Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-03-02 / 9. szám

Budapest, 1927 március 2. 7 Újból rendszeresítik a főpolgármesteri pártkőzi értekezleteket A tanács Sétienségéf minden Gidaion kifogásollak — A városházán érdeklő­déssel várják az új fővárosi törvényt A közgyűlés pártjai között vannak olyanok, amelyek politikai okokból mutatnak türelmetlenséget és vannak olyan pártok is. amelyek kizárólag a fő­város érdekeiből szeretnék azt, ha a közgyűlés mun­kája minél nagyobb erővel megindulna és minél eredményesebb tenne. Ez volt az oka annak, hogy az elmúlt hetekben a tanács tétlensége ellen szinte minden ol­dalról panaszok merültek iöl és éles kritikával illették, hogy a tanács nem foglal­koztatja kellőképpen a törvényhatósági bizottságot. Ebben a kérdésben azonban, úgylátszik, hamarosan rend lesz, mert a tanács is kötelességére eszmél, de meg egyben Ripka Ferenc főpolgármester is igénybe fogja venni azokat a jogait, amelyek lehetet- lenné teszik a közgyűlés szünetelő munkáját. Ebből az alkalomból azonban mégis általánosságban sokat beszélnek a közgyűlés munkaképességének fokozá­sáról. Nem lehet kétséges ugyards. hogy a közeljövőben, ha a tanács is úgy akarja, a közgyűlés munkája nagyon meg fog sza­porodni és nagyioníosságú kérdésekben kell majd dönteni. Itt lesz többek között a főváros költségvetésének tárgyalása, amelyre a mai pártviszonyok mellett alig­hanem túlzottan sok felszólalás fog majd alkalmat találni. Várva várják már a városházéin az új fővárosi törvényt, amelyről megírta már a Fővárosi Hírlap, hogy tehermentesíteni fogja az apróbb ügyekkel való bibelődéstől a főváros törvényhatósági bizott­ságát, egyben pedig növeli a polgármester és a ta­nács hatáskörét, de felelősségét is. Az új fővárosi törvény célul tűzi ki, hogy a jelentéktelenebb ügyeknek nagyrészét a tanács hatáskörébe utalják és így a nagyobb kérdések tárgyalásában a köz­gyűlésnek több idő áll rendelkezésére, hogy komoly, a közgyűléshez méltó határozatokat hozzon. Éppen a költségvetés eljövendő tárgyalása ve­tette föl azonban azt a gondolatot, hogy újabban nagyon elhanyagolnak egy kiválóan bevált mód­szert. amely erőteljesen megkönnyítette a közgyű­lés pártjainak egymással való érintkezését és a leg­fontosabb kérdésekben való megállapodását. Ezt a módszert Ripka Ferenc főpolgármester inaugurálta és abban állott, hogy a pártok vezetőit a saját ehiöklése alatt, a saját hivatali szobájában bizalmas megbeszé­lésekre hívta össze. Akkoriban kezdődtek ezek a fő­polgármesteri értekezletek, amikor az új törvény- hatósági bizottság egy mérhetetlenül éles választás után ült össze és a pártok között a politikai ellen­tétek sokkal kirívóbbak voltak, mint ma. Ezeknek a bizalmas megbeszéléseknek a jellege cilyan volt, hogy a pártok vezetőit lényegesen közelebb hozták egymáshoz és lehetővé vált, hogy azok, akik éles, szinte engesztelhetetlen politikai harcban állottak egymással, akkor, amikor a főváros nagy ér­dekeiről volt szó, leültek tárgyalni a zöld­asztalhoz és minden egyes alkalommal sike­rült a megegyezést létrehozni. A közgyűlés akárhányszor paprikás hangulatban volt, akárhány­szor a lejíclvadultahb politikai csete-paték folytak, de ezekben a politikai harcokban sem vesztek el a pártvezérek megegyezései. A közgyűlési- terem leve­gője izgalommal volt'telített, de a közgyűlés hatá­rozatai mégis mindig a város lakosságának javát szolgálták. Csodálatosképpen mégis elhanyagolták újabban a pártvezérek ilyetén érintkezésének nagy­szerűen bevált módszerét. Talán a tétlenség, amelyre a közgyűlést kárhoztatták, volt az oka ennek, de tény az, hogy hónapok óta nem ültek össze már :a pártvezérek a főpolgármester hivatalos szobájában. Most erőteljes mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a pártközi főpolgármesteri értekezleteket újból rendszeresítsék. Igaz. hogy azóta a demokratikus biok elemeire esett széjjel, sőt a demokratapárt Is tökéletesen szét- forgácsolódott és így nagyon nehéz lesz meghatá­rozni, hogy mely csoportok azok, amelyekkel a ko­moly tárgyalások fonalát fel kell venni. Az Egysé­ges Községi Polgári Párton, a Keresztény Párton és a szociáldemokratákon kívül a közgyűlési teremben csak kicsiny, elenyésző csoportok foglalnak helyet. Nem lehet azonban még ez sem az akadálya annak, hogy ezek a főpolgármesteri értekezletek újból életbelépjenek és újból azt a nagy célt szolgálják, hogy a közgyűlés munkáját megkönnyítsék, a poli­tikai izgalmakat levezessék és mindenek fölött, hogy a város nagy érdekeiben hozandó elhatározások­ban a közgyűlés számára az egységes föllépést biz­tosítsák. Ezentúl kéthetenkint pontosan megtartják a városi közgyűléseket Ripka Ferenc főpoBgámiesler szigorúan végrehajtja az ügyrend errevonaf- kozó intézkedését — A szerdai közgyűlés jelentékenyebb tárgyai A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában szóvátet- tiik azt a lehetetlen helyzetet, hogy a főváros köz­gyűlése és bizottságai munkátlanul várják azt az időt, amikor tényleg hozzáfoghatnak a város lakos­ságát izgató legnagyobb kérdések elintézéséhez. Szóvátettük pedig abból az alkalomból, hogy a fő­város közgyűlése a múlt hét szerdáján ismét nem tartotta meg esedékes ülését, mert a tanács nem tu­dott tárgysorozatot előkészíteni. Ugylátszik, a tanács maga is belátta, hogy végre a közgyűlést foglalkoz­tatni kell és így sietve összeállított egy meglehetősen hevenyészett tárgysorozatot, amelyet a szerdai köz­gyűlés fog letárgyalni. A tárgysorozatnak összesen negyvenkét pontja van, de ezek között is meglehető­sen dominálnak az apró személyi kérdések, házi­nyomdai segédmunkások kegydíjügyei stb. A tárgyso­rozatnak mindössze három-négy olyan pontja van a negyvenkettő közül, amelyek olyan kérdéseket tün­tetnek föl, amelyeknek elintézését sürgősen várja már a közvélemény. A közgyűlés munlzátlansága, helyesebben nem- foglalkoztatása természetesen kihívta Ripka Ferenc főpolgármester kritikáját is és úgy értesülünk, hogy a főpolgármester elhatározta, hogy az ügyrend ér­telmében, nem törődve azzal, van-e elegendő tárgy, vagy nincs, minden második szerdára össze fogja hívni a törvényhatósági bizottság közgyűlését. Ha újból rendszerré válik a minden két hétben megtar­tandó közgyűlés, a tanács is tudatára fog ébredni, hogy a közgyűlés munkátlanságáért nem viselheti a felelősséget. A szerdai közgyűlés napirendjére eredetileg ki­tűzték annak a szerződésnek a tárgyalását is, amely a gellérthegyi Citadellának a Budapest Fürdőváros Egyesület részére kiállítási célokra való átengedésé­ről szól. Budapest Fürdőváros Egyesület r.-t. kéré­sére azonban ezt a kérdést már a pénteki pénzügyi bizottság napirendjéről is levették és így ezt a szer­dai közgyűlés sem fogja tárgyalni, ilyenformán a 'szerdai közgyűlésnek tulajdonképpen csak három nagyfontosságú tárgya marad. Az első ilyen a köz- kórházak 1926—27. évi költségelőirányzata, amelyről a bizottsági tárgyalásokon már sok szó esett. A másik nagyfontosságú tárgy a bankok által építendő kislakásos telepek elhelyezésére szükséges városi telkek kijelölése és több magánlelek megvásárlása. A pénzügyi, bizottság egyhangúan hozzájárult azok­nak a telkeknek megvásárlásához, amelyeknek fek­vését és vételárát a Fővárosi Hírlap legutóbb rész­letesen ismertetett. A pénzügyi bizottságban elhang­zott felszólalások egyébként azt is egyértelműen konstatálták, hogy a főváros ezeket a telkeket ol­GYÁRTJA: KÖLSCH-FÖLZER-WERKE A. G SIEGEN i. W. MÜLLER GÉZA MÉRNÖK, BUDAPEST V, GÉZA UCCA 5 ~ TELEFON : T. 75-52 csón veszi meg és ilyenformán a fővárosi telkek ki­jelölése és a magántelkek megvásárlása körül a köz­gyűlésen már komolyabb vita nem várható. Óriási jelentősége van azonban mégis annak, hogy ezt a kérdést a főváros közgyűlése szerdán letárgyalja. A főváros és az érdekelt bankok a szükséges szer­ződéseket már aláírták és a belügyminiszter is jelezte már, hogy az építkezést elhatározó közgyűlési hatá­rozatot jóváhagyta és a napokban az írásbeli jóvá­hagyás is megérkezik a városházára. Ezekután a legeslegutolsó lépés az építkezések megkezdésére: a szerdai közgyűlésnek a telkek ügyében hozandó, immár nem kétséges határozata. A helyzet tehát ma az, hogy a csütörtöki napon a legvégső akadály is elhárul azelől, hogy az építkezés óriási munkája megkezdődhessék. A harmadik nagyjelentőségű pontja a főváros szerdai közgyűlésének a Wenckheim-palotának a fő­városi könyvtár céljaira való n < nem fog valami nagy viharokat kiváltani a szerdai közgyűlésen, annál is inkább, mert Liber tanácsnok előterjesztése szerint egy új könyvtárpalota építése körülbelül 3 millió pengőt igényelne, míg a Wenck- heim palotát 760.000 vételáron szerezték meg és a pártvezérek előzetes tudtával és hozzájárulásával a főváros a vételárat már ki is fizette. A hétfői pénz­ügyi bizottságban több fölszólaló előbb kifogásolta a vételt, amidőn azonban a megfelelő felvilágosítást megkapták, a bizottság is hozzájárult a vételhez. WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ - ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. TELEFON t JÓZSEF 50-97. Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és szellőző berendezések szerelése. Lakatos­áruk és kovácsoltvas szíjkerekek gyártása. OHONCI HUGÓ mJ;nök egészségUgyl, műszaki berendezések gyára Budapest, VI., Fóthy-út 19. Telefon: L 908-76. R NAGT QYVU LAKATOSÁRUGYÁRA Budapest Vili, Kőris-utca 10.Tel.; J. 48-15 UNGVARYJÓZSEF tési és félsz, vállalk ózó Budapest, V., Csáklya ucca 6. 1 etetőn: L. 913—03. Tervez, berendez, felszerel, javít a hű tőgépipar összes ága­zataiban: Anioniák, szénsav és kénessav rendszerű modern hűtő­éi Jéggyártó-telepeket. Kirschenbaum Gusztáv Fia pala-, cserépfedési és tető jókarbantartási vállalat 111., Bezerédy-utca 10. sz. : Teletonszám: József 21-33 Telefon­hívó: i. 145-45 kovács oszkár Telefon- hivó: J. 145-45 BÁDOGOS-MESTER. ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI CIKKEK KÉSZÍTŐJE­BUDAPEST, IX., GYEP-UTCA 56. SZÁM. Schwarcz Dezső ““ti1;*; BUDAPEST, VII. KÉR., ILKA-UTCA 35. SZÁM. _________45-46. ÉP ÜLET ASZTALOS MUNKÁK: Ajtók, ablakok, kapuk, kirakatok, üzletberendezések, lakás és Irodab«rendezések gyártása I. rendű szolid kivitelben. HENCZ KÁLMÁN ASZSAm IX., Kinizsy-u. 12 Alapítási év 1909. ^ Telefon : J. 59-73. Telefon: József 3-35. Alapítva 1892. FORT OSZKÁR és TÁRSA cégtulajdonos id. FORT OSZKÁR BUDAPEST, IX. ANGYAL-UTCA 33. KÖZPONTI FŰTÉSEK, VÍZVEZETÉKEK, ÉPÜLET BÁDOGOS MUNKÁK BERGSMANN J. JÓZSEFI épület és bútor asztalos Budapest, VII., Peterdy-u. 3. TELEFON : JÓZSEF 145-79. Speciális liftkabin és fúracsónak ké­szítés KORNIS NÁNDOR üvegezést vállalata Budapest, VII., Csengeri ucca 7, Telefon: József 119-97. LEGJOBB MINŐSÉGŰ PYROXÉN ANDEZIT útalapkő és hengerelési kavicsot szállít visegrádi bányájából BELLA N. ét UNOKAÖCCSE építési vállalat rt. Budapest, VI., Vilmos császár-út 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents