Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-31 / 35. szám

Tizenhatodik évfolyam Budapest, 1927. augusztus 31 35. szám [^Mib;íi0^ítm!imiiiainaHioNiaHtniim»liáiiig»imiiiaiiiPiíraiiiQuinntaníaniái»ni»niiiBinorüQniEiiBapm£T ELŐFIZETÉSI ÁRAK: fZgésx évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . ÍO pengő (125.000 KJ Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTEStWÖ Városi, poliíilcal és Icöszgaszdaságil Qeillap Felelőm mmerKemsctö: BACSÓ EMII£ Megfelenllc minden szerdán Szerlíeszíöség és Kiadóhivatal: Budapest VI, Sziv-ucca IS. szám PostataK. cseKK-sxdmla 40.424 Telefonszóm: Teréz 137—13 r*-*­A kiábrándnl᧠amely a hús forgalmiadójának egyfázisban való fize­tésére történt átmenet után fölütötte fejét, bizony meglehetősen nagy és rendkívüli módon lesújtó. Maga Búd János pénzügyminiszter állapítja meg, hogy „az érdekeltek nem tizenöt, hanem egészen bátran kétszer tizenöt, azaz harminc fillérrel szállít­hatták volna le a hús árát“. Hiábavaló tehát itt az érdekeltségeknek minden olyan magyarázkodása, amelynek pláne állandóan még az a csattanója, hogy a hús ára lényegesen emelkedni fog. A szegény fo­gyasztóközönség itt áll és nem tudja megmagya­rázni. hogy mi is történt tulajdonképpen. Ez a sze­rencsétlen fogyasztó-publikum esztendőkön át ma­kacs elszántsággal az érdekeltségek mellett statisz­tált, sőt ágyútölteléknek használták föl a* nagy for- galmiadó-háborúban. Ezt a háborút azok az érdekelt­ségek indították, amelyek most. amikor a kormány előzékenyen reparálja minden állítólagos sérelmüket, nyugodt lélekkel, pirulás és önbeismerés nélkül je­lentik ki, hogy az egész háborúnak semmi értelme nem volt. a mélyen tisztelt fogyasztóközönség pedig, miután véresre kiabálta a torkát és betörte a fejét, fizesse rendületlenül a régi árakat, esetleg az fiiakat, amelyek magasabbak lesznek a régieknél. Nem okoljuk teljesen és kizárólagosan az érdekelt­ségeket ezért a hiábavaló, fölösleges és kudarccal végződött háborúért. Sok-sok politikum volt ebben a harcban, amelyet a mindenáron való ellenzékieske­dés ,,hivatalos'' politikusai idéztek föl. Ahol az ellen­zéki politika elvesztette talaját, ahol mindenki meg van elégedve a kormányzás tényeivel, ahol mindenki belátja, hogy a mai szomorú viszonyok között egye­bet cselekedni, mint a kormány cselekszik, nem le­het: ott az ellenzéki politika kénytelen maga alá a demagógia fájáról vesszőt vágni harci paripának. íme. a kiábrándulás napjaiban mindenkinek be kell látnia, hogy ilyen vesszőből való ellenzéki harci­paripa volt a forgalmiadó is. Azok pedig, akik eszten­dőkön át drágán sózták a nyakunkba a húst, boldo­gan fogadták az ellenzéki szélmalomharcot, amely- lyel leplet tudtak borítani cselekedeteikre és amely- lyel meg tudták okolni a közönség előtt portékájuk drágaságát. A pénzügyminiszter radikálisan és böl­csen végzett a nagy támadó háborúval: egyszerűen teljesítette a kívánságukat és ma itt áll a fogyasztó­közönség előtt lepel nélkül, az ellenzéki politika nagy akciója és az érdekeltek egész manipulációja. De tovább megyünk, amint hogy az érdekeltek sem akartak megállani a forgalmiadó ellen való harc­nál. amelyet úgy képzeltek el, hogy „a makacs pénz­ügyminiszter“ ellenállása miatt örökké lehet majd folytatni és állandóan mögéje lehet majd bujtatni a hús drágaságának igazi okait. Ismételjük azonban, hogy nem akartak itt megállani, tovább akartak menni: le akarták rombolni a Községi Élelmiszer - üzemet, helyesebben ki akarták csavarni ezt a kiváló árszabályozó intézményt a főváros kezéből, hogy azután ők maguk a saját javukra használhassák fel. Megszabadulni véltek ezáltal az egyetlen komoly konkurrenciától, attól az üzemtől, amely a forgalmi- adós humbugok közepette az árakban való komoly, a polgárember zsebe számára számottevő árdifferen­ciával is tudott küzdeni a drágaság ellen. Mi tudjuk nagyon jól, hogy az ipar és kereskedelem fejlődésé­nek vannak őszinte, igaz és tiszta törekvésű barátai is: ezek azonban sohasem féltek attól az árszabályo­zástól, amelyet egy fővárosi üzem a maga korrekt eszközeivel és szociális céljaival gyakorol. Háttérben azonban egyéni üzleti érdekek settenkedtek, amelyek ime. -most a forgalmiadó-háború nyílt leleplezése után meztelenül kerültek a nagyközönség ítélete elé. Boldog örömmel kell látni, hogy a pénzügyminiszter leleplezte ezt a jogosulatlan üzleti manipulációt és a közgyűlés bölcsesége megmentette ezt az üzemet, amelytől a legális kereskedelem és ipar nem fél, de amely nyakát, tudja szegni a jogosulatlan üzleti aspi­rációknak. Most már, igenis, tisztában vagyunk mindennel. Most már nyíltan látja Budapest közönsége, hogy három évvel ezelőtt, amikor Ripka Ferenc elfoglalta a városházán a kormánybiztosi széket, az első ne­gyedórában fején találta a szöget, amikor a drága­ság letörését külföldi áru behozatalával igyekezeti elérni. Nem az adó leszállítása, hangm az olcsó be­vásárlási források megkeresése és fninden kapzsi­A fővárosi törvényjavaslat — a Fővárosi Hírlap legutóbbi számának tudósítása alapján, amelyre a nagy napilapok sorra hivatkoztak — egyszerre a politikai érdeklődés előterébe került. A törvény- javaslat tervbevett intézlkedéseirő' a legkülönbözőbb hírek terjedték el és ezeik a hírek. — amelyeknek a Legnagyobb része kombinációkon alapszik — olyan rendelkezések tervét tulajdonítják a kormánynak, hogy ellenzéki körökben már a főváros autonómiájá­nak elkobzásáról beszélnek. Egész cikksorozatok szóinaik a kormány ter­veiről. Felvonulnak ,,a beavatott". „illetékes" és „még illetékesebb" helyek. Mindenki tud valamit az új fő­városi törvényjavaslat rendelkezéseiről. Ha vala­mennyi nyilvánosságra, jutott tervet törvényjavas­latba foglalnánk össze, két terjedelmes törvényter­vezet is kikerülne belőlük. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezekről a külön­böző híresztelésekről, — amelyek a kormány tervbe- Mett rendelkezéseiről számolnak be. — a Hegiletéke- sebb helyre, magához Scitov'szky Béla belügyminisz­terihez fordult felvilágosításért. Scitovszky Béla belügyminiszter a beszélgetés során a körvetkezőket mondotta: .. Olvastam ezeket „a beavatott érte­süléseket" és nem egyszer jót mulattam rajtuk. Úgy látom: mindenki mindent jobban tud, mint én... Kijelentem: én a fővárosi törvényjavaslat tervbevett rendelkezéseiről konkrétumot a nyilvánosság számára még senkinek sem mondottam. A javaslat, amint ezt a Fővá­rosi Hírlapban már kijelentettem, a tör­vényelőkészítő osztályban munka alatt áll és így annak rendelkezéseiről a nyilvános­ság nem értesülhet. Munka alatt álló törvényjavaslat, amelynek készülő szakaszai még hosz- szabb megvitatás alá kerülnek, nem lehet nyilvános pertraktálás tárgya... Itt (közbevetően megemlítettük, hogy ellenzéki körökben azért nyugtalankodnak, miért a kormány nem adott ki hivatalos cáfolatot a fővárosi törvény- javaslatról elterjedt és „beavatott értesüléseknek" feltűntetett kíresztelésekkel szemben. Erre vonatko­zóan Scitovszky Béla belügyminiszter a következő­ket mondott!a>: — Én nem nyilatkoztam, tehát nem is cáfolok. Hangsúlyozom: a fővárosi tör­vényjavaslat tervbevett intézkedéseiről senki tőlem nem értesülhetett. Minden idevonatkozó hír önkényes kombináció. Találgatások ezek abban a reményben, hátha egy találgatás ráhibáz a valóságra ... Megemlítettük a, legkényesebb hírt is, amely arról szól, hogy ságnalz — származzék az a termelőtől, az iparostól, vagy kereskedőtől — megfékezése az egyetlen ko­moly hatósági eszköz, amellyel a fogyasztóközönség zsebét védeni lehet. Ez történt három esztendővel ez­előtt, amikor Ripka Ferenc vállalkozott a budapesti drágaság megenyhítésére. A három esztendő után, a mai események a legteljesebb mértékben igazolták azt. amit Ripka Ferenc akkor cselekedett és Buda­pest közönsége ma már látja, hogy hol és kik törnek ellene, hol és kik védelmezik őszintén érdekeit. a főváros polgármesterét a jövőben a kor­mány fogja kinevezni. Ebből a hírből ugyanis ellenzéki körökben arra következtetnek, hogy a kormány az autonómia meg­szüntetését terívezi, illetve azt hiszik, hogy az új fő­városi törvény lényegileg Budapest autonómiáiéinak elkobzását fogja jelenteni. Erre a kérdésre Scitovszky Béla belügyminiszter a következő sokatmondó kér­déssel válaszolt: — Ki mondta azt, hogy Budapest polgármesterét a jövőben a kormány fogja kinevezni? Kitől származik ez az állítás? Én ezt nem mondtam. Scitovszky Béla belügyminiszter végül közölte a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy csütörtökön, szeptember elsején átveszi hivatala vezetését. Érdeklődésünkre közölte még a belügyminiszter, hogy a fővárosi törvényjavaslat aktualitása egye­lőre háttérbe szorult. mert előbb a vármegyei törvényjavaslatot fogja an­kétek elé vinni. — Ilyen körülmények között — mon­dotta a belügyminiszter — a fővárosi tör­vényjavaslat tervezetét előreláthatóan csak október közepén bocsáthatom szak­tanácskozások alá! A belügyminiszternek ez a nyilatkozata hosz- sziabb időre elejét veszi aizoiknak az indokolatlan tá­madásoknak amelyek a fővárosi törvényjavaslat egyes állítólagos rendelkezései miatt indulták meg. A legilletékesebb helyen ugyanis kijelentették a Fővárosi Hírlap munkatársá­nak, hogy a, belügyminiszter mindaddig, amíg a tör­vényjavaslat végleges formája el nem készül, a nyilvánosság számára közlést nem tesz. Tehát azok a tudósítások, amelyek a javaslat állítólagos tervbevett intézkedéseiről szólnak, autentikus for­rásból nem származhatnak. Igen jólinformált helyen a következőket közölték még a Fővárosi Hírlap munkatársával: — A polgármestenkérdésben végleges döntés még nincsen. A javaslat miniszteriális megtanácsko- zása során több terv merült föl. köztük a polgár­mester kinevezésének ési hármas jelölés alapján való választásának terve is. A kinevezés tervét máris elejtették: ellen­ben egyre valószínűbb lesz az a megoldás, hogy a polgármestert is úgy fogja a köz­gyűlés választani, mint a főpolgármestert. Ez az értesülésünk megbízható forrásból szár­mazik. hangsúlyozzuk azonban, hogy végleges dön­tés még nincsen. Ki mondta azt, hogy Budapest polgármesterét a jövőben a kormány fogja kinevezni ? — kérdi Scitovszky Béla belügyminiszter „Mindenki mindent Jobban tud, mint én“ — mondja mosolyogva a belügy­miniszter — A fővárosi törvényjavaslat csak októberben kerül ankétek elé

Next

/
Thumbnails
Contents