Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-24 / 34. szám
Budapest, 1927 augusztus 24. 3 As új fővárosi törvény a községi választások kiírását feszi szükségessé — mondja Scitovszky belügyminiszter A főváros tisztviselőit a jövőben részben a polgármester nevezi ki, részben a közgyűlés választja életfogytiglan — Az adminisztráció rendbehozatala érdekében enraeíni keli az alpolgármesterek számát A kerületi elöljárók határozataik végrehajtására törvényes szankciót kérnek Az a hír, hogy a belügyminisztériumban erőteljesen dolgoznak az új fővárosi törvény tervezetén, számos oldalról váltott ki kívánságokat. Scitovszky Béla belügyminiszter szabadságának letelte és hivatalának átvétele után minden valószínűség szerint sürgősen összehívja majd azokat az ankéteket. A készülő fővárosi törvényről és városházi következményeiről a legkülönbözőbb, egymásnak ellentmondó híresztelések nyugtalanítják a községi politikusokat. A törvényjavaslat szövegét még senkisem ismeri, mert a nyers tervezet még a belügyminisztérium törvényelőkészítési osztályának munkája alatt áll, de „a beavatottulz" már is tudni vélik, hogy a javaslat erős átszövegezésen fog keresztül menni a Jelenlegi törvényhatóság életének megmentése érdekében. Arról van szó ugyanis, hogy egyes Jólértesült hírforrások“ szerint a községi pártok a kulisz- szák mögött akciót indítottak aziránt, hogy az új fővárosi törvény a törvényhatósági bizottság struktúráját ne változtassa meg és így a javaslat törvényerőre emelkedése után ne kerüljön sor a községi választások kiírására. Ez az akció — mint a Fővárosi Hírlap teljesen beavatott helyről értesül — valóban megindult a kulisszák mögött, de — csak egyes községi pártok részéről. azok részéről, akiknek okuk van az új fővárosi választások eredményétől tartani. Az akcióról máris megállapíthatjuk, hogy eredménytelenül fog befejeződni. A Fővárosi Hírlap munkatársa ugyanis beszélt Scitovszky Béla belügyminiszterrel. aki gombai nyaralását minden héten egy-egy napra megszakítja, hogy minisztériuma sürgős és fontos ügyeiben személyesen intézkedhessék. A belügyminiszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának:- A készülő fővárosi törvény nagy szervezeti reformot fog jelenteni a főváros éleiében. Amikor az új fővárosi törvényjavaslat tervét fölvetettem, kijelentettem — éppen a Fővárosi Hírlap hasábjain —, hogy az új fővárosi törvény életbeléptetése új községi választások kiírását teszi szükségessé. Az új törvényben ugyanis nemcsak a főváros adminisztrációja és annak ellenőrzése tekintetében fog új rendelkezéseket tartalmazni, hanem átalakítja a közgyűlést is. amelynek új struktúrája lesz. A törvényhatósági bizottság új összetétele és számszerű kerete még nincs véglegesen megállapítva. de annyi már most is bizonyos, hogy változtatásokat fogok itt eszközölni, amelyeknek szükségszerű következménye lesz a községi választások kiírása. A belügyminiszter közölte még a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy szeptember elején átveszi hivatala vezetését. A községi választások terminusa attól függ, hogy a parlament mikor végez az új fővárosi törvényjavaslattal. A képviselőháznak ugyanis előbb a vármegyei törvényjavaslattal kell végeznie és így a fővárosi javaslatra decemberben kerül a sor. Ilyen körülmények között a fővárosi választások terminusa: 1928 március. A készülő fővárosi törvényjavaslatról még a következő részleteket mondotta el Scitovszky miniszter a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A javaslat legfőbb irányelve az, hogy rendet szeretnék teremteni a fővárosnál. Ami a főváros gazdálkodásának állami ellenőrzését illeti, őszintén szólva azt szeretném, ha a főváros ellenőrizné saját magát. Ennek a gondolatomnak parlamenti beszédemben is hangot adtam, de a javaslat mindenesetre jelentős változásokat tervez a főváros belső ellenőrzése tekintetében. A számvevőség helyébe olyan szervei állítana a javaslat, amely a gazdasági ellenőrzést sokkal egyszerűbben végezhetné. mint ma a számvevőség. Természetesen nem gondolok valmi egészen új szerv létesítésére, hanem úgy kombinálom a kérdés megoldását, hogy az eddigi számvevőséget kell majd átalakítani. — Szólottám már arról a célról is, hogy a közgyűlés sokkal kisebb legyen az chőndorfer Jenő mérnök központi fűtési, szellőztetés!, vízvezetéki és csatornázási berendezések vállalata Budapest, Vili., Gólya ucca 22. sz. Telefon szám: József 431—72 eddiginél és annak hatáskörét is csökkentsük. Elmondottam éppen a Fővárosi Hírlap hasábjain, hogy az új fővárosi törvény előreláthatóan teljesen megváltoztatja a törvényhatósági bizottság számszerű kereteit. Az intenció ebben a tekintetben a közgyűlés tagszámának apasztása mellett szól. Az adminisztráció rendbehozatala érdekében mindenekelőtt emelni kell az alpolgármesterek számát. Szükség van erre, hiszen sem a főpolgármester, sem a polgármester nincs abban a helyzetben, hogy az adminisztrációt tüzetesen áttekinthesse. A főpolgármester tulajdonképpen politikai szerv. a polgármester pedig nem foglalkozhatik a ba- gatell-íigyeknek azzal a tömegével, amely a városházán összetorlódik, hiszen a polgármester feladata a főváros nagy ügyeinek intézése, a főváros fejlődésének előbbrevitele. A főváros tisztviselői között kategóriákat akarunk megállapítani, amelyek közül az egyik kategóriát a polgármester nevezné ki, a másikat pedig a közgyűlés választaná, de életfogytig tartó mandátummal. Természetesen mindezekben a kérdésekben még- csak tervek vannak, végleges megoldás még nincs, mert a végső döntés előtt még minden részletet gondosan meg akarunk fontolni. _______ amelyeken — ■ mint többször mondta, — meg akar hallgatni mindenkit, akinek bármi köze van a fővároshoz és akinek a fővárosi törvény revíziójához érdemes ötlete van. Ilyen érdemes ötlettel állanak máris elő a székesfőváros kerületi elöljárói, akik a maguk testületének kívánnak új jogokat A kerületi elöljárók kívánságukat a főváros tanácsa útján akarják a miniszterrel közölni és legutóbbi értekezletükön már meg is állapították előterjesztésüket. Az a kívánságuk, hogy a kormány a fővárosi törvény revíziója során vegye megfontolás alá a kerületi elöljárók értekezletének hatósági jelleggel való fet- / ruházását. Ennek a kívánságnak megokolása az, hogy a kerületi elöljárók értekezletének tárgyalásai során sok esetben történnek olyan elhatározások, amelyek a közigazgatási szolgálatban az egységes jogszolgálatot volnának hivatlva szolgálni. Minthogy azonban az elöljárók értekezletének a fővárosi közigazgatás- jogrendszerébe való beállításáról tételes törvény nincsen, ezeknek az elhatározásoknak kötelező használata a hatósági szervek által teljes joghatállyal nem érvényesíthető. A kerületi elöljáróknak ezt a kívánságát a főváros tanácsa kétségkívül a belügyminiszter eíé terjeszti, aki minden valószínűség szerint gondoskodni fog enneik a kívánságnak a törvényben való érvényesítéséiről. RÉSZVÉNY SOR
