Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-13 / 15-16. szám
ES9 hétiS tartott a h6ltsé$eetésí vita, amelyben szó esett ndniM, léi a teltórosi nnsyttaronsról is Kiderült as is, hogy a kiadási tételekből 150 milliárdot lefaragtak, még mielőtt a büdzsé a pénzügyi bizottság elé került A főváros pénzügyi bizottsága kerek egy hét alatt végzett a költségvetés vitájával. Majdnem azt lehetne mondani, hogy nem is volt tulajdonképpen vita, de amennyiben mégis volt, nívósnak lehet nevezni. Megkezdték a költségvetés tárgyalását hétfőn és befejezték szombaton eiste tizenkét órakor. Az első, a hétfői nap, Sipőcz polgármesteré volt, akinek magasnívójú expozéját a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában már ismertettük. Kedd és szerda kimerítette az általános vitát, míg csütörtökön, pénteken és szombaton a részletes vita zajlott le. Talán még nem is volt példa Budapest történetében arra, ami az idén megtörtént, hogy tudniillik a költségvetés általános vitájának a polgármesteren kívül mindössze három szónoka akadt. Ez a három szónok: Éber Antal, az Egységes Községi Polgári Párt részéről, Buday Dezső, a Keresztény Községi Párt részéről és Biichler József a Szociáldemokrata Párt részéről. Általános feltűnést keltett, hogy a demokratapárt, amely állandóan még a szocialistáknál is intrazigensebb ellenzékiséget játszik, a költség- vetés vitájánál mégcsak szónokot sem állított. De nem támasztottak ezen ia téren konkurenciát nekik a Pakots—Qál-féle „Magyar demokraták“ sem, mert ők sem hallatták szavukat a költségvetés általános vitájában. A demokraták félrevonulását senki sem vette tragikusan, inkább megmosolyogták és megállapították, hogy ez a körülmény csak hozzájárult a költségvetés vitájának nyugodt lefolyásához. Meg kell állapítani, hogy a három párt három szónoka mindegyik igen szép, komoly és tárgyilagos beszédet mondott. Vonatkozik ez úgy Buday Dezsőre, mint Biichler Józsefre, de talán leginkább Éber Antalra, akinek felszólalása a törvényhatóság életében mindig eseményt jelent. Éber Antal ezúttal telekpolitikai kérdésekben és a vagyonkezelés általános elveinek kérdésében nyilatkozott és mondott olyan dolgokat, amelyeket az illetékes tényezőknek mindenesetre meg kell fontolni. Beszédének másik, nagyfontosságú része az volt, amelyben intette a fővárost, hogy a kiadások fokozásának határáig eljutottunk. Újból hangsúlyozta a takarékosság szükéséges- ségét, mert különben csődbe jut a főváros egész adminisztrációja. Legalább a forgalmi adókat, fogyasztási adókat és az üzemi bevételeknek azt a részét kell már csökkenteni, amely rész az adó- | szolgáltatás jellegével bír. Hangsúlyozza azonkívül I azt is, hogy az egyes üzemek pénzbeszolgáltatását valamilyen elvi alapra kell helyezni. A pénzügyi és adókérdések általában tág teret követeltek maguknak a költségvetés vitájában. Buday Dezső is kifogásolta, hogy az indirekt adók hoza- déka körülbelül akkora, mint a direkt adóké. Szerinte a főváros háztartását direkt adókból kell ellátni, nem pedig az indirekt adókból és az üzemek jövedelméből. A szocialisták szintén gyökeres adóreformot és a fogyasztási adók eltörlését követelték. A pénzügyi bizottság azonban leszavazta a szocialistáknak részben azt az indítványát, hogy a fogyasztási adókat eltöröljék, részben azt a másikat, hogy a községi pótadót ötven százalékról hatvan százalékra emeljék föl. Ezeken kívül különösen nagy terület jutott a költségvetési vitában a közoktatásügyi és kulturális kérdéseknek is. Nagyon sok okos és tiszteletreméltó felszólalás hangzott el ezen a téren. Érdekessége volt a vitának, hogy az idegenforgalom céljaira előirányzott 260.000 pengő helyett csak 80.000 pengőt szavaztak meg. A pénzügyi bizottság tárgyalásának legnagyobb szenzációja azonban az volt, hogy a vita során kiderült, hogy körülbelül 150 milliárdot faragtak le a kiadási tételekből, mielőtt a költségvetés a pénzügyi bizottság elé került volna. Ez a tény sok izgalmat váltott ki úgy a pénzügyi bizottság ülésén, mint a sajtóban is, de a kedélyek hamarosan megnyugodtak, mert a 150 milliárd lefaragása mégis csak a takarékosság nagy elvét szolgálta. Szomorú jelenség volt, hogy a költségvetés általános vitájának befejezésekor a nagyfontosságú szavazásban mindössze kilencen vettek részt és így Budapest székesfőváros 1927. évi költségvetését a pénzügyi bizottság öt szóval négy ellenében fogadta el. A részletes vita érdekes és fölöttébb változatos volt. Sok, komoly nagy kérdést vitattak meg objektív hozzászólással és ezekben a hozzászólásokban szó esett a telekpolitikáról, a Vérmezőről, Buch- wald-székekről, az uccai közlekedésről, a házassági tanácsadóról, a járdán elhajigált narancshéjakról, a zsibárus tőzsde kibővítéséről, a belvárosi nagyharangról, Ady Endre síremlékéről és még sok-sok mindenféléről, amint az már a költségvetések részletes tárgyalásánál szokás. Eikiszilt a főváros tejellátásának szabályrendelete Bsaikonyul a miiimásiknak, mert a tejfel való házalást betiltják — Vájná Ede közélelmezési tanácsnok nyilatkozata A főváros tejellátásának rendezése, a tejárúsítás megrendszabályozása évtizedek óta húzódó fontos probléma. Állandó panasz időtllen-idők óta, hogy a fővárosban nagymennyiségű rossz és pancsolt tej kerül forgalomba. Az utóbbi, esztendőkben a helyzet ugyan sóik tekintetben; javult, mert a nagyobb tejüzemek ellen csak minimális a kifogás. De közegészségügyi szempontoknál fogva annál több panasz merül föl ama tej ellen, amelyet házalással árusítanak az úgynevezett „őstermelők“, a környékbeli „tnilimárik“. Ez a tej kevés kivétellel pancsolt, de ellenőrzésük úgyszólván lehetetlen. A tisztifő- orvo'si hivatal már évek óta tiltakozik a tejházalás ellen, mert ezek a tejtermékek a fertőzés és a ragály leggyakoribb terjesztői. A főváros tanácsa most végre er él vés kézzel fogott hozzá a teikérdés rendezéséhez. Uj. radikális intézkedések lépnek életbe, amiből arra lehet következtetni, hogy a niilimárik tejpancsolók alkonya bekövetkezett. Az elkészült új szabályrendelet lényegéről felvilágosítást kértünk Vájná Ede tanácsnoktó!, a közéiemezési ügyosztály vezetőjétől, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő információt adta: — A tejellátás közegészségügyi szempontból éppen olyan fontos, mint a vízellátás. Aki a vizet fertőzi, vagy mérgezi, azt statárium elé állítják, a tejmérgezők, tejpancsolók sokáig azonban, úgyszólván, büntetlenül gyakorolták üzelmeiket, mert a hamisítás a legkönnyebb, az ellenőrzés pedig a legnehezebb. Az immár elkészült fővárosi szabályrendelet remélhetően véget vet a visszaéléseknek. A szabályrendelet kiegészítése ,a kormány korábbi rendeletének és vele azokat a káros jelenségeket akarjuk kiküszöbölni, amelyeket főleg mi budapestiek érzünk. Elsősorban a tejjel való házalást, a „milimári“ rendszert kell szabályozni. A vasúton, hajón, kocsikon érk^"' tpikiilrierrv'rprpket, a tejvállalatokat, üzleteket mindig ellenőrizhetjük, a tejjel házalókat lehetetlen, mert ezeket a házak folyosóin, a kapualjakban, a lépcsőházakban kellene ellenőrizni. Ekkora apparátusa nincs, s nem is lehet a fővárosnak. — Az új szabályrendelet a „milimári“ rendszernek egyszersmindenkorra véget vet, a tejjel való házalást el fogja tiltani. Attól azonban mégsem kell félni, hogy a tejházalás eltiltásával rosszabb lesz a tejellátás. Budapestre a múlt évben naponta átlag 316.000 liter tejet szállítottak be és ennek csupán 18%-át, szóval csak egy kis töredékét hozták be a házaló „termelők“, illetve az őstermelők. 82%-ot a tejvállalatok kaptak. Drágább sem lesz a tej, hiszen a milimárik nem adták a napiáron alul, sőt legtöbbször drágábban, azon a címen, hogy „falusi“ tej. — Az új intézkedés korántsem jelenti, hogy a főváros el akarja zárni a fogyasztót a termelőtől. A termelő akadálytalanul behozhatja, értékesítheti, árusíthatja a tejet, de csak ott, ahol a hatóság szeme előtt van, ahol ellenőrizni lehet. Nem állhat meg az a kifogás sem, hogy a tejházalás eltiltása a közönség kényelmének rovására megy. Az igazolt tejkereskedő, vagy árus, igazolványos kihordójával házhoz szállíthatja a tejet. De csak zárt edényben, a tejárusításra engedélyezett helyiségben kimérve. Kannában hordani és a fogyasztóknál méregetni többé nem szabad. — A szabályrendelet szerint a tejárusításhoz ezentúl hatósági engedélyt kelt szerezni. A hatóság előzetesen megvizsgálja a helyiséget, ahol a tejet kimérni, árusítani akarják és ha higiéniai, közegészségi szempontból nincs kifogás, tejárusítási engedélyt állít ki. — Van egy igen fontos rendelkezése a szabály- rendeletnek: akit két ízben tej hamisításon értek, attól a fővárosnak joga van az engedélyt bevonni. Ezzel az intézkedéssel nemcsak a megtorlás, hanem a prevenció lehetősége is adva van. Intézkedik a szabály- rendelet a büntető öljárás nemének gyorsítására vonatkozólag is. Az összes teikibágási jjgvek intéBudapest, 1927 április 13. zésére, elbírálására egy elöljáróság lesz illetékes egész Budapest területére. így központi tej-bíróság, vagy úgy is nevezhetném: tej-rendőrség létesül. Az összes érdekeltségeknek megküldtük a tervezetet és eddig mindenütt nagy tetszéssel fogadták, mert nem sérti senki érdekeit, a fogyasztót pedig megvédelmezi. , MAKOVSKY FERENC J’mA Iv Fúlöp Szász-Coburg Góthai herceg ő kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abonyl ucca 4. sz. Isner @s _ Budapest, IV., P árisi-ucc a 3 sz. bútorszövet, függönyanyagok nagy választékban EI1MEE MIKSA központi fűtés, egészségügyi berendezések és bádo os munkák vállalata BUDAPEST, II. j Bafthyány-ucca 18. Telefon : L. 970—32. jKOVACS JANOS1 • épületüveges és képkeretező • i Budapest, VI., Aréna-úi 132. sz. (Lehel-uccasarok) l ! ^ Telefon: T. 142-27. Vitéz HANTAY ÉS GALAVITS oklXPöT elektrotechnikai vállalat Budapest, Vili,. Szigony-ucea 34 — Telefon : J. 373—5 BERNÁT és BÍRÓ építőmester építési Vállalkozók okL mérnök BUDAPEST, IX., Lónyay-ucca 41. sz. Telefon : József 425—67. Kurtán Gyula ácsmester Budapest, VI., Béke-tér 5. Tel.: L. 985-40. LISKA BÉLA oki. mérnök, építőmester Budapest, VIII., Mária 'i eréj,ia-tér 2. Telefon: József 8S8—00. SPITZER SALAMON nagyiparos központi fűtés, vacuum és légfűtés, szellőztető berendezés, légt szesz-, vízvezeték- és egészségügyi berendezési munkák, valamin ~ épület és diszmü bádogos munkák gyártelepe BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 29 sz. # Telefon : Lipót 904-50. Dávid és tCertésy kazán- és gépgyár r. i. Budapest, VI., Máglya ucca 75 77. Telefon: L. 914-46. K Ma már m i n d e 31 k S Körmendy - féle ÁB ü melegvíz-fűtésű kazánnal fűt, mert egy 3 szobás lakás kifűfésére napi 10 kg szén elegendő. Gyártja Körmendy Ferenc Budapest Vili, RöKk Szilárd u. 27 JUSTUS SÁNDOR ÉS FSA Gördülő faredőnyök, acMIemezredőnyök, boltponyvák, vászon-, szövött- és faredőnyök «jyára Budapest, VI., Vörös marthy-utca 24/B. Alapítfatott 1886-ban. Telefon-interurban T. 223 06. „LUKRÉCIA“ a legjobb lószerszám festő ós impregnáló Gyártja és Ifin q a TI VÍ HP vegyi és olaj szállítja: VAU Uu IH l\ A U U ipartelepe Budapest, VII., Bácskai-utca 9. szám. TELEFON: JÓZSEF 422 — 19. r Heumann Gyűlő villanvberedezési vállalata Bu ape it, VI., Gyár-u. 2. Telefon: T. 214-58 CALOÜBM géptömitö anyag és hőszigetelő gyártása CL leätz János V., Pannonia-u. 24/a Telefon Lipót 994—15 Útépítő Mészüénytörsasöő Kövez, csatornáz, utat épít és bérhengerlést vállal Budapest, VI!!., Kisfaludy ucca 40. SZ. Telefon: József 2-66 Tervez és kivitelez speciális építési munkákat Telefon: József 2-66
