Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-31 / 35. szám
Budapest, 1927 augusztus 31. 3 Budapest piacai „A. főváros élelmiszer-ellátásánál*, alapja a jól megszervezett árusítás*' Irta: DORNEK GYULA uain. ián., mérnóU, föv. bix. tag Azt hiszem, nem kell hosszasan bizonyítgatni, hogy a székesfőváros piaci árusításának rendezését tovább halasztani nem lehet. Az a szégyenletes bódétenger, amely szennyes hullámaival a főváros legszebb tereit, utalt elborítja, nem maradhat mai állapotában, hacsak azt nem akarjuk, hogy Budapestet „fürdőváros“ helyett — „bódévárosnak“ kereszteljék el. Ezt a parancsoló szükségletet azonban nem lehet könnyen és egyszerűen kielégíteni, mert a rendezés életbevágó kérdések megoldását követeli, olyan kérdésekét, amelyek kihatásaikban összefüggnek a legfontosabb városrendezési kérdésekkel is. Nem lehet egy hírlapi cikknek az a feladata, hogy a piaci árusítás minden részletét megoldó konkrét programot adjon, azért csak néhány gondolatot kívánnék megpendíteni, amelyeket talán a főváros hivatalos körei is figyelmükre méltathatnak. A legelső és legfontosabb kérdés, a középponti vásárcsarnok elhelyezése. Egészen bizonyos, hogy a mai középponti vá- j sárcsairnok mai helyén nem maradhat. Ezt a csarnokot a belső körút homlokvonalában, részben monumentális. épületek közti szűk területre beszorítani, szerencsétlen gondolat volt már megépítésének idejében is, s céljának meg nem felelhetett már ajkkor sem. Azóta pedig odáig romlott a helyzet, hogy a központi vásárcsarnok teljesen képtelen a szükségleteket kielégíteni. A középponti vásárcsarnok kizárólag csak az élelmiszer nagykereskedelem lebonyolítására szolgálhat és így abban a detail kereskedésnek helye nem lehet. Ehhez képest elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy azt hajón, vasúton, kocsin (autón) könnyen meg lehessen közelíteni. azt a legcélszerűbb ki- és. berakodó, valamint átrakodó berendezésekkel kell ellátni, s kibővítését már elhelyezésével is lehetővé kell tenni. Ezek a követelmények magukkal hozzák, hogy az új középponti vásárcsarnokot csak olyan helyen lehet elhelyezni, ahol az a legfontosabb közutakkal, vasutakkal, a közúti villamosvasutakkai és vízi utakkal közvetlen kapcsolatban van. Különösen hangsúlyoznom kell a víziutakkal való kapcsolatot, mert ezt a közlekedési eszközt hanygolják el (legjobban. Igaz ugyan, hogy ezidő- szerint az élelmiszerkereskedeilemben a vasutaknak van domináló szerepük, de éppen azért kell a víziutakkal való kapcsolatra nagy súlyt helyeznünk, hogy a jövőben ennek az olcsó közlekedési módnak a mainál lényegesen nagyobb részt juttathassunk élelmiszerellátásunkban. Csak röviden akarok rámutatni azokra a hatalmas területekre, amelyeknek — ha egyszer egy alkotó erő Budapest élelmiszerellátását megszervezi, — óriási szerepük lehet az élelmiszerek termelése terén: a dunamenti területekre, valamint a szentendrei és csepelszigetekre gondolok, amelyeknek kitűnő vízi kapcsolatuk van a fővárossal, s ahonnét a megszervezett termelés nagy élelmiszertömegeket juttathat olcsón a fővárosba. A mai középponti vásárcsarnok kapcsolata a Dunával annyira primitív és nehézkes, hogy azt mintául elfogadni nem lehet. Olyan helyet Ikell tehát kiválasztani, ahol ez a jó kapcsolat feltételei megvannak. Ez a hely — az én szerény nézetem szerint — csak a csepeli új kikötő legészakibb része, vagy a mai dunaparti teherpályaudvar déli része lehet. A kérdés tárgyalása tángálja tehát a dunaparti teherpályaudvar ügyét is. Régi sebe ez a pályaudvar Budapest városfejlesztésének, de épen ezért napirendre kell azt1 tűzni, akármilyen nehézségek állanak is a végleges megoldás útjába, s a központi vásárcsarnok végleges elhelyezésével kapcsolatban, a programtervekbe bele kell illeszteni. Amint az előadottakból látszik, a középponti vásárcsarnok elhelyezésének tárgyalásakor két követelmény áll egymással szemben. Az egyik a mai helyzet tarthatatlanságából folyó sürgősség, amivel szemben áll az a tény, hogy helyes megoldást csak hosszú tanulmányokon és tárgyalásokon át, igen jelentékeny költségekkel lehet teremteni. Ezt a két szembenálló követelményt csakis egy sürgősen végrehajtható ideiglenes megoldással lehet áthidalni. amely a mai tűrhetetlen helyzetet enyhítené, s időt adna e nagyfontosságú kérdés alapos megfontolására és előkészítésére. Amilyen fontos a középponti vásárcsarnok célszerű elhelyezése és megépítése az élelmiszer nagykereskedelem, s így az összes piacok ellátása nézőpontjából, épen olyan fontos a kerületi piacok és vásárcsarnokok elhelyezése és megépítése is. mert hisz ennek hibáit, bajait érzi a nagyközönség közvetlenül, s ezeknek rendezetlen volta valóságos arculcsapása minden jóízlésnek. Ha az előkelő idegen kipillant Gellért-szállóbeli elegáns lakosztályából, tekintete legelőször is négyöt ütött-kepott bódén akad meg. amelyek ott éktelenkednek alig 40—50 lépésre a szálló főhomlokzatától. Ha pedig tovább, a Duna másik partjára tekint át, azt hiszem első pillanatra nem is tudja, hogy mit lát! Egy szennyes tömeg éktelenkedik ott, amely félig eltakarja Ybl Miklós remekét, a vámházat is, elborít parti sétányt, kocsiutat, gyalogjárót, s a legszélsők már majdnem a Ferenc József hídra vannak ráépítve. Ha pedig egy kis sétát tesz az idegen, s kigyönyörködte magát az Erzsébet-híd melletti kertészeti remekben, az ott elterülő kis parkban, csak néhány lépést kell tennie, s benne van a Döbrentei- tér bódéinak kellős közepében. És mit mondjunk a. Krisztina-térről, a Széna-térről s a többi bódételepről? Ha komolyan vesszük azt a törekvést, amely Budapestet, vagy legalább a budai oldalt fürdővárossá akarja fejleszteni, akkor legelőször is ezeket a civilizált városba nem illő piacokat kell megszüntetni. amelyek sem közegészségügyi, sem gazdasági, sem városfejlesztési szempontból nem illenek be egy modern város kereteibe. A megoldásnak természetesen a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodnia, az egyik helyen vásárcsarnok építése lesz indokolt, a másik helyen talán égy fedett vásártér fog inkább megfelelni. Akármi legyen is azonban a megoldás, egy bizonyos, hogy a legfőbb nézőpontnak a takarékosságnak kell lenni. Nem vehetjük mintául meglevő vásárcsarnokainkat, amelyek túlnyomó részben drága építmények. A legnagyobb egyszerűséggel, az elkerülhetetlenül szükséges berendezésekkel felszerelve, aránylag mérsékelt befektetéssel is lehet vásárcsarnokokat létesíteni. Ugyancsak a költségek mérséklését jelentené a fedett vásárterek létesítése is. amelyeknek megépítésére egy ajánlat is fekszik az illetékes ügyosztály előtt. Igaz ugyan, hogy ez az ajánlat a maga nyerseségében még sem műszaki, sem pénzügyi nézőpontokból nem alkalmas a kivitelire, de arra mindenesetre alkalmas, hogy ezen az alapon a tárgyalások meginduljanak. Nagy előnye ennek az ajánlatnak, hogy az ajánlattevő vállalat. — a főváros minden tőkebefektetése nélkül. — saját tőkéjével hajlandó a fedett vásártereket megépíteni, s lehetővé tenni, hogy a befektetett tőke a vásárterek jövedelméből amor- tizáltassék. Ilyen módon a főváros tőkeerejének igénybevétele nélkül, hygienikus, rendes, tiszta, csinos elárusító helyeket lehetne a mai szégyenletes bódék helyett létesíteni. A gondolat1 és ajánlat tehát mindeneseire érdemes a megfontolásra, s méltó arra, hogy helyet kérjen magának a piaci árusítás végleges megoldásának tervezetében. A kérdés tehát itt áll előttünk, s feleletet követel! Lehetetlennek tartjuk, hogy a központi vásár- csarnok és a kerületi piacok és csarnokok ügye, csak egy-egy kisajátítási javaslattal kapcsolatban kerüljön a főváros közönsége elé. Követelnünk kell, hogy az apró részletkérdések helyett a tanács egy mindent felölelő, általános és a jövő szükségleteit is előrelátó tervezetet készítsen; s ha ennek elveit, irányító gondolatait a közgyűlés elfogadta, akkor kerüljenek annak részletei megviTelektulajdoaosok Epitő- és Parcellázó Szövetkezete Telefon: 284-26 Budapest, IV. kerület, Váci*utca 20. szám Telefon : 284-26 Köztisztviselőknek lakbérlekötéssel. Magánosoknak 70% erejéig 30% készpénzhozzájárulással tetszés szerinti kivitelben előnyös törlesztéses kölcsönnel. Építkezésre alkalmas telkeket, telektömböket vesz. tatás alá. Csak így lehet biztosítani azt. hogy minden tégla, amit elhelyezünk, a maga helyére kerül, s mire az egész gondolat megvalósul, annak minden részlete egy összefüggő, céltudatos szerves egésszé egyesül. Egy ilyen átgondolt tervezetbe még az ideiglenes megoldás is belefér, s az nem fogja zavarni a végleges egység megvalósítását. De anélkül minden lépés, amit a piaci árusítás rendezése felé teszünk, csak a homályban való tapogatózás lesz. s ebből a homályból születnek meg azok az alapvető tévedések. amilyen tévedésnek eredménye a mai központi vásárcsarnok elhelyezése is. Ha a tervezet rövid időn belül nem valósítható is meg, az nem járna súlyosabb következményekkel. De minden részletnek, ami valóra váltható, egy szerves egészbe pontosan beillő alkatrésznek kell lenni, amely részletekből az egész alakul ki. A főváros élelmiszer ellátásának alapja a jól megszervezett árusítás, ennek pedig előfeltétele az árusításnak technikailag helyes megoldása. Legyen a mai drágaságnak legalább az a haszna, hogy ennek hatása, alatt lerakjuk az alapokat, amelyen a főváros jó ellátása felépülhet. Zsíros Károly oki. gépészmérnök Ujj Gyula tanár fűtési és hőtechnikai tervező irodája Budapest, I. kér., Horthy Miklós út gó sz. Telefon: J. 348-83, J. 453-14 NEUMANN ÉS TÁRSA fatelítő és faburkolat! vállalat Városi iroda: Budapest IV, Muzeum-körút 27. Telefon; J. 361-59 Gyártelep és gyári iroda : VII. Egressy út 34. Telefon: J- 392-70 EIEIEE MIKSA központi fűtés, egészségügyi berendezések és bádogos munkák vállalata BUDAPEST, 91., Batthyány-ucca 18. Telefon: L. 970—32. Leimdörfer és Révész fakereskedők Budapest, I., Horthy Miklng-út 149. — Teleton J- 401-99 Bér§plu!áf Épületfa, gömbfa, asztalosáru, kész hajópalló — állandóan raktáron -------------------------KIS ZELY GÉZA festő-mázoló Vili., Vas-utca 7. Talefonhivó: J. 14-91 DUNÁNTÚLI MESZ-, TESLA- ÉS K01PAR R.-T. KÖZPONT; Budapest, IV., Mária Valéria ticca I. szám. Telefon: Lipdt 985—07. Sürgöny cím: Dunmész. Szállít: Meszet, mészkövet és bazaltkavicsot. /MZ Vállal mindennemű kőfaragó munkát.____________ Th ierMer és Slöhr r.-t. egészségügyi és fűtőberende- zések gyártása és felszerelése Budapest, I., Budafoki-út 9-11. Telefon: József 385-17. • Telefon : József 385-17. VARGA OTTÓ LAJOS Te'efon : József 352—11. © gyara Budapest, IX, Koppány ucca 13-15 A EGGENBERGER S.k Ä SPECiÁLiSTfl-EP.TÓMEBTER GYÁRKÉMÉNYEK TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE, GŐZKAZÁN BEFALAZÁSOK ÉS MINDENFÉLE KEMENCÉK ÉPÍTÉSE, MAGAS ÉPÍTÉS BUDAPEST li, ZSIGMOKD-U. 14. TELEFON: 147-54 Mihály TAKAREKTÜZHELY ÜZEME Budapest, VII!. kér., Mária-ucca 46. szám Telefon : József 406-97 Telefon: József 424-65 I SZEGŐ TESTVÉREK zsák-, ponyva- és zsinegkereskedők Szállít különleges vízhatlan gummi csizmát, munkás keztyüt, kötényt és köpenyt. idapest, V., Akadémia-u. 11. Telefon: T. 135—57 TÓÁSÓ PÁL építőmester Budapest, II., Zsigmond-u. 10. Tel: T. 266-64
