Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-03-09 / 10. szám

Budapest, 1927 március 9. 5 Budapestem less a cenírátlé, mert más me&eldás Képtelenség Est Követelne a józanság, a Közbiztonsági, a szociális, a íectjniKaí, a pénzügyi és a városgazdasági érdeKeK Az elektromos centrálé ügye, a Talbot-csoporttal való tárgyalások egyelőre, valószínűleg igen rövid időre, nyugvópontra jutottak. Talbot mérnök, aki ebben az ügyben Budapesten tárgyalt, — mint leg­utóbbi számunkban közöltük, — visszautazott Lon­donba, hogy ott az angol érdekeltséggel megismer­tesse a kormány feltételeit. A budapesti tárgyalások olyan mértékben haladtak előre, hogy ma már nem lehet kétség benne, hogy a londoni érdekeltség a magyar kormány feltételeit akceptálni fogja és így mihelyt Talbot visszaérkezik Budapestre, a nagy- jelentőségű megállapodást perfektuálni fogják. Általában a centrálé kérdésének az angol cso­porttal való megállapodás révén történő megoldása ellen ma. már senkinek sincsen ellenvetése. Maga a gyáripar is teljesen megnyugodott, mert látnia kel­lett, hogy a magyar ipar érdekei fölött Hermann Miksa kereskedelmi miniszter a legteljesebb mérték­ben őrködött. Még megnyugtatóbb a gyáriparra és a magyar mérnökökre nézve az, hogy a legújabb tárgyalások eredményeképpen az angolok már csak húsz százalékos ipari részesedést kívánnak és a centrálé építésé­nél mindössze két angol speciálista-mérnök fog szerepelni. Ezzel megdől azoknak az argumentálása is, akik az angol ajánlat legnagyobb hibájának azt rótták fel, hogy a megrendeléseknek tetemes része a külföldre megy. Szemben e tájékozatlansággal meg keli álla­pítani még azt is, hogy az angolok többnyire olyan cikkeket fognak szállítani, amelyeket gépiparunk amúgy-is kénytelen volna külföldről beszerezni és az egész angol szállításnak körülbelül csak egyhar- madát teszik ki azok a gépek és anyagok, amelyek itthon is előállíthatok volnának. Mindezek leszámítá­sával is a hatalmas létesítmény olyan sok munkát ad iparunknak, hogy gazdasági életünk vérkeringése feltétlenül fel fog frissülni. Igenis, tíz millió pengők jutnak majd, az angol megrendelések mellett is, a magyar gyáriparnak. Ma már az egész közgazda- sági életnek az a véleménye, hogy sürgősen ki kell hasznúink a kedvező alkalmat, mert nagy a pangás az iparban és ijesztő a munkanélküliség, mely Bu­dapest egé.sz életén nagyon súlyos és nagyon szo­morú nyomokat hagy. Maga a főkérdés tehát az egész magyar ipar és az egész magyar munkásság megelégedésére végleg el van intézve, mert immár csak a végső perfektuá- lások, szükségesek. Maradt azonban még egy nyilt kérdés, amely azonban a Talbot-érdekeltséget tulaj­donképpen alig érdekli. A legtökéletesebb és legjutányosabban beszerezhető LINÓLEUM hézagmentes padozatburkolat a új építkezéseknél, mindennemű átalakításoknál ajánlattal díjmentesen szolgál Eisinger M. ]. és Fiai »"VI’ Sí? B Ruggyanta bélyegzőgyár és vésnöki maintézet I IEHíÉíöK JtaÍÉÍFii Buíbpssí Sill. RÓKŐCZÍ-Út 11. a Rdkus-kőrház mellet Telefon: Józs9f 421-34 í Ez a nyilt kérdés az, hogy hol kell megépí­teni az elektromos centrálét. Ezt a kérdést pedig a centrálé legnagyobb fogyasz­tójának, Budapest székesfővárosnak kell eldöntenie és Budapest székesfőváros másképpen nem dönthet, mint hogy a centrálét itt, Buadpest határán belül kell megépíteni. Beavatott forrásból szerzett információnk szerint a centrálé érdekeltsége magyar részvénytársulat for májában alakul meg. amely részvénytársaság a ta­nács, illetőleg a közgyűlés felügyelete, ellenőrzése és vezetése mellett fog működni, a tulajdonjog pedig harminc esztendő múlva a székesfőváros tulajdo­nába megy üt. Mindezek a körülmények feljogosít­ják a fővárost arra, hogy egyedül és kizárólagosan döntsön a hely kérdésében, amelyben különben való­színűleg senki sem fog beleszólási jogot kérni a maga számára. így vonatkozik ez elsősorban a kor­mányra, amelyet a kérdésnek ez a része különös­képpen alig érdekelhet, mert a szerződéses megál­lapodások azt is szabályozzák, hogy a főváros a maga után legnagyobb fogyasztónak, a MÁV-nak milyen egységáron fogja szállítani a villamos- energiat. Budapest közönsége ellentmondást nem tűrő módon azt követeli, hogy a villamos centrálé neesak a vezetés, necsak a harminc év múl­tán való háramlás tekintetében, de terület szerint is Budapesté legyen. A főváros vezetősége, amelyet többször meghallgat­tak már ebben a kérdésben, más álláspontot nem is képviselhet. És emellett az álláspont mellett eltörpül minden más argumentumnak, a jelentősége. Eltörpül­nek azok a vélemények, amelyek azt igyekeznek bi­zonyítani, hogy az energiatermelés a bányatelepen olcsóbb, mint a bányateleptől távolabb eső területen. De még ha nem forognának fenn Budapest egyete­mes nagy érdekei, amelyek a centrálénak Budapes­ten való felállítását követelik, akkor is ott van a másik tárgyi argumentum, amely rámutat arra, hogy közbiztonsági szempontból milyen sok vesze­delmet rejt magában a kész energiának nagyobb tá­volságon át való szállítása. De a budapesti telep­helymegoldás mellett szólnak a szociális, technika és városgazdasági szempontok is. Sok ezer munkás és hivatalnok foglalkoztatása apasztja a munkanél­küliséget; pénzügyi okokból is célszerű a Budapes­ten elhelyezett centrálé, mert nem kel] 70—80 kilo­méteres vezetékről gondoskodni és végül megszívle- lést érdemel, hogy a foglalkoztatott munkástömegek növelik a főváros fogyasztóközönségét. A főváros tanácsa, szakértői és törvényhatósági bizottsága lesznek azok a fórumok, amelyek ezt a kérdést szuverén módon eldöntik. A kormány és a Talbot-érdekeltség között való megállapodások per- fektuálása után az egész centrálékérdés a budapesti városházán fog lebonyolódni. A városháza vezetői, a törvényhatósági bizottság és Budapest közönsége pedig egy szálig azon az állásponton lesznek, hogy a centrálénak Budapesten kell megépülnie, amint hogy ez másként el sem képzelhető. Kudarccal végződik a biztosítók rabszolgatörvénye A főváros komolyan foglalkozik a baz&osíílóántézoft felállításával — Németh Béla kormán^főianássos nyilatkozata — lOsoiojtozik a BIOSZ több vezetőjét hangoztatja jelentős kormánypárti kapcsolatait, egye­lőre nem igen volt képes ezeknek az állítólagos nexusoknak látható eredményét felmutatni és a BIOSz-ban egyesült biztosítók javára felsorakoz­tatni. Értesülésünk, szerint ez a mindenképpen hibá­san működő informatív tevékenység a BIOSz veze­tőségének kebelében rövidesen jelentős személyi vál­tozásokat fog előidézni és úgy hírlik, hogy úgy Kutast Dezső, mint Dárdai pozíciója erősen megin­gott és a legközelebbi jövőben a BIOSz egész veze­tőségét átszervezni szándékoznak. A biztosítókartel immár teljesen nyeregben érezte magát, mert azt hitte, hogy a biztosításról szóló törvényjavaslat teljesen kiszolgáltatja nekik, rabszolgáikká teszi a biztosított feleket. A törvény­javaslat azonban valószínűleg nagyon erős módosí­tásokon megy át, mert kormánypárti körökben is igen éles a hangulat a biztosítókartellei szemben. A biztosítókartell optimista számításait azonban újab­ban a főváros is kontrakar ír ózni látszik. A budapesti háztulajdonosok ugyanis az elmúlt évben olyan kérdőíveket kaptak a városházától, amelyek a bu­dapesti házak biztosítására nézve tartalmaznak kér­déseket és amely kérdések komolyan engednek kö­vetkeztetni arra, hogy a városházán végre megteszik az előkészületeket a városi biztosítóintézet megalapí­tására. A biztosítótársaságokat, illetve a kartellt na­gyon kellemetlenül érinti ez, de annál kedvezőbb a budapesti háztulajdonosokra nézve, akiknek állás­pontjáról dr. Németh Béla fővárosi bizottsági tag, a Háztulajdonosok Szövetségének elnöke a követke­zőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Mi teljesen a biztosítási szabadság alapján állunk. Nem tudjuk biztosan, hogy a főváros kérdő­ívei miért kutatják a budapesti házak biztosítási ügyeit, de lehet, hogy a város is akar biztosítási ügyeikkel foglalkozni. Ezt is tudomásul vesszük, de minden erőnkkel küzdünk a biztosítási szabadság korlátozása ellen és végső esetben, ha a fennálló és létesítendő intézetekben nem látunk majd garanciát arra, hogy megfelelnek érdekeinknek, külön biztosító társaság alapításcítól sem riadunk vissza. Ez az álláspontja a háztulajdonosok értékszö­vetségének, más oldalon azonban a gazdaközönség sincs elragadtatva a törvényjavaslattal és legutóbb Gaál Gaszton a képviselőházban is kifejezést adott a javaslattal szemben táplált aggodalmainak. Mint értesülünk, egyébként a BIOSz kebelében is nagy felzúdulás van a törvényjavaslattal szemben mutatkozó általános elégedetlenség láttára és főként Kutasi Dezsőt okolják amiatt, hogy a törvényjavas­lat előkészítése alkalmával az illetékes fórumokat nein informálta azzal az alapossággal és meggyőző erővel, mely biztosítási törvényjavaslatot a törvény­hozási tárgyalások során eredeti formájában el­fogadhatóvá tehette volna. Ennek a hiányos és nem eléggé átgondolt informatív tevékenységnek az ered­ményéül tudják be az érdekeltek, hogy a törvény- javaslaton máris oly módosításokat eszközöltek, amelyek korántsem fedik száz százalék erejéig a társaságok érdekeit. De kifogásolják a BIOSz kebe­lében azt is, hogy Dárdai Eduárd, aki állandóan Telefon : J. 81-17. MÄ&OVSKY FERENC Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg ó kir. Fensége uradalmi építésze Biadaspsst, VII», Abonyi ucca 4. ss. HÄUSW1RTH ÖDÖN díszítőfestő, mázoló Telelőn: József 23-24. Budapest, VIII., Hunyadi-utca 48. %mmM és FOrészlüpgyür R.-T. ezelőtt Bi ílíagyar Szerszám és Fürészíapgyár SI BARTOSEIC. KÁROLY píl Budapest, V., Berzerocsey»ucea 30. sz. fiái Alapítva: 1359. Telelőn : Llpót 908-08. I BOTH A D Á M központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, légszesz, vacuum, fürdő- és szivattyútelepek berendezési vállalata Budapest, VII, Dob-ucoa 87. Telefon : József 124—94 Alapíttatott 1879 HUTTER HERMANN sodronyfonó ipar Budapest, VIIS., József-utca 38» sz. Telefon: % óo—94. Szőrssövőde Szent-Endre Telefon; J. 85-78 HLATICY JÓZSEF OKL. MÉRNÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA Magasépítés, út, vasút, hídépítés, vasbeton BUDAPEST VIII, JÓZSEF-KÖRÚT 77-79, I. EM. 17 Saját anyagtelep: I, FEHÉRVÁR1-UT 78. Telefon: József 125-91 DATNER R. legszesz, vízvezetéki, egészségügyi berendezések és épületbádogos munkák vállalata Budapest, VI., FeSsőerdősor ucca 56. sz. Telefon: Lipót 921—44. Téslásydéza és műszaki vállalói Budapest, VIII., Mikszáth Kálmán-fér 4. Tel.: J. 42-35 SCHULLER JÓZSEF Központi fűtés, vizvezetók­imnrTT——— um. -rr—rr-m-r-m-i, ^rendezési Vállalata Budapest, VI., Gr. Zichy Jenő-utca 32. Telefon : 42-28. LUNGE és TARSA BUDAPEST, VII., Nefelejts-utca 12, Telefon : József 58—96. Fűtési, vízvezetéki és csatornázási berendezések. Fürdöberendezések. Általános gépberendezések.

Next

/
Thumbnails
Contents