat hónapig fog tar­tani és ezután kerül a sor a végleges berendezke­désre. Flogy a végleges berendezkedés milyen tem­póban fog történni, az pénzkérdés, tehát attól függ, hogy mennyi hitelt bocsátanak majd e célra rendel­kezésünkre. — A lóiizemű locsolókocsik kiküszöbölése és azok pótlása modern locsoló és öblítő automobi­lokkal már régen aktuális kérdés és hogy eddig nincs telje­sen megoldva, az szintén csak az anyagi eszközök hiányán múlott. Garázs a locsoló autóknak —• Külföldi városokban ma már alig látni lóüzemű locsolókocsikat, nálunk sajnos még 120 darab dolgo­zik nyaranta. A főútvonalakról ugyan már kiküszö­böltük őket, a mellékuccákban és a hegyi vidékeken azonban még ma is üzemben vannak és éppenséggel nem emelik a főváros világvárosi jellegét. Hogy az összes még használatban leyő lóüzemű locsolókocsi­kat modern locsolóautomobilokkal pótolhassuk, ah­hoz elsősorban az kell, hogy a budai oldalon egy úi. műhelyekkel is fel­szerelt garázst építsünk. Ezidőszerint ugyanis csak a pesti oldalon van gará­zsunk és az is annyira zsúfolt, hogy abba több gépet már be nem állíthattunk. A Budán dolgozó locsoló és seprő autók is a pesti garázsban állanak és innen járnak át Budára. Ha tehát Budán megépül az új ga­rázs, akkor egyrészt megtakarítjuk a sok holtjára­tot, másrészt helyünk lesz újabban, beszerzendő gé­pek elhelyezésére. Ez a budai garázs a II. kér., Csap­iáros uccában fog épülni és most van tervezés alatt. — Az újonnan beszerzendő locsolóautomobilok a most használatban levőktől némileg el fognak térni. Ezek erősebb gépek lesznek és a víztartányuk a mostani 3500 literes helyett 5000 literes lesz. Azonfelül az öntöző berendezésen kívül még öb­lítő-berendezéssel is felszerelhetjük őket. Az öblítő- berendezés egy, a motorról hajtott magasnyomású centrifugál szivattyúból és 5—6 vízszóró szoporkából áll, amelyek nagy nyomással lövetik a vízsugarakat az úttestre és így alaposan megmossák, leöblítik azt. E gépeket tehát tetszés szerint, vagy csupán közönséges locsolásra, vagy mosásra lehet majd felhaználni. — Az automatikus utcaseprőgépek célja az ut­A HEMKE L-FÉLE ásványi festékkötő anyag Kf£SJiV a I egolcsóbb és a célnak legjobban megfelelő máz '■■"k El nem mázoiédik H „ , . , , , , r vízzel tisztítható | Vezerkepvisele! es raktar Az időjárásnak ellenáll Szagtalan Hő- és tűzálló Előkelő matt fényű I Magyarország részére Voith Gottlieb, Budapest, VI., Kartács ucca 26 TELEFON: LIPÓT 970-65 Modern felkészültséggel veszi fel a küzdelmet a Köztisztasági Hivatal a pesti porral és szeméttel 5000 literes új öntözőkocsik, automatikus uccaseprőgépek, új garázsok, szemétgyűjtő autók a köztisztasági hivatal programjában _ Beszélgetés Balió Alfréd köztisztasági igazgatóval

Next

/
Thumbnails
Contents