Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-08 / 23. szám
Budapest, 1927 június 8. A pénzügyi ügyosztály rövidlátása miatt megállt a ferencvárosi kikötő építése Nincs fedezet, mert a városháza pénzügyi diktátora az 1927-es költségvetésből törölte a 750,000 pengős tételt Emlékezetes az a küzdelem, amelyet Déri Ferenc alpolgármester Vita Emil és Fociz Ede tanácsnokok vezetésével a főváros vívott az állammal a csepeli, illetve ferencvárosi kikötő ügyében. Németországból indult a mozgalom, ahol megérezték a Duna gazdasági jelentőségét és a háború alatt megkezdődött a versengés a Duna fölött való hegemóniáért. Erre a hegemóniára természetesen központi fekvésénél fogva Budapestnek volt mindenkor legtöbb joga, de nagy hátránya volt, hogy nem rendelkezett egy ilyen nagyszabású feladat számára szükséges hatalmas kereskedelmi kikötővel. A budapesti városházán érezték meg — szerénytelenség nélkül szólva, a Fővárosi Hírlap hétröl-hétre való makacs agitációja révén — hogy a kereskedelmi kikötő kérdése Budapest egyik legfontosabb életérdeke a jövőben. Megindult a küzdelem tehát az állam és a főváros között, hogy ki építsen, mennyit építsen, hol és milyen költséggel teremtsék meg a kikötőt. Végre éveken át tartó tanácskozások és tárgyalások után 1918-ban győzött a főváros álláspontja és kommunális körökben még élénken emlékeznek Déri, Vita és Fociz nagy érdemeire. Azonnal meg is kezdődtek úgy az állam, mint a főváros részéről a födmunkálatok, majd a kommunizmus bukása után némi korrektúrával megerősítették az 1918-as megállapodásokat és végre teljes gőzzel megindult a munka. Amíg az állam építi a csepeli kereskedelmi kikötőt, addig a főváros a ferencvárosi helyi kikötő építését végzi Csepel fölött a soroksári Dunaág bctorkolásá- nál. A gazdasági kiízis ellenére is ezideig 860 folyóméter hosszú betonfalazású rakodópart épült már, azonkívül készen van a 160 méteres, emeletes tárház is, mert a főváros vezetősége a legsúlyosabb időkben is tálalt módot arra, hogy a mérhetetlen fontosságú építkezést előbbre vigye és a szükséges összegeket rendelkezésre bocsássa. Hátra volt még ekkor a helyi kikötő felső végét bezáró partfal, a központi iroda épület, két 20X25 alapterületű földszintes rakodószín, a daruvágány, az útak elkészítése, a csatornázás és a vízvezeték megépítése, az emeletes tárház berendezése, a fu- tódarú beszerzése s a tárházak előtti III. vasúti vágány lefektetése. Az 1926. évi költségvetésbe a kikötő építésére 10 milliárd 200 millió papírkoronát vettek fel s az építkezést teljes erővel folytatták is, mert az volt a terv, hogy 1927. év végéig befejezik az építés első szakaszát. Az 1927. évi költségvetésbe a kikötőépítő vezetőség a befejező építkezések fedezésére 750.000 pengőt állított be. Az illetékes bizottságok teljes megértéssel meg is szavazták ezt az összeget, az utolsó percben azonban a ferencvárosi kikötővel is ugyanaz történt, ami a közoktatási kiadásokkal, hogy tudniillik a pénzügyi ügyosztály kérlelhetetlen és ötletszerűen működő ceruzája önhatalmúan törölte az egész összeget. A közoktatási kiadások redukálása valóságos botrányokat idézett föl a városházán, a kikötő költségeinek törléséről azonban mindezidáig hallgatott a krónika. Szép csöndesen folytatták az építkezést mindaddig, amíg az 1926-ban előirányzott 10t niilliaid papírkorona egészen cl nem fogyott. Néhány nappal ezelőtt azonban Csupor József pénzügyi tanácsnok és munkatársai legnagyobb dicsőségére a ferencvárosi kikötőben le kellett tenni a szerszámokat, be kellett szüntetni minden néven nevezendő munkát, mert elfogyott a tavalyi pénz. Akik a kikötőért és a kikötő révén Budapest jövendő fejlődésének egyik leghathatósabb eszközéért esztendőkön át keservesen harcoltak, munkát és lelkesedést áldoztak, ma fájdalommal télt elkeseredéssel láthatják, hogy a városházának vannak olyan faktorai, amelyeknek nincs érzékük a legfontosabb dolgok iránt. Ezzel1 a ferencvárosi kikötő pompásan haladó építkezése valósággal botrányba fullad. A szomorú jelenségnél meg kell állani és a főváros közgyűlésnek kell felemelnie szavát az olyan községi politika ellen, amely csak a mára néz. de strucként homokba dugja a fejét akkor, amikor a jövő nagy perspektívái nyílnak meg rövidlátó szemeik előtt. A kikötő építésének vezetősége a legnehezebb helyzetbe került, mert az előirányzott munkálatokat részben már meg is kezdték, részben pedig a megtartott versenytárgyalás alapján vállalatba adták. Most azután egyszerre megszakadt minden. Pedig még hátra volna a földszintes tárház, a három elektromos portál-darú, a kikötő első végét lezáró partfal és a kikötő igazgatósági pavilonjának megépítése, a közmüvek és az utak elkészítése. Mondani sem kell, hogy minden perc. amíg a munka szünetel, milliós károkat jelent, mert késik a kikötő megnyitása, amelyre már hosszú esztendők előtt szükség lett volna. Az építés vezetőségének nem volt más tennivalója, minthogy az ütés csatornaépítési ügyosztály útján sürgős indítványt intézett a tanácshoz, hogy az gondoskodjék mielőbb legalább annyi rendkívüli fedezetről, hogy a megkezdett és vállalatbaadott munkálatokat befejezhessék. A közgyűlésnek tehát módja lesz a kérdéssel foglalkozni és bizonyosan lesznek a törvényhatósági életnek olyan régi tagjai, akik nemcsak a kikötőért vívott küzdelmeket ismerik, de akik közelről látták hatalmas országok versengését a dunai hegemóniáért és akik nagyon jól tudják, hogy Budapest számára a kikötő életet és hatalmas fejlődést jelent. A törvényhatósági bizottságnak ezek a tagjai méltó kritikát fognak majd mondani arról a krájzleros pénzügyi politikáról, amelyet ma folytatnak a városházán. segíteni már nem igen lehet. legfeljebb csak úgy, hogy a Soroksári-Dunaágbau majd kisebb méretű hajókat helyeznek forgalomba, ha elkészül a kontinens leghatalmasabb, s legmodernebb folyami kikötője, amely hivatva lesz arra, hogy Budapestet tényleg a keleti kereskedelem portájává, a nyugati kereskedelem végállomásává tegye. r volt királyi m ‘ rnök a Csonka Ferenc wi-1 .................................. —i———ép/Yés/ anyagkereskedő H Sa ját lakatos, bádoqos, asztalos és vízvezetékszerelő\ üzem Budapest, /., Ba'anyai-u. 29 ^ Telefon : J. 458-17 és J. 391-84 POPPER ZSIGMOND és TARSA ács- és építőmesteri cég BUDAPEST, V., L!PÓir-&ÖíiyT 15. Telefon: Iroda T. 244-73, Telep L. S!6"63. Popperi János épület- és műbútorasztalos TELEFON : J, 359-99. Gyár: TELEFON : J. 359-99. H u <J a p e s i, VII-, íelep-iicco 80. ir,TÄKA«ni‘ÜVM.U3IV*,K*K MmwicmmiiImnaSj1 minden építkezési és ipari celra> nnrunnyinpoKcsiszoit ^Yreiéssel GUfTEMBETC Q$mm Wlárványáru vállalata, Budapest, Rózsa-u. 51-53. — Tel. : Teréz 277-51 ■ ■II ■■■ IMII ■■■III IMI ■«— I MM— II ■!! ■Ilii III ITTT ~!T"fT- | IIU» jlöi hm” József'Géza | í épület- és dÍ8zmü-bádogos mester, vízvezeték-, légszesz-, csator- I I názás- és egészségügyi berendezési vállalkozó « * Ataprtási év : BUDAPEST, V., PANNÓNIA U. 2/B Tetefonjiz^ íDL KATONA JOACHIM j I BUDAPEST, Vili., JÓZSEF U. 51 > Telefon : József 351-84 0 SZEIDL KAROLY ércöntő gyára I., Alkotás uccü 9. (Déli vasútnál)1 Serényen folyik az állami építkezés A soroksári Dunaág ezentúl sem lesz hajózható Amíg a főváros kikötőjének építése a pénzügyi osztály rövidlátása folyran megbénult, addig az állam csepeli kikötőépítése serényen folyik. A főváros 800 méteres rakodó partjának folytatásában készen áll a 200 méteres rézsútos falazású rakodópart, befejezéshez közeledik 466 méter magas, 10 emeletes gabona- tárház 54 méteres elevátor tornyával. A tárház befogadóképessége 35.000 tonna, vagyis 3500 vágón. Alkalmas emelőszerkezeteivel óránkint 200 tonnát tudnak ide beraktározni. A kikötőt a „Vámmentes kikötő r. t.“ építteti, melynek részvényei 80%-a van magyar kézben. Az épületeket a Pittl és Braunswet- ter cég készíti, a gépberendezéseket pedig az Amme Lüther btaunschweigi gyár szállítja. A tárház építése 23 millióba, a gépberendezés 13 millió pengőbe kerül. A Soroksári-Dunaág rendezése is a befejezéshez közeledik. A folyam egész hosszában két méter mélyre kotorták ki a medret, s végig legalább ilyen magas a vízállás. Készen van a csepeli torkolatnál a „Kvassay“ kamara-zsilip, Tass' községnél pedig a másik kamara-zsilip. A kiöktő-építés és a folyamrendezési munkálatokat a minap tekintette meg a fővárosi közlekedési ügyosztályának tisztviselőivel együtt a Dunai- partbeosztó-bizottság, akiknek kis Mefter csavargőzösét a kamarazsilipen át is emelték a soroksári Dunaágba. A tanulmányút résztvevői meglepetéssel állapították meg, hogy a „Kvassay-zsiffip“ kamara szerkezete oly szűk. hogy azon nagyobb, személyszállító kerekes-gőzös át nem fér. legfeljebb csavargőzösök és keskeny uszályhajók. Ilyenformán aligha megy teljesedésbe a Sorok- sári-Dunaág mentén fekvő községeknek az a reménykedése, hogy rendes hajóösszeköttetést kapnak a fővárossal, de nem valósul meg Budapest lakosságának az a várakozása sem, hogy az új hajóút révén a községek olcsó és közvetlen viziúton, hajón Budapestre szállítják terményeiket, jelentékenyen megnövelve a felhozatalt, s így olcsóbbá teszik a piaci árakat. A Kvassay-zsilipről informátorunk a következő véleményét fejtette ki: — A „Kvassay“ kamara-zsilip a legmodernebb berendezés. Kamara-szerkezete 10 méter széles és 50 m. hosszú, a tassi zsilipkamrája 12 méter széles és 60 méter hosszú. Szélesebb szállító-gőzösök és személyhajók a zsilipen tehát nem haladhatnak át. , legfeljebb keskenyebb csavargőzösök vagy uszályok. A soroksári ág vízszintje 2X> méterrel van alacsonyabban, mint a Duna árja, s egy-egy hajó átemelése hat perc alatt történik meg. Ezen a hibán, amelyben a fővárosnak egyébként sincs része, — EPULET-UVEGES BUXBAUM DEZSŐ Budapest, VIII., Népszinház-u. 46 sz. Telefon : József 304-39 j Elvállal üvegtetők jókarbantartását és minden üveges szakmába vágó munkát | Vogel Aladár Budapest, I., Fehérvárl-út 12. épiiletfa, asztalosfa, mindennemű deszka, faragott fa, léc és fournőr raktár Telefon : I. 332-32 SeHHiU ISTVÁN épület bádogos, légszesz- és vizvezeíékberendezö Budapest, I., Krisztina-körút 79 Telefon: K. 502 POHM ÁRTJUK HAT. ENG. ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALKOZÓ Telefon: 48—59 BUDAPEST, IV., VÁCI UCCA 21 «SZEMES JANOg tetőfedő mester tetők jókarbantartási vállalata Budapest, VII«, Nefeiejts iscca 53 Telefon : J. 349-43 KAPOSZTÁSMEBYERI MESZHOMOKIESLAGYAR ÉS MÉSZÉGETŐ BÉRLETE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szállít azonnal, a hatósági előírásoknak megfelelő minőségű kis- és nagyméretű mészhomoktéglát. Központi iroda: Budapest, V-, Béla ucca 8. Telefon : L. 915-71. Gyártelep : Újpest, Váczi-út 95. szám. Telefon : L. 920-16. „ESV3PTIO“ IPARI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI. KERÜLET, EÖTVÖS UCCA 29. SZÁM Vegyi-, épitő- és burkolóanyagok. Telefon; Teréz 149-34. FORGÁCS ÉS SEBESTYÉN FAKERESKEDŐK Budapest, X. kér. Rákosfalva. Telefon: József 355-78 TeSefon: József 355-78 HANTOS TESTVEREK R.-T BUDAPEST, ¥5., HOi?M EDE-OTCA 5. SZ= TELEFON LIFÓT 8®4— ®t. — -----—-—- TELEFON L5FŐT 985—23» FE STŐ-, MÁZOLÓ- ÉS TÄPETTÁZÓ - IPAR ÜZEME
