Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-06 / 14. szám
Budapest. 1927 április 6. 5 3®3B5£mm> Éber Antal bölcs mérséklettel lefokozni kMjo o beruházási Programm túlzásait Az autonómia sírásói azok, akiknek nincs érzékük a takarékosság iránt — A hatósági lakásépítkezés hátrányai — Tanácsok a kölcsön felvételére A főváros szerdai közgyűlésén, amelyen a húszmillió dolláros beruházási programmot tárgyalták, elhangzott egy beszéd, amely után dermesztő csend állott be. Az építés, az alkotás láza ült az arcokon, a városatyai testek hőmérséklete magasra hágott és ebben a pillanatban, mintha valaki kinyitotta volna az ablakokat, amelyeken a valóság, a realitás hideg levegője ömlött volna be és rázkódtatta volna meg a lázas testeket. Kemény és rideg beszéd volt Éber Antalé, de valahogy úgy érezzük, nagyon nagy szükség volt rá. A közgazdasági tudás magas és hozzáférhetetlen pulpitusán állott és hatalmas tehetségének hideg fehérfényű sugarait szórta széjjel. Bevalljuk, fölényes és kemény beszédet mondott. Úgy tekintett le a körülötte ülőkre, keresztényekre, demokratákra, szocialistákra és tanácstagokra, mintha költők és fantaszták akadémikusai lennének. Észre kellett volna venni azonban ebből a beszédből, hogy egy város életét nem lehet érzelmek és népszerűségi szempontok szerint kormányozni. Talán a közgazdasági tudós ridegsége, egy nagy agyvelő realitásokban edzett pengéje keményebb vágásokat osztogatott, mint kellett volna, de hiszen Éber Antal sem akarta megállítani a város haladását, újjáépítését, csak a fék szerepére vállalkozott, amelyre minden haladásnak szüksége van. Kemény szavak voltak: — Az az út, amelyen az autonómia halad, hogy a pártok és a vártok szónokai versengenek, hogy ki tud kieszelni újabb beruházási lehetőséget és mindig azok a népszerűbbek, akik teljesen inproduktiv kiadást, tehát automatikusan adóterhet hárítanak a közönség vállaira, ez az út a főváros pénzügyi csődjére fog vezetni, a főváros anyagi megsemmisülését eredményezi. Akik ezt a politikát hirdetik, akik a takarékosság szempontja iránt a legkisebb érzéket sem tanúsítják, ne szónokoljanak nekem az autonómia fenntartásáról, mert azok az én meggyőződésem szerint sírásói a főváros autonómiájának. Jövőbelátó szemmel szemléli Éber Antal az eseményeket és a főváros beruházási politikáját katasztrofálisnak tartja. Fél évvel ezelőtt a tanács a mai beruházó-programm- nak csaknem tízszeresével állott elő és ma, amikor a főváros pártjai, meg a kormány leredukáltatták ezt a programot, Éber Antal még mindig azt látja, hogy túlzásba megyünk a beruházó politikával. Az a benyomása — mondja — mintha nem egy háborút vesztett ország leromlott fővárosáról volna szó, hanem mintha Amerikából 200 millió dollárt örököltünk volna és azért ülnénk együtt, hogy törjük a fejünket, miként tudnánk ezt a pénzt leghamarabb és legszebb módon kiadni. Éber Antal, úgy érzi, hogy az anyagilag tönkrement főváros, bármilyen szépek az emberbaráti gondolatok, ma nem állíthat fel szociális programot, a minimálisra kell redukálnia a kultúr programot és nincs abban a helyzetben, hogy a hétmilliárdon megvásárolt könyvtárpalota után még szobor- és képmúzeum vásárlásáról is ábrándozzék. Rendkívül megfontolandó új és bölcs hang volt az, amelyen a lakásépítés kérdéséről beszélt. A most hozott törvény harminc, vagy huszonöt évi adó- mentességet biztosít az új építkezéseknek és így a főváros illetékes ügyosztályánál az előszobában valósággal tolongás van, hogy az emberek építkezési engedélyt kapjanak. Ugyanakkor pedig a főváros beruházó kölcsönének igen tekintélyes része a hatósági lakásépítés céljait szolgálja. Óva int tehát Éber Antal attól, hogy a hatósági lakásépítést tovább folytassák, mindaddig, míg a régi házak adót fizetnek, mert üresen fognak állani a régi házak és csak az új házak, amelyeknek harminc évi adómentességet biztosítunk, lesznek a lakottak. De van ebben a kérdésben még egy magasabb szempontja is Éber Antalnak és ez az, hogy a főváros és az állam állandóan csökkenő házbérkrajcár- jövedelemmel fog szembenállni. Tanácsok a nagy kölcsön felvételére Adott azonban Éber Antal a főváros pénzügyi adminisztrációjának egy olyan tanácsot, amelyet nemcsak hálával kell fogadni, de a megvalósítással is kell honorálni. Ez pedig az, hogy a 20 millió dolláros kölcsön feltételeit miként keli megszabni. Tudvalevő, hogy a főváros a pénzügyminiszter utasítására úgy akarta kiírni a most felveendő kölcsönt, hogy akik a kölcsönt adják, azok szukcesszive folyósítsák azt úgy, amint arra a fővárosnak a kétéves program végrehajtásán belül szüksége van, vagy legalább is úgy, hogy a kölcsön első tízmilliós felét folyósítsák az első évben és a második részét, a második tízmilliót, a második évben. A gyakorlati pénzember megcáfolhatatlan argumentumaival bizonyította be Éber Antal, hogy ez a feltétel nagyon sok bankcsoportot el fog riasztani az ajánlattételtől, aki pedig majd mégis ajánlatot tesz, az az ilyen alternatív módon való ajánlattételnek költségeit súlyosan meg fogja fizettetni a fővárossal. Egyetlen pénzcsoport sem tudhatja ugyanis, hogy 1928-ban milyen pénzügyi viszonyok lesznek és így senki sem tudja magát, már ma kötelezni a kötvényeknek 1928-ban való átvételére a ma meghatározott feltételek mellett. Éber szerint tehát a fővárosnak már most kell felvennie az egész 20 millió dolláros kölcsönt. Ebből természetesen a fővárost bizonyos kamat- veszteség fogja terhelni, mert hiszen a fenmaradó összeget kénytelen lesz a főváros maga gyümöl- csözőleg elhelyezni és a két év folyamán szukcesz- szive igénybe venni. Ezt azonban nem lehet elkerülni, mert ha a főváros a kötvények egyrészét csak 1928-ban akarná átvenni, akkor a pénztadó bankok olyan rizikó-préniumot számítanának fel, amely sokkal többe kerülne a fővárosnak, mint amennyit a kamatveszteség kitesz. A második mód Éber szerint az volna — bár ezt szintén nem tartja előnyösnek — hogy most egyszerűen felvesz a főváros 10 milliót és 1928-ban az akkorra létrejövő uj feltételek mellett újabb 10 millió dolláros aláírást eszközöl. Mind a két módszert jobbnak tartja azonban, mint azt, hogy a főváros már most kiírja az egész 20 millió dolláros kölcsönt, olyan formában, hogy annak első felét az idén, a második felét pedig jövőre folyósítják a kötvényeket kibocsátó intézetek. Ez ä figyelmeztetése Éber Antalnak kétségtelenül olyan volt, amely csak a pénzügyi analfabétákat nem győzi meg. A SZÉKESTÖVÁR0SÍ KÖZMUNKÁK TANÁCSA .. rendeletének megfelelő«» FÜSTMENTES Gyártja: ROCK ISTVÁN ÉS ELSŐ BRŰNNI GÉPGYÁR RT, I., BUDAFOKI-ÚT 70. Egyéb gyártmányok : Gőzgépek, gőzkazánok, téglagyári, jóggyári berendezések, olaj- és borsajtók. Költségvetéssel díjtalanul szolgálunk. jjlatky József OKL. MÉRNÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA Magasépítés, út, vasút, hídépítés, vasbeton BUDAPEST VIII, JÓZSEF-KÖRÚT 77-79, 1. EM. 17 Saját anyagtelep: I, FEHÉRVÁRI-UT 78. Telefon: József 125-91 Is ti er @s%kár^r Budapest, IV., Párisi-ucca 3. sz. Bútorszövet, függönyanyagolí nagy választékban „IKARUS“ Hűtő és Fémáru R.T. Budapest VI, Országbíró u. 26 b. L: L. 978-93 Minden rendszerű autó- és tejhűtők készítése és javítása. Benzintartányok. Jégcellák. Tejtranszportkannák. „Armit“ rendszerű különböző fűtő- készülékek (szobafűtő-kályhák, radiátorok, központi fütőház gáz-radiátorok) J TWERASER KAROLY " hatóságilag engedélyezett villamosvilágftási. eió0 átviteli és villaniosjelző berendezési vállalata BUDHPEST, Vili., mÖRIB UeeH 34. (Baross ucca sarok) Telefon: JÓZSEF 15 — 36. WEISZ SÁNDOR építőmester Telefon 20-17 BUDAPEST V, Katona József ucca 31 Í &JAGAZSNER ALBERT ÉS TÁRSAI äPH ------REDÖMYQYÁR I Bu dapest, V. kér., Honvéd-ucca 38. Telefon: Teréz 106—43 I RADÓ EDE PARKETVÁLLALATA Budapest, VI., Rózsa ucca 95. ______MB» Telefon: L. 981—30. «ffMHBKS______ Vá llal mindennemű parketmunkát régi padlók Javítását és gyalulását. ASCHENBRENNER JANOS Telefon : J. 78-89 ácsmester Telefon : J. 78—89 BUDAPEST, Vil., RÓNA-UCCA 41. SZÁM Telep: ViL, Hajtsár-út 113. sz. Betoncsövek, buirkoSatlapok nagy készlete ASMÖPIEil RÉSZVÉNYTÁRSASÁG " * ® ■* Cementárugyár, beton- és mélyépítés Budapest, V.. Hold-utca 19. Telefon: Lipót 972-10. BUKOVA LAJOS 0 ÉPÜLETÜVEGEZÖ és KÉPKERETEZÖ 9 BudapSSt, IX., Lóíiyay-Utca 48« SZ. telefon : JÓZSEF 63-75. TÜKÖR, TÁBLAÜVEQ ÉS KÉPKERET RAKTÁR. FODOR BÉLA ÉS FIA LAKATOSÁRU, VAS SZERKEZETI ÉS CSAVARGYÁRA Telejon-interurbán BUDAPEST, Telefon-interurbán Lipót 909—36 V, RÉVÉSZ U. 9. SZ. Lipót 909—36 TxxmmmismaaEBiSNgKi LEGJOBB MINŐSÉGŰ PYROXÉN ANDEZIT úialapkö és hengerelési kavicsot szállít visegrádi bányájából BELLA N. is UNOKAÖCCSE építési vállalat rt. Budapest, VI., Vilmos császár-ót 7. sz. Kronekker Sándor, akkumulátorok készítése,töltése és szakszerű szerelése Budapest, Vili., Szeszgyár utca 9. Baross u. végi Telefon sz.: József 24—86_______________________ ADLER HENRIK egészségügyi berendezések vállalata V., Bank-utca 5 BUDAPEST Tel.: T. 142-64 Alapítva: 1909 HERTMANN REZSŐ Épület-, mű-, tűzhely és géplakatos. Villanyomé berendezett műhely Budapest, VII., Wesselényi-u. 58. Vörösmarty utcai oldalon Telefon J. 34-48. Takarék-, kávéházi-, éítErmi-lfizhelyek raktáron Neumann Gyula vúllanyberedezési vállalata . Budapest, VI., Gyár-u. 2. Telefon: T. 214-58 J *1 SZILÁGYI ANTAL építész, építővállalkozd Építő- és tatarozási vállalata______Budapest I, Horthy Miklós-űt Nyirfasepröt drb.-onként P 012 DvafláfC BctlffÁfl fillérért I. a. minőségűt szállít DrűatHS Nylrfaseprönagykereskedő és fuvaros, Budapest, VI., Petneházy-u. 63 Teletonhívó : Lipót 915—46. ----------Kérjen mintázott árajánlatot. Cz igler János vörösrézárú- és vegyiipari gépgyáros. Kórházak felszerelése. Vörösréz-edények és készülékek, vörösrézmosdóüstök készítése és ónozása. Alumínium-hegesztés. BUDAFEST, Vili. KÉR , K03Z0RÚ-UCCA 12. SZ. Telefon : József 68-24. Ersnényi /In tt.il Vili., üllöi-át 70. és IX., Viola-u. 47. Épület- és diszntübádogos, egészségügyi berendezési vállalat. Telefon: József 2-J2, ÍZŰT!JENŐ Telefon: József 129-43 oki. mirnfik, építőmester építési vállalkozó BUDAPEST VII., Kertész-utca 24-28.
