Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-03-16 / 11. szám

Budapest, 1927 március 16. fl fővárait sürgősen meg Kell szüntetni n gyöngyösi lignit-bányánál vállalt érdekeltségét A fővárosnak évenként több milliárdjába kerül, hogy iskoláiban és kórházaiban magas hőfokú szén helyett rosszminöségü lignittel tüzel A főváros üzemeinek kérdése azzal, hogy Bor­vendég Ferenc tanácsnok elkészült „a főváros egyes üzemeinek megszüntetése ügyében“ való előterjesz­tésével, most már végleg eljutott a döntés elé. Lesz­nek a Borvendég-féle előterjesztésnek olyan részei, amelyek erős és ma még eredményében beláthatatlan vitát fognak kiváltani. A Borvendég-féle előterjesztés kétségkívül nagyon szigorü mértékkel mér, az üzemek legnagyobb részét B-listára helyezi, de majd lesznek olyan üzemek, amelyeknek megtartásáért, vagy a fo­gyasztóközönség, vagy a város pénzügyi szükségleti érdekében egyesek és pártok fognak síkra szállani. Vannak azonban a Borvendég-féle felsorolásban olyan üzemek, amelyeknek megszüntetése nemcsak érdeke a fővárosnak, de egyszersmind sürgős kötelessége is, mert hasznot nem hajtanak, sőt ráfizetéssel járnak, egyben pedig ugyanakkor a szükségletek kielégíté­sére lényeges befolyást nem gyakorolnak. A legelsők között ebbe a kategóriába tartozik a Budapest- Gyöngyösvárosi Szénbánya rt., amelynek kérdésével a Fővárosi Hírlap már többíz­ben foglalkozott. A Budapest-Gyöngyösvárosi-szénbánya r.-t. a főváros legfiatalabb üzemei közé tartozik, mert Bu­dapest székesfőváros csak 1924. áprilisában vállalt a részvénytársaságnál érdekeltséget. Három esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a fővárosnak ezt az érdekeltséget ma már semmiesetre sem szabad megtartania. Elismerjük, aminthogy a belügyminiszter által a szé­kesfővárosi üzemek megvizsgálására alakított bizott­ság is megállapítja 1925 julius 14-én lezárt összefog­laló jelentésében, hogy annakidején, amikor a főváros az érdekeltséget vállalta, kényszerhelyzetben volt. Ez az iizemvizsgálóbizottság azonban még ezzel a múlt­tal szemben sem beszél az elragadtatás hangján, ha­nem csak hűvösen kijelenti, hogy a „széninség idején létrejött, de a mai viszonyok között iniciálásra alig javasolható érdekeltség vállalása igazoltnak vehető és menthető“. Menthető, mert „átmenetileg megtakarítá­sokat hozott“. Az iizemvizsgáló-bizottság már akkor látta, hogy csak átmeneti lehet a megtakarítás és csak ámeneti lehet a gyöngyösi lignit-bánya szükségessége. Már 1924-ben és 25-ben, amikor az üzemvizsgáló­bizottság működött, meg lehetett állapítani,,,, hogy a gyöngyösi bánya terméke nem lehet versenyképes a magasabb hőfokú hazai szenekkel szemben. Megállapította még a bizottság azt is. hogy a lignitnek kályhafűtésre való felhasználá­sát racionálisnak nem tartja. Ez döntő jelentőségű volt már akkor is a gyöngyösi bánya sorsára nézve, mert hiszen a főváros csakis kályhafűtésre használta és használja ma is a gyön­gyösi bánya lignitjét. Erre a célra a főváros huszon­két iskolájának, négy jóléti intézményének és két bal­parti kórházának tüzelőberendezését 83.000 arany­korona költséggel lignit-tüzelésre alakította át. Az üzemvizsgálóbizottság szakértői szerint tehát a gyöngyösi lignit arra a célra, amely­re a főváros alkalmazza, nem való. Egyébként pedig már 1925-ben meg lehetett állapítani azt is, hogy a vállalat „a főváros széngazdasági poli­tikájára érezhetőbb befolyást nem gyakorolhat és egy nagyobb helyszerü villamosközpont kiépítéséhez sem vehető kombinációba'. így állt a helyzet 1924-ben és 25-ben a gyöngyösi lignit-bányával, de azóta szinte napról-napra súlyosbo­dik a helyzet és napról-napra nagyobb áldozatokat kell hoznia a fővárosnak azért, hogy ezt a vállalatot, amelynek se szociális, se kulturális, se gazdasági fel­OEEEEEBS&HBB&BEEBBB Q g telefon nERNOKOK.L.913 20 BU01PEST.VI.mTM 39­EBBESEBEKBEBÉKÉÉBE * ©: •m V) (fi < © M adatai nincsenek, fentartsa. Hogy ez így van, arra 1926. év elején maga a főváros is kezdett ráeszmélni, mert néhány évi eléggé kedvező üzem után, ekkor már deficites termelésnek néztek elébe. A főváros te­hát Jounovich Pál, Karch Kristóf, Simanek Emil, Be­csey Antal, Bánóczy László és Harrer Ferenc bizott­sági tagokból pártközi bizottságot jelölt ki, amely a helyszínén ejtette meg vizsgálatát. Ekkor már Becsey Antal kormányfőtanácsos a Fővárosi Hírlap-ban írott cikkében egész határozottsággal rámutathat, hogy „a lignit-tüzelés a mai szénkonjunktura mellett a kedve­zőbb fekvésű és jobbminőségű szenek versenyéi el nem bírja“ és arra, hogy „az évi 15,000 vágón telje­sítőképességű bánya évi termelése 5—5500 vagonra sülyedt. Megállapítja tehát Becsey. hogy az üzem folytatása deficitet jelent. Ma már eljutottunk odáig, hogy a főváros a Bu- dapeist-Gyöngyösvárősi szénbánya r.-t.-ot évenként két-három milliárd termelési hitellel támogatja és más, jobbminőségű hazai szenekkel szemben a gyön­gyösi lignit felhasználásának és beszerzésének több­költsége mintegy kétmilliárd évi többkiadást okoz a fővárosnak. így egészen természetes tehát, hogy Borvendég ta­nácsnok előterjesztésében ott szerepel ez a vállalat is a legelsősorban megszüntetendő üzemek sorában. Ha ez a ráfizetéses hozzájárulás a széninség idején tör­tént volna, még elfogadhatónak kellene mondani. Ma azonban, amikor a lignit, ez az alsóbbrendű tüzelő­anyag helyett elsőrangú minőségű szenek állanak a főváros rendelkezésére, teljesen megmagyarázhatat- !an és megengedhetetlen, hogy a főváros egy deficites vállalatot tartson csak azért, mert három évvel ez- dőtt 83.000 aranykorona költséggel több közintéz- nény tüzelőberendezését lignittüzelésre alakította át. \ tüzelőberendezések visszaalakítása igazán bagatell összegbe kerülne ahhoz képest, amit a főváros a si- ány tüzelőanyagot termelő vállalatra ráfizet. Nincs tehát más tennivaló, mint ahogy információnk szerint illetékes városházi körök már el is határozták, a fővárosnak be kell szüntetnie a Budapest­Gyöngyösvárosi szénbánya rt.-nál való ér­dekeltségét. Nem lehet az érdekeltség megtartása mellett ugyanis az sem argumentum, hogy ebben a bányában a fővá­rosnak vagyona fekszik, mert hiszen az évröl-évre való deficites termelés magát a vagyont is felemészti. Más kérdés az, hogy milyen mértékben sújtaná Gyöngyös városát az, ha Budapest székesfőváros — amint ez máskép el sem képzelhető —- beszüntetné a maga érdekeltségét. Kétségtelen, hogy ma már Gyöngyös városának sem lehet ér­deke az. hogy ezzel a deficites vállalattal tovább kísérletezzék. Úgy tudjuk, hogy Gyöngyös város is, látva a vállal­kozás mai formájában való lehetetlenségét, elektromos központot akar felállítani, melynek rentabilitását arra véli alapítani, hogy a lignit-bánya, tehát a tüzelőszer ott helyben van. Információnk szerint Gyöngyös város a dollárkölcsönből 100.000 dollárt vett fel, hogy elektromosművét felállíthassa. Budapest székesfővárosnak tehát nagyon sürgősen kell döntenie érdekeltségének be­szüntetése fölött, mert Gyöngyös város kalkulációja abban a pillanatban összediil, mihelyt Budapest kivonul az érdekeltségből. Kétségtelen ugyanis, hogy a bánya Budapest támoga­tása nélkül fenn nem tartható és az bizonyára meg­szűnik. Meg kell kímélni tehát Gyöngyös városát at­tól, hogy az elektromos központ felállításának mun­kálataiba csak bele is kezdjen és elkerülhető súlyos terheket vállaljon magára. Ha azután Gyöngyös látni fogja Budapest székesfővárosnak az érdekeltségből való kivonulását, hamarosan rá fog jönni, hogy irra­cionális az ilyen befektetés, amikor a hatvani elektro­mos vezeték jelentéktelen költségű meghosszabbításá­val biztosíthatja a maga számára az elektromos ener­giát. Csekély befektetéssel juthat tehát Gyöngyös vá­rosa az elektromos energiához és akkor nincs semmi oka a deficites vállalkozás fenntartásához ragasz­kodni és a kölcsönképpen felvett százezer dollárt sokkal eredményesebben és méltóbban használhatja fel kulturális és közegészségügyi intézményeinek fej­lesztésére. Budapestnek tehát sürgősen kell döntenie a Bu- dapest-Gyöngyösvárosi szénbánya r.-t.-ból való el­odázhatatlan kilépéséről, mert ezzel nemcsak egy de­ficites vállalatától szabadul meg. de egyben belekény­szeríti Gyöngyös városát is abba, hogy a saját ér­dekeinek megfelelően szüntesse meg a ráfizetéses vál­lalkozást. WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ — ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLO MBUS-U. 5/b. TELEFON:JÓZSEF 30-97. Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és R szellőző berendezések szerelése. Lakatos­áruk és kovácsoltvas szíjkerekek gyártása. OHONCI HUGÓ mérnök egészségügyi, műszaki berendezések gyár« Budapest, VI., Fóthy-út 19. Telefon: L. 908-76. LLi gé ésvilinoyfeiszerehsi vaudat ff PREITINSER PÁL ÉS SZŐCS JANIS & ® Budapest VI, Gr f Zichy Jenő ucca 11. Tel: T. 147-69 STEIN VI., SZIV-t V JÓZSEF Rekord Elektromolorgyár BÚD PEST, JCCA 41. ----------—-------TELEFON : 137—39. IL LANYM0T0R0K J VÍTÓTELEPE ÉS RAKTÁ A. UNGVARYJÓZSEF tési és félsz, vállalk ozó Budapest, V., Csáklya ucca 6. telefon: L. 913-03. Tervez, berendez, felszerel, javít a hü Sőgépipar összes ága­zataiban: Amoniák, szénsav és kénessav rendszerű modern hűtő- és Jéggyártó-telepeket. Kirschenbaum Gusztáv Fia pala-, cserépfedési és tető jókarbantartási vállalat fiudapest, Vili., Bezerédy-utca 10. sí. : Telefonszám: Fzsel 21-33 hivó: J. KOVÁCS OSZKÁR hívó: J. 145-45 _____145-45 BÁDOGOS-MESTER. ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI CIKKEK KÉSZÍTŐJE­BUDAPEST, IX., GYEP-UTCA 56. SZÁM, Schwarcz Dezső BUDAPEST, VI'. KÉR., ILKA-UTCA 35. SZÁM. kőfaragó ipar Telefon J 45-46. ÉPÜLET ASZTALOS MUNKÁK: Ajtók, ablakok, kapuk, kirakatok, üzletberendecé ek, lakas es Irodab rendezések gyártása rendű szolid kivitelben. ''“Ki“11 IX, Kinizsy-u, 12 Alapítási óv 1909. jSl. Telelőn : J. 59-73. HENCZ KÁLMÁN Telefon: József 3-35. Alapítva 1892. FORT OSZKÁR és TÁRSA cégtulajdonos id. FORT OSZKÁR BUDAPEST, IX. ANGYAL-UTCA 33. KÖZPONTI FŰTÉSEK, VÍZVEZETÉKEK, ÉPÜLET BÁDOGOS MUNKÁK BERGSMANN J. JÓZSEF épület és bútor asztalos Budapest, VI!., Peterdy-u. 3. TELEFON : JÓZSEF 145-79. Speciális liftkabin és túracsónak ké- szítés WILHELM FÜLÖP KAROLY — LIFTKÉSZÍ1Ö, JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÁS' VÁLLALATA — Budapest, IV., Vármegye-ucca 7. szám Telefon : Lipót 982—62. ... Telefon: Lipot 982—62. GI PSZtf ÁRUSÍTÓ részvéntiarsasag Budapest, V., Erzsébet-tér 15. Rz egeresi és tordai gipszgyárak képviselete Telefon: Teréz 70-48. T lefon: Teréz 70 48 j TOTH FERENCZ alum.- és ércöntő, bronz-, mű-és dísztárgyak készítője Budapest, VI., Szent László-út 140. Telefon : Lipót 903-41. —- M. kir. postatakarékpénztári csekkszámla : 10523. szám. — Elvállal mindennemű aluminium-, sárgaréz-, vörösréz-, bronz- és horganyöntvényeket, úgymint: bronz csapágycsészék, hüvelyek, rudak és egyéb gépalkatrészek, valamin' mechanikai, orvosi műszerek, csilláralkatrészek, saitolóformák, aluminium motor- — karterek és pakfon aluminium motordugattyúk öntését. — LEGJOBB MINŐSÉGŰ PYROXÉN ANDEZIT útaiapkő és hengereiési kavicsot szállít visegrádi bányájából BELLA N. ÍS UnOKAfiCCSE építési vállalat rt. Budapest, VI., Vilmos császár-út 7. sz. KRISCH FEKETE JANOS tetőfedő mester Telefon: J. 134-11. Budapest, I., Karolina-út 16 KÖuezŐ Él Útépítő RÉSZUÉnytÚKKÚS Kövez, csatornáz, utat épít és bérhengerlést vállal Budapest, Vili., Kisfaludy ucca 40. sz. ~ - - 1----- - ......... r................................. Te lefon: József 2-66 Tervez ós kivitelez speciális építési munkákat Telefon: József 2-86

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents