Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-12-07 / 49. szám

. Budapest, 1927 december 7. 3okw5S~^ÍÍeMP Egyes lapokban olyan hírek jelentek meg, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter elejtette a fővárosi törvény revíziójának tervét, ennek következtében a jövő esztendőben sem kerül sor az új községi vá­lasztásokra. Ezek a hírek nyilvánvalóan onnan szár­maznak. hogy a vármegyei törvényjavaslat előké­szítő tárgyalásai hosszabb időt vesznek igénybe s mivel a belügyminiszter a vármegyei reformnál elsőbbséget adott a fővárosi reformmal szemben a budapesti községi választások terminusának eltoló­dása plauzibilisnek látszik. Minthogy az elterjedt hírek arról is tudni vélnek, hogy a belügyi kormány­zat a fővárosi reform tervét is elejtette, szükséges­nek tartottuk, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter véleménye iránt érdeklődjünk. A következő választ kaptuk: — Azok a hírek, amelyek a fővárosi reform tervének elejtéséről szólanak, nem felel meg a való­ságnak. A vármegyei törvényjavaslat megalkotásával kapcsolatos tanácskozások kitolták a fővárosi törvényjavaslat tető alá jutásának terminusát is, ez azonban távolról sem jelenti azt. hogy a fővárosi reform terve lekerült volna a napirendről. Egyszerűen arról van szó, hogy karácsonyig a képviselőház munkaprogramja ki 'Van merítve a valorizációs törvény­javaslat tárgyalásával, amely előreláthatóan januárra is átterjed, februárban pedig a költségvetés ■következik. Ilyen körülmények közölt belátható időn belüli nem kerül sor a vármegyei törvényjavaslat tárgyalására. Egyébként a vármegyei reform előkészítése is hosszabb időt igényel. A lefolytatott tanács­kozások során ugyanis újabb és újabb figyelembe veendő monumentumok merültek föl, úgyhogy a javaslat anyaga kibővült. Mindebből azonban nem következik a fővárosi törvényjavaslat elejtése. Ilyesmiről szó sem lehet. A fővárosi tör­vényjavaslattervezetnek előkészítő munkálatai folyamatban vannak lején a Ház elé kerül. gyaldsai májusban, vagy júniusban, legkésőbb a nyári szünet előtt esedékes. A maga nemében párját ritkító és bonyodalmas jogi kérdés foglalkoztatja néhány hét óta a tanácsot, a jogügyi, a közélelmezési, városrendezési ügyosz­tályokat, a főlevédtárost és a tiszti ügyészséget egy­aránt. Az óbudai kiürített, régi temető tulajdonjoga körül áll a néma, a szívós harc; amely területen a főváros tudvalévőén az új piacteret akarja a III. kerület számára megépíteni, de amelynek tulajdon­jogához makacsan ragaszkodik az óbudai r. kath. egyházközség is és egyben tiltakozását jelentette be a piacnak ott vaM létesítése ellen. Az érdekes ügy részleteiről a Fővárosi Hírlap a következőkben számol be: A városrendezési ügyosztály és a közélelmezési ügyosztály javaslatára a törvényhatóság még tavaly elhatározta, hogy a mostani szűk és alkalmatlan piacteret közegészségi, közbiztonsági és köztiszta­sági okokból mással cseréli fel, illetve kimondotta, hogy a Flórián térről áttelepíti a piacot a Kórház ucca mentén elterülő régi temető helyére, amelyet már több mint egy évtizede kiürítettek. A közélel­mezési ügyosztály elkészítette és bemutatta a létesí­tendő új, modern zártpiac terveit, és már hozzá akar­tak fogni az építési munkák előkészítéséhez, amikor egyszerre, váratlanul megszólalt az óbudai r. kath. egyházközség, beadvány­ban tiltakozott a temetőterületen való épít­kezés ellen és egyúttal bejelentette tulajdon­jogát is az említett területre. Az óbudai kaholikus hívek beadványa a város­házán meglehetős konsternációt keltett, de a dolog kényes voltára való tekintettel a legnagyobb disz­VILLANYI WW ü SCHAUMBURG-LIPPE HG. udvari pince Csak régi évjáratok. 5320 pengő. krédóval kezelték és kezelik az ügyet mai napig is. Az óbudai r. kath. egyházközség tiltakozó bead­ványában — amelynek egyik aláírója Metelka Fri­gyes, Wolff-páríi törvényhatósági bizottsági tag, továbbá egy fővárosi középiskolai tanár —i arra hi­vatkozik. hogy a fővárosnak a kiürített régi temetőhöz semmi köze nincs, azzal nem rendelkezhetik, mert az ősidőktől az óbu­dai római katholikus egyház kizárólagos tulajdona. A bonyolult ügyben egyházjogi kérdésekben ille­tékes helyre fordultunk felvilágosításért, ahol a kö­vetkező inforniációkat kaptuk: — Az óbudai r, kath. egyházközség fellépése a főikegyúri szerepet betöltő főváros ellen, legalább is méltánytalanság. Ha a terület tulajdonjoga vitatható volna is, aminthogy nem az. nem volt helyes ilyes­mivel előállni, amikor a főváros amúgyis olyan bőke­zűen gondoskodik az összes egyházközségekről és nemcsak a kegyúri épületek fenntartásának összes terheit viseli, hanem a ulébánosokon kívül valamennyi segédlelkész- hitoktató, kántor, sekrestyés stb. java­dalmazását iis fizeti. X főváros mindenkor teljes meg­értést tanúsított a r, kath. egyház iránt és nemcsak törvényes kötelezettségének felelt meg, hanem a kegyuraságot szinte lelkikapcsoliatnak tekinti. — Ami már most a_kérdéses telek tulajdonjogát illeti, arra vonatkozóan meg kell állapítani, hogy ötvenegynéhány évvel ezelőtt, mikor az egyesítés történt, az óbudai régi temető még tényleg temet­kezési hely volt és a főváros mint ilyet vette át Óbuda^ városától. A köztemetők jegyzékében szerepelt később is, jóllehet már 30 évvel ezelőtt betelt és a hatóság azóta nem temettetett oda. Hosszú éveikkel ezelőtt, nyilván városrendezési cél­tól vezetve ki is üríttette a temetőt a főváros, amely azóta puszta terület, amit semmire sem használtak. — Az óbudaiak beadványukban arra hivatkoz­nak, hogy a temető nem kegyúri terület volt, nem Óbuda város bocsátotta annakidején rendel­kezésre. hanem úgy vásárolta az egyház az egyik Zichy gróftól és sohasem volt köz­temető. hanem kizárólag római kath. feleke­zeti temető. Hogy ez a vétel megtörtént, azt az óbudai plébánia igazolni azonban item tudja. — Akár városi terület, akár koronabirtok, akár más származású az óbudai volt temető, a főváros tulajdonjoga ma már kétségtelen, a fél évszázados háborítatlan birtoklás jogán is. A régi telekköny- vekből, amelyeket e kérdés nyomán már átnéztek, egyáltalán nem tűnik ki a hajdani tulajdonos és az állítólagos vétel sincs feljegyezve. Nincs sem az óbudai kath. egyház, sem Óbuda város, sem más nevén a terület és újabban a tulajdonjog feltüntetése nélkül egyszerűen mint „temető“ szerepel a későbbi telekkönyvekben. Most Gárdonyi Albert főilevéltáros nyomoz a dologban és a levéltár egykorú okmányai között kutat olyan adatok után, amelyekből valami konkrét tényt meg lehetne állapítani. Az akták ezidő- szerint a tiszti főügyészi hivatalban vannak jogi el­bírálás célíjából. A főváros mindenesetre ragaszkodik a te­rület tulajdonjogához, annál is inkább, mert birtokon belül van és reméli, hogy sikerül békés megoldást találni az óbudai r. kath. egyházzal. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint az „óbudai temető“ vitás kérdése nem egyedülálló eset. Hasonló vita folyik egy idő óta az összes kegyúri tempíomtelkek tulajdonjoga körül is. Érdekes, hogy a fővárosi régi templomok egy­általán nincsenek telekkönyvezve és erre a rende­zésre most kerül a sor. Hogy miképpen történjék a tulajdonjog kérdésé­nek rendezése, akörül folyik a vita. Az egyházi ható­ságok ragaszkodnak a kizárólagos tulajdonjoghoz. ebbe azonban a főváros nem hajlandó beleegyezni; csupán csak a tulajdonjogi korlátozáshoz. A fővá­ros azt az ajánlatot tette az egyházi hatóságoknak, hogy a főváros tulajdonában telekkönyvezett kegyúri templomtelkekre az egyházközségek bejegyeztet­hessék azt a korlátozást, hogy a nevezett területek kizárólag római katholikus plébánia-templomok cél­jára használhatók fel. Ebbe a megoldásba viszont az egyházi hatóságok vonakodnak beleegyezni. A tempíomtelkek tulajdonjogának és teiekkönyvezésé- nek vitás kérdése rövidesen foglalkoztatja az eszter­gomi föegyházmegyei hatóságot is. Az új herceg- prímásnak egyik első feladata lesz ezeknek a diferen- ciáknak az eloszlatása. Az egyeiien magyar ólom - minium, az állami elismerő oklevéllel kilóin eiett ,omow& ólommlníum Egyenértékű bármely külföldi gyártmánnyal ólomcső, ólom-lemez, ólom-szifon FÉMKEREl KEDELMI R, T, Budapest, Vl„ Forgách-u. 4 Telefon; Lipdt 922—46, 922-47, 922—48, 922-49 RIEDER OTTÓ villamos Alapitatott i 1826. A. B. C. tagoknak hat havi hitel Budapest, IV. irónyl-u. 20 Telefon: J. 452-37 berendezési vállalat mű­szaki intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára Szava Sándor EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK GYÁRA Budapest, I., Budafoki-út 73. szám Telefon József 416—07 BlEHEfiSTOK JOSZEF ES ruggyanta bólyegzögyár és vésnök! műintézet Budapest, VIII., Rákóczi-út27. Telefon: J. 421-34 a Rókus-kórház mellett. BANCY ZSIGMOND bőrkabát-, bó’rnadrág- és bő mellénypyádó üzeme Budapest, VI I. kerület, Festefich ucca 4 JTlízUszíTseíök^^ 770RRE1DER JÓZSEF 1' aranykoszorús mtflakatos-mesier Budapest IX. Dandár ucca 24 Telefon: J. 343-60 BALÁZS GYULA ÉPÍTŐMESTER Magasépítési vállalat BUDAPEST, L, Vincellér ncca 41. TELEFON ; J. 306-40. A világon minden 8-5k automobil 6320 pengő. CHEVROLET IVa tonnás tchcrautomobil és a világszerte ismert teljesítőképességű SZGITlély automobil. Budapesti föképviseiete: CENTRUM AUTOMOBILKERfSK Bt Ul Rr. BUDAPEST, VI,, AHDHÁSSY-ÖT 8. Telefon : T. 256-68, T. 245—30 T. 103-48. Szí sincs a főoórosi reformier» elejtéséről - mondja Scitovszhy Béla belügyminiszter Kormánykörök számítása szerint májusban, vagy júniusban esedékes az új fővárosi törvény parlamenti tárgyalása s a javaslat anmakic Beavatott kormánypárti körökben úgy számít- I ják, hogy a fővárosi törvényjavaslat parlamenti tár- I Bonyodalmak a kiürített óbudai temető tulajdonjoga körül A terület tulajdonához a főváros is, az óbudai r. kath. egyházközség is ragaszkodnak — A kegyúri templomok telekkönyvesésénéi is zavarok vannak

Next

/
Thumbnails
Contents