Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-09 / 45. szám
Budapest, 1927 november 9. .^ümßoÄDf/jcMp 9 Száz miSliókat dob ki a főváros a vendéglők és kávéházak bérleténél A Gerbaud évenkint csak 200 pengővel fizet többet, mint a soroksári Hafárcsárda bérlője A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában súlyos adatokkal világítottuk meg azt a könnyelmű gazdálkodást, amelyet a főváros a tulajdonában lévő szórakozóhelyeik bérbeadásánál kifejt. Rámutattunk arra is. hogy ezen a réven igen jelentékenyen lehetne a főváros jövedelmeit szaporítani. A főváros közgyűlésén azután Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag erős szavakkal tette szóvá a költségvetés vitájában ezeket a lehetetlen anomáliákat. Magyar Miklós megcáfolhatatlan számadatokkal támogatta ezt az álláspontot és beszédében többek között a kővetkezőiket mondotta: ,, — A Dunaparton lévő úgynevezett Hangli- ■kioszkért a Vigadó-kávéházzal együtt 27.000 pengő bért kap a főváros. A Fővárosi Pavillon évi bére fejében Wein gr über Ignác 14.000 pengőt fizetett, a városligeti Tejivó-Pavillon bérletéért a fővárosnak mindössze 5000 pengőt szolgáltatnak be, az úgynevezett „Király-Pavillon"-ért, amit közönségesen mint a városligeti Gerbeaud-cukrászdát ismerünk, mindössze 3900 pengő bért fizetnek. Ilyen szégyenletesen kevés bérrel elégszik meg a főváros egy-egy luxus-üzlet bérleteként, ugyanakkor, amikor a soroksári Határcsárda vityfllójáért csaknem ugyanannyit. 3700 pengőt fizet a korcsmabérlő.-— Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy egyedül ennél a három luxus-iizletnél 100 millióval lehetne fokozni a főváros bevételeit. Igen helyesen mutatott rá Magyar Miklós arra is. hogy amikor a pártok vezetői a költségvetés általános vitája során kivétel nélkül a takarékosságot hangoztatták és azt sürgették, hogy a főváros olyan jövedelmi forrásokat keressen, amelyek segítségével a polgárság megterhelése nélkül fokozhatja bevételeit, ugyanakkor a tanács nem ért egyet ezzel a programmal, hanem más utakon jár és ott, ahol nagyobb jövedelmeket lehetne elérni. hozzáneméríésböl. vagy más okból elmulasztják megragadni a kedvező alkalmat. — Ugyanakkor, amikor szociális és jóléti célokra nincs fedezet, amikor a kórházakban nem tudjuk újakra kicserélni a rongyos, elrothadt lepedőket, amikor a tüdőbeteg-gondozókra nem futja, mégis csak példátlan az ilyen könnyelmű gazdálkodás a főváros vagyonával, — mondja Magyar Miklós és így folytatja: Lehetetlen dolog nagyúri gesztussal lemondani százmilliós bevételi lehetőségről, elmulasztani a nagyobb jövedelmezőség lehetőségét és bűnös könnyelműség lemondani oly bevételekről, amelyek a főváros lakosságának legkisebb megterhelése nélkül volnának elérhetők. A Fővárosi Pavillon és a Gerbeaud hasznosítása rövidesein döntésre kerülnek. Remélhetően a tanács okul a hallottakon és a szerződést minden személyi vonatkozásra való tekintet nélkül úgy köti meg, ahogy azt a főváros érdekei parancsolják. Szociálhigiéniai telepei létesítenek a régi fertőtlenítő intézet eres telepén Csordás Elemér tisziifőorvos és dr. Parassin József érdekes terve — „Kis áldozattal istállókból olyan mintaintézetet csinálhatunk, hogy csodájára járhat a külföld“ A költségvetési vita során pártkülönbség nélkfil kifogásolták a szónokok a tüdőbeteg-gondozás és a tüdővész elleni küzdelem elégtelen voltát. Rámutattak a rettenetes népbetegség terjedő tendenciájára, arra a döbbenetes tünetre, hogy a diseanserekben hónapról-hónapra ezrével szaporodnak a betegek, s hogy naponta tízen, íizenketten pusztulnak el Budapesten a tuberkulózisban. A közgyűlés alatt több konkrét indítvány is hangzott el a fokozott védekezés módjairól és a főváros vezetősége már foglalkozik is néhány életrevaló terv előkészítésiével. Valamennyi közül' legközelebb álló azonban az az ötlet, amelyet dr. Csordás Elemér tisztifőorvos vetett fél. s amely ha megvalósul, úgy kevés áldozattal, rövidesen egy mintaszerű, nagyszabású egészség- ügyi intézménnyel lesz gazdagabb Budapest. Arról van szó. hogy a régi Fertőtlenítő Intézet üresen álló Gyáli úti telepét „Szociálhygieniai Teleppé“ alakítják át, amely felerészben tüdőbetegek napközi üdülőié lesz. Miután úgy értesültünk, hogy ez a terv már előrehaladottabb stádiumban van. mint azt a kezdeményezők szerény hallgatásából következtetni lehetne. dr. Parassin Józsefhez, a fővárosi tüdőbeteggondozó intézetek főorvosához forduljunk felvilágosításért, aki a következőkben tájékoztatta tudósítónkat a megvalósulás előtt álló nagyszabású közegészségügyi intézményről: — A Gyáli-úti régi fertőtlenítő telep felhasználásának gondolata Csordás tisztifőorvos úré. Övé az érdem, ha ezt a teljesen üresen álló. hosszú idő óta semmire sem használt épület-komplexumot a köz- egészségügy szolgálatába állítja a főváros. Arról van szó. hogy a Gyáli úti telepet Szociálhigiéniai Intézménnyé alakítják át. Mikor velem a tisztifőorvos ezt a gondolatot közölte, rögtön kimentem a Gyáli-útra, megnéztem a helyet, az épületeket, s meggyőződtem arról, hogy az mindenféléiképpen elsőrendűen alkalmas az említett célra. Úgyszólván minimális' áldozattal, igen kevés munkával úgy át lehet alakítani a meglevő épületeket, hogy azokban könnyen elhelyezhetünk egy nagyobb napközi tüdőbeteg-üdülőt és egy másik intézetet is, amelyben csecsemővédő, bölcsőde és napközi otthon lesz. Sőt marad hély — amint tervezik is, — egy venereás dispanser létesítésére. — A magam részéről kimondhatatlanul fontosnak tartom ennek a tervnek a megvalósulását, mert máris igen nagy gondunk, hogy hova helyezzük el azokat a betegeket, akik a gondozó intézetek kezelésében vannak, de akiknek szanatóriumi üdültetése. vagy kórházi ápolása az ismert viszonyok miatt lehetetlen. Egyelőre úgy képzelem ezt az intézetet, hogy a telepen emeletes fekvö-íerraszt csinálunk. ahol százötven-százhatvan nyugágy lenne. Itt tartanának fekvőkúrát azok a szegénvsorsú betegek, akiknek nincs módjukban üdülőhelyre menni, viszont lakásuk nem alkalmas a gyógyulásra. Ez annyit jelent. hogy a klimatikus viszonyoktól eltekintve a szanatóriujni gyógymódot alkalmazzuk. A külföld nagyvárosaiban már igen sok helyen építettek ilyen fekvőcsarnokokat és azok nagyon szépen be is váltak. Egyelőre, amíg az anyagi eszközök meglesznek, ezek az ápoltak reggel kezdenék a kúrát, délben hazamennének ebédelni, ebédután megint visszajönnének és késő estig folytatnák a fekvő kúrát. Ezzel a rendszerrel is igen sok megtámadott szervezetű embernek tudnánk visszaadni, bosszabb-rövi- debb idő alatt, a munkaképességét. Rövidesen szeretnénk a főváros áldozatkészségével odáig .fejleszteni az intézményt, hogy a betegek délben ebédet, esetleg délután uzsonnát is kapjanak. Könnyen kivihető az is, hogy az épületek egyrészénök átalakításával 70—30 ággyal kórtermeket rendezhessünk be, ahol állandóan bentmaradhatnának a reászoruló betegek. — Ha a földszintes épületek egy részére emeletet húznak, úgy 70—80 ágyas tüdőbeteg-kórházat csinálhatunk könnyűszerrel. A főépületnek három főszárnya van, ezek közül a két oldaUépületben lehetne berendezni a kórtermeket, azonkívül van egy nagy középső terem, aholi a fertőtlenítőgépek állottak. itt gondoljuk az étkező helyiségek és a konyhák elhelyezését. Természetesen lesz orvosi rendelő is, ahol minden nap más-más diszpanser orvosai teljesítenek szolgálatot. Lesznek gondozónővérek is. úgy. hogy az ápoltak szakszerű felügyelete biztosítva lesz. — Ismétlem, én nagyon lelkesedem ezért a tervért és az erre vonatkozó előterjesztést már be is nyújtottam a tanácshoz. Ezen a most kihasználatlan telepen mindenre van hely és aránylag csekély összeggel olyan mintatntézetet csinálhatunk belőle, amelynek csodájára járhat a külföld is. — Gyönyörű fürdőintézet isi van a telepen, így a feikvökurán kívül fürdőkezelést is adhatnánk a betegeinknek. Idővel szép közegészségügyi teleppé nőne ki az egész, annál is inkább, mert szemközt van vele a Rockefeller-féle új állami közegészségügyi intézet. Ez annál előnyösebb, mert az intézetben képzett ápolónők a napközi tüdőbeteg üdülőben gyakorlati ismereteket sajátíthatnának el. — Ismerve a törvényhatóság pártjainak álláspontját. biztosra veszem, hogy az új intézmény legrövidebb idő alatt meg is valósul, annál is inkább, mert az évi fenntartás nem kerülne többe 30— 40.000 pengőnél, az átalakítás Összes költségei pedig maximum 3—400.000 pengőre rúgnának. Ezzel az aránylag kis áldozattal állandóan 150—160 tüdőbetegnek tennénk lehetővé a gyógyulást. Évente sok ezer szerencsétlenen segíthetnénk, erős gátat építenénk vele a tuberkulózis ijesztő pusztításának, amelyről nem beszél ugyan hangosan senki de amelyet mindenki ismer, s amelynek veszedelme nagyobb. mint akármelyik járványos, fertőző betegségé. amelynél kiteszik a lakások ajtajára a piros cédulát. — A tüdőbetegek részére csak a telep egyik felét foglalnánk le. a másik felében lenne a gyermekek napközi otthona, a bölcsőde, esetleg egy anva- és csecsemővédő intézet. Az érdekes terv értesülésünk szerint rövidesen a közegészségügyi bizottság elé kerül és meg vagyok győződve arról, hogy hamarosan testet is ölt. Mert a fővárosnak egy pillanatig sem szabad haboznia, hogy megvalósuljon a tüdőbetegség elleni íközdelem egv úi erőssége, amelyhez nem kell külföldi kölcsön, amely nem jár hitel- túllépéssel. hanem adva van. csak formába kell önteni. ma az ország szenzációja. Gyors, szolid és olcsó építkezés A jövő ideális lakóháza! Magyarországon gyártja: Márkus Lajos vasszerkezeti gyár Budapest, Vi. Hun u. 4. Telefon: L 920-49,920-41 A BöhKer-rendszerú ACÉLHÁZ DUNÁNTÚLI MÉSZ-, TÉGLA- ÉS KÖ1PAR R.-T. KÖZPONT: Budapest, IV., Mária Valéria ucca I. szám. Tclcíon : Lipdt 985—07. Sürgöny cím : Dunmész. Szállít: Meszet, mészkövet és bazaltkavicsot. MW Vállal mindennemű kőfaragó munkát. ______________ lü iaiiiranwiiiiiiíiiiii gi¥íiBWTwwTiMgiiaiMMfffíriwwii ibiim iMMiimaiiwMiMii F ischer antal szobrász Budapest, VI., Hungária-körút 33/d BIEItEHSIOK JÖSZEF ÉJ FIA ruggyanta bólyegzőgyár és vésnökl mfilntézet Budapest, VIII., Rákóczi-út27. Telefon: J. 421-34 a Rókus-kórház mellett. Borciok Mihály TAKAREKTÜZHELY ÜZEME Budapest, Vili. kér., Mária-ucca 46. szám Telefon : üzem : J. 388-44 Telefon ; lakás : J. 424-65 SZÉKELY SÁNDOR KEMENYFAKERESKEDÖ BUDAPEST, IX., PÁPAY ISTVÁN-UT 4. _______________Telefon- J. 395 — 75. Fi TTLER SÁNDOR MODERN GÉPEKKEL VILLANYERŐRE BERENDEZETT ORGONA ÉS HARMONIUM GYÁRA Pesterzsébet, Határ-út 20 SCHÄFFER KÁROLY okleveles mérnök Vasút-, út-, betonépitési vállalkozó, kövezö-mester Budapest Vili, Agglsleki-ueoa 17. Talaton: Jós*of 325-88 [gatyyán pál Budapest, X. kér. Beöthy-ucca 2. Telefon- József 318—62 KÖVEZÖMESTER ÚTÉPÍTÉSI VÁLLALATA Vállai: útburkolást, kövezést és minden e szakmába vágó munkát Díjmentes költségvetés I
