Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-23 / 8. szám

.Budapest, 1927 február 23. 5 UáMiü sodorhatja az üzemeltet a Mos híz­íoríisa számira «aló ötletszerű megadóztató. Becsey Antal előadása aaz Egységes Községi Polgári Pártban Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este 6 ( órakor Akadémia uccai klubhelyiségében Kozma Jenő elnöklése alatt pártértekezletet tartott, amelyen az aktuális üzemgazdasági problémák megvitatását kezdték meg. A pártvezetőség ugyanis nagy súlyt helyez arra, hogy még a költségvetési vita megkez­dése előtt tisztáztassék a párt egységes álláspontja, kifejezésre jusson a párttagok felfogása és általában mérlegeljék mindazokat a szempontokat, amelyek a főváros közönsége érdekében mindenek felett meg- szívelendők. Az értekezleten a bizottsági tagok, to­vábbá a póttagok és a párt hivatalból kinevezett tag­jai csaknem teljes számban jelentek meg. Ott voltak a többek között Kállay Tibor és Ripka Ferenc főpol­gármester is. A jelenvoltak soraiban láttuk még: Szi­lágyi Lajos orszgy. képviselőt, Hoór-Tempis Mór, Becsey Antal, Andréka Károly, Bittner János, Éber Antal, Harrer Ferenc, Scheuer Róbert, Farkas József, Glücksthal Samu, Glück Frigyes, Zsíros István, Né­meth Béla, Holzer Nándor, Stern Sándor, Nagy Andor, Halter Károly bizottsági tagokat, továbbá Sümeghy Lászlót. Baránski Gyulát, Günther Tiva­dart, Némethy Károlyt, Hubert Vilmost. Pásztélyi Vilmost és még másokat. Becsey ArítaS előadása Becsey Antal ismertette a megoldásra váró üzemgazdasági problémákat. Elérkezettnek látja az időt arra, hogy az Egységes Polgári Párt a legna­gyobb energiával foglalkozzék azokkal a nagy gaz­dasági kérdésekkel, amelyek a főváros háztartását és lakosságát legközvetlenebbül érdeklik. Küszöbön áll az 1927. évi háztartás budgetjének tárgyalása, amely, kiváló alkalom arra, hogy ily nagy horderejű kérdések megvitatás alá kerüljenek. Közvetlen és közvetett adózásunk kérdései, közlekedésügyünk egész" komplekszuma, a közüzemek problémái, szer­vezeti feladatok, stb., mind oly kérdések, amelyek sürgős elhatározások elé állítják a törvényhatóságot. Múlhatatlanul szükséges,' hogy a párt alapos készült­séggel vitassa meg ezeket a problémákat és formálja ki e viták alapján azt az álláspontot, amelyet a fő­város közönsége érdekében elfoglalni kíván. Első helyen az üzemekkel és az üzemi gazdálko­dás alapvető kérdéseivel kíván foglalkozni. Tudvalevő dolog, hogy a pénzügyi kormányzat sürgetésére és a közgyűlés elhatározásából az egész üzemi gazdál­kodás gyökeres revíziója rendeltetett el; és e célra 12 tagú bizottság is küldetett ki. Az előkészítő, adat­gyűjtő munkák tényleg elkészültek; a tanács ezen­felül Borvendég Ferenc tanácsnokot bízta meg ezek­nek az előkészítő munkáknak irányításával és a szük­séges előterjesztések kidolgozásával. Ettől a mun­kától függetlenül azonban múlhatatlanul szükség van arra, hogy a köz­gyűlés állást foglaljon azokban az elvi jelen­tőségű kérdésekben, amelyek nemcsak az üzemek gazdálkodási rendjét, hanem a főváros háztartását is érintik. Ezek az elvi kérdések a következő kategóriákban foglalhatók ösz- sze: a) Megállapítandó, hogy melyek azok az üze­mek, amelyek minden megrázkódtatás nélkül hala­déktalanul megszüntetendő>k; melyek azok, amelyek fokozatos megszüntetése elrendelendő; és végül me­lyek azok, amelyek más üzemekbe való beolvasztása útján szüntetendők meg, mint önálló üzemek. b) Mi legyen az a legcélszerűbb kereskedelmi for­ma, amely az egyes üzemek szükséges kezdeményező és mozgási szabadságát lehetővé teszi, anélkül, hogy az önkormányzatnak az üzemekhez való viszonya meglazulna, c) Mily elvek szerint lennének az üzemek a köz­ponti ellenőrzés (közigazgatás) szempontjából cso- portosítandók; és mily módon lenne az ily módon csoportosított üzemek központi adminisztrációja át­szervezendő. d_) Megállapítandók lennének azok a normáliák, amelyek a tudományos és egységes üzemvitel érde­kében valamennyi üzemnél bevezetendök. e) Megállapítandók lennének azok az elvi alapok, amelyek a közüzemek jövedelemezőségének kérdésé­ben szemelőtt tartandók. Eldöntendő lenne az az alapvető kérdés is, hogy az üzemek jövedelmei mennyiben szolgálják a főváros háztartásának céljait és mennyiben használandók fel az egyes tarifák mér­séklésére. f) Nagyvonalú perspektívában megvilágítandó lenne az egyes közüzemek fejlesztésének programmja és az ennek érdekében követendő beruházó politika. A helyzet ma az egész vonalon teljesen kuszáit és rendezetlen. Még ma sem tisztázott kérdés az, hogy mely üzemek és mily sorrendben szikiteten­dök meg, vagy olvaszíandók be más üze­mekbe. Kereskedelmi forma tekintetében sincs még kifor­rott álláspontja a fővárosnak; közigazgatási (házi) üzemektől kezdve önálló közigazgatási üzemei és a részvénytársasági 'formákon keresztül minden­fajta üzemünk van, amelyek központi igazgatása a legkülönbözőbb ügyosztályok közt. sokszor ötlet­szerűen van széttagolva. Az üzemvitel szabványai nincsenek megállapítva: úgy, hogy vannak nagy üzemeink, amelyeknek sem beruházott tőkéjét, sem tőketörlesztő szolgálatát nem ismerjük. Az üzemi jövedelmek felosztására nézve sincs kijegecesedett állásfoglalás. Ennek eredménye az, iiogv a múlt évi háztartás deficitjének megszüntetésére, úgy­szólván ötletszerűen kellett a főváros 36 legna­gyobb üzemére 18 millió aranykorona hozzájáru­lást kivetni. Az ily rendelkezések, ha segítenek is pillanat­nyilag a főváros háztartásán, teljesen fel­boríthatják az egyes üzemek belső gazdál­kodásának rendjét. A tariíális egységárak leszállításának feltételei és mértéke szintén teljesen nyílt kérdés; pedig a fővá­ros közönsége bizonyos joggal reklamálhatja a na­gyobb jövedelmezőségű üzemektől a közszolgálta­tások mérséklését, illetve az árak leszállítását. Az üzletileg indokolt leírások, tartalékolások, stb. kér­dései nincsenek egységes elvi alapokon felépítve. Az elmúlt évek jelentős beruházásai kizárólag folyó bevételekből történtek; és ha ez az eljárás bizo­nyos mértékben helyeselhető is a múltra nézve, nem tekinthető rendszernek az" üzemi gazdálkodás egész vonalán és mindenesetre gyökeres változta­tást igényel a jövőre nézve. Mindezeken felül nélkülözzük úgy energiagazdálkodásunkban, mint közlekedésügyünkben, a gázmüveknél és vízműveknél is azt a messzelátó kon­cepciót, amely jól átgondolt beruházási programmal alátá­masztva és a mai amúgyis túlterhelt generáció ter­hein is könnyítve, messzelátó perspektívában körvo­nalazná a közművek igazi hivatását: a főváros ipa­rának, kereskedelmének és egész fogyasztó közön­ségének olcsó ellátását és az önkormányzat gyö­keres érdekeit. A pártnak kesében keli tartani as iniciálisát Becsey Antal nagy tetszéssel fogadott fejtegeté­sei után Kozma Jenő elnök mutatott rá arra, hogy a pártra nézve nem közömbös az, hogy milyen állást foglal el az üzemi kérdésben. Éppen ezért javasolja, hogy a nagy anyagra való tekintettel az egyes kér­déseket vitasorozat keretében tárgyalják meg és az egyes kérdések ismertetésére kiilön-külön előadó­kat kérjenek fel a bizottsági tagok közül. A párt- vezetőség e tekintetben érintkezésbe lép az arra vállalkozó tagokkal. A pártnak kezében keli tartani az üzemek kérdésében az iniciaíivát és nem szabad más pártoknak átengedni az irányí­tást. Az üzemi kérdésekben a párttagoknak a kü­lönböző szakbizottságokban is egységes álláspontot kell elíoglalniok. Ezért is szükség van az alapos eszmecserére. Az értekezlet az elnök javaslatához egyhangú helyesléssel hozzájárult. Forgalmi értéken asyl vásárolták a kislakásépíükesés leikeit Az idei kislakásépítési akcióval kapcsolatos te­lekvásárlásokról számolt be azután az elnök felké­résére Harrer Ferenc, aki ismertette az elveket, amelyek a kisajátító bizottságot a vásárlásoknál vezették és kijelentette, hogy a főváros érdekeinek megvédésére, a közérdek biztosítására megtörtént minden intézkedés. A telekvásárlásoknál az volt az első szempont, hogy a tervezett lakások a főváros egész területén decentralizálhatok legyenek. A fő­városnak nincsenek megfelelő helyeken telkei, ezért volt szükség a mostani vásárlásokra, ügy vásárol­ták a telkeket, hegy a kislakások ott épüljenek meg. ahol jó közlekedés és minden közmű a közelben van. A másik szempont pedig az volt. hogy a munkahe­lyekhez közel létesüljenek az új kislakáscs bérhá­zak. Meg kellett oldani a kisajátító bizottságnak egy speciális problémát is: a Tabán felépítésének előkészítését. Miután a fővárosi építkezéseket jö­vőre előreláthatóan már nem lehet olyan nagymér­tékben folytatni, mint eddig, az idén kell a Tabán problémáját előkészíteni. Az első feltétel eszerint az ott élő 700 család kitelepítése, hogy mire az épít­kezési alkalom megnyílik, az egész terület rendezve legyen és a közművek is elkészüljenek. A telek­árakra vonatkozóan megállapította, hogy a főváros e tekintetben olyan kedvező helyzetben volt, hogy a telkeket kivétel nélkül a forgalmi értéken alul tudta megvásárolni. Megcáfolta a vásárlásoknál tör­tént — állítólagos — illetéktelen befolyások hírét és a „panama-vádakat". Ezután részletesen referált az értekezletnek arról, hogy mely kerületben, hol és mekkora telkeket vásároltak meg a lakásépítés céljára. Végül közölte, hogy a keddi nap dől cl a józsefvárosi házhelyek kérdése is és így már az összes telkek a főváros rendelkezésére fognak állni. Az előnyös vételek folytán a közműépítési költsé­geket a minimumra sikerült redukálni. A telekvásárlás nehézségei A bejelentést az értekezlet egyhangúan tudo­másuk vette, majd Kozma Jenő érintette a telekvá­sárlásokkal kapcsolatos nehézségeket, amelyeknek eloszlatása azonban remélhető, hogy kedvező elinté­zést nyer. Végül a különböző szakbizottságokban megürült tagsági helyek betöltését tárgyalta az ér­tekezlet, amely Kozma Jenő zárószavaival 9 órakor ért véget. Az üzemi problémák vitája a jövő héten kez­dődik. 1 WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ — ÉPÍTŐMESTER ! BUDAPEST, VÉL, COL'JMBUS-U. 5 b. I TELEFON: JÓ2.SEF 50-97. HTOSW1RTH ÖDÖN DÍSZÍTŐFESTŐ, MŐZOLÓ Telefon: József 23-24. Budapest, VIII., Hunyadi-utca 48. KÖRÖSISÁÜDOR asztalosárugyára ® BUDAPEST,: VII, Lőcsei-u. 81-83 1 Rsggyania bélyegzőgyár és vésnöki műintézet mmmM n Büfepest Vili. RóKéczi-út 11 * Telefon: József 421-34 Telefon: L. 922-30 Alapíttatott: 1884 OKAI ISTVÁN PÄLH- ÉS CSE •'ÉPFEDŐ MESTER TETŐFEDÉSI VÁLLHLKOZÓ "BUDAPEST IX. WieST R UCC 41 SZ. D Neumann Gyula villanyberedezési vállalata Budapesl, VL, Gyár«u. 2. Telefon: T. 14-58 a TVi ll/VW T Budapest, VI., Aradi u. 29 d -X Ull'VtP Telejonszám: 183—32 ® épület és diszműbádogos gáz-, vi/ve/eték-, i fürdőberendezés és csatornázási vá lalaía. Telefonszám : L. 916-77 Alapíttatott 1902. évben FELBER VINCE U10DÄ FELBER REZSŐ Azelőtt: FELBER és RUMAN kályha-,épület-,mii-és vasszerkezeti lakatos üzeme Bud a pest, VL, Kar í ács-utca 23. szám Sgentessy Mihály Asztalos- és kárpitosára gyára Budapest, IX., Márton ucca () Telefon: % J. 73-92 | i HORVATH GYÖRGY Budapest, VII, &aray ucca 20. At r píitatolt :399. Teleíonhivó József 32-95. Egészségügyi berendezések Épületbádogos munkák Vízvezeték, Csatornázás LŐ RI IS CZ PÁL ÉS VI IS LZ ti ÉPÜLET- íió TÜZHcLYaÉSZITŐ LAKATOSOK BUDAPEST, VIII., FUTÓ UCCA 43­eíefan József 42-65. Telefon József 42-65. elektromos világítási és motórikua berendezések tervezése és szerelése. Szereiéül anya- m « * m ** * Ga{,rIe] Antal oki. gépészmérnök ele«aroiechn.kai vá^alaia Budapest, Vili., Német-u. 43, Tel.? J. 114-14 A legtökéletesebb és legjutanyosabban beszerezi LINÓLEUM hézagmentes padozatburkolat a Ö-» H Era Ki BVí új építkezéseknél, mindennemű átalakításoké ajánlattal díjmentesen szolgál El singer M. ]. és Fiai utuaTstTeT.'’ S-T SCHEIBER MIKLÓS GÉPÉ ZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték és egészségügy berendezések Budapest, VII., Vő ösmarty-utca 19 Telefon: Józs. 52-92. P P T 1 ?“ szabadalmazott, fűtésre kó f fr B25T W fi I HU A ..ILI U szén szállítható, vasbetétes WÄLKLFilHL’f fitt a legtakarékosabb, legtisztább és le^f egyszerűbb szar afütéstnyújtja Megrendelhető: a Budapesti Kerámiái Müveknél tulajdonos : Csik Jp.sei, X. kerülat, Kada ucca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents