Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-09 / 6. szám

Budapest, 192/ február 9. ___ Ä főváros közigazgatásának egész rendszere gyökeres reformra szorul Becsey Antal hoxzászéSása Lukács Ödön miniszteri tanácsosnak a Polgári Egység Klubjában tartott előadásához Lukács Ödön miniszteri tanácsos, a pénzügy­minisztérium városi ügyosztályának vezetője a Polgári Egység Klubjában negyfontosságú elő­adást tartott az autonómiák háztartásának ellen­őrzéséről szóló törvényjavaslatról. Lukács Ödön előadásához többen szólották hozzá, de különös figyelmet érdemel Becsey Antal kormányfőtaná­csos, föv. biz. tag felszólalása, aki párját rit­kító objektivitással világította meg a kérdést Bu­dapest székesfőváros szempontjából. Éppen ezért szükségesnek tartjuk Becsey Antal felszólalását a következőkben ismertetni: __ A helyi hatóságok háztartásának hatékonyabb el lenőrzéséről szóló törvényjavaslat III. fejezetének rendelkezései főleg a városok részéről váltottak ki nagy ellenkezést. Az ütköző pont a kormány felfo­gása és a városok álláspontja között az autonómia kérdése. .......... — A z önkormányzat problémája egyfelől történel­mi jogfejlődésünk szempontjából, másfelől gazdasági vonatkozásokban bírálandó el. Pro és kontra rend­kívül érdekes jogászi felszólalások igyekeztek meg­világítani a kérdés lényegét. Papp József ár. a jog­ügyi bizottság ülésén igen tanulságosan, történelmi távlatban világította meg a vármegyei önkormány­zat tartalmát és fejlődését. A javaslat ellenzői vele együtt alkotmány-védő intézményt látnak az önkor­mányzatban és így az önkormányzat gyöngítésében az állam fundamentális érdekeit látják veszélyez­tetve. Ezzel szemben áll a javaslat támogatóinak az a jogászi véleménye, hogy disztingválni kell a vármegyék és városok önkormányzata között. Mindkettő nemcsak tartalomban, de fejlődésében is lényegesen különbözik. Egyébként is e törvényjavas­lat csak annyiban tartalmaz nóvumot, hogy az ön- kormányzatok ellenőrzésére fennálló törvényes in­tézkedéseket csupán hatékonyabbá kívánja tenni: preventív eszközöket kíván az ellenőrzési jog részére biztosítani, kizárólag a gazda­sági kérdések területén. Annyi bizonyos, hogy a javaslat III. fejezetében fog­lalt rendelkezések súlypontja valóban a városok háztartásának, üzemeinek, vállalatainak gazdálkodá­sát, pénzkezelését, az alkalmazottak illetményeit, az üzemeknek jogviszonyait érintik, még pedig igen messzemenően. Nem szenved kétséget az sem, hogy a közigazgatás mai rendjében éppen ezek a kérdé­sek azok, amelyek az önkormányzat életében a let jelentősebb szerepet viszik. — Közismert dolog, hogy a székesfőváros önkor­mányzatának módja, különösen a végrehajtó hata­„IKARUS“ Hűtő és Fémárú R. T, Budapest VI, Országbíró u, 26 b. L: L 978-93 Minden rendszerű autó- és tej- hűlők készítése és javítása. Benzintartányok. Jégcellák. Tej- transzportkannák. „Armit“ rend­szerű különböző fűtőkészülékek (szobafütő-kályhák, radiátorok központi fütőház gáz-radiatorok) FeReie Ödön mérnöR. Vízművek, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és légszeszberendezések tervezése és kivitele Budapest, II., Zsigtnond-u. l. Tel.: 910-98 Grandits Gyula oki. építész és építőmester Budapest, /., Horthy Hik/ós-út 16. Telep : VI., Lomb ucca 37. Schwarcz Dezső Telefon J BUDAPEST, VII. KÉR., ILKA-UTCA 35. SZÁM. 45-46. KOGLER JANOS autó javító és carosseria üzeme VII., Hfljfsdr-űt 125. szám. (Saját ház.) 8RADAC8 ISTVÁN Nyirfaseprő nagykereskedő és luvaros Budapest, VI, Petneházy-u. 63. Telefonhlvó: Lipót 915—46. lom gyakorlása szempontjából nem elégíti ki a tör­vényhatóságot. Már a békeidőben is szó volt arról, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlása nem lehet a tanács kizárólagos joga. Ismételten felmerült egy úgynevezett kibővített tanács szervezésének gondolata, amelyben a tanács szorosan vett tagjain kívül a törvényhatóság képviselete is in­tézményesen venne részt. Az is bizonyos, hogy az önkormányzat szorosan vett közigazgatási feladataiban lényeges eltolódás állott be az üzemi és a vállalati gazdálkodás bevezetése következtében. És végül az is bizonyos, hogy jog­fejlődésünk nem tudta levonni a változott viszonyok tanulságait, amennyiben az 1872. évi XXXVI. tör­vény óta egyes szabályrendeleteken kívül nincs tör­vényünk, amely az új gazdálkodás rendjét kellően megalapozná. Mindaz, ami e téren történik, csak kí­sérletezés. Vannak üzemeink, amelyek a polgárság ér­dekeivel szöges ellentétben állanak; van­nak üzemi vállalataink, amelyek a köz- igazgatás rendjébe vannak szervezetileg bekapcsolva; de vannak olyanok is, ame­lyek mint önálló kereskedelmi alanyok többé-kevésbbé kisiklottak az önkormány­zat közvetlen befolyása alól. Pedig az üzemekben és vállalatokban, mint cselekvő tőkékben rejlő gazdasági erők, úgy városgazdasági, mint szociális vonatkozásokban is döntő fontosságú tényezők az önkormányzati jog gyakorlása szem­pontjából; sőt bizonyos vonatkozásokban, pl. az energiatermelés módjában és az energia értékesíté­sének módszereiben messzemenő országos vonatko­zású ipari és szociális szempontok is vannak érde­kelve. — Nem lehet véleményeltérés abban, hogy ezekben a kaotikus állapotokban rendet kell teremteni. Az sem lehet vitás, hogy a városi gazdálkodás rend­jének az államgazdaság rendjébe harmonikusan kell beleilleszkednie. Önkormányzat és államhatalom nem állhatnak e kérdésben egymással ellentétben. Rendet teremteni az egész vonalon, ez úgy a kormányzat­nak, mint az önkormányzatnak és végeredményben a főváros és az ország közönségének egyaránt sür­gető érdeke. A főváros közigazgatásának egész rend­szere egyébként is gyökeres reformra szorul. Legfontosabb problémáink adminisztrációja szerve­zetlen. így pl. a közlekedésügy problémái: a villa­mos vasút, autobuszközlekedés és továbbmenően a közúti járművek forgalma, az országos közlekedési eszközökhöz való viszonylatok kérdése, a pályaud­varok ügye és az azokhoz kapcsolódó városi közle­kedés kérdései a legkülönbözőbb ügyosztályok ha­táskörében vannak felaprózva. Holott más európai városokban az egész közlekedésügy intézése egysé­ges koncepcióban, csaknem diktatórikus jogkörben van rendszeresítve. Műszaki igazgatásunk katasztro­fális bajokba került. Energia-termelésünk egységes célkitűzés híjján van. Üzemeinknek a közigazgatás­hoz való jogállása tisztázatlan. Üzemeink jövedel­mezőségének a fővárosi háztartáshoz való viszonya rendezetlen. Teljesen tisztázatlan és ötletszerűen bíráltatik el az az alapvető kérdés is, hogy a jövedelmek mennyiben kell, hogy pótolják a ház­tartás terheit és mennyiben szolgálják megfelelő ár­politikával a közönség közvetlen érdekeit. — Kétségtelen, hogy e megállapításnak igen nagy része van abban az elhatározásban, amely a kor­mányzat jogainak erőteljesebb gyakorlására, sőt ki- szélesítésére késztette és ebben a -keretben a kor­mányzat preventív lehetőségeket is igyekszik magá­nak biztosítani a köz érdekében. De bármennyire helyesek is ezek az intenciók, mindenesetre aggályt kelthet az önkormányzat gondolatának elhomályosi- túsa, hacsak átmeneti időre is. Igaz, hogy az ön- kormányzati intézmények jelentősége Ausztriából való függőségünk megszűnése óta lényegesen megvál­tozott. Ma inkább csak a centrális hatalom esetleges túlkapásainak fékezői. Nem tudhatjuk azonban, mit hoz a jövő. El tudok képzelni oly politikai konstel­lációkat, amelyekben az önkormányzatokra még nagy feladatok hárulhatnak. De rendkívül megfonto­landónak tartok minden új lépést abból a szempont­ból is, mert a preventív jog fokozott felelősséget jelent az ezzel a joggal élő államhatalom szem­pontjából is. Végül nem látom tisztán e jogok gyakorlásának technikai megoldását sem, mert kétségtelen, hogy a székesfőváros rendkívül bonyolult gazdasági szerve­zetének tervbevett hatékonyabb ellenőrzése széles látókörrel bíró, nagyarányú apparátust feltételez, amelynek hiányában a helyzet nem tisztázódik, ha­nem inkább komplikálódik. — Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány­zat meg fogja találni a bölcs mérsékletnek azt az útját, amely célhoz vezet, anélkül, hogy a tradíciók­ban rejlő értékeken csorba esnék. WIHART FERENC l ÉPÍTÉSZ — ÉPÍTŐMESTER ! BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. TELEFON: JÓ2SEF 50-97. HMJSW1RTH ÖDÖN DÍSZÍTŐFESTŐ, MÁZOLÓ Telelőn: József 23-24. Budapest, VIII., Hunyadi-utca 48. Barna Mártod rektűzhelykészitö — Autogénhegesztés BUDAPEST, VIII., SZERDAHELYI-UTCA 3. SZ. Telefon » Alapítási év 1875 o Telefon Szentessy Mihály Asztalos- és kárpitosáru gyára Budapest, IX., Márton ucca 9 Telefon: J. 73-92 Telefon: L. 922-30 fllapíttatott: 1884 & ,UKAi ISTVÁN PHLH- ÉS CSERÉPFEDŐ MESTER TETŐFEDÉSI VÄLLRLKOZ0 BUDAPEST IX, WIESTER UCC * 41. SZ. BALitlTHIHRS Telefon : lózsef 135-34. elektrotechnikai vállalata Készít és javít villanyvilágítási, erős- és gyengeáramú $ berendezéseket, csillárok, főzök, vasalók raktáron. Főv. ♦ tisztv. havi törlesztésre is. ♦ Budapest, Vili., Kun-utca 13. Népszínház u. sarok t Telefon: József 3—35. Alapítva 1892. FORT OSZKÁR és TÁRSA cégtulajdonos id. FORT OSZKÁR BUDAPEST, IX. ANGYAL-UTCA 33. KÖZPONTI FŰTÉSEK, VÍZVEZETÉKEK, ÉPÜLET BÁDOGOS MUNKÁK Neumann Gyula villanyberedezési vállalata Budapest, VI., Gyár-u. 2. Telefon: T. 14-58 Budapest, VI., Aradi-u. 29 ® Telejönszánt: 183—32 © épület és diszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, || fürdöberendezés és csatornázási vállalata. _ Tollár Lajos KÖUSZÖ £S Útépítő Hészuénytőrsasús Kövez, csatornáz, utat épít és bérhengerlést vállal Budapest, Vili., Kisfaludy ucca 40. SZ. Telefon : József 2-66 Tervez és kivitelez speciális építési munkákat Telefon : József 2-66

Next

/
Thumbnails
Contents