Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-27 / 30. szám
ra»airrb1iiaiMgiiTmi?atHaiiiaii»aiitoiHaiiiainn^iassig3isar3iasaüiaiimiiiai»ia8sgaiUDissgatiioiiibi!3^»igrji2íri ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 20 pengő (250.000 K.) Félévre . . ÍO pengő (125.000 KJ Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ ' Városi, politikai és köszQaxáasáQi fietilap Felelős szerkesztő : P/1CSÓ FMÍIC Nlegfelenlk minden sserddn Szerkesztőség és kiadó fyivatcil: Hudapesí VI. Szív-uccu 18. szám TPosíalalt. csekk-szúmla 40.42-4 Teletonszám : Teréz 137—15 f tisztelettel és lelkesedéssel gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek, hogy egész leikével, minden erkölcsi és anyagi erejével ott fog állani. ha végleg eltökélték, hogy megépítik az új Nemzeti Színházat. A nyári nagy eseménytelenségben üdítően hatott a kultuszminiszter nagyszerű megnyilatkozása, amely- lyel figyelmezteti a magyar nemzetet és elsősorban Budapestet, a magyar fővárost, hogy itt az ideje az új Nemzeti Színház megépítésének. 1937-ben lesz száz esztendeje annak, hogy a Hatvani kapuval szemben. Grassalkovich herceg telkén nagy ünnepélyességek és szétáramló lelkesedés között megnyitották a Nemzeti Színházat. Ezt a centenáriumát máskép meg nem ünnepelhetjük méltóképpen, csak úgy, ha az új Nemzeti Színház a centenáriumra megnyithatja kapuit. Az új Nemzeti Színházat megépíteni még akkoris, ha már az anyagi eszközök rendelkezésre állanak, nem lesz könnyű feladat. Monumentális, nagyszerű épületnek kell a magyar nemzeti színjátszás legmagasabbfokú intézetének otthont adnia. Itt az idő tehát, hogy gondoskodjunk, mert tíz év alatt előteremteni az anyagi eszközöket és megépíteni a monumentális, díszes épületet, igazán a legrövidebbre szabott terminus. Gróf Klebelsberg Kunó nagyszerűen kitervelt mindent, tökéletesen elrendezte, hogy mit és hogyan kell az új Nemzeti Színház fölépítése érdekében cselekednie. Megoldotta nagyjában az elhelyezés kérdését, rendkívül ötletesen küszöböli ki a Grassalkovich- féle végrendelet gátjait és örömmel jelenti, hogy rövidesen az anyagiak is rendelkezésre fognak állani. És itt jelöli meg a főváros szerepét. „Ehhez a nagy műhöz, — mondja — a fővárosnak is hozzá kell járulnia nemcsak telekkel, hanem pénzbeli segéllyel is.“ Visszagondol a kultuszminiszter az 1837-iki eseményekre, amikor csodálatosképpen a Nemzeti Színházat nem Pest és Buda városok, hanem Pestvármegye építtette fel. Megtalálta a mentséget is: Pest akkor még német fészek volt és a magyar kultúrát Pestvármegye istápolta. Majd így folytatta a miniszter: „Budapest színmagyar varos lett és remélem, vállalni fogja a nemzeti áldozatból a reá eső terhet.“ Budapest, igenis, színmagyar város lett, nem is beszélünk a Nemzeti Színház megnyitásának idejéről, de még .1874-ben is, a három város egyesítése után való esztendőben a lakosságnak csak ötven százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg 1925-ben már 93.3 százalékra emelkedett ez a szám és 1920-ban Budapest 928.996 lakosa közül 911.349 beszél magyarul. Ez a színmagyar város a legnagyobb lelkesedéssel fog odaállani, amikor meg kell építeni a magyar kultúra egyik legelső fellegvárát. Boldogan fog áldozni Budapest székesfőváros Klebelsberg Kunó gróf szép és múlhatatlanul sürgős tervének megvalósítására, hiszen ez a város 154 millió pengős költségvetéséből csaknem negyven milliót áldoz a legszorosabban vett kultúrális célokra. De amióta ez a város a három törpe községből eggyé lett, azóta mindenkor és mindenhol ott volt, ahol a magyar kultúrát támogatni kellett. Telket és pénzt adott minden kulturális intézményhez, amelyet az állam a főváros területén emelt. A nagy magyar művészeti törekvéseket mindenkor istápolta és ha a művészet legszebb intézményeit nem valósíthatta meg egyedül, akkor minden esetben segítségére volt az államnak, amely ezeket az intézményeket emelte. Budapest egész múltja, minden tradíciója garancia arra, hogy első pillanatban, amikor már egészen komollyá érett az új Nemzeti Színház megépítésének A főváros parlamentje vakációzik. A pártok vezérei legnagyobbrészt vidéken nyaralnak, a politikai műhelyekben azonban már folynak az előkészületek az őszi munka megindítására. A közgyűlés őszi ülésszaka — a jelek szerint — ennek a törvényhatósági bizottságnak utolsó kampánya lesz. Éppen ezért érdekesnek tartottuk, hogy a különböző községi pártok vezetőit megkérdezzük: milyen terveik vannak az őszre? A pártvezérek nyilatkozatai itt következnek: Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke: — Az Egységes Községi Polgári Párt az ősz folyamán erélyes aktivitásba lép. Célunk az, hogy a közgyűlésre az eddigi mértéknél is fokozottabb hatást gyakoroljunk és a törvényhatóság munkáját mi irányítsuk. Pártunk programmja: a főváros egyetemes érdekeinek önzetlen szolgálata, tehát egészen természetes, hogy mindent elfogunk követni a közszolgáltatási díjak leszállítása érdekében. Ami akciónkat ebben a tekintetben az a korlát vá- lasztaj el a szociáldemokraták akciójától, hogy ők e közszolgáltatások olcsóbbátételét új pótadók bevezetése árán is követelik, mi azonban úgy akarjuk leszállítani a gáz, a villany és a villamos árát. hogy a leszállítások ne járjanak az amúgy is nehéz viszonyok között élő és súlyos adókkal megterhelt polgárság újabb megterhelésével. Hangsúlyozom: nekünk elég az adókból, — mi új adók bevezetése ellen a legélesebben állást foglalunk! Ezzel szemben viszont keressük a megoldás módját: miként lehetne újabb adók bevezetése nélkül kiharcolni a községi díjak leszállítását. Munkánkat előreláthatóan siker fogja koronázni. A főváros üzemeiben ugyanis nagyszámú olyan technikai újítások eszközölhetők, amelyek bevezetése esetén az árakat jelentékenyen le lehet szállítani. Egyelőre csak annyit közölhetek a Fővárosi Hírlap olvasóival, hogy mindenfelé általános, nagy meglepetést fog kelteni munkánk eredménye, meri ki fog derülni. hogy soha el nem képzelt arányú megtakarításokat lehet elérni. gárságra gondolt. 1837-ben, amikor a Nemzeti Színházat először nyitották meg, kicsinyes eszközökkel, de nagy lelkesedéssel alapozták meg ezt az intézetet. Alig múlt el azonban néhány esztendő, a Nemzeti Színház súlyos válságba jutott. Ma, amikor az új, a magyar kultúra dicsőségét méltóképpen hirdetni akaró új Nemzeti Színház megalapozásáról van szó, a legnagyobbszerübb eszközökkel kívánja Budapest népe ezt a célt szolgálni. Ma még csak fölvetődött a nagy gondolat, a kultuszminiszter szavaiból azonban meg kell tudnunk, hogy egy-két esztendő még és tetté érik a pompás elgondolás. Budapest polgársága azonban már ma azt üzeni a kultuszminiszternek. hogy minden áldozatra kész az új Nemzeti Színházért. Ezen az alapon már a legközelebbi jövőben várható a közszolgáltatási cikkek árának leszállítása. Ez a mi őszi programmunk; a meddő politikai csatározások helyett a gazdasági irányú munka! Friedrich István, a Keresztény Községi Párt tagja: •— A legelső őszi közgyűlésen okvetlenül likvidálnunk kell a hiteltúllépések kérdését — an blokk. Azután végre valahára el kell intézni az üzemek kérdését. mert lehetetlen, hogy ezt a kérdést a kormány továbbra is Damokles-kardként kezelje a főváros feje fölött. A költségvetés tárgyalása keretében pedig a Keresztény Községi Párt a legszélesebb szociális programmot óhajtja érvényesíteni, mert érzi, hogy a társadalmunkban már is jelentkező feszültségek csakis ezen az úton vezethetők le. De a Keresztény Községi Polgári Pártnak minden figyelmét és minden erejét arra kell irányítania és felhasználnia, hogy a fővárossal szemben mutatkozó politikai intrikák. amely hol a hiteltúllépések kérdésének felújításában, hol az üzemi kérdés állandó piszkálásában és egyebekben jelentkeznek, végre lehetetlenekké tétessenek. En azt hiszem, hogy a hiteltúllépések és az üzemek kérdésének likvidálása után ott fogunk tartani, hogy azok. akik a háttérből politikai okokból és egyéni érvényesülési szándékból intrikálnak, kénytelenek lesznek taliarodót fújni. Annyi bizonyos, hogy a Keresztény Községi Párt már most készül az erős őszi fővárosi munkára. nézetem szerint ugyanis ősszel fog eldőlni fővárosunk közigazgatásának sorsa úgy üzemi, mint köz- igazgatási vonatkozásban. Brcdy Ernő, a Demokrata párt elnöke: — A Független Nemzeti Demokratapárt községi frakciója a közgyűlés őszi kampányában folytatja azt a harcot, amelyet a fővárosi lakosság életviszonyainak megjavítása érdekében indított meg. Mindenekelőtt a legélesebb küzdelmet fogjuk lefolytatni a lakásfelszabadítás terve ellen. Ebben a küzdelemben számítunk más pártok hathatós támogatására is annál is inkább, mert ebben a kérdésben a főváros valamennyi országos képviselőiének egyértelműen nyilatkozott meg a véleménye. EzA városházi pártok vezérei nyilatkoznak a Fővárosi Hírlapnak a közgyűlés őszi munkájáról Leszállítjuk a gáz-, a villany- és a villamos árát, de úgy, hogy ez ne járjon a polgárság újabb megterheltetésévei — mondja Kozma Jenő dr. az Egységes Községi Polgári Párt elnöke terve, a kultuszminiszter a legteljesebb mértékben számíthat a főváros részvételére. Ma nyári szünet van a városházán, nincsen idehaza senki azok közül, akik a főváros kormányát kezükben tartják és akik a. közgyűlés pártjait vezetik. Idehaza van azonban Budapest népe, amely lelkesedéssel és örömmel veszi tudomásul a kultuszminiszter fölhívását. Budapest polgársága nem kéreti magát akkor, amikor nagy nemzeti kulturális és művészeti célokat kell szolgálnia, hanem köszönettel és hálával veszi gróf Klebels- berg Kunó megnyilatkozását, amelynek értelmében elsősorban erre a kultúráért rajongó budapesti pol- I Budapest üzeni
