Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-31 / 35. szám
Tizenhatodik évfolyam Budapest, 1927. augusztus 31 35. szám [^Mib;íi0^ítm!imiiiainaHioNiaHtniim»liáiiig»imiiiaiiiPiíraiiiQuinntaníaniái»ni»niiiBinorüQniEiiBapm£T ELŐFIZETÉSI ÁRAK: fZgésx évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . ÍO pengő (125.000 KJ Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTEStWÖ Városi, poliíilcal és Icöszgaszdaságil Qeillap Felelőm mmerKemsctö: BACSÓ EMII£ Megfelenllc minden szerdán Szerlíeszíöség és Kiadóhivatal: Budapest VI, Sziv-ucca IS. szám PostataK. cseKK-sxdmla 40.424 Telefonszóm: Teréz 137—13 r*-*A kiábrándnlá§ amely a hús forgalmiadójának egyfázisban való fizetésére történt átmenet után fölütötte fejét, bizony meglehetősen nagy és rendkívüli módon lesújtó. Maga Búd János pénzügyminiszter állapítja meg, hogy „az érdekeltek nem tizenöt, hanem egészen bátran kétszer tizenöt, azaz harminc fillérrel szállíthatták volna le a hús árát“. Hiábavaló tehát itt az érdekeltségeknek minden olyan magyarázkodása, amelynek pláne állandóan még az a csattanója, hogy a hús ára lényegesen emelkedni fog. A szegény fogyasztóközönség itt áll és nem tudja megmagyarázni. hogy mi is történt tulajdonképpen. Ez a szerencsétlen fogyasztó-publikum esztendőkön át makacs elszántsággal az érdekeltségek mellett statisztált, sőt ágyútölteléknek használták föl a* nagy for- galmiadó-háborúban. Ezt a háborút azok az érdekeltségek indították, amelyek most. amikor a kormány előzékenyen reparálja minden állítólagos sérelmüket, nyugodt lélekkel, pirulás és önbeismerés nélkül jelentik ki, hogy az egész háborúnak semmi értelme nem volt. a mélyen tisztelt fogyasztóközönség pedig, miután véresre kiabálta a torkát és betörte a fejét, fizesse rendületlenül a régi árakat, esetleg az fiiakat, amelyek magasabbak lesznek a régieknél. Nem okoljuk teljesen és kizárólagosan az érdekeltségeket ezért a hiábavaló, fölösleges és kudarccal végződött háborúért. Sok-sok politikum volt ebben a harcban, amelyet a mindenáron való ellenzékieskedés ,,hivatalos'' politikusai idéztek föl. Ahol az ellenzéki politika elvesztette talaját, ahol mindenki meg van elégedve a kormányzás tényeivel, ahol mindenki belátja, hogy a mai szomorú viszonyok között egyebet cselekedni, mint a kormány cselekszik, nem lehet: ott az ellenzéki politika kénytelen maga alá a demagógia fájáról vesszőt vágni harci paripának. íme. a kiábrándulás napjaiban mindenkinek be kell látnia, hogy ilyen vesszőből való ellenzéki harciparipa volt a forgalmiadó is. Azok pedig, akik esztendőkön át drágán sózták a nyakunkba a húst, boldogan fogadták az ellenzéki szélmalomharcot, amely- lyel leplet tudtak borítani cselekedeteikre és amely- lyel meg tudták okolni a közönség előtt portékájuk drágaságát. A pénzügyminiszter radikálisan és bölcsen végzett a nagy támadó háborúval: egyszerűen teljesítette a kívánságukat és ma itt áll a fogyasztóközönség előtt lepel nélkül, az ellenzéki politika nagy akciója és az érdekeltek egész manipulációja. De tovább megyünk, amint hogy az érdekeltek sem akartak megállani a forgalmiadó ellen való harcnál. amelyet úgy képzeltek el, hogy „a makacs pénzügyminiszter“ ellenállása miatt örökké lehet majd folytatni és állandóan mögéje lehet majd bujtatni a hús drágaságának igazi okait. Ismételjük azonban, hogy nem akartak itt megállani, tovább akartak menni: le akarták rombolni a Községi Élelmiszer - üzemet, helyesebben ki akarták csavarni ezt a kiváló árszabályozó intézményt a főváros kezéből, hogy azután ők maguk a saját javukra használhassák fel. Megszabadulni véltek ezáltal az egyetlen komoly konkurrenciától, attól az üzemtől, amely a forgalmi- adós humbugok közepette az árakban való komoly, a polgárember zsebe számára számottevő árdifferenciával is tudott küzdeni a drágaság ellen. Mi tudjuk nagyon jól, hogy az ipar és kereskedelem fejlődésének vannak őszinte, igaz és tiszta törekvésű barátai is: ezek azonban sohasem féltek attól az árszabályozástól, amelyet egy fővárosi üzem a maga korrekt eszközeivel és szociális céljaival gyakorol. Háttérben azonban egyéni üzleti érdekek settenkedtek, amelyek ime. -most a forgalmiadó-háború nyílt leleplezése után meztelenül kerültek a nagyközönség ítélete elé. Boldog örömmel kell látni, hogy a pénzügyminiszter leleplezte ezt a jogosulatlan üzleti manipulációt és a közgyűlés bölcsesége megmentette ezt az üzemet, amelytől a legális kereskedelem és ipar nem fél, de amely nyakát, tudja szegni a jogosulatlan üzleti aspirációknak. Most már, igenis, tisztában vagyunk mindennel. Most már nyíltan látja Budapest közönsége, hogy három évvel ezelőtt, amikor Ripka Ferenc elfoglalta a városházán a kormánybiztosi széket, az első negyedórában fején találta a szöget, amikor a drágaság letörését külföldi áru behozatalával igyekezeti elérni. Nem az adó leszállítása, hangm az olcsó bevásárlási források megkeresése és fninden kapzsiA fővárosi törvényjavaslat — a Fővárosi Hírlap legutóbbi számának tudósítása alapján, amelyre a nagy napilapok sorra hivatkoztak — egyszerre a politikai érdeklődés előterébe került. A törvény- javaslat tervbevett intézlkedéseirő' a legkülönbözőbb hírek terjedték el és ezeik a hírek. — amelyeknek a Legnagyobb része kombinációkon alapszik — olyan rendelkezések tervét tulajdonítják a kormánynak, hogy ellenzéki körökben már a főváros autonómiájának elkobzásáról beszélnek. Egész cikksorozatok szóinaik a kormány terveiről. Felvonulnak ,,a beavatott". „illetékes" és „még illetékesebb" helyek. Mindenki tud valamit az új fővárosi törvényjavaslat rendelkezéseiről. Ha valamennyi nyilvánosságra, jutott tervet törvényjavaslatba foglalnánk össze, két terjedelmes törvénytervezet is kikerülne belőlük. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezekről a különböző híresztelésekről, — amelyek a kormány tervbe- Mett rendelkezéseiről számolnak be. — a Hegiletéke- sebb helyre, magához Scitov'szky Béla belügyminiszterihez fordult felvilágosításért. Scitovszky Béla belügyminiszter a beszélgetés során a körvetkezőket mondotta: .. Olvastam ezeket „a beavatott értesüléseket" és nem egyszer jót mulattam rajtuk. Úgy látom: mindenki mindent jobban tud, mint én... Kijelentem: én a fővárosi törvényjavaslat tervbevett rendelkezéseiről konkrétumot a nyilvánosság számára még senkinek sem mondottam. A javaslat, amint ezt a Fővárosi Hírlapban már kijelentettem, a törvényelőkészítő osztályban munka alatt áll és így annak rendelkezéseiről a nyilvánosság nem értesülhet. Munka alatt álló törvényjavaslat, amelynek készülő szakaszai még hosz- szabb megvitatás alá kerülnek, nem lehet nyilvános pertraktálás tárgya... Itt (közbevetően megemlítettük, hogy ellenzéki körökben azért nyugtalankodnak, miért a kormány nem adott ki hivatalos cáfolatot a fővárosi törvény- javaslatról elterjedt és „beavatott értesüléseknek" feltűntetett kíresztelésekkel szemben. Erre vonatkozóan Scitovszky Béla belügyminiszter a következőket mondott!a>: — Én nem nyilatkoztam, tehát nem is cáfolok. Hangsúlyozom: a fővárosi törvényjavaslat tervbevett intézkedéseiről senki tőlem nem értesülhetett. Minden idevonatkozó hír önkényes kombináció. Találgatások ezek abban a reményben, hátha egy találgatás ráhibáz a valóságra ... Megemlítettük a, legkényesebb hírt is, amely arról szól, hogy ságnalz — származzék az a termelőtől, az iparostól, vagy kereskedőtől — megfékezése az egyetlen komoly hatósági eszköz, amellyel a fogyasztóközönség zsebét védeni lehet. Ez történt három esztendővel ezelőtt, amikor Ripka Ferenc vállalkozott a budapesti drágaság megenyhítésére. A három esztendő után, a mai események a legteljesebb mértékben igazolták azt. amit Ripka Ferenc akkor cselekedett és Budapest közönsége ma már látja, hogy hol és kik törnek ellene, hol és kik védelmezik őszintén érdekeit. a főváros polgármesterét a jövőben a kormány fogja kinevezni. Ebből a hírből ugyanis ellenzéki körökben arra következtetnek, hogy a kormány az autonómia megszüntetését terívezi, illetve azt hiszik, hogy az új fővárosi törvény lényegileg Budapest autonómiáiéinak elkobzását fogja jelenteni. Erre a kérdésre Scitovszky Béla belügyminiszter a következő sokatmondó kérdéssel válaszolt: — Ki mondta azt, hogy Budapest polgármesterét a jövőben a kormány fogja kinevezni? Kitől származik ez az állítás? Én ezt nem mondtam. Scitovszky Béla belügyminiszter végül közölte a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy csütörtökön, szeptember elsején átveszi hivatala vezetését. Érdeklődésünkre közölte még a belügyminiszter, hogy a fővárosi törvényjavaslat aktualitása egyelőre háttérbe szorult. mert előbb a vármegyei törvényjavaslatot fogja ankétek elé vinni. — Ilyen körülmények között — mondotta a belügyminiszter — a fővárosi törvényjavaslat tervezetét előreláthatóan csak október közepén bocsáthatom szaktanácskozások alá! A belügyminiszternek ez a nyilatkozata hosz- sziabb időre elejét veszi aizoiknak az indokolatlan támadásoknak amelyek a fővárosi törvényjavaslat egyes állítólagos rendelkezései miatt indulták meg. A legilletékesebb helyen ugyanis kijelentették a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy a, belügyminiszter mindaddig, amíg a törvényjavaslat végleges formája el nem készül, a nyilvánosság számára közlést nem tesz. Tehát azok a tudósítások, amelyek a javaslat állítólagos tervbevett intézkedéseiről szólnak, autentikus forrásból nem származhatnak. Igen jólinformált helyen a következőket közölték még a Fővárosi Hírlap munkatársával: — A polgármestenkérdésben végleges döntés még nincsen. A javaslat miniszteriális megtanácsko- zása során több terv merült föl. köztük a polgármester kinevezésének ési hármas jelölés alapján való választásának terve is. A kinevezés tervét máris elejtették: ellenben egyre valószínűbb lesz az a megoldás, hogy a polgármestert is úgy fogja a közgyűlés választani, mint a főpolgármestert. Ez az értesülésünk megbízható forrásból származik. hangsúlyozzuk azonban, hogy végleges döntés még nincsen. Ki mondta azt, hogy Budapest polgármesterét a jövőben a kormány fogja kinevezni ? — kérdi Scitovszky Béla belügyminiszter „Mindenki mindent Jobban tud, mint én“ — mondja mosolyogva a belügyminiszter — A fővárosi törvényjavaslat csak októberben kerül ankétek elé