Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-13 / 2. szám
-^cSZjffjSgp 7 Budapest, 1926 január 13. totvtiii IIiulíp SZERKESZTI: Dr. KOSA MIKLÓS % A Hitelbank nemzetközi térfoglalása Osztrák, német, francia, angol, amerikai tőke garantálja a tőkeemelés sikerét Hetek óta folynak azok a tárgyalások, amelyek a. Magyar Általános Hitelbank gondosan előkészített tranzakciójának lebonyolítására irányultak. A bank hivatalos közlése vasárnap számolt be arról a 'megállapodásról, amelyet a legelőkelőbb amerikai és angol cégekkel és tőkecsoportokkal kötöttek a 'tranzakció sikeres effektuálása céljából. clays Bank Ltd., Sir Alfred Mond, Bart., London, valamint az American and Continental Corporation New-York van érdekelve. Az International Acceptance Bank Inc. és a Hallgarten & Co. cég vezetése alatt álló amerikai csoporthoz rajtuk kívül még a Lehman. Bros. és a Goldman, Sachs & Co. newyorki cégek tartoznak, mig a Kleinwort, Sons & Co. londoni és a Mendelssohn 6: Co. berlini bankházak vezetése alatt álló csoport tagjai: Mendelssohn & Co. Amsterdam, a Nedenlandsche Handel-Maatschappij, a Pierson & Co. amsterdami cégek, valamint a Kleinwort, Sons & Co. és a Mendelssohn & Co. wieni érdekeltsége, a Kox, Bloch & Co. cég. A fentemlitett csoportok kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy az általuk esetleg átveendő részvényeket hosz- s z a b b időn át piacra nem hozzák. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága erre az alaptőkeemelésre — ellenére ama piacok igen kedvezőtlen helyzetének, amelyeken részvényeit ezidőszerint jegyzik, — attól a megfontolástól vezérelve határozta el magát, hogy az intézet üzleteinek az utóbbi időben újból nagypn jelentékenyen emelkedő terjedelme saját tökéinek szaporítását célszerűvé teszi. Annyival is inkább, mert a bank igazgatósága — mely kötelességének ismeri, hogy az ügyfelek állandóan emelkedő hiteligényeinek kielégítéséről gondoskodjék — ezúttal újból csak elégtétellel tapasztalhatta azt az érdeklődést, mely több elsőrangú nemzetközi pénzcsoportnál az intézet és a hozzá csatlakozott vállalatok iránt megnyilvánul. Az alaptőkeemeléssel kapcsolatban az intézet tervbe vette részvényeinek a londoni tőzsdére való bevezetését. A tőkeemelés kapcsán a Hitelbank összeköttetésbe kerül az angol és amerikai pénzpiac olyan súlyos tényezőivel, amelyek a magyar közgazdasággal való nexust bizonyára intézményesíteni fogják és a Hitelbank révén a magyar ipar és kereskedelem érdekeit megfelelő módon, a tőkeemelés keretein túl is előmozdítják. A friss tőkék felhasználásával a Hitelbank fokozottan ki tudja elégíteni hatalmas ipari konszernjének igényeit addig is, iámig külföldi társai a konszern egyes .vezető faktoraival k ii 1 ö n tranzakciót fognak aktuálisnak találni. Nem mellékes körülmény az sem, hogy most, amikor a frankhamisítás afférja izgatja az európai közvéleményt, a Hitelbank üzletbarátai zárt sorokban vonulnak fel a bank vezetősége mögött. Az a szellem, amely Kornfeld és Ullmann alatt naggyá tette az intézetet, megkönnyítette S cito v s z k y Tibor, Kornfeld Pál és K 1 e i n Gyula számára a Hitelbank internacionális helyzetének olyan kiépítését, amilyet ez a tőkeemelés anyagi és erkölcsi jelentőségében számára biztosit. A hivatalos közlés igy szól: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága elhatározta, hogy részvényeseinek e hó 25-ére egybehívott rendkívüli közgyűlésén az intézet 690 millió korona alaptőkéjének 575.000 u j részvénykibocsátása utján 920 miUió koronára leendő felemelését fogja javaslatba hozni. Az uj részvényeket, melyek 1926. évi január 1-töl osztalékjogosultak, az alapszabályoknak megfelelően teljes egészükben az eddigi részvényeseknek fogják 3 régi részvénynek 1 uj részvényhez való arányában, a közgyűlés által megállapítandó árfolyamon felajánlani. Az alaptőkeemelés keresztülvitele akként van biztosítva, hogy az intézet a vele kezdettől fogva legbenső kapcsolatban levő S. M. v. Rothschild wieni bankházzal és az Österreichische Cre- d i t-A n s t a 11 für Handel und Gewerbe wieni intézettel, valamint a banknál évek óta jelentékeny mérvben érdekelt, a Schneider & Cie, Union Européenne Industrielle et Financiére, Banque de l’U n i o n Parisienne vezetése alatt álló francia csoporttal, továbbá az Industrial Finance & Investment Corporation Ltd. londoni, az International Acceptance Bank Inc. és a Hallgarten & Co. newyorki, valamint az M. M. Warburg óc C o. hamburgi cégekkel, nemkülönben a Kleinwort, Sons & Co. londoni és a Mendelssohn & Co. berlini bankházak vezetése alatt álló csoporttal megfelelő megállapodásokat létesített mindama részvények egész mennyiségének átvételére, melyekre a régi részvényesek az elővételi jogot nem gyakorolnák. Az Industrial Finance & Investment Corporation Ltd.nél főként a N. M. Rothschild and Sons, a S. Japhet <K Co. Ltd., a M. Samuel & Co. Ltd., a Prudential Assurance Co. Ltd., a BarPAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili., VAS-UTCA 17. SZÁM. Felvétetnek: Bel-, ideg-, és íidülőbetegek. Külön osztályok : Sebészet, nőgyógyászat, szülészet urológia és ortopédia. Nagy vizgyőgyintézet. Orthopéd- és Zander-szerü gyógytermek Diétás konyha bejárók rósz ^re is. Magánklinikái osztályon teljes eljárási díj napi 140.000 K, RÓTT és STESNHRRDT parádés szerepekben KIS KOMÉDIA szenzációs műsorában Kezdete 8 órakor. lolefon: 14—22. grííüuald TELEFON^SZ.T44—is! BUDAPEST, VII., Vilmos-c-ászár-ut 9. Ü Cimfestészeti mű ff terme. Speciálisra H üvegtáblákban. Milyen legyen az uj aranymérleg ? Dr. Glücksihal Samu előadása Az Egyesült Lipótvárosi Polgári K ö r-ben kedden este dr. G 1 ii c k s t h a 1 Samu, fővárosi bizottsági tag. a kitűnő részvényjogász igen érdekes előadást tartott az aranymérlegről. A szellemes előadás vezető gondolatait alább adjuk: A nyilvános számadásra köielezett vállalatok kötelesek 1926 április hó végéig aranymérleget készíteni és azokat közgyűlésük elé terjeszteni. Az egyéni végekre és a magántársaságokra vonatkozólag nincs határidő kitűzve, de abból az. általános rendelkezésekből. hogy ezek február hó végéig vallomást tartoznak adni, követkézik, hogy aranyaié Hegükkel február végéig kell hogy elkészüljenek. Az aranymérleg készítése abból áll, hogy minden kereskedő, tehát mindennemű társaság is köteles 1925 január 1-re visszamenőleg cselekvő és szenvedő álapo- tát újból értékelni és annak alapján uj mérleget alkotni. A vagyon mikénti értékelésére vonatkozólag a kormányrendelet csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a vagyontárgyakat legfeljebb a forduló napon fennálló értékben lehet felvenni ezen határon belül. A vagyon szabadon értékelhető. Minden kereskedő tehát sajátos körülmények szorgos vizsgálata alapján fogja az aranymérleget elkészíteni. Ez az értékelési politika a legszorosabban függ össze az adózási kérdésekkel, mert minden jövő adózás kiinduló pontja az aranymérleg lesz. A részvénytársaságoknál az adanymérleg helyes elkészítése a közhiteinek és, a tőzsdei értékek alakulásának a problémája lesz. Az adózás szempontjából célirányos a vagyontárgyakat két csoportba osztani. Az első csoportba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek eladásra vannak rendelve. Ezeknél a legcélszerűbb eljárás az, ha azokat teljes piaci áron értékeljük. mert olcsó értékelés esetén a későbbi mérlegekben felesleges adóalap fog előállani. Az egyéni cégek és a magántársaságok nem alkothatnak latens tartalékokat az- árukészleteknél, mert a következő mérlegekben az árukészlet teljes áron lesz felveendő és akkor a latens tartalék már edóztatásra kerül. A részvénytársaságok alkothatnak égyelőre még az árukészletnél is latens tartaléko- k a t, mert a következő mérlegeknél az árukészlet ugyanolyan áron vehető meg fel, mint amily áron az ugyanazon mennyiség mellett az aranymérlegben szerepel. Az eladásra nem szánt vagyontárgyak az aranymérlegben lefelé szabadon értékelhetők, mert ezek a kereskedő minden kategóriájánál későbben is ugyanúgy lesznek értékelhetők, mint amily értékkel azok az aranymérlegben szerepelnek. A latens tartalékok alkotásának tehát megvan a lehetősége. A részvénytársaságoknál egyik döntő szempont az lesz, hogy a vagyon csak oly magasan értékeltessék, hogy annak kamatoztatása a jövőben előreláthatólag v a 1 ó szi- tt ü s i t v e legye n. Az értékek alakulásának a jövőben kétségtelenül az lesz a döntő szabálya, hogy csak az a vagyon fog meigfelelöképen tőzsdén' és azonkívül is értékeltetni, amelynek megvan az a kamatoztatása, amelyet a mindenkori kamatviszonyok megkövetelnek. Ezt a szempontot azonban túlzottan nem szabad alkalmazni, mert különben az értékeknek felesleges devalvációja következnék be. Helyes átlagot kell tehát a két szélső szempont között keresni. Külön figyelmet kell fordítani.a tőzsdén jegyzett értékpapírok arany mér légé re, amelyek az utolsó évek során békebeli értéküknek .csekély töredékére estek vissza. Ha ezeknek az aranymérlege túl alacsony vonalakon fognak mozogni, úgy a vállalatok szentesítik ezt az alacsony árfolyamot és az áralakulás kedvező menete kizártnak tekinthető. . A vállalatoknak részvényeseikkel és a nemzeti vagyonnal szemben az a feladatuk, hogy az aranymérlegeket azzal a körültekintéssel alkossák, amely az értékek egészséges fejlődésének lehetőségét megnyitja. A magasabb értékelés adózási szempontból is előnyös a vállalatokra, mert minél nagyobb a vállalat vagyona, annál nagyobb dotációban részesíthető az értékcsökkenési tartalékalap és annál kisebb lesz az adókulcs, amely végeredményben a rentabilitás elvére van fektetve. Az a tiszta vagyon, amely az aranymérlegben mutatkozik az egyéni cégeknél a tulajdonos tőkeszámlájára kerül, a közkereseti társaságoknál pedig megoszlik a tulajdonosok tőkeszámlái között. A megoszlás mikéntje szerfelett nehéz kérdés és annak megoldására nálunk is célszerű lesz külföldi mintára választott bíróságokat alkotni. A részvénytársaságoknál a vagyon megosztandó a részvénytőke és a tartalék között. Azoknál a vállalatoknál, amelyek részvényösszevonást nem hajtanak végre, a megosztás szabadon eszközölhető, azoknál azonban, amelyek összevonást eszközölnek, a vagyonnak legfeljebb fele vihető a tőketartalékra. Az aranymérleg pengő valutára kell, hogy szóljon és igy az uj részvényéket is pengőben kell kiállítani. A legkisebb részvény 10 pengőről szólhat. Ha a részvényre eső vagyon 10 pengőnél kisebb, úgy összevonást kell eszközölni: az összevont részvény azonban ismét csak 10 pengős lehet, ha csak a tőzsdén jegyezve nincs, amely esetben az összevont részvény névértéke 100 pengőre emelkedhetik. Kivételes esetekben van megengedve a 200 pengőre való összevonás. Összevonás esetében hányadrészvények adandók ki annak a részvényesnek, aki a cseréhez szükséges elegendő számú részvényt be nem mutatja. Elegendő számú hányadrészvény három éven belül cserélhető be uj részvényre, ezen időn túl azonban a vállalat a be nem cserélt uj részvényeket értékesítheti cs csak a befolyt vételárhoz van joga annak a hányadrészvényesnek, aki a cserét a hirdetményilag megállapítandó határidőn belül nem eszközölte. Ha az aranymérlegben szereplő vagyon 50,000 pengőnél, helyi jellegű vállalatoknál 10,000 pengőnél kisebb, úgy a vállalat tartozik egy éven belül vagyonát erre az összegre felemelni, mert különben hivatalból mondja ki a cégbíróság a vállalat felszámolását. Uj részvénytársaságok csak az esetben jegyezhetők be. ha alaptőkéjük legalább is 150,000 pengőre, helyi jellegű vállalatoknál pedig legalább 100,000 pengőre rúg.. Az aranymérleg készítésénél a részvényesek kisebbségét a rendesnél jóval nagyobb jogok illetik meg. A részvénytőke egvtized részét képviselő részvényesek jogosítva vannak követelni, hogy szakértő küldettessék ki a műveletek felülvizsgálása végett. És ugyancsak a részvény- tőke egvtized része megtámadhatja az aranymérleget a cégbíróságnál, ha azt állítja, hogy a társaság tiszta vagyona a rendes kereskedő gondosságával össze nem egyeztethető módon túl alacsonyra lett értékelve. A közgyűlésnek tehát nincs teljes szuver-enitá- az aranymérleg tekintetében és a cégbíróság fogja végeredményben elbírálni azt a kérdést, hogy vájjon az értékelési politika, amely követtetett, figyelembe veszi e mindazokat a szempontokat, amelyeket a közhitei és a részvényesek érdekei joggal megkövetelhetnek. Ezek szerint az aranymérleg lesz próbaköve annak, hogy a vállalatok és különösen a vezető intézetek állanak-e naev közgazdasági feladatainak magaslatán. De egyúttal az aranymérlegek összesége fogja a bizonyítékát megadni annak, hogy a kereskedelmi és ipari vállalatokban rejlő nemzeti vagyon a maga egészében sziklaszilárd, amely megérdemli a bizalmat és amely — ha bölcs országos politika fogja kisérni, — át fog segíteni minket azon a súlyos krízisen, amely ezidőszerint uralkodik.
