Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-28 / 13. (961.) szám
Budapest, 1928. március 28. * VJ1 > •- —• y^ovÁmsJÍw/AP 9 Budapest modern központi piacot teremt az ország gyümölcs- és fözelékexportja számára Volna Ede tanácsnok nyilatkoznia a tranzitOkereskedsIem fejlesztéséről és a fogyasztásiadé leszedésének áj módjáról — Staub Elemér nyugalmazott államtitkár Budapest export törekvéseiről A Fővárosi Hírlap adott hírt elsőnek azokról a nagyszabású tervekről, amelyek megvalósításával Vájná Ede tanácsnok nemcsak a főváros közélelmezési helyzetét akarja még a békebelinél is magasabb színvonalra emelni, hanem arra is törekszik, hogy tökéletes berendezéseink, mintaszerű alkotásaink segítségével Budapestet a transitó kereskedelem gócpontjává tegyük és a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben ahhoz az előkelő és vezető pozícióhoz juttassuk, amely szerencsés földrajzi helyzeténél és természetadta előnyeinél, nagyszerű közlekedési lehetőségeinél, s annál a kiváltságos helyezeténél fogva, hogy egy modern agrár-ország fővárosa, megilleti. Részletesen ismertettük a marha- és sertésköz- vágóhidak, a sertés- és marhavásárok, valamint a ferencvárosi kereskedelmi kikötő mellé tervezett élelmiszer-nagyvásár telep grandiózus terveit, amelyeket mind a tranzitó-keres- kedelem és az export szolgálatába kívánnak állítani. Vájná tanácsnok tervei a kereskedelem és mező- gazdaság széles rétegeiben élénk visszhangot keltettek és nagy örömmel üdvözölte azokat a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara is, amelynek területét a budapesti piac legközelebbről érdekli. Az élőállat-, hús-, zsír- és baromfipiac fellendítése mellett különös gonddal foglalkozik a főváros közélelmezési tanácsnoka a főzelék-, zöldség- és gyümölcs-piac kérdésével kívánjuk, a főváros ellátásába és a főváros gazdasági életébe. Ezzel nemcsak azt biztosítjuk ,hogy a főváros szükséglete mindenkor bőségesen fedezve lesz, hanem azt is, ami még ennél is fontosabb, hogy a vásári áralakulás, árhullámzás sokkal stabilabb képet fog nyújtani, mint amit eddig nyújtott. Ez a szempont vezetett az új vásártelep kereteinek megkonstruálásánál. Miért kerüli Budapestet az export ? — Ez a tervezett nagyvásár azt a célt kívánja szolgálni, hogy egyrészt a főváros élelmezését, élelmiszerfelhozatalát megnöveljük és meggyorsítsuk, másrészt pedig, hogy az élelmiszer ágazatban a tranzitó kereskedelmet megteremtsük. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a főváros élelmezését újabb korszak elé állítottuk, mert akkor a főváros tényleg az ország mezőgazdasági termelésének export-központja lesz. amely a főváros élelmezésének egészen új perspektívákat fog nyújtani az eddigi helyzettel szemben. A fogyasztási adó beszedésének új módja Az exportvásárok létesítésével kapcsolatban megemlítettük Vájná tanácsnok előtt a kereskedelmi érdekeltségek mozgalmát, amely szerint a fővárostól azt kívánják, hogy — miután a kormány a húsfogyasztási adó eltörléséhez nem nem járult hozzá, — az eddigi darabszám helyett súlvszerint szedje be a fogyasztási adót. s egyidejűén teljesítse azt a kérelmét a húsiparosoknak, hogy az exportált zsír után a fogyasztási adót visszatéríti. Vájná tanácsnok erre a következőkben válaszolt: — A magam és a közélelmezési ügyosztály részéről az érdekeltségek mindkét kérését méltányosnak tartom. A közélelmezési ügyosztály ilyen értelemben foglalt állást már korábban is és most, hogy a fogyasztásiadó kérdése eldőlt, Lamotte Károly pénzügyi tanácsnoknál újból megsürgettem az elintézést, amelyből a fővárosnak semmiféle anyagi kára nem származhatik. — Ezzel szemben, hogy a budapesti húsiparos akár vidékre, akár pedig külföldre szállíthassa sertés- termékeit, annak előfeltétele, hogy a termékek, így tehát a sertészsír mentesíttessék a budapesti fogyasztási adó alól, mert az adóteher a drágább árt eredményezi, ez pedig a budapesti zsír külföldi versenyképességének rovására megy. — Köztudomású, hogy a pesti piacon feldolgozásra kerülő sertések sokkal több zsírt szolgáltatnak, mint amennyi a helyi szükséglet. Ha tehát ezt a zsírt nem tudják kellően értékesíteni, ennek vagy az a következménye, hogy kevesebb sertést vágnak, kevesebb hús kerül a piacra, s így a hús árát terhelik meg az eladatlan és felhalmozott zsír költségeivel. s így drágítják meg akaratlanul. A közönség és a helyi fogyasztás érdeke is ezek szerint az, hogy az export zsírt a fogyasztási adótól mentesítsék. —> A pénzügyi ügyosztály tudomásom szerint szintén hajlandó valamilyen formájú enyhítésre s ez a rendezés valószínűleg rövidesen megtörténik. Staub Elemér ny. állam ütkár, a budapesti élelmiszer-exportpiacról is és a most vidéki városokban, alkalmatlan körülmények között lebonyolódó gyümölcs- és zöldség- export központjává is Budapestet akarja avatni. A Fővárosi Hírlap munkatársa egyébként arról is értesült, hogy Vájná Ede tanácsnok erre vonatkozó hatalmas' terveinek nagy elaboratumba való foglalásán dolgozik, amelyet rövidesen az illetékes körök elé fog terjeszteni. Felkerestük a tanácsnokot, hogy terveiről megkérdezzük, Vájná Ede tanácsnok a következőket volt szives elmondani a Fővárosi Hírlap számára: íí , j ■ sti-jfeí Főzelék és gyümölcspiac Budapesten — A főzelék és gyümölcs exportpiacának Budapestre vonatkozó koncentrálásával tényleg foglalkozom. Erre vonatkozólag részletes előterjesztést fogok készíteni, amelyen most még dolgozom, de azt hiszem rövidesen elkészülök vele. Ebben az előterjesztésben rámutatok azokra a szempontokra, amelyek plauzibilissé teszik, hogy az ország jelentékeny gyümölcs- és főzelékexportjának is Budapesten kelt megfelelő, modern központi piacot teremteni. Előterjesztésemet az illetékes bizottságok, majd a törvényhatóság elé terjesztem, de nem mulasztom el meghallgatni a mezőgazdasági és kereskedelmi érdekeltségek véleményét sem és nem lehetetlen, hogy e fontos ügyben több ankétet is tartunk. — Ezzel a kérdéssel füg0, össze természetesen a főváros új élelmiszer-nagyvásár telepének létesítése. Ez sokkal szélesebb bázisra kívánja fektetni a főváros élelmezését, mint amilyen bázison eddigelé mozgott. Ennek az élelmiszer-nagyvásár telepnek a létesítésénél nemcsak arra gondolunk, hogy a főváros élelmezését ellátó kereskedelmi szervezet az eddiginél kényelmesebb, bőségesebb, megfelelőbb elhelyezést és otthont találjon, hanem arra is, hogy az élel- .miszer-nagyvásár telepnek magába keltene foglalnia azt az élelmiszernagykereskedelmet is. amely eddig a fővárost elkerülte és amely eddig a vidékről közvetlenül a külföldre exportált. — Az élelmiszer nagykereskedelmet bekapcsolni UCSÁJER JÁNOS budapesti autórugógyártó és javítóüzeme Budapest, VIII. kér,, Óriás ucca 14. ss. Telefon : József 463-51 Telefon: József 463-51 MINDENFÉLE AUTÓTÍPUSHOZ KÉSZ RUGÓK RAKTÁRON A budapesti élelmiszer-exportpiac kérdéséről nyilatkozott Staub Elemér ny. h. államtitkár az Egységes Községi Polgári Párt törvényhatósági bizottsági tagja, a Duna—Tiszaközi mezőgazdasági kamara alelnöke is, aki a következő álláspontot képviseli: — A kérdésnek sarkpontja nemcsak a gazdasági, hanem a szociális, de igen nagy jelentőségű, az egész ország megzőgazdasága és közgazdasága szempontjából is. Magyarország mezőgazdasága ma kritikus időket él át. amelyek nem az országnak mai termelési rendszerében leledzenek, — mert az ország mezőgazdasága mindent elkövet az intenzívebb termelés céljából, — de leledzik abban a lehetetlen politikai konstellációban, amelyet a trianoni béke zúdított ránk, amelynek következtében valamennyi állam lehetetlen gazdasági helyzetbe kerülvén, arra törekszik, hogy elzárja határait mások előtt, csak önmagát lássa el és felesleges áruit a szomszédos államokra rá tudja tukmálni. A saját erőnkből kell kiépítenünk azokat az útakat, amelyekkel a világszintet el tudjuk érni. — Ezeknek a kérdéseknek kétféle szempontból van szociális vonatkozásuk, részben a lakosság foglalkoztatása, részben a közellátás tekintetében. T ehát nem tisztán a főváros szempontjából kell ezt a kérdést tárgyalni. hanem messze tekinthető, nagy távlat szemelőtt tartásával. Mert a fővárosnak nemcsak az a feladata, hogy a maga lakosságát ellássa, de mint nagykereskedelmi és ipari gócpont, feladata az ország köz- gazdasági irányítását kézbe venni és olyan közgazdasági berendezést létesíteni, hogy az egész ország mezőgazdasági termelését irányítani tudja. — Münchenben óriási költséggel hatalmas, nagv. ilven export céljaira alkalmas piacot rendezett be. ahol naponta ezer vaggont tudnak irányítani és ahol minden kereskedelmi ágnak meg van a raktára, de nemcsak raktárai, hanem irodák és bankok is vannak ott, úgyhogy az egész exportvásár pénzügyeit, gazdasági lebonyolítását el tudják helyben végezni. — Már most mi a helyzet minálunk? Amíg állt az osztrák-magyar monarchia, ez egy vámhatár által ideálisan elzárt nagy gazdasági terület volt, amelyben mind az ipar, mind a mezőgazdaság megtalálta a maga kiegyenlítő szerepét, ahol az ipartelepek el tudták helyezni a mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági termékeiket felvették Ausztria és a vele kapcsolatos örökös tartományok. I Ez a helyzet megváltozott . Magyarország oda van dobva a szabad piac versenyébe. Kereskedőink foglalkoztak gyümölcs-, zöldségtermeléssel és hozzá voltak szokva ahhoz az ausztriai piachoz. Most egészen új szituáció állott elő, ameny- nyiben nem tudták a távol eső külföldi szituációkkal felvenni a kapcsolatot. A legutóbbi helyzet az volt, hogy Magyarország gyümölcs- és zöldségforgalma Bécsben játszódott le. Utóbb részben javulás történt, mert Münchennel sikerült zárt csatlakozást létesíteni. München ma azt a szerepet tölti be nekünk, amelyet eddig Bécs töltött be. Nem tudom belátni azt, hogy ennek a nagykereskedelemnek hasznát, amelyet eddig Bécs, azután később München vágott zsebre, miért kell kiengedni. — Nem tudom belátni azt, hogy ennek a nagykereskedelemnek hasznát, amelyet eddig Bécs, azután később München vágott zsebre, miért kell kiengedni a magyar kereskedők zsebéből. Olcsóbb élelmiszer az alsóbb néposztályoknak — Egészen bizonyos az is, hogy amit Magyarország produkál a gyümölcsben és a zöldségben, de főképpen a gyümölcsben, azt sehol a világon nem tudják utána csinálni, még Olaszország sem. Nem közömbös az, hogyha itt Magyarországon célirányos termelés volna, mint amilyen nem volt eddig a múltban, akkor Magyarország vezetne a világpiacon. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy az értékesítés lehetőségét biztosítsuk. — Ebből a szempontból fontos az, hogy az a piac, amely hivatott ennek a nagy termelésnek az eredményét lebonyolítani, arra az időre, amikorra a termelés már itt lesz, kiépüljön és a rendelkezésre álljon Budapesten. — Rá kell mutatnom még a szociális szempontra is. Egy ilyen vásár, amelynek feladata az, hogy átrostálja az egész országból befutó árut és átcsomagolja azt az árut, ami tovább utazik, a rengeteg munkaalkalom mellett a fővárosban levő szegény néprétegeknek olcsóbb ellátást is biztosítana. Az sem utolsó szempont, ha a szegény gyermekeket el tudjuk majd látni olcsó gyümölccsel s így népegészségügyi szempontból is beláthatatlan következményei volnának az exportvásárnak. KLOSE V. F. FELVONÓGYÁR sa'át gyártelepünkön VI., Gömb-u. 44. Telefon L. 960-24. Mindennemű felvonónak legtökéletesebb kivitelben való gyártás\ Gombos Benő okI. gépészmérnök vas és fémipari üzeme Tel. J. 458—32. Kövező és útépítő Részvény ársosós Kövez, csatornáz, utat épít és hérhengerlést vállal Budapest, Vili., Kisfaludy ucca 40. SZ„ Telefon: József 2—66. Tervez és kivitelez speciális építési munkákat Telefon: József 302—66.
