Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-01 / 13-14. szám
Tizenötödik évfolyam Ara 5000 kor. Budapest, 1926 április 1. 13—14. szám. ).ii,Mifiiwn.i;n-ii Előfizetési árak: Egész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre ÍÖ pengő = 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VAROS!, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: V5. kér., Sziv-utca 18. sz. Postatak. csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám A feltámadás ünnepén vájjon elhengeredik e a hatalmas kő a magyar élet sziklasirja elöl? Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézték a sírt, olyanokká lőnek, mint a holtak. Hiszen földindulás, mennyzengés közben szállott le a földre az urnák angyala és égi jelek között hengerité el a sir szájáról a követ, hogy diadalmasan reáüljön. A Krisztus sírját látogató asszonyok és a Krisztus sírját őrzők, az angyaltól való félelmükben megrettené- nek. És csak ekkor mondá az angyal, hogy nincs itt, mert feltámadott. Ezt a csudát várjuk mi is. Túl az égzengésen, túl a földinduláson, mikor üt már a feltámadás, a Mire a pünkösdi tüzes nyelvek leszállanák, induljon meg a munka, amely Budapestet nem is a régivé, hanem újjá avatja. Mindig a régi időket, a békevilágot sírjuk vissza. Szép, nyugalmas, csöndes idők voltak, kényelmes kézzel tettük egyik téglát a másikra és megfontoltan, tempósan mozgott a kezünkben a vakolókanál. Zavartalan nyugalom borult rá az éjszakáinkra, rendben voltak az idegeink és az emésztésünk, mert volt párna, ahová lehajtsuk fejünket, volt kenyér, amivel megtöltsük gyomrunkat. De ma, ha eljön is a feltámadás, ha újra kisüt a tavasz napja, akkor is más időket fogunk élni. Kemény harc lesz a kenyérért és kényelmetlen lesz a párna, amelyre a fejünket hajtjuk, ideges az alvás, amelyben fáradalmainkat kipihenjük. A munkának is más lendületének kell lenni. Gyorsan és sokat kell alkotni, mert tömérdeket mulasztottunk. Züllött itt, rongyos itt minden. Tiz esztendő meddő életét kell kipótolni az uj idők nagy és szent termékenységének. Mindezt nem lehet másként, mint nagy szeretettel szivünkben a város iránt és az embereknek nagy egymáshoz simulásával, egymásnak bölcs és becsületes megértésével. Ez lesz az igazi feltámadás. Eipka Ferenc főpolgármester nyilatkozik a főváros husvél utáni imsnkaprogrammjáról, a stafuszrendezás végleges elintézéséről, az üzemellenőrző bizottság megalakít ásóról, a költségvetés leiárgyalásáról, a beruházási tervezetről és a nagy kölcsön felvételéről megváltás órája. * * * A husvét a tavasz ünnepe. A tavaszé, amely soká késett, de amely már besurrant ajtónkon. Hosszú volt a tél és az első tavaszi napsugár nagyon nehezen született meg. Emlékeztek-e még rá, amikor az első kanál szenet a tűzre dobtátok? Hosszú, kínos, keserves hónapok múltak el azóta és a tél úgy be- kvártélyozta magát hozzánk, mintha' örökre itt akarna maradni. A tél és a nyomorúság. Ez a kettő bilincsbe verte az akaratunkat, munkátlanságra kárhoztatta kezünket és terméketlenné tette agyunkat. És ez a tél nem akkor kezdődött, amikor az első { kanál szenet a tűzre dobtuk. Itt jár, itt kisért közöttünk esztendők óta, nem engedi feltörni a termő talajt, nem engedi hivatását gyakorolni a munkáskezet és nem akarja elűzni a gyilkos vendéget, a fekete : nyomorúságot. A barna köd és a sűrű pára nem szakad le az égboltról, hogy a termékeny sugarak rá- hulljanak az elvetendő magra. Pedig felgyülemlett mindenkiben, az egész országban, az egész városban a munka akarása, az alkotás vágya. Átok ül ezen a földön, átok ül ezen a városon, amely nem tud megmozdulni, amelynek palotái fölött, tornyai és kupolái fölött késik a tavasz, késik a feltámadás. Fullasztó lehangoltság, kedvtelen élet, sivár reménytelenség és lélektelen lélek ez a város ma. Mun- kátlan kezek, üres szájak, gyilkosságtól véres kezek, öngyilkosok hullái, összeomlások, csődök, bűn és pusztulás mindenfelé. Talán, ha majd a tavaszi napsugár, a lelkek feltámadása keresztülveri magát a sűrű ködön, a bűnök sötétjén, akkor más lesz itt majd az élet, mások lesznek az emberek. Csak egy kicsi reménységet, csak egy kicsi hitet még az emberekbe és minden megváltozik. * * * Mária Magdaléna és a másik Mária a követ a sir- ról elhengeritve találták. Nem találták az Ur Jézus testét. Mikor ők efelett megdöbbenének, ime két férfiú álla melléjük fényes öltözetben. Megrémülvén, a földre hajták orcájukat, azok mondának nékik: Mit keresetik a holtak között az élőt? A feltámadás ünnepén nekünk is hinnünk kell, hogy a mi élő Budapestünket nem találjuk meg a holtak között. Él, mert élnie kell és újra naggyá, csodássá, diadalmassá és irigyeltté lesz ez a város. Uj paloták, uj körutak, uj hidak és száz piás uj csoda kell, hogy teremjen itt a jövőben. Csillogni fog ez a város az uj fejlődés aranyától és úszni fog a fényben, amely lakosainak szeretétéböl árad rá. A nyomorúság éhes fenevadjai marcangolták, a gyűlölság dühös szelindekjei tépték esztendők hosszú során, de el kellett érkeznie a békesség idejének is. A béke pedig jelenti a megérlelő tavaszt, az éltető napsugarat, a föltámadást. Hengeredik már a kő Budapest sírja elől. Minden jel arra mutat, hogy Budapest elérkezett ahhoz az időponthoz, amikor tiz esztendő rombolását és tétlenségét helyre lehet hozni és pótolni. Hetek óta úgy Ripka Ferenc főpolgármesternél, mint Sipőcz Jenő dr. polgármesternél zárt ajtók mögött nagy- fontosságú tárgyalások folynak, amelyek megindítói lesznek a közeljövő alkotó tevékenységének és Budapest újjáépítésének. A most elkövetkezendő közgyűlési munka lesz hivatott a főváros olyan problémáit megoldani, amelyekhez hasonló nagyságú és fontosságú problémák az utolsó tiz esztendőben nem fordultak elő. Ez indította a Fővárosi Hírlapot arra, hogy a közgyűlés husvét utáni munkaprogrammja iránt érdeklődve, RIPKA FERENC főpolgármesterhez forduljon, aki kérdésünkre a következőkben válaszolt: — Husvét után a székesfőváros törvény- hatósági bizottsága elérkezik legnagyobb feladatainak megoldásához. Ami eddig történt, tulajdonképpen annak az alkotó tevékenységnek vetette meg alapját, amely most kezd egész valóságában kibontakozni. Husvét után a nyári szünet beálltáig, a közgyűlés kétségkívül le fogja tárgyalni a megoldásra váró összes nagy problémákat, amelyek közül az öt legkimagaslóbb: a státuszrendezés, az üzemellenőrző bizottság megalakítása, a költségvetés letárgyalása, a beruházási Programm kritikája és tudomásulvétele és a be- ruházókölcsön felvétele. — A státuszrendezés kérdése már hosszabb idő óta foglalkoztatja úgy a tisztviselői kart, amelynek eminens anyagi érdekeiről van szó, mint a főváros vezetőségét és a közgyűlési pártokat, amelyek a legnagyobb szimpátiával és a tisztviselők ügye iránt való legteljesebb szeretettel kezelték ezt az ügyet. A státuszrendezés kérdése a hosszú tárgyalások után remélhetőleg most már eljutott odáig, hogy a legteljesebb megnyugvást lesz hivatva kelteni. A kérdéssel járó izgalmakat sürgősen ki kell kapcsolni és éppen azért elsőrendű fontosságú, hogy a státuszrendezésre vonatkozó tanácsi előterjesztést husvét után, rendkívüli közgyűlésen sürgősen elintézzük. Természetesen az előterjesztést előbb le kell még tárgyalnia az autonómia összes szerveinek, a bizottságoknak^ és igy előkészitve kell az ügyet a közgyűlés elé vinni. — Az üzemellenőrző-bizottság ügye is tökéletesen megérett már, sőt már túlléptük azt a terminust is, ameddig a bizottságnak meg kellett volna alakulnia. Remélem most már semmi akadálya nincsen annak, hogy az üzemellenőrző-bizottság megválasztására vonatkozó előterjesztés, miután azt majd a bizottságok letárgyalják, a husvét utáni első közgyűlés napirendjére kerüljön. — Mindezek elvégzése után rákerül a sor a költségvetés és beruházási Programm közgyűlési tárgyalására. Ez a két kérdés máris a tizenkettes bizottság előtt van, amely tökéletesen ismeri már mind a kettőt. A költségvetés letárgyalása most az autonómia összes illetékes szerveire vár, de a költségvetésbe szervesen bekapcsolódik a beruházási Programm is, úgyhogy a kettőt egymással összefüggően kell majd letárgyalni és igy kell annak a közgyűlés elé is kerülni. — A beruházó Programm letárgyalása annál inkább sürgős, mert hiszen beruházó Programm nélkül a külföldi kölcsön felvételéről komolyan tárgyalni nem is lehet. A beruházási programúi fedezetül fog szolgálni a külföldi kölcsön biztosítására. Széles és Budapest legsürgősebb szükségleteit teljesen felölelő tervezet ez a beruházó Programm, amelynek legfontosabb része, hogy a főváros üzemeiben jövedelmező beruházásokat eszközöljünk. A beruházó Programm keretében kívánjuk megoldani azokat a szükségleteket, amelyek pótolni fogják a hiányokat és kiterjesztik az üzemi működést az Elektromos Műveknél, a Vízmüveknél., a Gázműveknél és az Autóbusz üzemnél. Ezeknek az üzemeknek a beruházó programúba már teljesen elkészült és annak egyes részleteivel már a bizottságok is foglalkoztak és igy nagy vQnásaiban máris láthatók erős kontúrjai. A beruházó programmba kapcsolódik bele a lakásépítési akció ezévi és jövő esztendei egész tevékenysége, azonkívül mindazok a beruházások, amelyeket a csatornaépítés és az útépítés terén kell múlhatatlanul eszközölnünk.
