Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-13 / 28. szám
Budapest, 1927 július 13. 5 Tönkreteszik a városháza stílusát a pótépítkezési foltozó-vargák A legújabb „toldalék“ a telefonközpont számára szóló emelethuzás lenne Még akik nem rajongói is a régi Pestnek, csak éppen szeretik és megbecsülik a szépet, azok is szomorúan látják, hogy a központi városháza gyönyörű épületét mint csúfítják el örökös toldozgatással. Ezt a „pótépítkezési“ toldalék-politikát a háború alatt három pavilion építésével kezdték meg. Újabban azután megépítették a régi tűzoltó-állomás helyén az új belvárosi egyenáramú villamostelep monumentális vasbeton-csarnokát. Ezt követte a Gerlóczy uccai részen az új tűzoltó-laktanya. Megint később a nyomda- és gépjavító-műhelyt toldották meg egy otromba kis épülettel. Most azután végre a művészeti bizottság méltó aggodalmában tiltakozott a történelmi emlékké vált nemes régi épület tiszta stílusának a folytonos toldozás-foldozás révén való megrontása ellen. Mindez azonban nem zavarja a makacs stilus- rontó'kat,, mert most még egy újabb építkezést, újabb toildozást terveznek: a maradék garázsépületre akarnak egy emeletet ráhúzni az automata-telefonközpont és a garázs-vezetőség irodái számára. Mint ismeretes, a közgyűlés már tavaly megszavazta az automata-telefonközpont költségeit. Eszerint a főváros automata-telefonközpontot szereltet hatszáz állomással, amely hálózat a főváros összes üzemeit, intézményeit, hivatalait közvetlenül köti össze a központi városházával. Már a műszaki tervek is elkészültek, amikor kiderült, hogy az új telefonközpont számára Or. Hárliui György tanulmánya o Községi üzemeltről A magyar közgazdasági tudomány egy fiatal művelője, dr. Márkus György, igen súlyos, de rendkívül aktuális probléma megvilágítására vállalkozott. Könyvet írt „A községi üzemek várospolitikai és közgazdasági szempontból‘ címmel és ebben a tanulmányban kiváló tudományos felkészültséggel veszi vizsgálat alá azt a problémát, amely a világ nagyvárosai fejlődésének egyik legnagyobb kérdése. Egyszersmind beleszól ezzel Budapest községi politikájába is. A községi politikában a Márkusok neve korszakot jelent. A nagyapa, Márkus József Budapest polgármestere, majd főpolgármestere, később pedig a közgyűlésnek egyik legtapasztaltabb, legtekintélyesebb oszlopa volt. Az apa, Márkus Jenő dr., Budapest fejlődésének legszebb korszakában volt a tanácsnak egyik legtekintélyesebb, legkiválóbb tagja és hatalmas energiával vett részt ennek a gyönyörű korszaknak alkotó munkájában. A harmadik Márkus, az ifjú dr. Márkus György — legalább egyelőre — csak elméleti úton szól bele Budapest községi politikájába. A községesítés gondolata nagy és megbecsülésre méltó útjára a nagyapa polgármestersége GUNDEL KÁROLY VENDÉGLŐS !. SZENT GÉPIÉRT SZÁLLÓ ÉTTERMEI VI. VÁROSLIGET ÁLLATKERTI VENDÉGLŐ FISCHER ANDRÁS épület- és bútorasztalos munkák gyára és famegmunkáló telepe Budapest, IX., Tűzoltó ucca 13 Telefon : J. 350—46 nem találnak megfelelő helyiséget a városházán. A modern automatakapcsoló-szerkezetnek ugyanis teljesen por- és rázkódásmentes tágas hely kell és pedig legalább huszonöt—harminc méter hosszú terem. Ilyen pedig az amúgyis túlzsúfolt városházán egyáltalán nincsen. Ebben a kényszerhelyzetben jutottak el ahhoz az ötlethez, hogy a garázsépületre emeletet húznak. Az építkezés azonban ismét nehézségekbe ütközik, mert a teljesen lecsökkent számítások szerint _ is 160.000 pengőre, vagyis kétmilliárd papírkoronára van szükség, amire a közgyűlés fedezetet még nein szavazott meg. Ma még kétséges, hogy ezt az újabb foltot is ráéktelenít-ik-e a városháza impozáns régi épületére, de az azután egészen bizonyos, hogyha azt a töméntelen pénzt, amit így apránként belefoldoztak az épületbe és amivel azt teljesen elcsúfították, egyszerre használták volna fel, akkor hatalmas, komoly épületet emelhettek volna, amelyben minden számára helyet lehetett volna biztosítani. Szerencsére a művészeti bizottság igen radikális álláspontot foglal el. Nemcsak azt követeli, hogy az új tűzoltó-épület külső ornamentikáját távolítsák cl, hanem még a régi épület stílusához alkalmazkodó átépítését is kívánja. Ilyen körülmények között talán még lehet bízni abban, hogy ezt a legújabb foltozási tervet az utolsó pillanatban stornirozzák. idején indult el és ma az unoka kiváló készséggel vonja le a tanulságokat és rögzíti meg az eredményeket. Dr. Márkus György tanulmányának első részében egész általánosságban foglalkozik a községi üzemek és a községesítés kérdésével és csak példának állítja oda a világ nagyvárosainak legfontosabb üzemeit. Tanulmányának második részében azután az ország és legelsősorban Budapest székesfőváros üzemeinek bemutatása következik, hogy levonja' azokat a tanulságokat, amelyek elmélkedéseiből és adatgyűjtéséből előállottak. Sajnos, a tanulmány pár héttel megkésett, mert hiszen a főváros közgyűlése az üzemek sorsa fölött máris döntött. Nem késett el azonban dr. Márkus György azokkal a nagyfontosságú és okos tanácsaival., amelyekkel a főváros üzemeinek szervezeti fogyatékosságaira és egységes pénzügyi vezetésük teljes hiányára mutat rá. Miután definiálja a községi üzem fogalmát, ismerteti az üzemek keletkezésének és fejlődésének történetét, fölvonultatja a pro és kontra argumentumokat, amelyeknek összevetéséből arra a megállapításra jut, hogy a céltudatos, józan, mértéket tartó községesítés nemcsak, hogy nem káros, hanem szükséges. Lehet és kell beszélni arról, — mondja — hogy a községesítés mely területekre, meddig a határig terjedjen, de a községesítés ellen általában hadakozni nem indokolt. Amikor azután hagy felkészültséggel vizsgálja a községi üzemeket pénzügyi szempontból, akkor azt találja, hogy a községi üzemek közül a négy nagy monopolisztikus üzem, a Vízművek, a Gázművek, az Elektromos Művek és a Közúti vasutak azok az üzemek, amelyek pénzügyi szempontból is a legnagyobb jelentőségűek és a városok háztartására nagy kihatásuk van. Nagyon érdekes állásfoglalása a könyvnek az, amely szerint a legcélirányosabbnak tartja, ha a nagy közüzemek teljesen önállóak, amely önállóságot leginkább a részvénytársasági forma adja meg. Budapest községesítési politikájáról az a véleménye dr. Márkus Györgynek, hogy a főváros a köz- ségesílést túlzásba vitte. Sajnos, ez a megállapítása főként abból az üzemfelsorolásából keletkezik, amely felsorolásában például a pesti és budai vigadó, a zsibárus bódék, a telekitéri ószercsarnok, a dunai szociális fürdők, stb. is benne foglaltatnak. így természetesen igen nagy Budapest üzemeinek száma. Ezzel szemben maga a közgyűlés is igazat adott már legutóbbi döntésével dr. Márkus Györgynek abban, hogy a háborús üzemek egész sorának leépítését határozta el. Ezen a téren már csak egyetlen aktuális kérdése maradt Márkus Györgynek, amikor azt kérdi, „mi szükség van arra. hogy a főváros a Gyöngyösi Szénbánya Rt-ot fenntartsa rosszminőségű lignit szén termelésére?“ Végeredményben azt a tanulságot vonja le dr. Márkus György tanulmánya, hogy egy város üzemi politikája nem jelenthet egyet a mindenáron való községesítéssel, hanem csak arra való, hogy bizonyos elemi szükségletek a fennálló gazdasági rendszer keretében közszempontból előnyösebben elégít- tessenek ki. HIKKERGYULA Rez-, vasbutor-, sodronyágybetét gyára. Szálloda, kórház és penzió teljes berendezések Budapest, VII. kér., Holló ucca 3. Mintaraktár: VII., Dohány-ucca 6. (Izr. templom mellett.) • József 424—12, Mintarakt&r : József 361—97. ________ CZ IPAUERJÁNOS •ki. építész és építőmester építési vóllalkozó BUDAPEST, VI., Szondy-utca 24. szám Telep: V!., Váczi-úi 49. uzám I HÄUSWIRTH ÖDÖN DÍSZÍTŐFESTŐ, MÁZOLÓ Telefon: József 323-24. Budapest, YIIL, Hunyadi ucca 48. Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és szeliőző berendezések szerelése. Lakatosáruk és kovácsoltvas sztjkerekek gyártása. OKOUCI HUGÓ mérnök egészségügyi, műszaki berendezések gyárs Budapest, VI., Fóthy-út 19. Telefon: L. 908-76. H FITT8.ER SÁNDOR ■—————■Jfc——— IHM» 1.1 HB1HI MODERN GÉPEKKEL VILLANYERŐRE BERENDEZETT ORGONA ÉS HARMONIUM GYÁRA Pesterzsébet, Matár «üt 20 Épülelmunkát, belsőberendezést, portálépítcst, műszaki íatömegáru iT'fíf; TOINSZKV műasztalos, V., Koháry ucca 21 GAL I. ISTVÁN EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK ÉS ÉPÜLETBÁDOGOS MUNKÁK VÁLLALATA Budapest, VII., Károly-körut 7. Telefon : József 402-93. sz. VARGA OTTO LAJOS gyára Telefon : József 352—11. © Budapest, IX, Koppány ucca 13-15 SZIEBER IMRE BUDAPEST. II, szobafestő-, órcfényezö- és BATTHYÁNY- mázolómesíer UTCA 59. WIERDL REZSŐ ■ Szállítóberendezések, szállító eszközök. Vasszerkezetek, lemez munkák üzeme. Budapest, V!., Szabolcs-u. 4. Tel. I... 989-45 tetter Os ________Budapest, IV., Párisi-ucca 3. sz. Bi utorszöveí, függönyanyagok $ nagy választékban (KOVÁCS JÁNOSj • épületüveges és képkeretező • | Budapest, Vl„ Aréna-út 132. sz. (Lehel-ucca sarok) \ Telefon: T. 142—27. , 9 vaaiX' fttsa-f» BUDAKALÁSZI alapkő útépítéshez 10 tonnánkint, waggonba rakva (600.000 K) = 48 pengő. — CYKL0P budakalászi h-m (140.000 K) = 11.20 pengő. — PILISI HOMOKKŐ á (110.000 K) = 8.80 pengő. Stummer ésToschitzky köbányatulajdonosok Budapest, III. Pomází-út I. Minden kőfaragómunkát vállalunk. Honnan vSdeliezziirek a tuherkulózts ellen? CSAK SZÁLLÍTJA: GYÁRTJA: »PEROL1N« légfertőtlenitő permetezéssel Budapest Székesfőváros Központi Anyagszertára Perolin gyár, Bakács-tér 5 Telefon szám: József 322-54 Klauber és Vajda ^^“2 Bányakavics és kőszállítások, út- és csatornaépitkez lsek ÉS TSfl b. t. TELEFON: T. 222-67 HÜBEST Badnpsst VI, Liszt Ferenc tér 4 Egészségügyi berendezések - Csövek -Műszaki cikkek-Fémgyáríás Rosenthal Mór ? ÉPÜLETÜVEGEZÉSI VÁLLALATA Budapest VI, Csengery ucca 64. Tel.: 144-77 Fundamentum cementárugyár épitö- és anyagkereskedelmi r -t. Kerekes Barnabás oki, ápitész és épitőm. építési vállalata Budapest, IX, Ráday u. 22. TELEFON: JÓZSEF 413-18 SZÁM.
