Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-04-06 / 14. szám

Budapest, 1927 április 6. 3 Ripka Ferenc főpolgármester kiváló szak­emberek közreműködésével elkészítette az áj fővárosi törvény tervezetét A főpolgármester Bethlen István miniszterelnöknek és Scitovszky Béla belügyminiszternek kimerítően beszámolt a törvényjavaslat irányelveiről A Fővárosi Hírlap kereken másfél hónappal ez­előtt bejelentette, hogy készülőben van a fővárosi törvény revíziója és már akkor állást foglalt ebben a kérdésben és kifejtette, hogy az 1872. évi XXXVI. t.-c., amely Budapest székesfőváros törvényhatóságá- nakalaklífásáról és rendelkezéséről szól és amely a há­rom város egyesítésekor született, már régen elavult. Évtizedek óta sürgette minden tényező a fővárosi törvény revízióját, amely most, íme, valósággá válik. Már másfél hónappal ezelőtt ismertette a Fővárosi Hírlap azokat az alapelveket, amelyek szerint a kor­mány ezt a nagyfontosságú reformot meg akarja va­lósítani. Ez alapelv szerint tehermentesíteni kell a főváros törvény- hatósági bizottságát az apróbb ügyekkel való bibelödéstől, de egyben növelni kell a polgármester és a tanács hatáskörét és ter­mészetesen felelősségét is. Ezek szerint könnyedebbé, rugalmasabbá és egysze­rűbbé kell lennie a főváros közigazgatásának. Az autonómiák gazdálkodásának hatályosabb el­lenőrzéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál az­után Scitovszky Béla belügyminiszter több felszólalá­sában megerősítette a Fővárosi Hirlap-naK ezt az ér­tesülését és több ízben bejelentette, hogy a kormány Ripka Ferenc főpolgármestert bízta meg a fővárosi törvény reformjához szükséges adatok beszerzésével és a törvényjavaslat kidolgozásával. A főpolgármes­ter — értesülésünk szerint — elkészült munkájával és alkalma volt- alkotását a kormánnyal is megismer­tetni. Némethy Károly a revízióról Bejelentette azonban a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában egy interjú keretében Némethy Károly v. b. t. t., aki a magyar közigazgatás legnagyobb szakte­kintélye is, hogy útban van a fővárosi törvény reví­ziója. Elmondotta nyilatkozatában, hogy amikor az 1872. évi fővárosi törvényt megalkották, -sőt amikor kereskedelmi törvényünk (1875. XXXVII. t.-c.) kelet­kezett egyálalán nem volak még Magyarországon közüzemek. Kifejtette, hogy ilyen körülmények között a főváros étate ma már messze túljár azokon a kö­rülményeken, amelyek akkor állottak fenn, amikor a három város egyesítésekor a fővárosi törvényt meg­alkották. — Lépten-nyomon mutatkozik az a kontraszt, — mondotta Némethy Károly, — hogy amíg a főváros közgyűlésének aránylag igen kisjclentőségű, apró- cseprő háztartási határozatai az 1872. XXXVI. t.-c. előírása szerint belügyminiszteri jóváhagyást igé­nyelnek: addig az üzemek sokmilliárdos ügyeibe még a közgyűlésnek, még a tanácsnak Sincs semmi bele­szólása. Mindezeket a kérdéseket Némethy Károly sze­rint a fővárosi törvény reformjának kell végilegesen és hosszú időre megoldania. Az új fővárosi törvény meg­alkotása körül Ripka Ferenc főpolgármester mellett igen nagy szerep jutott Némethy Károlynalz is. Ha hozzávesszük ehhez, hogy Ripka Ferenc főpolgár­mester Némethy Kár oly on kívül Bódy Tivadar nyu­galmazott polgármester és dr. Szabó Imre főügyész véleményét kérte ki az egyes alapvető kérdésekben, akkor Budapest székesfőváros közönsége nyugodt le­het afelől, hogy a főváros autonómiáját az új tör­vény megalkotásával a legkisebb veszély sem fenye­geti. Mindnyájan ismerjük, hogy Ripka Ferenc körömszakadtáig ragaszkodik a főváros autonómiájához, de ugyanígy ragaszkodik hozzá Bódy Tivadar és Szabó Imre főügyész is. Némethy Károly pedig a Fővárosi Hírlap hasábjain a következő nagyjelentő­ségű szavakkal kötötte le magát az autonómia vé­delme mellé: — Olyan körben, olyan eszmevilágban nőttem föl, amelyik az önkormányzat súlyát, jelentőségét nagyon is értékeli. Az én legbensőbb meggyőződé­sem szerint végzetes hiba és bűn volna az önkor­mányzatot megsemmisíteni, minden tennivalót állami feladattá minősíteni, az állampolgárok legjobb nevelő­iskolájának, az önkormányzati altruista közreműkö­désnek segítőkezét botorul visszautasítani és guzsba- kötni. Sőt mindig arra kell törekedni, hogy az önkor­mányzat ősi kereteit —a változott viszonyok és hala­dás következményeinek megfelelően — számottevő és reális, modern tartalommal töltsük meg. Az új fővárosi törvény megalkotása tellát, Némethy Károly szavaival élve nem lesz más, mint az önkormánzyzat ősi kereteinek reális és modern tartalommal való megtöltése. Ripka főpolgármester munkája Ripka Ferenc főpolgármester a belügyminiszter­től nyert megbízatása alapján tudatosan kért fel olyan férfiakat, mint Némethy Károly, Bódy Tivadar és Szabó Imre, a tanácsadásra, mert ezek a kiváló egyéniségek távol állanak a pártpolitikától. Ripka Ferenc főpolgármester ugyanis munkáját az admi- nisztrácjjí egyszerűsítésére lokalizálta, de a javaslat­nak politikai természetű kérdéseit nem kívánja érin­teni. így nem foglalkozott a főpolgármester azzal, hogy a törvényhatóság hány tagból álljon és nem foglalkozott a választójog problé­májával sem. Ripka Ferenc főpolgármester az utóbbi napok­ban többször folytatott beható tárgyalásokat a bel­ügyminisztérium illetékes ügyosztályainak vezetői­vel és mindezek a tárgyalások a fővárosi törvény reformjára vonatkoztak. Szombaton azután Ripka Ferenc főpolgármester ebben az ügyben érintkezésbe lépett a még mindig gyengélkedő Scitovszky Béla belügyminiszterrel is. Közben kihallgatáson fogadta a főpolgármestert maga gróf Bethlen István minisz­terelnök is, aki a főpolgármester után dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselő, az Egységes Községi Pol­gári Párt elnöke véleményét is kikérte. Mindezeken a megbeszéléseken a legnagyobb elismeréssel honorál­ták Ripka Ferenc főpolgármester előterjesztéseit. A főpolgármester tehát a maga munkájával tel­jesen elkészült, de, értesülésünk szerint a fővárosi Nag^ tzonyegvásár Valódi szmirna-, argamán-, ebédló- és fu'ósző^yegelr, paplanok, takarók, ágy- és asztalterítők, függönyök bámulatos olcsón árusíttatnak. Gyönyörű nyírott gyapjú ebédlőszőnyeg _________ 76 P tői Gyö nyörű perzsa összekötő már.................................. 108 P-fől Gyönyö rű német perzsa összekötő már ________ 36 P-től Gyönyörű német perzsa ebédlő már ........................ 216 P-től Fizet ési könnyítések ! Alkalmi vételek ! Városi tisztviselőknek különös kedvezmény! Kirakataimat saját érdekében tekintse meg! SCHILLING ER BÉLA Budapest, VI., Teréz-körút 15. Alapítva 1906-ban Árjegyzék ingyen és bérmentve. törvény politikai vonatkozásait is megtárgyalták már, sőt errevonatkozólag is teljesen kialakult a vé­lemény. A következőkben megkíséreljük a most megalkotandó fővárosi törvény javaslatának alap­elveit, úgy azokat, amelyek az adminisztrációra, mint amelyek a politikai részre vonatkoznak, rövi­den ismertetni. Számban kisebb, tekintélyben nagyobb lesz a közgyűlés A készülő törvényjavaslat mindenekelőtt azt a célt tűzi ki, hogy az autonómia teljes védelme mel­lett biztosítani lehessen a főváros törvényhatósági bizottságának tökéletes munkaképességét. Ennek legelső biztosítéka, hogy a törvényjavaslat a törvényhatósági bizott­ság tagjainak számát jelentékenyen redukálja. A választott tagok száma az eddigieknek körülbelül fe­léig csökken, viszont az életfogytiglan kinevezett tagok megmaradnak. A kinevezéseket a kormányzó eszközli és ilyenformán kiváló szakemberek, a főváros ügyei körül szerzett gazdag érdemű férfiak foglalnak majd helyet a főváros közgyűlésének egy részében. A tanács tagjai és a kerületi elöljárók továbbra is meg­tartják törvényhatósági bizottsági tagságukat és sza­vazati jogukat. Ilyenformán a főváros közgyűlése számban kisebb, de tekintélyben nagyobb lesz. Természetesen, a törvénytervezet reformálni fogja a fővárosi választói jogot is. Ma még csak annyi bizonyos, hogy a fővárosi községi választói jog a képviselő­választói törvény analógiája szerint készül, egészen bizonyos az is, hogy egyirányban feltétlenül megszűkítik majd a fővárosi törvényben az ország­gyűlési választói jogot, amennyiben a községi vá­lasztói jogot bizonyos ideig szóló helybenlakáshoz, domiciliumhoz kötik. Ez természetes és régi követe­lése minden komoly és objektiv várospolitikusnak. Arról, hogy a törvényhatósági választások lajstromos rendszer szerint történjenek-e vagy sem, ezidőszerint még nincs végleges megállapodás. A közgyűlés tehermentesítése Az új törvényjavaslat a közgyűlésnek nem any- nyira végrehajtó, mint inkább irányadó szerepet szán és azt kívánja, hogy a közgyűlés ne csupán apró adminisztrációs ügyekkel foglalkozzék, hanem a főváros nagy kérdéseit hányja-vesse meg. Eddig — és ez kétségtelenül beigazolódott — a jelentéktelen adminisztrációs ügyek miatt a közgyűlésnek alig maradt ideje a nagy és a főváros jövőjére messze kiható problémák megvitatására. Ebben a tekintet­ben már régen kialakult a vélemény, hogy ezeket az ügyeket a tanácsra kell bízni. Viszont a tanács hatáskörének egyrészét az albizott­ságokra kívánja átruházni a törvényjavaslat. A tanács hatáskörének ilyetén kiszélesítése és a közgyűlésnek ilyen tehermentesítése, kétségkívül a tanács közigazgatásának egyszerűsítését szolgálja. A kisebb ügyeket a tanácsnokok a maguk hatás- (Folytatása a 4. oldalon.) MAftOVSXY FERENC J‘mN Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg ó kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Ahoreyi ucca 4. sz. RIEMER MIKSA központi fűtés, egészségügyi berende­zések ás bádo ,o;; munkák vállalata BUDAPEST, II., Batíhyány«ucca 18. Telefon : L. 970—3!. n ---- -______.—.......................-—ha C ® «.«!«»♦ .«mm-. 3> KOVÁCS JÁIÖSf ® épületüveges ős kópkereteső « 1 Budapest, VI., Aréna-ú$ 132. sz. (Lehel-ucca sarok) S ,f Telefon : T. 142—27. 1 fi » <***- ‘i-'SMfV» * fSf MWBPé-é «.Mwnwih* Vitéz HAMIAY ÉS G. LEVÉTS üK|,*S elektrotechnikai vállalat Budapest Vili.. Szigony-ucga 34 — Ve ef > • I 373—5 BERNAT es BIRO építőmester építési vállalkozók okI- mernök BUDAPEST, IX., Lónyay-ucca 41. sz. Telefon ; József 425—67. SPITZER SALAMON nagyiparos központi fiit is, vacuum és légfűtés, szellőztető berendezés, léjjt- szesz-, vízvezeték- és egészségügyi berendezési munkák, valamin épület és diszmü bádogos munkák gyártelepe BUDAPEST, V., Viseg ádi-utca 29 sz. © Telefon : Lipót 904-50. Dúvidl és Hasán- és gépgyár r. t. Hudapesi, VI., Máglya ucca 75 77. Telefon: L. 914-46. “” „EMPTIO“ ™ IPARI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI. KERÜLET, EÖTVÖS UCCA 29. SZÁM Vegyi-, épitő- és burkolóanyagok. Telefon: Teréz 149-34. ( Special Autogén-hegesztéseket a legkényesebb kivitelben, u. m. alumínium kartereket hengerblokkokat, Diesel-henaerek és fedeleket, repedt kazánokat garanciával vállal Körmötidy Ferenc Vili., RöSsk Szilárd-u,, 7 í speciális hézagmentes p 'raf a pad lók parket vagy más szőnyegszerű tetszészerinti mintákbat. Rftoskc iC3 Emil Budapest, VI., Berlini-tér 3n Tel.: 2-23 és L. 935-25. Wien, VI., Dürergasse 11 JUSTUS SÁNDOR ÉS FIA Gördülő faredőnyök, ac Ulemezredőnyök, bolt- ponyvák, vászon-, szövött- és Saredönyök gyára Budapest, VI., Vörös reiarthy-uíca 24/B. Alapíltatott 1886-ban. Telefon-interurban T. 223 06. Lü SOMOGYI SOMA RöfaragómesSer Elvállalunk minden az építkezési szakba vágó ALAPITTATOTT 18 67-IK ÉjVBEN Budapest, VSS Fiumei-út 9 kőfaragómunkák készíté ét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents