Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-02 / 44. szám
4 Budapest, 1927 november 2. idovftmäliimüp a Tanácsnak azon, amit mi, az autonómia, eldöntöttünk. korrigálás! 102a. szerény véleményünk szerint — nincs. — Láttunk rettenetes túllépéseiket, .melyek 5 millió pengő körül is mozogtak és ezért az autonómia nem lehet felelős. Amikor elhatároztunk valamit s reméljük. hogy ez a határozat kormányhatóságii jóváhagyást is fog kapni, akkor a tekintetes Tanácsnak nem lehetséges a reservatio mentalitásnál végrehajtania a mi határozatunkat és esetleg óvakodni tőle, hogy ilyen, a költségvetésbe beállított tételeket kiűz essen. Ha ez így volna, akkor érdemes lenne, hogy az autonómia tényleg változást szenvedjen. _ Én az autonómiát a legmesszebbmenöteg védeni kívánom! Az az adminisztráció, melyet az 1872. évi törvény statuál, mely az üzemek gazdálkodásáról és egyebekről természetszerűleg még nem tudhatott, túlélte magát. Emellett a helyes adminisztráció keresztülvitele nem lehetséges. Én nem kívánok lehetetlent az egyénektől, ellenben a törvénynek ezt a részét meg kell változtatni, mert ellenkező esetben az autonómiát látom veszélyeztetve s az autonómiának az adminisztráció lesz a vérpadja. mert az autonómia az adminisztráción keresztül van veszélyeztetve. Az autonómiát veszély csakis az adminisztráció hibájából, illetőleg ne mondjuk hibájából, hanem ténykedéséből érheti. Az autonómiának egyedüli veszedelme a végrehajtási gesztióban rejlik. Amikor tehát ezt megállapítom s amikor az autonómiának semmiféle hibáját nem látom, igen is súlyt kell helyezni arra, hogy jöjjön egy új fővárosi törvény. Ezt a fővárosi törvényt valamennyien párt- különbség nélkül kívánjuk, hogy ezáltal bekövetkezzék egy egészséges lüktető adminisztráció, amely a mai tanács- és ügyosztályrendszer mellett el sem képzelhető. — Az új törvénnyel egyelőre csakis az adminisztrációt kívánnám megváltoztatni és ezzel be kívánnám hozni az abszolút egyéni felelősséget. Ma az a helyzet — ismétlem, nem személyekről van szó —- hogy a felelősség megoszlik, a felelős egyént majdnem lehetetlen kipuhatolni, legfeljebb egy fegyelmi eljárás során fogható meg. Méltóztatnak azonban tudni, hogy ez bizony igen elkésve szokott megtörténni és nincs rá mód, hogy az egyes egyének felelősségét előtérbe nem állítva, az adminisztrációt megjavíthassuk. A tisztviselők kínszenvedései — Az adminisztráció túltengése, illetőleg élavult volta okozza azokat a rettenetes munkatorlódásokat, melyeket egyes hivatalokban látunk. Méltóztatnak tudni, hogy egy-egy építkezési engedély kiadása milyen rettenetes bürokratikus módon megy. Méltóztatnak tudni azt is, hogy az elöljáróságoknál a jóléti intézmények és jóléti kérdések miatti munkatorlódás milyen nehézségeket okoz. — Várom az új törvényt más szempontból: a fővárosi tisztviselők érdekében is. Lehetetlennek tartom, hogy az árvaszéki jegyző, a tanácsnok, a polgármester, a tisztiügvész. a tisztiorvos minden választás után hat évig remegjenek attól, hogy újra megválasztják-e őket. A. polgármesteri, valamint az alpolgármesteri és esetleg a tanácsnoki állás lehet politikai állás és így itt meg lehet tartani a választási rendszert, azonban azt a sok szegény tisztviselőt nem tenném ki minden hat esztendőben a nyomorúságos választási, de egyúttal protekciós redszernek is, hogy állását féltse. Sokszor a pártok részéről való nem ismerés miatt jut a tisztviselő szomorú helyzetbe, hiszen az új törvényhatóság csupa új emberből áll. Ezenkívül van rosszindulat, közbenjárás, úgy hogy enanlt speciális gyorsteherautói Xk tonna teherbirással villamos önindítással és világítással, négy kerékfékkel, raktáron eiman BUDAPEST, V., VÖRŐSMARTY-TÉR 3 3 K PREDMERSZKY GÉZA BÁDOGOS ÉS SZERELŐ BUDAPEST, VII., ROTTENBILLER UCCA VIHART FERENC ÉPÍTÉSZ - ÉPÍTŐMESTER I BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. TELEFON : JÓZSEF 350-97. ...........................................................................♦♦♦♦«♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦. kidobálnak olyan tisztviselőket, akik Dedie a legérdemesebbek arra. — hogv állásukban meahaevassanak. — Amikor a tisztviselő kérdésről szólok, akkor rá kell térnem a polgármester úrnak ama komoly bejelentésére és aggodalmának egyik okára, hogy a tisztviselők fizetése a valószínűség szerint a közeljövőben fel fog emeltetni. Azt mondotta a polgármester úr. hogy fedezet nem igen fog jelentkezni a költségvetésen kívül, már pedig erre fedezet kell. Szóról-szóra aláírom, hogy ha az állam a maga tisztviselőit jobb fizetéssel fogja dotálni. mi sem zárkózhatunk el és nem is akarunk elzárkózni az elöl. hogv a mi tisztviselőink is aránylagosan ugyanolyan helyzetbe kerüljenek. mint az állami tisztviselők. Ennek fedezeténél azonban nem fáj a fejünk, mert miként az előbb voltam bátor rámutatni, a pénzügyi tanácsnok úr véleménye szerinr az 1927. évi költség- vetésben van egy fel nem használt cirka ötmillió- pengős fedezet, mint felesleg és ez rendelkezésre fog állani. Ez körülbelül éppen annyi összeg, mint ameny- nyi a tisztviselői fizetések rendezésére kell. En tehát várom, hogy az állam a maga részérői intézkedjék a tisztviselők fizetésrendezése tekintetében, hogy mi a magunk részérői is jobban dotálhassuk tisztviselőinket. — Amint mondottam, a fedezet kimutatásán, illetőleg a megjelölt tételeken kívül, amelyekről itt már szó volt és amelyekre a pénzügyi bizottság rámutatott, takarékosságra van szükség. A takarékosságnak olyképpen szerezhető érvény, hogy indítványozom, méltóztassék egy öt tagból álló takarékos- sági bizottságot kiküldeni. Nem kell félni, ez lesz a legérdemesebb bizottság a fővárosban, mert módjában lesz rámutatni azokra a hibákra, azokra a többletkiadásokra, amelyeket mi a pénzügyi bizottság keretében eliminálni nem tudtunk. Ez lesz a törvényhatóságnak legfontosabb bizottsága, mért módot adunk arra. hogy minden egyes üzem dolgába belenyúlhasson, utána nézhessen, hogy mik azok az irodaszerek és minden néven nevezhető költségek, amelyekkel oly bőségesen bánnak ma az egyes hiyatjúok. Miért kell eltörölni a husfogyasztási adót? — A polgármester úr kijelentése szerint a húsfogyasztási adó eltörlésével a húsárak nem változnak. Ez tényleg olyan kérdés, amely felett mindannyian meditáltunk, mert amikor szembeállítjuk a 4—6 pengős húsárakat a 6—8 fillér kilónkénti megtakarítással, akkor el kell gondolnunk, hogy ez valóban fog-e valamelyes olcsóbbodást jelenteni, nyújt-e a szegény népnek bizonyos könnyítést. — Én azonban nemcsak ebben a 6—8 fillérben látom a húsfogyasztási adó eltörlése esetén az olcsóbbodásnak lehetőségét, hanem látom abban, hogy a vámhatárok eltörlésével egész más húsmozgalom lesz Budapest felé. Méltóztatnak látni, hogy Kispesten, ahol nincsen vámhatár, lényegesen olcsóbb a hús. Miért? Azért olcsóbb, mert ha felaki behoz egy libát, vagy egy csirkét, akkor le kell rónia a húsfogyasztási adót és ha visszamegy és visszaviszi a húst. mert nem tudja eladni, akkor egész bizonyos veszteségben van. Hogy ha nincsen arra kényszerítve, hogy húsfogyasztási adót fizessen, akkor amikor a húst anélkül. hogy eladta volna visszaviszi, abszolúte egészen bizonyos, hogy egész másképp fogja a húsárut behozni, ugyanúgy be fogja hozni Budapestre, mint ahogy elviszi Kispestre, Újpestre, vagy máshova. — Ezzel szemben egyetlen egy tétel van: vajion nem fognak-e nem megfelelő húsokat hozni be Budapestre. Ez azonban állatorvosi és egészségügyi kérdés. Mint ahogy a tejet megvizsgálják. a húst is meg lehet vizsgálni és azokat, akik visszaélnek a közönség bizalmával, brutálisan meg kell büntetni. Ellenben meggyőződésem, hogy a húsfogyasztási adó eltörlése ezen téren olcsóbbodást fog előidézni. Ennek az adónak eltörlésével meg fognak szűnni a pályaudvarokon azok az ismert zaklatások, amelyek talán a húsfogyasztási adónál is jobban molesztálják a közönséget. — A közszolgáltatások csökkentésével tulajdonképpen egy autonómia melletti célt kívánok elérni. Egy kicsit groteszkül hangzik és mégis azt kell megállapítanom, hogy a közönség látni akarja, hogy a városháza az ö érdekeivel törődik-e. igen-e vagy nem? A közönségnek mai hangulata a városházéival szemben ellenséges. Meggyőződésem, hogy ha a közszolgáltatások mérséklésével más hangulatot nem teremtünk, amely hangulat pillanatnyilag is elérhető, olyan légkör teremtődik, amely autonómiánk védelmét fogja szolgálni. — A mi célunk a polgárság érdekének megvédése és jólétének fokozása, Abban a reményben, hogy a törvényhatóság is magáévá teszi a pénzügyi bizottság javaslatait, a pénzügyi bizottság javaslata alapján elfogadom a költségvetést. Reformált a város fjivatalos lapjánál Ezentúl csalt Kivonatosan Közli a szó- noKlatoKat — Az újítás folytán a Költ- ségeK 50.000 pengőről 10.000 pengőre csöKKenneK A Fővárosi Közlöny-nek 1926-ban 99.882.40 pengő volt muiltiévi nyom dalköltsége. Ebből az ősz- szegből a papírköltség 11.220.80 pengő, a szedés, nyomás és könykötés költsége 88.661.60 pengő volt. A szerkesztői, gyorsírói, gépírói és egyéb költségek ezenfelül 40.000 pengőre rúgtak. 1926-ban a közgyűlési tudósítások a Fővárosi Közlöny-ben összesen 1477 hasábot tettek ki, a bizottsági ülések tudósításai pedig 1912 hasábot. A közgyűlési tudósítások kinyoimatása 20.720, a bizottsági üléseké pedig 26.770 pengőbe kerültek és így az összes tudósítások közlésének szedése és nyomása 47.490 pengőre rúgott a papírköltség nélkül. Minden egyéb hivaltailo® anyag, így közgyűlési meghívók, polgármesteri rendeletek, tanácsi határozatok, hivatalos hirdetmények, versenytárgyalási hirdetmények, pályázatok stb. közlése pedig csak 41.171 pengőbe került. A hivatalos közlemények ezek szerint jelentékenyen kevesebbe kerülték, mint a tudósítások. Nyilvánvaló, hogy a Közlönyt a közgyűlési és bizottsági tárgyalások szószerinti, illetve túlságosan bő, kivonatos közlése drágította, meg. Ezeket a horribilis költségeket a tanács minden- kéDpen redukálni kívánja. s erre törekszik a hivatalos ;lap új szerkesztője is, akinek meghallgatása után az elnöki ügyosztály a következő előterjesztést teszi a tanácsnak: — A jövőben általában mellőzni kellene az ülésekről szóló szószerint való tudósításokat és csak rövid kivonatban közölni a beszédeket. Ilyen kivonatos tudósítások is csak a törvényhatósági közgyűléseken, alz igazoló választmány, a közigazgatási bizottság, a központi választmány, a pénzügyi bizottság és a világítási üzemi bizottság ülésein elhangzott beszédekről készülnek. — A többi bizottság üléséről a Közlöny csak a javaslatokat és a határozatokat közölné. Az igazoló választmány, a, jogügyi bizottság, a köl- csönügyi, közegészségügyi, közélelmezési, középítési, közigazgatási, közgaizdasági. közlekedési, közoktatási, központi választmányi, 'külföldi kölcsönök rendezésére 'kiküldött pénzügyi, szociálpolitiai, üzemi felügyelő és világítási üzemi bizottságok üléseiről a jövőben csak gyorsírói jegyzetek készülnének. A gyorsírói feljegyzéseket sokszorosítva megkapnák a pártok ikét-két példányban, az érdekelt hivatalok és intézmények pedig egy-egy példányban. — A hozzávetőleges számítások szerint ilyen módon a, közgyűlésekről és a bizottsági ülésekről szóló tudósítások nyomdai költsége a mai közel 50.000 pengőről egyszeriben leesne 8—10.000 pengőre. A pártok vezetői a javaslathoz, értesülésünk szerint, már előzőén hozzájárultak. így a tanács a szükséges intézkedéseket már a költségvetés tárgyalása alatt megteszi és a redukció már a közel jövőben megtörténik. Ezzel egyidejűén több más praktikus újítást is életbe léptetnek a Fővárosi Közlöny megjelenése körül.
