Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-13 / 15-16. szám
2 ^MvfißOäJU^MP Budapest, 1927 április 13. Húsvéti hangulat a városháza portáján Általános megnyugvást keltenek a fővárosi törvény reformjának irányelvéről kiszivárgott hírek — Rakovszky Iván nem tud róla, hogy őt szemelték ki a közmunkatanács elnöki méltóságára, de programmját azért elmondja — Tilos a sportúszás a Széchenyi-strandfürdöben Sok és heves izgalom után végre akadt egy nyugodt hete a városházának. A költségvetést tárgyalták a pénzügyi bizottságban és ez a tárgyalás komoly, nyugodt lefolyású volt. Emellett különös izgalmak nélkül bár, de sűrűn emlegették a fővárosi törvény revíziójának kérdését. Nagyban folyik a találgatás és így egyetlen pozitívumként azokat az adatokat fogadták el, amelyek a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában jelentek meg. Meg kell állapítani, hogy azok az alapelvek, amelyeket a Fővárosi Hírlap ismertetett, általában megnyugvást keltettek. Komoly ellenvetések nem igen hangzanak el és érdekes, hogy a főváros pénzügyi bizottságának költségvetési vitájában úgyszólván nem is igen említették a fővárosi törvény revíziójának kérdését. Pedig kétségtelen, hogy ha a tervezetben az autonómia sérelmét látták volna, nem akadt volna párt, amely meg nem ragadta volna a költségvetési vita révén kínálkozó alkalmat, hogy az autonómia készülő megsértése ellen tiltakozzék. Hasonlóan vélekednek a fővárosi törvény revíziójáról az országos politikai körökben is. Az országgyűlés tagjainak óriási többsége helyesnek és szükségesnek tartja az új fővárosi törvény megalkotását. Úgy vélik, hogy amikor minden fejlődik és halad, amikor az élet nem ismer megállást, amikor pénzügyi, gazdasági, kulturális és szociális téren új perspektívák nyílnak meg, akkor lehetetlenség a fővárost egy több, mint ötven évvel ezelőtt hozott törvény alapján kormányozni. A kormánykörökben viszont erőteljesen hangsúlyozzák, hogy a reform semmi esetre sem jelenti a polgárságnak saját ügyei viteléből való kikapcsolását, sőt éppen azért szükséges, hogy ezt a gondolatot a mai időkhöz mérten lehessen megvalósítani. Hangsúlyozzák, hogy a szomszédos Ausztriától kezdve az államok egész sora foglalkozik azzal, hogy az autonómiákat megreformálja. A fővárosi törvény revíziójának kérdése tehát ma már eldöntöttnek tekinthető. Természetes ez akkor, amikor, hogy csak egy példát idézzünk, Buday Dezső bizottsági tag a pénzügyi bizottság egyik ülésén azt a sokak számára szenzációként ható tényt állapította meg, hogy a költségvetésnek, amíg az de facto költségvetéssé válik, 118 bizottság és albizottság retortáján kell keresztülmennie. A mai modern és sietős időben, az automobil és a repülőgép korszakában az adminisztrációnak, az autonómia életműködésének ilyen csigalassúságú mozgása a legsúlyosabb anakronizmusok közé tartozik. Ezért van szükség a fővárosi törvény sürgős revíziójára. * Amikor a sajtóban nagyon sok szó esett a közelmúltban arról, hogy a közmunkatanács visszaváltja a Margitszigetet, egyszerre felbukkant egy érdekes hír. A hír szerint, amelyet senki meg nem erősített, de nem is cáfoltak meg, a közmunkatanács új elnököt kap, Rakovszky Iván volt belügyminiszter személyében. Rakovszky Iván a hozzá kérdést intéző újságíróknak mindössze annyit felelt, hogy ő a dologról semmit nem tud és hogy őneki ezt az állást fel nem kínálták. A kombináció azonban mindezek ellenére is makacsúl tartja magát, annál inkább, mert hiszen ha még föl nem ajánlották Rakovszky Ivánnak a magas méltóságot, mindenesetre még felajánlhatják. Természetes tehát, hogy az érdeklődés nagymértékben fordul ismét Rakovszky Iván felé. Egészen bizonyos ugyanis, hogyha tényleg Rakovszky Iván lesz a közmunkatanács elnöke, ez nem fogja azt jelenteni, hogy az új elnök beül a szobájába és a dolgok tovább folynak a régimódon, mindössze azzal a változással, hogy a bürokratikus szervezet csúcsára új egyéniség kerül. Rakovszky Iván feltétlenül tervekkel, gondolatokkal, agilis munkával jön. A közmunkatanács intézményét sokat támadták és a Fővárost Hírlap is többízben fölösleges szervnek deklarálta, de ha már meg van ez a szerv, mindenesetre életet kell bele önteni, munkára keli serkenteni. Ha tehát Rakovszky Iván lesz a közmunkatanács elnöke, akkor ezt az új életrekeltést várja tőle a közvélemény. Mégis izgatja a közvéleményt az is, hogy miként vélekedik a volt belügyminiszter a városépítési kérdésekről, amelyek a főfeladatát teszik majd a közmunkatanács új elnökének. Erről is szerzett képet egy ravasz újságíró, aki a magánbeszélgetés látszatával kezdett Budapestről és Budapesttel vonatkozásban levő esztétikai dolgokról kérdéseket feladni Rakovszky Ivánnak. A volt belügyminiszter készségesen válaszolt és ezekből a válaszokból kiderült, hogy Rakovszky Iván nemcsak a városépítési, de az esztétikai kérdéseknek is valósággal szaktudósa. Kiderül, hogy nagyon kritikus szemmel nézi mindazt, ami a városépítés terén az utolsó évtizedekben Budapesten történt. Elmondja Rakovszky Iván, hogy nézete szerint Budapest építkezéséből kiabál az ötlettelenség. Máskor meg szerencsétlen ötletekkel teszik tönkre valamely tér, ucca, vagy középület hatását. Rámutatott arra, hogy eltűntek a íöldszínéről a régi belváros festői uccái és terei. Kárhoztatta, hogy a régi bécsi kapu-teret, Budapest egyik legbarátságosabb, legjellegzetesebb terét agyonütötték azzal, hogy a kaput lebontották és fölépítették a különben sem sikerült Országos Levéltárat. Példának hozta fel a Bazilika kétségbeejtő elhelyezését is, amelynek frontja szűk uccára néz. A példák egész sorát hozta fel a volt belügyminiszter arra, hogy milyen rosszul, ötlettelenül és szerencsétlenül építenek Budapesten. Majd így folytatta: — Végre is meg kell érteni, hogy egy város nem lehet magánépítkezések szürke tömkelegé, ötletszerűen közbeiktatott, esetleg nagyon költséges, de nem érvényesülő középületekkel, hanem arra is áldozni kell, hogy stílus, harmónia, szép prespektíva tegye barátságossá, otthonossá a fejlődő várost. Változtatni kell a várostervezésnek mai, mindenütt kritizált, de mindenütt dívó módján. A szabályozási terveket nem tisztán planimetrikus alapon, egy síkban kell elkészíteni, hanem úgy, mint a régiek, akik egész uccákat és tereket perspektivikus hatásuk gondos lemérésével terveztek. Szóhoz kell juttatni azokat a művészembereket, akik a műszaki és gyakorlati szempontok mellett széppé tudják varázsolni az új létesítmények külső képét. Aki ezeket a sorokat elolvassa, megállapíthatja, hogy Rakovszky Iván letette a közvélemény előtt azt a vizsgát, amely feljogosítja arra, hogy nyugodt lelkiismexettel foglalja el a közmunkatanács elnöki méltóságát. * A várospolitikában egyébként nagyheti béke uralkodik. Csönd és nyugalom van, nincsenek viharok, nincsenek összetűzések. Egyesegyedül ^ akörül forgott a héten nagyobb vita, hogy kizárólag strand-uszoda legyen-e a Széchenyi-fürdőben, vagy a sportolók is jogot formálhassanak hozzá. ^ Ezt is eldöntötték egy csöndes, nyugodt lefolyású közgyűlésen, amelyen a sportbarátok a sport mellé állottak, de azért nem élesítették ki a helyzetet. A közgyűlés döntött és így a Széchenyi-fürdő srandja kizárólag a fürdőközönségé lesz. Ebben a kérdésben minden párt szabadkezet engedett a párttagoknak, csak a demokratapártban esett meg az, hogy amíg a sportbarát, Hajdú Marcel minden erejével a sportuszoda mellett agitált, addig a párt hivatalos lapja a sportuszoda ellen vezércikkezett. Valószínű azonban, hogy azóta a demokraták is kibékültek maguk között és így civódás nélkül, a béke jegyében indul a várospolitika a húsvéti szép napok felé. Virágos Budapestről és a folyamatban levő parkirozási munkálatokról nyilatkozik Rade Kérői) székesfővárosi kertészeti igazgató A tavaszi időjárás beköszöntésével a főváros parkjai és terei isimét üde zöldet öltenek magukra, aligha sejti azonban a pesti polgár, hogy a. szemnek tetsző bokrok és fák ápolása mennyi munkát és költséget igényel a főiváros részéről. Némi ízelítőül szolgálhat erre nézve a főváros kertészeti igazgatójának, Räde Károlynak számunkra adott beszámolója. — Szinte sziszifuszi munkát kell folytatnunk — úgymond Rüde igazgató — hogy a szűkös anyagi eszközök mellett is és a fegyelmezetlen pesti publikummal szemben, mely sehogysem akarja kellőképpen respektálni a parkok és terek figyelmeztető tábláit, mégis csak valamilyen eredményt érhessünk el. Miként Rüde igazgatótól értesülünk, újabban a főváros a Qellért-szobor mögött, a labán felé eső részén végzett nagyobb parkírozást és pedig főleg fenyőfák elültetésével. Ugyancsak jelentősebb terjedelmű ilyen munka folyik a Városmajorban is. Az V. kerület külsőbb útvonalait ugyancsak fákkal ültetik be. A Boráros-tér homokbuckái rövidesen eltűnnek teljesen és kis park lesz a helyükön! Erősen folyik az új Lóverseny-tér fősarkának a rendezése is. Teljes átrendezés folyik a Szent László-téren. A X. kerületben lévő Rottenibiler-tér renoválásai befejeződött és átengedtetett a nyilvános használat számára. Ugyancsak nagyszabású renoválási munkák folynak a Városligetben és a Népligetben. Azt is megtudjuk, hogy az 1927. évi büdzsében egy meglehetősen jelentős összeg volt előirányozva egyéb nagyobb szabású tervek számára is, de utóbb takarékossági okokból ennek 75%-át törölték. Természetesen vitatni lehet, hogy szabad-e takarékoskodni éppen a főváros kertészeti kiadásainál, melyek végeredményben nemcsak esztétikai, jianem fontos egészségügyi célokat is szolgálnak. ! Nagyszabású terv készült többek közt már régebben a Gellért-hegy déli lejtőjének a'( rendezésére, sajnos e tervet nem vették figyelembe a magánosok, illetve a telektulajdonosok, akik nemrég a nagybarlangból a lourdesi kápolnát megépítették és annak a környékét teljesen dilietáns és helytelen, kapkodó módon parkírozni próbálták. Ugyancsak messzemenő terveket készített Rüde igazgató a Parlament-tér átrendezésére. Itt a Kossuth-szobor elhelyezésére készült Lechner-Rer- rich-féle tervvel szemben az ,a törekvése, hogy a térre tankoló 10 uccának természetes folytatást adjon és így a prakikus szempontok összhangba kerüljenek az esztékiai követelményekkel. Kiemelte még Rüde igazgató, hogy ,a Margitszigetnek a főiváros birtokába való Visszajuttatásával ^ új és nagyszabású feladatok megoldására vár ,a főváros kertészeti hivatalára, melyeket bizonnyára kellően fog méltányolni a tanács. RAGACSNÉLKÜLÍ szab. ŰVECvTETÜK! HmSäSoMOOTI BUHAPEST-VI-FRANGEPÁNU-5P. WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ - ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. TELEFONI JÓZSEF 350-97. Rolettát csak LAVINA .... RIVAL rolettarudra szereljen. Viszontelárusitók kedvezményben részesülnek. LAVINA-ROLETTAÜZEM cégi. Illés Sándor mérnök. Budapest, VI., Eötvös ucca 35. — Telefon : L. 971—32, r BEHRINGER ISTVÁN '‘tilt? BUDAPEST, II., KAPÁS-UCCA 41 1 Telefon: Lipót 993—28. Készít mindennemű épület-, mű-, vasszerkezeti és tömegáru V— lakatos munkákat. Autogén hegesztés. „IKARUS“ Hűti! és Fémáru R.T, Budapest VI, Országbíró u, 26 b, T.: L. 978-93 Minden rendszerű autó- és tejhűtők készítése és javítása Bemintartányok. Jégcellák. Tejtranszportkannák. „Armit“ rendszerű különböző fűtő- készülékek (szobafűtő-kályhák, radiátorok, központi fütőház gáz-radiátorok) BERKES JENŐ mű- és épületlakatos Budapest, IV., Piarista-u. 8. Telefon: 71—34.
