Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-14 / 50. szám
4 Budapest, 1927 december 14. Budapest 22 ezer háza közül több, mint a fele még ma is földszintes A Vár az állami intézmények és a templomok, a Lipótváros az üzletházak, a Terézváros a színházak és a gyárak, az Erzsébetváros az iskolák és szállodák, a Józsefváros a kórházak hazája A világváros életének külső keretét a házak ad-» jak meg. Maga ez a keret* azonban azokkal az apró részletekkel együtt, amelyek a keret anyagát adják, szintén nagyon jellemző lehet a világváros életére. A budapesti házaknak jelleméről, ami magának a városnak karakterét is befolyásolja, igen sok érdekes dolgot mond el az a számrengeteg, amelyet ezekről a házakról a legújabb Statisztikai Évkönyvben találunk.' Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy Budapest 1927-ben 22,016 épületből áll, amelyből 19.506 volt a lakóház és 2510 az egyéb épület. Ha most egy kicsit visszatekintünk a múltba, akkor azt látjuk, hogy a szabadságharc óta Budapest házainak száma nemcsak megkétszereződött, de a kétszeres számot még jó háromezerrel meg is haladta. minthogy 1849-ben még csak 9518 házból állott az a terület, amelyet ma Budapestnek nevezünk. Érdekes, hogy 1869-ben vagy kétszáz házzal kevesebb volt Budapesten, mint 1849-ben. A nyolcvanas, kilencvenes és kilienszázas évtizedek mindegyike körülbelül három-háromezer új házat hozott Budapestnek. Ettől kezdve egy kicsit lassúbb lett a fejlődés irama, mert évtizedenként az új házak száma körülbelül kétezerre tehető. Azok közül a házak közül, amelyeket nem lehet lakóházaknak nevezni, legtöbb a gyárépület, amiből 806 van Budapesten. Az üzlietházak száma 338, azután az iskolák és nevelőintézetek következnek 233. az óvódák pedig 62 épülettel és 101 épülettel a vasúti épületek. Az állami közigazgatási hivatalok 58 épületet, a városiak pedig 36-ot foglalnak le. Van azután 16 katona- épület és 21 rendőrségi. A templomok és kápolnák száma 42, a szállodáké 76, a kórházaké 91, a fürdőké 20. a szegényházaké pedig 13. A kultúrális intézmények — leszámítva a már említett iskolákat, a következőképpen oszlanak meg: múzeumok és könyvtárak 20 épület, egyéb tudományos épületek 16, színházak és mulatóhelyek 34 épület. Az iskolák közül legtöbb a VII, kerületben talált otthonra, de igen nagy az iskolák száma a Várban, a Józsefvárosban és a Terézvárosban is. Ellenben feltűnően kevés, mindössze 7 a Lipótvárosban. Érdekes az is, hogy ezek a különféle intézmények hogyan helyezkednek el városrészek szerint. A Vár az állami, a városi és katonai épületek hazája, de egyben itt van a legtöbb templom és a legtöbb kisdedóvó és árvaház is. A Lipótváros az üzletházak hazája, nagyon érdekes, hogy a Terézváros a kultúra otthonává lett, mert itt van a legtöbb múzeum és könvytár, a legtöbb tudományos épület, legtöbb színház és mulatóhely, a legtöbb fürdő, de egyben a legtöbb gyár és a legtöbb vasúti épület is. Az Erzsébetváros az iskolák és szállodák hazája. A kórházak legtöbbje a VIII. kerületben épült. Az épületek magassága szerint való megoszlásuk nem valami kedvező-képét mutatja Budapestnek. mert a huszonkétezer háznak 52.79 százaléka még ma is földszintes. A 11,623 földszintes ház mellett 3770 a fél- és egyemeletes, 2231 a kétemeletes. 2910 a háromemeletes és 1430 a négyemeletes. A földszintes házak legnagyobb százaléka a Vízivárosra esik. míg aránylag legtöbb négyemeletes ház a Lipótvárosban található, ahol az összes házak több. mint 31 százaléka négyemeletes. Legkevesebb a földszintes ház a Belvárosban, ahol az összes házaknak négy százalékát sem teszik ki. Az ember nem is hinné, hogy Budapest a kertek városa is. hiszen a 22,000 házból 9336-nak van kertje. A legtöbb kertes ház a Várban. de meglehetősen sok van Óbudán, az Erzsébetvárosban és Kőbányán is. Kertek dolgában legrosszabbul áll a szegény Belváros. ahol mindössze nyolc és a Lipótváros, ahol hatvan kertet mutat ki a statisztika. Amikor a pesti házakat jellemezzük, .meg kell említeni azt is, hogy a legtöbb ház, 16.588, csak egy uccára néz. Két utcára néző homlokzatú ház 4820 van Budapesten, de van 509 olyan, amely három utcára néz 6s 99 olyan ház is, amelynek mind a négy homlokzata más és más utcára tekint. A kapuk száma is körülbelül aszerint igazodik, hogy hány utcára néz a ház homlokzata. Mégis, meg kell említeni, hogy az egykapuvál rendelkező házak száma kétezerrel több, mint az egy frontra néző házak száma, és amíg összesen 99 négy frontra néző ház van. addig 197 azoknak a házaknak a száma, amelyekhez négy kaput építettek. Nem ritkák azok a házak, amelyekben két lépcsőház is épült, de vannak olyanok is, amelyeknek három, vagy négy a Jiépcsőházuk és akad nyolc olyan pesti ház, amely öt lép- csöházzal dicsekedik. Az épületek anyaga meglehetősen jó Budapesten, hiszen 18,496 azoknak a lakóházaknak a száma, amelyeket palával, cseréppel, vagy bádoggal fedtek be. emellett van 518 lakóház, amelynek teteje zsindely, vagy deszka és 491, amelynek kátránypapír a teteje. Egyetlen egy lakóház van Budapesten. amelynek az a szomorú nevezetessége, hogy nádfödeles. Az egyéb épületek között azonban még van 31 nád- vagy zsúptetős ház. A 22,000 pesti ház közül körülbelül 19,000 kőből, téglából1, vagy vasbetonból épült. Nincs vízvezetéke Budapesten 2665 lakóháznak és 406 más épületnek, a gázt még nem vezették be 8242 lakóházba és 1290 egyéb épületbe. Villanyvezeték nélkül szűkölködik 3866 lakóház és 478 egyéb épület. A liftek száma feltűnően kicsi Budapesten, mert összesen 1917-et lehet megszámolni, ezek közül is 476 a teherlift. Még kevesebb a központi fűtés, mert lakóházakban csak 816-ot találunk ilyet, bár a statisztikát egy kicsit megjavítja az. hogy egyéb épületekben is van 424 központi fűtéses ház. Legérdekesebb a statisztikának az a része, amely az épületeknek a lakások száma szerint való tagozódását mutatja. Budapesten legtöbb az olyan ház, amelyben csak egv lakás van. Ezeknek a házaknak a száma 4150. Számban ezután következik a 11—20 lakásos házak csoportja, amelyből 3141 van, a 6—10 lakásosak száma 2991 és a kétlakásosak száma 2930. Van azután 415 olyan ház, amelyben 51—100 a lakások száma és 42 olyan, amelyben száznál több a lakások száma. Legtöbb az olyan ház, amelyben 3—5 a lakószobák száma. Ilyen ház van 4295, utána következik a 6—10 lakószobás házak csoportja, amely 4084 házból áll. Van 259 olyan ház. amelyben 101—150-ig terjed a lakószobák száma, sőt van három olyan háza Budapestnek, amely 400-náI több lakószobát tud felmutatni. Van Budapesten 158 olyan ház. amelyben egyetlen egy ‘ember lakik és 433 olyan, amely teljesen lakatlan. Ezzel szemben van 110 olyan ház, amelyben három-négyszáz ember. 26 olyan, amelyben négy-ötszáz ember és 31 olyan, ahol ötszáznál is több ember lakik. A lakatlan házak legnagyobb része a Várra esik és ugyanitt van a legtöbb olyan ház is. amelynek csak egyetlen lakója akadt. A legnagyobb bérházak a VI., VII. és Vili. kerületben épültek. iskolák helyes világítására a gazdaságos D IIDAI « armatúrák a legjob- U if aRt bak! :: Képviselet: FALB NÁNDOR Budapest, IV, Városház-u. 6. TELEFON: 210—08 ___________________ Eg yetemi tanárok is pályáznak a közkórházi főorvost állásokra A háború alatt és a háború utáni időkben a főváros közkórházainak orvosi karában bizonyos rendszertelenség lépett fel. Az orvosokat és az osztályokat sok esetben felcserélték, összevontak és szétválasztottak osztályokat és azonkívül igen sok olyan orvos működik ma a főváros kórházaiban, sőt osztályt is vezet, akiknek állását még nem is rendszeresítették. Most azután a főváros rendet teremt ebben a rendszertelenségben és reorganizáció alá veszi a közkórházak orvosi karát. Elsősorban is a főorvosi állások betöltése iránt történt meg az intézkedés. Szombaton délben járt le a pályázat határideje és a tizenegy főorvosi állásra huszonhét pályázó jelentkezett. Természetesen pályáznak azok az orvosok, akik az állásokat ideiglenesen betöltik, de a kérvényezők sorában igen sok előkelő fővárosi specialista nevével találkozunk, sőt van a reflektálások között néhány egyetemi tanár is. A pályázók érdekes névsora itt következik: A két sebész főorvosi állásra tizenegy pályázó van: dr. Gergő Imre egy. m. tanár, dr. EUscher Ernő műtő-orvos, dr. Eaykiss Ferenc id. főorvos, dr. Csákányi Győző műnk. pénzt, főorvos, dr. Tóthfalussy Imre egy. m. tanár. dr. Gellert Elemér műtő-orvos. dr. Érti János egy. m. tanár. dr. Milkó Vilmos egy. m. tanár, dr. Sándor Jenő orvos, dr. Sajgó Győző, dr. Milkay Endre áll. gyerm. men- helyi főorvos; a belgyógyász főorvosi állásra hárman pályáznak: dr. Bossányi Andor id. főorvos, dr. Fiilöp Andor. dr. Mádor-Nikitics István egy. tanársegéd; a gyermekgyógyász főorvosi állást ugyancsak hárman óhajtják elnyerni: dr. Erdélyi János, dr. Elesch Ármin id. főorvos, dr. Preissich Kornél egy. m. tanár; a kémiai-bakteorológiai két főorvosi állásra a jelenlegi ideiglenes főorvosok a kizárólagos pályázók: dr. Szily Sándor és dr. Kiss Gyula: a három röntgen-laboratóriumi főorvosi állásra négy pályázat érkezett: dr. Fischer Ernő. dr. Stein Adolf, dr. Dcickó Albert ideigl. főorvosoké és dr. Prediger Albert munkásbizt. pénzt, orvosé: a íizikó-therápiás intézeti főorvosi állásra dr. Keller Kálmán id. főorvos és dr. Turcsányi Béla munkáspénztári főorvos pályázott. Az egy alorvos titkári állásra dr. Léviusz Lajos és dr. Pogány Móric pályáznak. A választást még ebben a hónapban megtartják. HAJNAL HENRIK ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, If., GAL AGONY A-UCCA 2. ÁBRÁNYI FERENC épület-és díszmübádogos, légszesz és vízvezeték berendező Budapest, VIII., József ucca 31. Telefon: „József“ 325—71_______________Telefon: „József“ 525—71 SÁ L I. ISTVÁN Egészségügyi berendezések és épületbádogos munkák vállalata Budapest, VII., Károly-kSrnt 7. Telelőn: József 402-93. sz. tt kws a a n c; Alapíttatott 1888. évben S UIV8I LAJÜO Budapest, IX., Üllöi-út to. Festő- és mázoló Műhely mester Vili., Horánszky-ucca 10. HANVAY ES WOLF elektromos, műszaki és üzemszükségleti anyagok BUDAPEST, VI., JÓKAI (GYÁR)-UTCA 28. SZÁM. Telefon: Teréz 104—69. 1 KRISCH FEKETE JANOS lnrtetőfedő mester Telefon: J. 434-11. BUDAPEST I., Karolina - út 16. NEKOLNY és EISENSTEIN vasüzeme | Telefon: Lípói 999-26 | Budapest, VI, Aréna-út 65 igqBasggaaSBISg^Lia^si^ss^ssaaae 0 Molnár István építésze Budapest, I., Hort&y MlKlós-út 36 Tclef on s Jóxsel 385—48
