Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-13 / 2. szám

-^cSZjffjSgp 7 Budapest, 1926 január 13. totvtiii IIiulíp SZERKESZTI: Dr. KOSA MIKLÓS % A Hitelbank nemzetközi térfoglalása Osztrák, német, francia, angol, amerikai tőke garantálja a tőkeemelés sikerét Hetek óta folynak azok a tárgyalások, amelyek a. Magyar Általános Hitelbank gondosan előkészített tranzakciójának lebonyolítására irányul­tak. A bank hivatalos közlése vasárnap számolt be arról a 'megállapodásról, amelyet a legelőkelőbb amerikai és angol cégekkel és tőkecsoportokkal kö­töttek a 'tranzakció sikeres effektuálása céljából. clays Bank Ltd., Sir Alfred Mond, Bart., London, valamint az American and Continental Corporation New-York van érdekelve. Az International Accep­tance Bank Inc. és a Hallgarten & Co. cég vezetése alatt álló amerikai csoporthoz rajtuk kívül még a Lehman. Bros. és a Goldman, Sachs & Co. newyorki cégek tartoznak, mig a Kleinwort, Sons & Co. lon­doni és a Mendelssohn 6: Co. berlini bankházak ve­zetése alatt álló csoport tagjai: Mendelssohn & Co. Amsterdam, a Nedenlandsche Handel-Maatschappij, a Pierson & Co. amsterdami cégek, valamint a Klein­wort, Sons & Co. és a Mendelssohn & Co. wieni érdekeltsége, a Kox, Bloch & Co. cég. A fentemlitett csoportok kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy az általuk esetleg átveendő részvényeket hosz- s z a b b időn át piacra nem hozzák. A Magyar Általános Hitelbank igaz­gatósága erre az alaptőkeemelésre — ellenére ama piacok igen kedvezőtlen helyzetének, amelyeken részvényeit ezidőszerint jegyzik, — attól a megfon­tolástól vezérelve határozta el magát, hogy az inté­zet üzleteinek az utóbbi időben újból nagypn jelen­tékenyen emelkedő terjedelme saját tökéinek szapo­rítását célszerűvé teszi. Annyival is inkább, mert a bank igazgatósága — mely kötelességének ismeri, hogy az ügyfelek állandóan emelkedő hiteligényeinek kielégítéséről gondoskodjék — ezúttal újból csak elégtétellel tapasztalhatta azt az ér­deklődést, mely több elsőrangú nemzetközi pénz­csoportnál az intézet és a hozzá csatlakozott válla­latok iránt megnyilvánul. Az alaptőkeemeléssel kap­csolatban az intézet tervbe vette részvényeinek a londoni tőzsdére való bevezetését. A tőkeemelés kapcsán a Hitelbank össze­köttetésbe kerül az angol és amerikai pénzpiac olyan súlyos tényezőivel, amelyek a magyar közgazdaság­gal való nexust bizonyára intézményesíteni fogják és a Hitelbank révén a magyar ipar és kereskedelem érdekeit megfelelő módon, a tőkeemelés keretein túl is előmozdítják. A friss tőkék felhasználásával a Hitelbank fokozottan ki tudja elégíteni hatalmas ipari konszernjének igényeit addig is, iámig külföldi társai a konszern egyes .vezető faktoraival k ii 1 ö n tranzakciót fognak aktuálisnak találni. Nem mellékes körülmény az sem, hogy most, amikor a frankhami­sítás afférja izgatja az európai közvéleményt, a Hitel­bank üzletbarátai zárt sorokban vonulnak fel a bank vezetősége mögött. Az a szellem, amely Kornfeld és Ullmann alatt naggyá tette az intézetet, megkönnyítette S ci­to v s z k y Tibor, Kornfeld Pál és K 1 e i n Gyula számára a Hitelbank internacionális helyzetének olyan kiépítését, amilyet ez a tőkeemelés anyagi és erkölcsi jelentőségében számára biztosit. A hivatalos közlés igy szól: A Magyar Általános Hitelbank igaz­gatósága elhatározta, hogy részvényeseinek e hó 25-ére egybehívott rendkívüli közgyűlésén az intézet 690 millió korona alaptőkéjének 575.000 u j rész­vénykibocsátása utján 920 miUió koro­nára leendő felemelését fogja javas­latba hozni. Az uj részvényeket, melyek 1926. évi január 1-töl osztalékjogosultak, az alapszabályok­nak megfelelően teljes egészükben az eddigi részvényeseknek fogják 3 régi részvénynek 1 uj részvényhez való arányában, a köz­gyűlés által megállapítandó árfolyamon felajánlani. Az alaptőkeemelés keresztülvitele akként van bizto­sítva, hogy az intézet a vele kezdettől fogva leg­benső kapcsolatban levő S. M. v. Rothschild wieni bankházzal és az Österreichische Cre- d i t-A n s t a 11 für Handel und Gewerbe wieni inté­zettel, valamint a banknál évek óta jelentékeny mérvben érdekelt, a Schneider & Cie, Union Européenne Industrielle et Financiére, Banque de l’U n i o n Parisienne vezetése alatt álló francia csoporttal, továbbá az Industrial Finance & Investment Corporation Ltd. londoni, az International Acceptance Bank Inc. és a Hallgarten & Co. newyorki, valamint az M. M. Warburg óc C o. hamburgi cégekkel, nemkülön­ben a Kleinwort, Sons & Co. londoni és a Mendelssohn & Co. berlini bankházak vezetése alatt álló csoporttal megfelelő megállapodásokat lé­tesített mindama részvények egész mennyiségének átvételére, melyekre a régi részvényesek az elővé­teli jogot nem gyakorolnák. Az Industrial Finance & Investment Corporation Ltd.nél főként a N. M. Roth­schild and Sons, a S. Japhet <K Co. Ltd., a M. Samuel & Co. Ltd., a Prudential Assurance Co. Ltd., a Bar­PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili., VAS-UTCA 17. SZÁM. Felvétetnek: Bel-, ideg-, és íidülőbetegek. Külön osztályok : Sebészet, nőgyógyászat, szülé­szet urológia és ortopédia. Nagy vizgyőgyintézet. Orthopéd- és Zander-szerü gyógytermek Diétás konyha bejárók rósz ^re is. Magánklinikái osztályon teljes eljárási díj napi 140.000 K, RÓTT és STESNHRRDT parádés szerepekben KIS KOMÉDIA szenzációs műsorában Kezdete 8 órakor. lolefon: 14—22. grííüuald TELEFON^SZ.T44—is! BUDAPEST, VII., Vilmos-c-ászár-ut 9. Ü Cimfestészeti mű ff terme. Speciálisra H üvegtáblákban. Milyen legyen az uj aranymérleg ? Dr. Glücksihal Samu előadása Az Egyesült Lipótvárosi Polgári K ö r-ben kedden este dr. G 1 ii c k s t h a 1 Samu, fővárosi bizottsági tag. a kitűnő részvényjogász igen érdekes előadást tartott az aranymérlegről. A szellemes előadás vezető gondolatait alább adjuk: A nyilvános számadásra köielezett vállalatok kö­telesek 1926 április hó végéig aranymérleget készíteni és azokat közgyűlésük elé terjeszteni. Az egyéni vé­gekre és a magántársaságokra vonatkozólag nincs ha­táridő kitűzve, de abból az. általános rendelkezések­ből. hogy ezek február hó végéig vallomást tartoznak adni, követkézik, hogy aranyaié Hegükkel február vé­géig kell hogy elkészüljenek. Az aranymérleg készítése abból áll, hogy minden kereskedő, tehát mindennemű társaság is köteles 1925 január 1-re visszamenőleg cselekvő és szenvedő álapo- tát újból értékelni és annak alapján uj mérleget alkot­ni. A vagyon mikénti értékelésére vonatkozólag a kor­mányrendelet csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a vagyontárgyakat legfeljebb a forduló napon fennálló értékben lehet felvenni ezen határon belül. A vagyon szabadon értékelhető. Min­den kereskedő tehát sajátos körülmények szorgos vizsgálata alapján fogja az aranymérleget elkészíteni. Ez az értékelési politika a legszorosabban függ össze az adózási kérdésekkel, mert minden jövő adózás kiinduló pontja az aranymérleg lesz. A részvénytársaságoknál az adanymérleg he­lyes elkészítése a közhiteinek és, a tőzsdei értékek alakulásának a problémája lesz. Az adózás szempontjából célirányos a va­gyontárgyakat két csoportba osztani. Az első csoportba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek eladásra vannak rendelve. Ezeknél a legcél­szerűbb eljárás az, ha azokat teljes piaci áron értékel­jük. mert olcsó értékelés esetén a későbbi mérlegek­ben felesleges adóalap fog előállani. Az egyéni cégek és a magántársaságok nem alkothatnak latens tartaléko­kat az- árukészleteknél, mert a következő mérlegek­ben az árukészlet teljes áron lesz felveendő és akkor a latens tartalék már edóztatásra kerül. A részvénytársaságok alkothatnak égyelőre még az árukészletnél is latens tartaléko- k a t, mert a következő mérlegeknél az árukészlet ugyanolyan áron vehető meg fel, mint amily áron az ugyanazon mennyiség mellett az aranymérlegben sze­repel. Az eladásra nem szánt vagyontárgyak az arany­mérlegben lefelé szabadon értékelhetők, mert ezek a kereskedő minden kategóriájánál későbben is ugyan­úgy lesznek értékelhetők, mint amily értékkel azok az aranymérlegben szerepelnek. A latens tartalékok al­kotásának tehát megvan a lehetősége. A részvénytársaságoknál egyik döntő szempont az lesz, hogy a vagyon csak oly magasan ér­tékeltessék, hogy annak kamatoztatá­sa a jövőben előreláthatólag v a 1 ó szi- tt ü s i t v e legye n. Az értékek alakulásának a jövő­ben kétségtelenül az lesz a döntő szabálya, hogy csak az a vagyon fog meigfelelöképen tőzsdén' és azonkívül is értékeltetni, amelynek megvan az a kamatoztatása, amelyet a mindenkori kamatviszonyok megkövetelnek. Ezt a szempontot azonban túlzottan nem sza­bad alkalmazni, mert különben az értékeknek felesleges devalvációja következnék be. Helyes átla­got kell tehát a két szélső szempont között keresni. Külön figyelmet kell fordítani.a tőzsdén jegy­zett értékpapírok arany mér légé re, amelyek az utolsó évek során békebeli értéküknek .csekély töredékére estek vissza. Ha ezeknek az arany­mérlege túl alacsony vonalakon fognak mozogni, úgy a vállalatok szentesítik ezt az alacsony árfo­lyamot és az áralakulás kedvező menete ki­zártnak tekinthető. . A vállalatoknak részvényeseikkel és a nemzeti vagyonnal szemben az a feladatuk, hogy az arany­mérlegeket azzal a körültekintéssel alkossák, amely az értékek egészséges fejlődésének lehetőségét meg­nyitja. A magasabb értékelés adózási szempontból is elő­nyös a vállalatokra, mert minél nagyobb a vállalat vagyona, annál na­gyobb dotációban részesíthető az értékcsök­kenési tartalékalap és annál kisebb lesz az adókulcs, amely végeredmény­ben a rentabilitás elvére van fektetve. Az a tiszta vagyon, amely az aranymérlegben mutatkozik az egyéni cégeknél a tulajdonos tőkeszám­lájára kerül, a közkereseti társaságoknál pedig meg­oszlik a tulajdonosok tőkeszámlái között. A megosz­lás mikéntje szerfelett nehéz kérdés és annak megol­dására nálunk is célszerű lesz külföldi mintára válasz­tott bíróságokat alkotni. A részvénytársaságoknál a vagyon megosztandó a részvénytőke és a tartalék között. Azoknál a válla­latoknál, amelyek részvényösszevonást nem hajtanak végre, a megosztás szabadon eszközölhető, azoknál azonban, amelyek összevonást eszközölnek, a va­gyonnak legfeljebb fele vihető a tőke­tartalékra. Az aranymérleg pengő valutára kell, hogy szól­jon és igy az uj részvényéket is pengőben kell kiállí­tani. A legkisebb részvény 10 pengőről szólhat. Ha a részvényre eső vagyon 10 pengőnél kisebb, úgy össze­vonást kell eszközölni: az összevont részvény azon­ban ismét csak 10 pengős lehet, ha csak a tőzsdén jegyezve nincs, amely esetben az összevont részvény névértéke 100 pengőre emelkedhetik. Kivételes ese­tekben van megengedve a 200 pengőre való össze­vonás. Összevonás esetében hányadrészvények adan­dók ki annak a részvényesnek, aki a cseréhez szüksé­ges elegendő számú részvényt be nem mutatja. Ele­gendő számú hányadrészvény három éven belül cse­rélhető be uj részvényre, ezen időn túl azonban a vál­lalat a be nem cserélt uj részvényeket értékesítheti cs csak a befolyt vételárhoz van joga annak a hányad­részvényesnek, aki a cserét a hirdetményilag meg­állapítandó határidőn belül nem eszközölte. Ha az aranymérlegben szereplő vagyon 50,000 pengőnél, helyi jellegű vállalatoknál 10,000 pengőnél kisebb, úgy a vállalat tartozik egy éven belül vagyo­nát erre az összegre felemelni, mert különben hivatal­ból mondja ki a cégbíróság a vállalat felszámolását. Uj részvénytársaságok csak az esetben jegyez­hetők be. ha alaptőkéjük legalább is 150,000 pengőre, helyi jellegű vállalatoknál pedig legalább 100,000 pen­gőre rúg.. Az aranymérleg készítésénél a részvényesek kisebbségét a rendesnél jóval nagyobb jogok illetik meg. A részvénytőke egvtized részét képviselő rész­vényesek jogosítva vannak követelni, hogy szak­értő küldettessék ki a műveletek felül­vizsgálása végett. És ugyancsak a részvény- tőke egvtized része megtámadhatja az aranymérleget a cégbíróságnál, ha azt állítja, hogy a társaság tiszta vagyona a rendes kereskedő gondosságával össze nem egyeztethető módon túl alacsonyra lett értékelve. A közgyűlésnek tehát nincs teljes szuver-enitá- az aranymérleg tekintetében és a cégbíróság fogja végeredményben elbírálni azt a kérdést, hogy vájjon az értékelési politika, amely követtetett, figyelembe veszi e mindazokat a szempontokat, amelyeket a köz­hitei és a részvényesek érdekei joggal megkövetel­hetnek. Ezek szerint az aranymérleg lesz próbaköve an­nak, hogy a vállalatok és különösen a vezető intézetek állanak-e naev közgazdasági feladatainak ma­gaslatán. De egyúttal az aranymérlegek összesége fogja a bizo­nyítékát megadni annak, hogy a kereskedelmi és ipari vállalatokban rejlő nemzeti vagyon a maga egészében sziklaszilárd, amely megérdemli a bizalmat és amely — ha bölcs országos politika fogja kisérni, — át fog segíteni minket azon a súlyos krízisen, amely ezidő­szerint uralkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents