Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-05 / 40. szám

2 Budapest, 1927 október 5. fél hónappal meghosszabbította. Ez a meghosszabbítás már nem hivatkozhatni arra a jogcímre, hogy Csupor tanácsnoknak betegsége miatt pihenésre van szük­sége. mert egészen ió színben van. Nem lehetett azon­ban könnyű a polgármester feladata, amikor arról kellett döntenie, hogy Csupor tanácsnokkal mitévő legyen. Hogy milyen nehéz volt ez a probléma, bi­zonyítja az. hogy a polgármester a megoldás helyett ismét a halasztást választotta. Csupor szabadsága november 15-én jár le és ez a dátum körülbelül összeesik azzal az idővel, amikor a városházán az 192S. évi költségvetést már szinte kezdik elfelejteni. Ha egészen logikusan akarnánk következtettük akkor azt kellene mondani, hogy Csu­por tanácsnok nem akar idegen toliakkal ékeskedni és nem akarta a pénzügyi ügyosztály élén a köz­gyűlés előtt azt a kölségvetést képviselni, amely Lamotte Károly dr. tanácsnok kiváló munkája. El­megy tehát szabadságra addig, amíg ez az egész költségvetési ügy feledésbe megy. Ezzel szemben mégis azzal kell számolni, hogyha Csupor tanácsnok az ősszel visszatér a városházára. többé mégsem kerül a pénzügyi osztály élére. Még csak meg sem sértődhetik ezen, még csak deg- radálásnak sem tekintheti, mert hosszú szabadsága alatt ennek a kiváló pozíciónak betöltésére igen megfelelő főtisztviselőt találtak Lamotte Károly ta­nácsnok-főjegyző személyében. Ennek az esztendő­nek két jelentős eseménye volt a pénzügyi ügyosz­tály számára, az egyik a dollárkölcsön, a másik pe­dig az 1928. évi költségvetés. Ennek a két nagy mun­kának elvégzésében Csupor tanácsnok már nem vett részt. A költségvetés hatalmas munkáját Lamotte tanácsnok végezte és a pénzügyi ügyosztály vezeté­sére olyan rátermettséget mutatott, hogy csak örül­ni lehet, hogy végre megtalálták az alkalmas férfiút ennek a rendkívül fontos pozíciónak a betöltésére. Ez előtt a tény előtt Csupor József tanácsnoknak is deferálnia kell és be kell látnia, hogy van még a vá­rosházán más olyan poszt is, amely méltó arra, hogy vele töltsék be. A hét egyik komoly, nagy eseménye volt az a rendkívül szigorú eljárás, amellyel Scitovszky Béla belügyminiszter ígéretét beváltva, szétütött a kár­tyaklubok között. Hogy mennyire határozott és szigorú volt a belügyminiszter eljárása, ezekkel a klubok­kal szemben, arra leginkább jellemző, hogy a fel­oszlatott, illetve felfüggesztett klubok névsorában olyanok is szerepelnek, amelyek azt állították ma­gukról. hogy a kormánypárthoz tartoznak. Ezt a kérdést igazán könnyű elintézni akkor, amikor min­denki emlékszik rá, hogy a képviselőhöz pénzügyi bizottságában Kállay Tibor volt az, aki a kártyaklubok ellen a hadjáratot megindította és az ö felszólítására határozta el Scitovszky Béla belügyminisz­ter, hogy a legszigorúbban rendet teremt a budapesti kártyadzsungelben. A klubokkal szemben egyébként a vizsgálatot, mint értesülünk, a legszigorúbban és a legkíméletlenebbül folytatják le. A jelek szerint nem valószínű, hogy a fölfüggesztett körök klubszerű működésüket tovább folytathatnák, miután már maguknak a felfüggeszté­seknek is komoly okaik voltak. A Széchenyi-fürdő ügye és annak mellékhajtásai ismét erősen foglalkoztatják a közvéleményt. Min­denekelőtt elkészült az ügyészség vádirata Aczél István nyugalmazott százados ellen, akit azzal vá­dolt a királyi ügyészség, hogy többrendbeli csalást kísérelt meg. Ezzel ellentétben Zsombor Géza bizottsági taggal szemben az ügyészség megszüntette az eljárást, mert Zsombor közérdekű szövetkezet számára kért negyven milliót a Walla cégtől és így ellene az ügyészség nem emelhetett vádat. Ugyanakkor a hiteltúllépés ügye is a befejezés felé közeledik. Mint ismeretes, a pénzügyi bizottság hónapok előtt egy ötös bizottságot küldött ki, amely hosszú és terjedelmes munkával ejtette meg vizsgá­latát. Az ad hoc bizottság Glückstahl Samu dr. fel­sőházi tag elnöklése alatt heteken át a legalaposab­ban foglalkozott ezzel az üggyel és minden legki­sebb részletkérdésre kiterjedő figyelemmel folytatta le a vizsgálatot, tanulmányozta az iratokat és kihall­gatta az összes illetékes tanukat. Hétfőn délben volt a bizottság záróülése, amely a megteendő jelentés szövegezését végezte el. A bizottság a polgármesternek előterjesztett referá­tum után abban állapodott meg. hogy a részletes je­lentést a pénzügyi bizottság szerdai ülésén a költség- vetés tárgyalásának megkezdése előtt terjesztik elő. Búd János pénzügyminiszter általános pénzügyi okokból ellenezte az útburkolási kölcsön felvételét Rumbach Dezső tanácsnok nyilatkozata szerint, a költségvetésben előirány­zott összeg a kis lakásos házcsoportok útjainak kiépítésére kell A 'közlekedési bizottság pénteki üléséin, amelyen felbontották az autóbusz-pályázatokat, szóba került az új autóbusz-útvonalaik megállapításának kérdése is. Az elnöklő Lobmayer Jenő tanácsnok a kérdés fölvetésével kapcsolatban rámutatott a fedezet kérdésének rendezetlenségére, amennyiben megálla­pította, 'hogy a kijelölt és kijelölendő úi autóbusz- útvonalaikat előbb rendbe kiéi hozni, erre a célra pedig pénzt kell előteremteni, minthogy a kormány az útburkolási kölcsön fölvéte­léi nem engedélyezte. Árra a kérdésre, hogy a kormány milyen indokolás alapján foglalt állást a kölcsön fölvétele ellen, — Lobmayer tanácsnok természetesen választ nem adhatott. A Fővárosi Hírlap munkatársa ilyen körül­mények között szükségesnek tartotta, hogy Biíd János dr., pénzügyminiszterhez forduljoD felvilágosításért. A pénzügyminiszter ér­deklődésünkre kitért a részletes válaszadás elől és arra a kijelentésre szorítkozott, hogy általános pénzügyi érdekből volt kénytelen megtagadni a 25 millió pengős kölcsön föl­vételének engedélyezését. Teljesen beavatott körökben közölték a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy a burkolási kölcsön i gié n y)be vé t el én e k me g tagad ás a elvi okokból történt. ! HOCHHÄUSER ISTVt * " épület-üveges q/Y j :a 77. | j Telefon: 204-45 j Budapest, //., FŐ-UCC Állami elisrre'ő oklevéllel kitüntetve! Az egyetlen magyar ólom-miniu »6RI0N« ólom-mii tj az 11 Egyenértékű bármely külföldi gyártmár ÓLOMCSÖ, ÓLOM-LEMEZ, 0LOM-SZ myai ÍFOH FÉMKERESKEDELMI R. Budapest, V., Korall ucca 5 Telefon: Llpót 922-46, 922-47, 922-48, 922­T. 49 Búd János pénzügyminiszter ugyanis kiadta a jel­szót. hogy: ..elég volt a kölcsönökből“ és ennek az elvnek az érvényesítését a kormány elsősorban éppen a fővárostól követeli meg. Búd pénzügyminiszter nehézményezi, hogy a főváros az útburkolási kölcsön címén szükségeit összeget nem vette föl a beruházási program mba„ általában .pedig az a véleménye, hogy útburkolási kiadások rendes. költségvetési tételekként kezelendők és éppen ezért ilyen célra- nem lehet szaporítani a fővárost terhelő kölcsönöket. Ez a kérdés természetszerűen Scitovszky Béla bel­ügyminisztert is foglalkoztatta, aki mindenben osz­totta a pénzügyminiszter aggodalmait. Ez az útbur­kolási kölcsön meghiúsulásának története. Ebben a,z ügyiben egyébként beszéltünk Riimbach Dezső lanácsisoíkkaS, az útépítési és csatornázási ügyosztály vezetőié­vel, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hír­lap nru nkafársiámaík: — Jól lehet a jövő évi (költségvetésben az üt­és csatornaépítés budgetje hárommillió pengővel nagyobb, mint máskor szokott lenni, nem igen tudom elképzelni, hogy ezek között a keretek között az autóbuszközlekedés fejlesztéséhez szükséges útvona­lak kiépítését is eszközölni lehetne. Különösen a lehe­tetlenségek birodalmába tartozik ez akkor, ha nem ötven, hanem száz autóbusz számára kell majd utat építeni. — A költségvetésbe beállított összeg legnagyobb része útfenntartásra, a régi vizes makadám utak bitumen-burkolattal való kicserélésére szükséges. L'.i útépítésre az 1928. évi költségvetésben mind­össze 1,800.000 pengő körüli összeg van előirányozva. Ebből az összegből pedig legelőször az új kisíakásos bérház-csoportok­hoz vezető útvonalakat lesz kötelességünk megépíteni. — Végeredményben erre a kérdésre határozott választ majd csak akkor adhatok, ha a közlekedés; bizottság megállapította, hogy az autóbuszforgalom emelésére hány útvonalnak és mely útvonalaknak kiépítését tartja szükségesnek. Ha nagyobb terjedelmű útvonalak kiépítéséről lesz szó, aligha hinném, hogy azokat a rendes budget keretében meglehetne építeni. r Csonka Ferenc lakatos, bádogos, volt királyi mérnök magas-, mély- és víz­építő vállalat népítési anyagkereskedő Saját asztalos és vízvezetékszerelő Budapest, /., Baranyaí-u. 29 Telefon: ]. 458-17és J. 391-84 HAAS! SOMOGYI BUDAPEST VI * FRANG-EPÁN U.7 BäiH MAGYAR ÉPÍTŐ részvenytársulat Fayence falburkolást és padlóburkolást keramit, mozaik és cementlapokból a legjutányosabban kivitelei KOCH ÉS SZILÁGYI építőipari vállalat Budapest, V;., Székely Bertalan-u. 2 b. sz. Telefon: Teréz 296-51 és 290*78. STEINES FEESMÖ OKL. MÉRNÖK, VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, I, Horthy MiRlós-úS 31. Telefon: J. 352-74 HflWVAY ÉS WOt-F elek romos, műszaki es üzemszükségleti anyagok BUDAPEST, VI., JÓKAI (GYÁR)-UTCA 28. SZÁM. Telefon: Teréz 104—69. | bohm József Géza J J épület- és díszmü-bádogos mester, vízvezeték-, légszesz-, csator- ' y názás- és egészségügyi berendezési vállalkozó a Alapítási év : í 1870 BUDAPEST, V., PANN0NIA-U. 2/B Telefonsz.: J------------------:------------------------- T 116—25 v .^ BUDAPEST ALAPlTTATOTT : I8M TELEF0K : T. 105-48 VI., Vilmos császár-út 1. Anker-köz 2. Viaszosváazon LINOLEUM Gummiáruk

Next

/
Thumbnails
Contents