Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-04-04 / 14-15. (962-963.) szám

2 Budapest. 1928. április 4. tírok vérével ragasztottak össze. Az épület már korhadt és omladozó. Ma nem íog beszakadni, talán holnap sem. De ha egyszer porba dől, akkor sokan lesznek, akik a pusztulást újjon- gással és tapssal köszöntik, sokan talán meg is fogják siratni, de senki sem fogja a vérét ontani azért, hogy újból felépítse a be nem váltott re­mények, a botrányok és izgalmak házát. Ügy van, gondolják meg az urak, hogy „a sze­mét, amit egymásra szórnak, röptében megsokaso­dik és mindannyiunk fejére hull“. Gondolják meg, hogy nem az ö szólásszabadságuk, nem a kicsinyes pártpolitikai érdekeik, vagy hiúsági kérdéseik, hanem maga az autonómia forog veszedelemben. Gaár Vilmos különben közgyűlési nagy beszé­dében, drámai módon adta elő azokat a hangulat- változásokat, a furcsa visszatáncolásokat, a foly­tonosan bővülő, tornyosuló kívánságokat, amelyek­kel a baloldali pártok, de elsősorban a „polgári“ de­mokraták operáltak a Községi Takarékpénztár ügye körül kifejlődött „harc“-ban. Negyedóránkint és ötpercenkint változott a demokraták akarata és kívánsága. Az egész kampány pedig két dolgot mutatott. Először megmutatta azt, hogy azok a de­mokrata vezér urak, akik a közgyűlési teremben ül­nek, vagy a tanácskozó szobában más pártokkal tár­gyalnak, nem urai a saját akaratuknak, hanem pa­rancsszóra, esetleg telefonon adott parancs­szóra engedelmeskednek. Másodsorban pedig kiderült az, hogy akár a demok­rata urak, akár a parancsokat osztogató távoli kéz cselekszik és határoz, de nem akarnak mást, csak zavart, obstrukciót, a városházi rend, béke és nyu­galom céltudatos felborítását. * A városházi időjósok egyébként azt jövendölik, hogy a Községi Takarékpénztár, illetve az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár ügyével nem záródnak le az obstrukció és botrányok aktái. Egy szóval, az obstrukció és a botrányok nem a Községi Takarék- pénztár és nem az Egyesült Fővárosi Takarékpénz­tár miatt vannak. Ez a kérdés csak alkalom arra, hogy obstrukció legyen és botrányokat lehessen rendezni. A jövendő-mondók szerint a harc — nem tudjuk milyen formában — de ki fog újulni megint, mihelyt valami komoly, vagy komolytalan, de botrányosit- ható kérdésre kerül a sor. Máris fenyegetődznek a Talbot-üggyel. Azt mondják, fokozott vehemenciával akarják folytatni a harcot, mihelyt ez a kérdés napirendre kerül. Ha pedig ez így lesz, akkor egé­szen világosan kiderül, hogy itt nem a város polgárságának érdekeiről, de még csak nem is a közgyűlési terem hegemóniájáról van szó. hanem egyszerűen politikai és világnézeti harcról, amelyet a demokrata urak hajánál fogva vonszoltak be a főváros nyugodt és alkotómunkára be­rendezett életébe. Az a világnézeti csoport, amely a parlamentben tehe­tetlen és jelentéktelen, a városházán akart úrrá lenni és a városházán akarja hirdetni a gyűlölködés igéit. Ennek a harcnak pedig semmiképpen sem szabad kifejlődnie. A városházának nem lehet éjjeli menedék­helyet nyitni a parlamentből kikopott poli­tikának. Lesznek rá módok és eszközök, amelyek a közérdek malaclopójába bújtatott politikai pártérdekeket ár­talmatlanná teszik. Aggodalommal kell nézni a közgyűlés további működése elé - mondja Scitovszky belügyminiszter „Akik ilyen eszközöket vesznek igénybe, nem tesznek szolgálatot az auto­nómia gondolatának“ Ripka Ferenc főpolgármester a közelgő húsvéti ünnepek miatt felfüggesztett obstruáló közgyűlés folytatását április 11-én délután négy órára tűzte ki. A közgyűlésnek ez az elhalasztása — mint Ripka Ferenec főpolgármester kijelentette — kizárólag azért történt, mert a főpolgármester hem óhajtotta a nagyhéten is együtt tartani a közgyűlést, nehogy az obstruálok szenvedélyes magatartása a húsvéti ájtatosság hangulatát megzavarja. A közgyűlési ellenzék természetesen nem hono­rálja ezt a megokolást és a közgyűlésnek Ripka fő­polgármester tiszteletreméltó elhatározásából tör­tént elhalasztását sikernek próbálja beállítani. Mint- "hogy pedig a baloldalon is tudják, hogy a húsvéti ünnepek után tartandó első közgyűlésen újra napi­renden lesz a Községi Takarékpénztár ügye, — az obstrukció további folytatását jelentik be. A városházi obstrukció ügyéről és az ezzel kap­csolatos kérdésekről alkalmunk volt beszélni Scitovszky Béla belügyminiszterrel, aki a következőket jelentette a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A közgyűlésen lábrakapott tárgyalási mód, az ügyrendi viták rendezése és a technikai ob­strukció teljes erővel való gyakorlása — megdöbbentett. A közgyűlésnek az a feladata, hogy határozatot hozzon az eléje tartozó kérdésekről. Természetesen senki sem akarja kétségbevonni, vagy korlátozni a szólásszabadságot és a napirenden levő kérdés bármilyen alapos megvitatásá­nak jogosultságát, amikor azonban azt kell tapasztalni, hogy a vita szándékos elnyujtásáról, vagyis a határozat meghozatalának technikai eszközökkel való megakadályozásáról van szó, — amit egyébként maguk az érdekeltek sem tagadnak. — aggodalommal kell néznünk a közgyűlés további működése elé. Akik ilyen eszközöket vesznek igénybe, nem tesznek szolgálatot az auto­nómia gondolatának. Helyes és tapintatos eljárás volt a közgyűlés folytatásának az ünnepek utáni időkre való elhalasztása, mert a húsvéti hangulat megzavarása nem kívánatos. Talcarélcossági irányelveit A Fővárosi Hírlap számára iria ár. UGRÓN GÁBOR ny. belügy­miniszter, a T altar élt osság i Bizottság elnölte Kormányprogramban, ellenzéki és nem ellenzéki, pártonkíviili és kormánypárti kritikákban egyaránt erőse_n aláhúzott és sokat hangoztatott probléma a takarékossá'£. Takarékoskodni kell nemcsak az ál­lamnál, hanem uz autonom közületcknél és így első­sorban a fővárosnál is; sőt a magángazdaság min­den, egyes ágazatában, minden egyes családnak őriznie kell a garast. Ami a főváros takarékosságának kérdését illeti, véleményem szerint a takarékosság elvének követel­ményeit akkor teljesítjük, ha minden egyes kiadásnál a legszigorúbb kritikával vizsgáljuk meg a kiadás jel­legét. A megítélés eredménye e'lsősorbain, annak a kérdésnek eldöntésétől függjön, hogy produktív-e a kiadás, vagy sem? Amennyire veszedelmesnek tar­tom a helytelenül alkalmazóit takarékoskodást, ami­kor termékeny és hasznothajtó befektetésektől tar­tózkodunk, éppen olyan fontos a takarékosság elvei­nek legszigorúbb alkalmazása mindenütt, ahol a ki­adott pénz nem produktív célokat szolgál. Természe­tesen nem könnyű feladat eldönteni, mi a produktív és mi az improduktív kiadás. A fővárosnál ugyanis nincs szó közgazdasági befektetésekről, hanem egy hatalmas.. autonom testületnek különböző éleímeg- nyilvánuíásairól. Én például minden józan kulturális kiadást és minden liixnsmentes szociális intézményt produktív befektetésnek tartok.- Autonom-köziilet be­fektetéseinél, tehát Budapest székesfőváros befekteté­seinél is nem azt kell produktívnak tekinteni, ami már az első évben meghozza a maga polgári kamat­ját, hanem produktívinak kell tekinteni azt a befek­tetést is, amely akkor is fontos kötelezettségeket tel­jesít, ha egy generációval előre tekintünk. Az ilyen, egy év alatt hasznot nem hajtó befektetések, sokszor életbevágóan jelentősek és ép ezért halaszthatatla- nok. Sok olyan befektetést kell végeznie a főváros­nak, amelyek csak 25—30 év múlva hozzák meg ka­matjukat. Elég ebben a tekintetben a kultúrális ter­mészetű beruházásokra utalni. Külön ki kell emelni azonban a szociális befektetéseket, amelyek szintén ! csak évtizedek múlva jelentkeznek a kamatszolgál­tatással, amikor észrevétlenül megelőzték már a társadalmi forrongásokat. A pauperizmus és a nyo­mor enyhítésével súlyos, évtizedekre kiható társa­dalmi zavarokat és nemzeti felfordulásokat lehet megakadályozni. Ki merné mondani, hogy az ilyen befektetések nem szolgálják a takarékosság legszi­gorúbban felfogott elveit? Az improduktív kiadások legnagyobb tétele a tisztviselők fizetése. Ezen a téren a főváros jó példái mutat az állam felé is. Köztudomású, hogy a főváros jobban dotálja a maga alkalmazottait, mint az állam a köztisztviselőket, ha nem is a törzsfizetések nagy­sága formájában, hanem más mellékes, de.legális jö­vedelmiek révén. Ennek az általam fölötte helyeselt szempontnak a hangsúlyozásával rá kell mutatnom azoknak a megtakarításoknak a nagyságára, ame­lyeket a rendelkezésre álló tisztviselői munkaerők megfelelő kihasználása révén lehet elérni. Főként bi­zonyos ágakban lehetséges nagy eredményeket pro­dukálni ezen a téren, ha a bürokratizmusnak a leg­kisebb mértékre való visszaszorításával az egész közigazgatást organikusan átalakítjuk. Egy másik tekintélyesen nagy terrénum, ahol szintén jelentős megtakarításokat lehetne elérni: a főváros különböző intézményei és főként üzemei. ügy látom, hogy ezek úgyszólván teljesen kisiklottak a megfelelő ellenőrzés és irányítás alól. A különböző fővárosi intézmények és üzemek meglehetősen füg­getlen és önálló életet élnek és így a helyes ellen­őrzés- hiányában mindegyik a maga sorsára ha­gyatva képtelen megtakarításokat elérni, ami a dolog természetéből következik. Ha volna egy megfelelő szerv, amelynek révén egyik üzem tudomást szerezne a másik üzem ügyviteléről, mód nyílnék arra, hogy ezek az üzemek egymásnak a kisegítői legyenek; de ilyen alapon mód nyílnék arra is, hogy a közös ad­minisztráció vezetői a mindenkit egyformán kötelező takarékosság elveinek az egész vonalon érvényt sze­rezhessenek. Röviden ezek azok a szempontok, amelyeknek a fővárosi autonómia területén az illetékes tényezőket irányítaniok kell. KUNZ JÓZSEF ÉS TÁRSA királyi kiváltságos nagykereskedők BUDAPEST V,, Deák Ferenc-ucca és Bécsi u. sarok. — Telelőn: 216—63 Vászon és asztalnemű Szállodai és kórházi fehérnemű BRÜNDL JÁNOS Udvari szállító Egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Péíerffy Sándor-ucca 34. Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csa­I tornázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízműveket, csatornázásokat és derítőtelepeket. — TELEFON: József 315—19 „EMPTIO“ IPARI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VL KERÜLET, EÖTVÖS UCCA 29. SSÁM Vegyi-, épitó- és burkolóanyagok. Telefon: Térés 149-M. OSASZAft, IMRE Linoleum és falikárpit nagy választékban BUDAPEST, IX., LÓNYAY-U- II. Atlx-h. Beton-, Estrich- és Asbestaljazatok készítése. Szakszerű munka. : : Ajánlatok dijmenteson. SZEMES JANOS tetőfedő mester tetők jókarbantartási vállaiata Budapest, VII, Nefelejts-u. 53. Telefon: J. 349—43 Kecse Nagy Sándor ácsmester Budapest, X, Kerepesi-út 69. Telefon: József 424-97 NyiRB0GDAN9l PETR0LEUMG5/AR Rt. Központi iroda: Budapest, VI., Andrássy-út 2 ______Gyár: NY1RBOGDÁNY______ BE RTOLIN autó- és traktorolajok HELIOS autóbenzin, mindenfajta motorbenzin ALFA világító- és traktorpetroleum, gázolaj, henger- és gépolajok, gép- és kocsikenöcsök, pormentesítő olajok FELD OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöl­tőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: J. 394-41 és J. 446-72.

Next

/
Thumbnails
Contents