Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-07 / 36. szám
Budapest. 1927 szeptember 7. yWl ~r/>•"*—•. JOVAßaV 1IWMP 9 Politikai kérdést csináltok a Tabán újjáépítéséből „Amíg a tabáni házakat le nem bontják és a közmüveket meg nem építjük, nem történhetik meg az első kapavágás“ A tabáni kérdésből sikerült politikát csinálni. Még nem alakult ki semminemű irányban, hogy mi lesz a kérdés megoldása, egyelőre csak felszólalások, állásfoglalások, nem egy esetben handabandázá- soik hangzanak el. A kérdés alapja — hogy ^ úgy mondjuk — maga az, lebontásra keriil-e a Tabán? Solty Lajos tanácsnokhoz, az építési ügyosztály vezetőjéhez fordultunk azzal kéréssel, hogy informálja a Fővárosi Hírlapot miként is áll a Tabán rendezésének ügye. A tanácsnok a következő információt adta munkatársunknak: — Sajnos a Tabáni kérdésből most már csesz bizonyosan politikai kérdés lesz. Nem városrende- zési. vasrv városszépítést szempontból foeiák a kérdést elbírálni, hanem lakáspolitikai szempontból. A pénzügyi bizottság és utána a közgyűlés annakidején, amikor az 1927. évi költségvetést tárgyalták, elfogadta dr. Wolff Károlvnak azt az indítványát, amely sürgősnek mondotta ki a Tabán rendezését. Az indítványt elfogadták, de megfelelő fedezetről nem gondoskodtak. Akkor még nem igen^ tudta senki, hogyan fognak hozzá a dolog végrehajtásához. Anainkidején, még a háború előtt, elkészültek a Tabán rendezésének tervei s a fővárosnak akkor szándéka is volt ezeket a terveket megvalósítani. Az volt a terv, hogy a főváros lebontatja az összes tabáni házakat, megcsinálja az összes közmüveket és ezáltal beépítésre alkalmassá teszi azokat a telkeket. Akkor azután az így beépítésre alkalmassá tett telkeket a főváros értékesíteni akarta. Tőke volt, építőkedv is volt, úgyhogy semmi kétség nem lehetett az iránt, hogy a Tabán fel is épült volna rövidesen. Közbejött azonban a háború és ez a terv kútbaesett. Most már nehéz volna visszatérni arra a tervre, sem tőke nincs, sem építőkedv nincs olyan mértékben, mint akkor volt. Kétségtelen, hogy akkoriban megdrágultak volna a telkek. Megdrágították volna a létesítendő közművek, hiszen lépcsőszerű feljáratokat kellett volna csinálni a gyalogosok számára a szerpentin utak között. De ha megdrágultak volna is, lett volna vevő. Ma azonban a magánépítkezés húzódozik és így csak külső támogatással lehet a dolgot előmozdítani. Bizonyos, hogy akármilyen módon indul meg a házépítés. addig nem történhetik meg az első kapavágás. amíg a tabáni házakat mind le nem bontjuk és a közmüveket meg nem építjük. Ebből tehát az következik, hogy olyan megoldást kell találni, hogy akár valamilyen külső segítséggel, tehát alkalmi érdekeltség útján, amelyet akár banknak, akár családi házépítő tömörülésnek nevezünk szerezzük meg az ehhez szükséges költségeket, niég a közmüvek költségeit is. akár pedig a főváros maga gondoskodik saját költségén a közmüvek létesítéséről és azután bocsátja áruba a telkeket. Mind erről döntenie kell legközelebb a tabáni albizottságnak, majd a pénzügyi bizottságnak és végső fokon a közgyűlésnek. A döntés a legutóbbi diszpozíciók szerint egy héttel kitolódott, mert a tabáni albizottság e héten tervezett ülését 14-ére halasztották, amikor már itthon lesz Liber Endre tanácsnok, a szociálpol'iikai ügyosztály vezetője is. szeméthegyek öngyulladás következtében állandóan égnek s így a szemét önmagát emészti fel. Ha ez nem volna, elviselhetetlen lenne a bűz az egész környéken. De a főváros környékének nemcsak a levegőjét rontja meg a szeméttelep, hanem a talajvizet is megfertőzi. Pestszentlőrinc környékén nincsen iható, egészséges víz a szeméthegyek miatt. — Ha a lőrinci telepet be kell szűntetni, még maradna az a megoldás, hogy a belterületen levő gödrök feltöltését kezdenénk meg háziszemét nélkül, vagy az alföldi szikes területek feljavítására használnák fel. Az előbbi azonban közegészségi okokból nem kívánatos, az utóbbi megoldás pedig a drága vasúti szállítási költség miatt nem fizetődik ki. — A mai rendszer mellett óriási értékek pusztulnak el. A szemétégetésnél óriási ingyenes hőenergiához jutnánk: értékes melléktermékeket kapnánk és a salakkal feltöltve hatalmas, most értéktelen területek — mint a lágymányosi Dunaág — válnának nagvértékíívé s új városrészek keletkezésének alapját vetnénk meg. Ma éppen az ellenkezője történik ennek. — A kísérleti szemétégető telepnek — véleményem szerint — minden körülmények között a Lágymányoson kell felépülni. A salakkal a helyszínen nagy területeket lehetne feltölteni és fuvarköltségben nagv összegeket takarítana meg a főváros. — Olyan szemétégető telep, amely Budapest egész háziszemétmennyiségét megemésztené és feldolgozná — számításaim szerint — 15 millió pengőből megépülhetne. A telep azonban olyan lukrativ lenne, hogy tíz év alatt az összes beruházások amortizálódnának. — Az egész világ áttért már a szemétégetésre. Prágai Belgrád most építi telepeit. Zürich most modernizálja régi berendezéseit1. Köln 15 millió márka költséggel létesíti nagyszerű telepét, Páris, Marseille, mind építkeznek. Glasgowban most épül a világ legnagyobb szemétégető telepe, amelyet1 2 milliónyi lakosság bázis,zemetének feldolgozására 'rendeznek be. Pernéljük, nemsokára épül a budapesti szemétégető is. A budapesti szemétből nagyszerű téglát és útburkoló anyagot gyártottak Kiválóan sikerültek azok a kísérletek, amelyeket németországi szemétégető telepeken a budapesti szeméttel végeztek — Beszélgetés Balló Alfréddel, a Köztisztasági Hivatal igazgatójával A budapesti szemetet egyszer már felfedezték. Felfedezte az a Cséry Lajos, aki a szentlőrinci szeméttelepből aranybányát csinált a maga számára. Ez az aranycsinálás akkor olyanformán ment, hogy Cséry Lajos kihalászta,tta a pesti szemétből mindazt a kincset, amit gondatlan háziasszonyok beledobtak, vagy 'aminek lértéke a magánháztartások számára már uem volt. Volt a budanesti háziszemétben ezüstkanáltól kezdve föl- és lefelé minden. De volt benne félig kokszá égett szén, üres szardi- niásdoboz és sok minden niffc, amit azután különféle ipari célokra még fel lehetett használni. A szeméttelepet azután a főváros megváltotta Cséry Lajostól, de a főváros nem gazdagodott meg rajta úgv. mint annakidején a budapesti háziszemét feltalálója. Azóta is sok mindenféle kísérlet folvt a szeméttelepen. Ezek között szerepelt a takarmánygyár is, amely azonban nem vált be és így rnev is szűnt. Háborús intézménynek ■ bizonyult1, amelynek a békében nincs jogosultsága. Most azután nagyszerű úi kísérletek történtek, amelyeknek eredménvekérmf>n a budapesti háziszemét ói Jövő előtt áll. Ez az új jövő Balló Alfrédnek, a köztisztasági hivatal kitűnő igazgatójának érdeme lesz. Kezdődött pedig a dolog azon, hogy a köztisztasági hivatal igazgatója mélyen érezte a szemétégetőtelep létesítésének szükségességét. Hiszen már az a veszély fenyeget, hogy a milliós Budapest néhány esztendő múlva saját szemétjébe fullad bele. Szentlőrinc környékén máris hasonló bajok vannak és ígv kézenfekvő volt. hogy a szemétégetőteleoet tizenöt esztendős késlekedés után végre meg kell építeni. Egyelőre a szemétégetőtelep megvalósítására nincs semmi kézzelfogható reménység, de Balló Alfréd kézzelfog- ható bizonyítékokkal szolgál,, hogy KLOSE V. F. FELV0M0G9ÄR BUDAPEST, V., VISEGRÁDI-UCCA 64. SZ. ter MINDENNEMŰ FELVONÓK a szemétégető telep megépítése nemcsak higiénikus szempontból kötelessége a fővárosnak, de az egvszersmind lukrativ vállalkozás, nagyszerű üzlet is lesz, amely tíz esztendő alatt teljesen amortizálja önmagát. Föliker estük Balló Alfrédet, a Köztisztasági Hivatal igazgatóját és megkérdeztük tőle, mi igaz abból, hogy a pesti szemétből nagyszerű téglát, aszfaltburkolatot pótló műkövet, sőt szikrázó acél bazaltkockákat' lehet előállítani. Válasz helyett szobájában felsorakoztatott ragyogó, tiszta téglákra és különböző kockakövekre mutat, amelyek mind pesti szemétből készültek más és más németországi városok telepein, ahova kísérleti célokra ládákban szállítottak ki a pesti kincsből“, ami itt szó szerint elprédálva szemétre kerül. Balló igazgató kérdéseinkre elmondta ezután, hoey az eddigi kísérletek mind kitűnő eredménnyel végződtek: — A kiéli telepen kitűnő téglát és útburkoló lapokat állítottunk elő a pesti háziszemétböl. A megégetett, megőrült szemetet kátránnyal és egyéb anyagokkal keverve préselik és szárítják. A tégla jobb. mint az égetett. Makadám burkolataink addig sóba jók mem lesznek, amíg nem termeljük magunk -szemétből a burkoló anyagot. — Ha az őrölt salakot mésszel és salétrommal, cementtel keverve magas hőfokon megolvasztják és lassan hűtik, kitűnő műbazaltot kapunk, amely épp oly acélos, kemény, mint az igazi kő és elsőrendű ingyenes burkolóanyag. Ma milliárdo- kat ad ki évente a főváros burkoló anyagra, kockaköveikre. — Mindezektől a szempontoktól eltekintve — folytatta az igazgató — a szentlőrinci szeméttelepet sokáig fenntartani nem lehet. Még szerencse, hogy mindenütt a SOPRON-, GYŐR- ÉS VASMEGYEI » v TEJGAZDASÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I t Jt I Napi 30 000 liter teljesítőképességű, legmodernebb berendezésű nagyvárosi tejüzem 1 Telep és központi iroda: I., FEHÉRVÁRIÉT 27. Telefon; József 428-01, József 305—31 AKOVSKY FERENC Budapest, VI!. Abonyi-u. 4. Fiilöp Szász-Coburg Góthai’B herceg Ő királyi Fensége | uradalmi építészei TELEFON: J. 381-171 Wé HERCZEd ERNŐ • » ÉPÍTŐMESTER ________________________________Budapest, Vili., Nap-ucca 25 P il e T I fi f 7 I n elektrotechnikai és műszaki vállalat U 4 1 L M 4 L L U BUDAPEST, Vili., BÉKÉS UGGA 1. SZ. (Omnia mozgóval szemben) mám Telefon: József 350—18 Elektromos világítás, mótorikus és gyengeáramú berendezések szerelése. Szerelési anyagok és égők raktáron, Telefon: T. 141-77 GLATZ MIKSA £Kí bádogos, légszesz-, vízvezeték- és osatornázásl berendező
