Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-13 / 15-16. szám
10 Budapest, 1927 április 13. Száz év előtti hachanáliák a Hacker-száIában Feljegyzések a Magyar Teálrumi Társaság színházának működéséről Budapest nevezetességei között szerényen húzódik meg a Károly körűt 7. számú ház. Külsejével, hatalmas udvarával és lüktető kereskedelmi életével nem sokat árul el múltjából. Az építészeti stílusa, homlokzatának dísztelensége sem emlékeztetnek a múltra. Pedig ez a ház egyike a XVI11. századbeli Pest első építkezéseinek, illetve a Terézváros első házainak. Valamikor Bachus és Thália vidám tanyája volt, hol a szórakozni vágyó pesti polgárok télen-nyáron egyaránt kielgíthették mulatozási vágyaikat. Sok emlék fűződik a szürke falakhoz, melyek egykor a magyar színészet szolgálatában is állottak és menedéket nyújtottak az üldözött s lenézett magyar színészeinknek. Nevét Hacker József Antal pesti ácsmesterről nyerte, Itt a ház második tulajdonosa volt. Hacker József mint üzletember felismerte az előnyt, melyet a ház kedvező fekvése nyújtott és szerencsés kézzel ki is használta azt. Annyira sikerült ez neki, hogy a következő új tulajdonosnak neve teljesen elsikkadt és a köztudatban csak a Hacker-név forgott. Nagyon sok nyomtatott adat van a Hacker-szá- lára, különösen, színészettörténeti könyveinkben. Ezek azonban a házról magáról keveset, úgyszólván semmit nem mondanak. Nagyban-egészben leírják fekvését, megállapítják, hogy emeletes épület volt és a mai Károly körút 7. számú házzal azonos. Nem lesz talán érdektelen, hogy a nyomtatott források mellőzésével elmondunk mindent, amit sikerült a házról felkutatni. A források az „Ország-út“-ra hivatkoznak, mint ahol a ház feküdt. Az országút a Hatvani-kapun kívül esett és a Teréz-külvároshoz tartozott. A mai Deák tér és Rákóczi út közé eső szakasza elég korán beépült. A nevezetes Kemnitzer-ház a „két törökhöz“, az Orczy-ház és a nagy kaszárnya helyezkedtek el az Ország úton. Forgalma nagy volt, mert a dunapa-rti vásártérről a vásárosok sátrai fel a Hatvani-kapuig, sőt még azon is túl húzódtak. Természetesen az út szabályos beépítésére, sőt az építkezésekre általában semmiféle szabály ekkor még nem volt, mert a szépítő bizottmány csak 1808. nov. 21-én alakult meg. A Hacker-ház pedig jóval e dátum előtt épült. A fővárosi levéltárban fekvő teleklevél feljegyzése szerint a ház a hozzátartozó kerttel özv. Fi- scherné sz. Hoffmann Terézia tulajdona volt. Özv. Fi- scherné 1775-ben eladta az ingatlant, tehát ä házat és a kertet Hacker József ácsmesternek és nejének Klárának. A vevők 2200 réhnusi forintot és 150 dukát- aranyat fizettek. A teleklevél 1775-ben már házat említ, igaz ugyan, hogy közelebbről nem határozza meg, illetőleg nem írja le. Csupán annyit említ, hogy a ház szélességben 20 öl és 2 láb, hosszúságban j>e- dig 21 öl terjedelmű volt, míg a házhoz tartozó kert a ház jobb oldalán 20 öl és 2 láb, hátul pedig 18 öl és 2 láb. A következő évben Hacker József pár ölnyi területtel növelte a kertet, úgyhogy annak egész terjedelme 1319 négyszögöl lett, mely nagyságát a mai napig megtartotta. Mikor épült a ház és ki építette azt, sajnos, felderíteni nem lehet. A ház és kert 1790. junius 9-ig maradt Hacker József és felesége tulajdonában, amikor eladták azt Jahn Alajosnak és nejének sz. Borta Erzsébetnek. Az adásvételi szerződés első pontja szerint a tulajdonátruházás az összes jogokkal és jogosítványokkal együtt történt. Tehát a ház, a szála és a hozzátartozó .bútorok, ezüstök, porcellá- nok, tükrök, csillárok, a kávéfőzési jog és felszerelések, a kert és annak beruházásai mind a vétel, illetve eladás tárgyát képezték. Jahn Alajos 21.000 forintot és 2000 dukát-aranyat fizetett, helyesebben fizetett , volna, azonban az eladásból kifolyólag _a két család között hatalmas per keletkezett, mely 1798-tól 1817-ig húzódott. Ugyanis Jahn Alajosnak különös gondot kellett fordítani a kertre és beruházásokra, azonkívül a vételár fizetése évi részletkben lett volna eszköz- lendő. Jahn a szerződés kikötéseit többször megsértette, miért Hacker József, majd később örökösei perbe fogták. A sokáig húzódó per 1817-ben dőlt el véglegesen, amikor az lett az eredmény, hogy özv. Hactkerné és gyermekei 8000 írtért visszaváltották a házat a Jáhn-örökösöktől. Hackerék még ugyanazon napon, mikor a visszaváltás megtörtént, tovább adták a házat, illetőleg elcserélték azt Jakabffy György és neje sz. Rátz Anna lipótvárosi házával. Jakabffy a csere alkalmával 110.000 írt feladási összeget fizetett, bécsi értékben. Ez 1817. aug. 12-én történt. Ettől kezdve megszűnt tehát a Hacker- és Jahn-család tulajdona a ház felett és a Jakabffy-család lett az új gazda s még a mai napon is ők a tulajdonosok. Az új tulajdonos, Jakabffy György nem tartotta meg az ősi tradíciót és .röviddel a vétel után bezárta a kert és szála kapuit. 1820-ban a kert helyére házat épített, sőt 1875-ben, mikor ez utóbbi a házat lebontatta, hogy helyére a mai Rombach uccai házat építtethesse, tervezte a Károly körúti ház lebontását is. Ez azonban nem történt meg. Miért, miért nem, azt itt kutatni nem cél. Fontos az, hogy akár gazdasági, akár egyéb okok miatt maradt el az ősi ház lebontása, abból csak haszon származott, mert így eggyel több épület maradt meg a XVIII. századbeli pesti építkezésekből. Mikor Hacker József 1775-ben megvette özv. Fi- schernétől a házat, valószínűleg azonnal átalakította, illetőleg berendezte azt kávé-, bormérési és báli célokra. Az 1794. évből származó leíró-leltár tanúsága szerint, a korabeli igényeknek eléggé megfelelhetett, ha nem is volt fényűző. A platánokkal beültetett kertben tizenöt szaletli volt katonás rendben felállítva, asztalokkal, borszékekkel. A földszinten két konyha, két kettőszobás lakás és a kávéház helyiségei foglaltak helyet. Az emeleten volt a föszála, két ebédlő, konyha, bor- és kávémérő, játék- és vendégszoba, pénztár és ruhatár. A leltár legértékesebb darabjai a tükrök, a kristályüvegből készült csillárok és két antik óra voltak. Hosszú lenne felsorolni az összes leltári tárgyakat, csupán annyit jegyzőnk fel, hogy az értéke 3310 írt és 15 krajcár volt, tehát nagyobb összeg, mint a ház és kert vételára. A kávéház felszerelése, viszonyítva a szála és helyiségei felszereléséhez nagyon egyszerű volt. Csupán két billiárd- szoba és egy kis benyíló alkották a kávéházat, a szobákban két billiárdasztal, tükrök és egypár szék volt. Kevés helyiség ez kávéház céljaira, miből viszont arra lehet következtetni, hogy a Hacker-ház kávéháza nem foglalt el olyan előkelő helyet a pesti kávéházak között, mint a gróf Hofmannsegg által oly szemléltetően leírt dunaparti Kemnitzer-féle kávéház. Nem is a kávéházi üzem volt a fontos Hacker Józsefnek és utódainak, hanem a bálák rendezése. Eleinte sok baj volt a bálákkal, mert Pest- Budán a báltartási jog összefüggött a színházak bérletével és a színházak (pest-budai) fő- bérlője egyúttal árendálta a bálákat is. 1780. évben Hacker József számára csak egy nap, a hétfő állott rendelkezésre. 1788-ban többszöri kérvényezés után a szerdai napot is engedélyezte a helytartótanács, de az engedély zavaros szövegéből nem tűnik ki, hogy a hétfő és szerda az egész évre, vagy csak a farsangi időre szóló megállapítás volt-e. Ugyanis ezt a kérdést az eladott jegyekről beküldött kimutatások teszik kétségessé, melyek egymásután következő napokról is tartalmaznak elszámolást. Valószínű tehát, hogy a hétfői és szerdai napok vitája kizárólag a farsangi álarcosbálak megtarthatására vonatkozott. Érdekes a Tuschl Sebestyén színházi főbérlő, Fláussler Sebestyén és Jahn Alajos között létrejött megállapodás, mely szerint Tuschl a farsangi álarcosbálakat vasár- és ünnepnapokon mindkettőjük, hétfőn és szerdán Haussier, kedden és csütörtökön pedig Jahn Alajos részére engedélyezte. Azonkívül kikötötték, hogy egy-egy szobát engednek át kölcsönösen Tuschl számára akkor, ha a bál látványos előadásokkal lesz egybekötve és ezt a közönséggel hirdetményen kötelesek tudatni. Árendát pedig 50—100 dukát-aranyat fizettek a főbérlőnek. A Hacker-szálában tartott bálák nagyságáról és forgalmáról képet alkothatunk, ha összevetjük az eladott jegyekről készült kimutatásokat. Az első ilyen kimutatás 1788. jan. 6-tól febr. 5-ig terjedő időből származik. A jelzett napok között összesen 15 bálát rendeztek a szálában, melyeken 2283 jegyet adtak el 30 krajcárom áron, összesen 1143 frt és 30 kr. értékben. A következő kimutatás 1792-ből való, mikor szept. 2-től nov. 25-ig 988 jegy fogyott el. Érdekes összehasonlítást tehetünk, ha összevetjük a „Hét választó fejedelem“ forgalmával a Hacker-szála forgalmát. A „Hét választó“1 báljain a jegyek ára 1 frt volt és p. o. 1792. nov. 11-én, mikor a Hacker- szálában csupán 10 jegy fogyott el, itt 240 jegyet sikerült eladni. November 11-től—28-ig, tehát négy nap alatt a „Hét választódban 750 jegyet, míg a Hacker- szálában három hó alatt összesen 988 jegyet adtak el. 1794-ben jún. 9. nov. 27-ig a Hacker-szálában 1724 jegy fogyott el, a „Hét választódnál pedig csak nov. 16. és 23-án 228 darab. 1797-ben a farsangi időben 1140; 1798 nyarán 1088; 1799 farsangjában 744 jegy fogyott el a Hacker- szálában. 1880 farsangjáról újabb összehasonlítást tehetünk a Hacker-szála és a „Római Császár“, közönségesen Rácz-szála forgalma között, mikor a Hacker-szálában 830, a Rácz-szálában pedig 1061 jegyet adtak el. Igaz ugyan, hogy ez utóbbi helyen a jegyek ára 20 kr. volt. A még rendelkezésre álló kimutatásokból azonban megállapítható az, hogy a Hacker-szála fokozatosan veszített népszerűségéből. Ezt bizonyára az egyre szaporodó mulatóhelyek, így talán legjobban a közvetlen szomszédságában levő híres „Fekete Redout“ mozdították elő. Akármint történt is, tény az, hogy özv. Hackerné (akkor vagyonfelügyelő) a bérletért jelentkező Vida Lászlónak, a magyar színjátszók igazgatójának szívesen bocsa jtotta rendelkezésre 1808-ban a szálát évi 850 frt bérösszegért. Így is nagyobb jövedelemhez jutott és így jutott a sorsüldözött „Magyar Theát- rumi Társaság“ is hajlékhoz. A Hacker-szálának pedig e réven jutott hely a magyar színészettörténetben. Vida László átalakította a szálát színházzá, páholyokat és színpadot építtetett. Az átalakításról sajnos semmi terv nem maradt és így a szála átalakított képéről nincs emlékünk. Annyi bizonyos, hogy túl fényűző nem lehetett a hevenyészett berendezés. Vida társulata 1812. február 9-ig használta a szálát. További sorsa 1817-ig ismeretlen. És ott, ahol valamikor Déryné először látta meg a „forró deszkákat“, hol Katona József bontogatta szárnyait, mint színész, hol Vida László hajlékot teremtett a magyar Tháliának, ma szürke hétköznapok koptatják az ősi falakat. A híres kert helyén hatalmas műhelyház terpeszkedik zakatoló gépekkel. A ház homlokzatát éktelen címtáblák borítják, letakarva a múltat, melynek emléke is alig él... És „nincs a házon semmi emlék, semmi jel“. Romhányl István. CZIPAUER JÁNOS oki. építész és építőmester építési vállalkozó BUDAPEST, VI., Szondy-utca 24. szám Telep: V!., Váczl-út 49. ttzám Elektromos világítást és motórikua berendezések tervezése és szerelése. Szerelési anya- _ «, * ■» » gok és égők gyári raktár. Álltai oki. gépészmérnök elektrotechnikai vállalata Budapest, Vili., Német-u. 43 .Tel.: J. 414-14 oBeRmeyeRisTván szobafestő-, ércfényező- és mázoiómester BUDAPEST, II., LÖVÖHÁZ-UTCA 17. TELEFON. SCHWARCZ DEZSŐ kőfaragó VII , Gizella-út 25. (bejárat Hungária-körútról is). Telefon (lakás Ilka-u. 33.) 34S-46. Műhely és telep : Hívó J. 92-35. Mindennemű kőfaragómunkák és síremlékek készítése. WILHELM FÜLÖP KAROLY — LIFTKÉSZÍTŐ, JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÁSI VÁLLALATA — Budapest, IV., Vármegye-ucca 7. szám Telefon : Lipót 982—62. —— Telefon : Lipót 982—62. Itekl károly fÄ (Angyalföld) VI., Forgách-utca 21. Vállalja használt re- szelők újra vágatását. Vasúti szállítmányok : Budapest, V., Lipótváros pályaudvarra bármentve küldendők. Telefon: Lipót 901-08. Alapíttatott léüS. évben. ANGSTER JÓZSEF ÉS FIA DjífC Orgona- és harméniumgyár r.-t. » JLvlJ Készít új orgonákat művészi kivitelben. Pneumatikus átépitések. Mindennemű javítások. Új homlokzat sípok. Tisztítás, hangolás, orgonák karbantartása Harmóniumok részletre 2,800.000 Kfeljebb. Budapesti it oda: IV., Semmeíweis-u. 10. Telefon: 139-34. 1000 új orgona. 60 éves múlt, ■ »■■■■■ •« '»• ÍO.B15S ... ■■■■■■«<.. .................................... ■ j Zúzán Béla Budapest j Z díszlet-, cím- és szobafestő különlegességi mázoló-osztálya 5 ■ Telep : X., Füzér-u. 6. Iroda: Martinovics-tér 4/b " TELEFON: JÓZSEF 36O-O0. HaBaiaPBiB ;* ■■■ nan-«■ km- untét hub ■■■ uisD RYSAW BÉLA £££ ,d“ és vizvezetékszerelő üzeme Budapest, VISS., József-u.79. ___________________TELEFON J. 24-56. Ko ndor Rezső, lakatosáru és redőnygyár, BudapesT,^,l’: ™r'd£“*..ca s4‘ ** Stíriai lemezből készült görredönyök, esslingeni faredőnyök, napellenző szerkezetek, vászonrsdőnyök. Bostwigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek. Alapíthatott 1896-ban. Vidékre díjmentes csomagolás. Állapíttatott 189Q-ban.
