Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-24 / 12. szám

Budapest, 1926 március 24. 5 Vass Jósze? miniszter nyilatkozik a bolthelyiségek fölszabadításáról „A kormány mindenesetre mérlegelni fogja a főváros nemzetgyűlési képviselőinek állásfoglalását“ Mint ismeretes, Sipöcz Jenő polgármester a múlt hét végére hívta össze azt a lakásügyi ankétet, amelyre meghívást haptak' a szakembereken kiviil Budapest nemzetgyűlési képviselői is. Ezen az érte­kezleten tudvalevőleg egyhangúan, párt különb ség nélkül amellett foglaltak állást, hogy a lakások fel­mondásának megengedésére még nem érkezett el az idő. Az értekezlet Farkas István, Friedrich István, Rassay Károly, Wolff Károly és Bródy Ernő tagokkal bizottságot alakított, amelynek feladata lesz az ille­tékes kormányhatóságokkal érintkezésbe lépni és a szabad felmondási jog életbeléptetésének elhalasz­tását keresztülvinni. Elhatározta az értekezlet azt is, hogy szükségesnek tartják a bolthelyiségek május 1-én esedékes felmondási idejének kitolását. Az öttagú bizottság gróf Bethlen István megér­kezése előtt nem vehette fel az érintkezést ebben a nagyíontosságn kérdésben a kormánnyal. Időközben Rassay külföldre utazott, egyelőre tehát még nincs eldöntve, hogy az öttagú bizottság igy csonkán fogja-e működését megkezdeni, vagy pedig kiegé­szítik önmagukat. Kétségtelen azonban, hogy a leg­közelebbi napokban már akcióba lépnek, aminek természetes megokolása, hogy a boltbérek kérdésé­ben való kormánydöntésig alig valamivel több, mint egy hónapi idő áll rendelkezésre. A boltbérek felmondási idejének kitolása kérdé­sében a Fővárosi Hírlap munkatársa Vass József népjóléti miniszterhez fordult felvilágosításért, aki a következő választ volt szives adni: — A kormány mindenesetre mérlegelni fog­ja a főváros nemzetgyűlési képviselőinek és az érdekeltségeknek állásfoglalását és a végleges döntés alkalmával minden tekintetben objektiven kíván eljárni. Ami az üzlethelyiségek felmon­dását illeti, ez a kérdés tulajdonképpen nem is az én hatáskörömbe, hanem a kereskedelem­ügyi miniszter ur hatáskörébe tartozik és annak­idején ő fog a minisztertanácsnak ebben az ügy­ben referálni. Annyit azonban előre is mond­hatok, hogy a kormány a gazdasági helyzetet és annak minden vonatkozását figyelembe véve fogja meghozni döntését és kiadni azt a kor­mányrendeletet, amely ezt a kérdést szabályozni fogja. Hogy a döntő minisztertanácsot mikor fogjuk ebben az ügyben megtartani, azt ma még nem tudhatom, de egészen bizonyos, hogy az idevágó kormányrendelet idejében fog nyil­vánosságra kerülni. Beépítik a parlagon heverő Gsdwinlt-telkeí Közfürdő, vagy klslakásos bérház épül rajta A főváros szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztálya tudvalévőén több százmilliárdra rugó be­ruházási programmot dolgozott ki, amelynek kereté­ben uj közfürdők építésére nyolc millió aranykoronát irányoztak elő. Ebből az összegből négy pesti kerü­letben egy-egy közfürdőt szándékoznak felépíteni. Az uj fürdők az eredeti terv szerint kisebb méretűek len­nének, 30—40 fülkével, kádfürdővel, zuhanyfürdővel ellátva. Ezt a tervet azonban, értesülésünk szerint, most akkép módosították, hogy a közfürdőkkel kap­csolatosan feltétlenül uszodákat is fel fognak állítani. Müller Antal bizottsági tag a közfürdők létesíté­sével kapcsolatosan a februári közgyűlésen azt in­dítványozta, hogy az első közfürdőt feltétlenül a Jó­zsefvárosban építsék meg, tekintettel arra, hogy a VIII-ik kerület a főváros egyik legsűrűbben lakott városrésze és mindmáig semmiféle fürdője sincsen. Kevéssel ezután llovszky János vezetésével népes józsefvárosi küldöttség jelent meg Sipöcz Jenő pol­gármesternél, akit arra kértek, hogy a Józsefváros közfürdőjét tőle telhetőleg szorgalmazza. A polgár- mester meg is ígérte a küldöttségnek támogatását. Ez­zel az akcióval majdnem egyidőben a ferencvárosi bizottsági tagok ugyancsak mozgalmat indítottak meg a városházán, hogy a IX-ik kerület szintén minél előbb közfürdőt kapjon. A nyolcadik és kilencedik kerületi városatyák mozgalmával kapcsolatosan most a József-körút és az Üllöi-ut sarkán elterülő hatalmas Gschwindt-féle telek tulajdonosai arról értesítették e két kerület bi­zottsági tagjait, hogy telküket igen kedvező áron megvételre ajánlották fel a városnak. Egyúttal arra is felhívták a bizottsági tagok figyelmét, hogy a Qschwindt-féle telken létesítendő közfürdővel ideig­lenesen úgy a Józsefváros, mint a Ferenczváros für­dőhiányát meg lehetne oldani. A Fővárosi Hírlap az illetékes ügyosztályon kérdést intézett aziránt, hogy a Gschwindt-féle telek eladására vonatkozó ajánlat megérkezett-e már a városhoz? Érdeklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a város az eladási ajánlatot megkapta. De ezen kiviil egy egész sereg beltelek megvételére vonatkozó ajánlat is érkezeit, ami azért rendkívül fontos, mert a városnak a bel­területen tudvalévőén igen kevés telke van. Éppen ezért kellett a kislakásépitő akció bérházait a kültel­keken felépíteni. A megvételre felajánlott telkeken első sorban ad hoc bizottságok fognak helyszíni szemléket tartani és csak azután fog az ajánlatok­kal a kisajátítási bizottság foglalkozni. A Gscwindt- féle telek megvételére feltétlenül sor kerül abban az esetben, ha a város az érdekeltséggel meg tud egyezni. Eszerint az információ szerint tehát valószínű, hogy a Gschwindt-féle telket rövidesen beépítik, amire városszépészeti szempontok miatt is feltétlenül szükség van. Most már csak az a kérdés, hogy fő­városi közfürdő, vagy kislakásos bérház keriil-e oda? Befejezik a Beszkár-nál a vizsgálatot Az albizottság tapasztalatairól jelentést szer­keszt— Uj székházéba hurcolkodlk a Beszkár Isméi etcs, hogy a közlekedésügyi bizottság körülbelül egy félévvel ezelőtt Bedö Mór dr. in­dítványára egy ad hoc bizottságot küldött ki a Besz­kár ügyvitelének és gazdálkodásának a felülvizsgá­lására. A bizottság azóta Ugrón Gábor elnöklésé­vel a villamosvasutak igazgatósági épületében he­tenként bizalmas üléseket tartott, melyeknek során tüzetesen áttanulmányozták az összes számadásokat, elsősorban a műszaki és beruházási, azután a sze­mélyi kiadásokat, majd utánanéztek annak, hogy ki, mikor, milyen címen, milyen összegeket vett fel és a nyugtáknak is, melyeknek eredete és a pénz felvé­telének a címe vitásnak tűnt fel. Az ominózus frank­RÁKOS fcflüOS TAKARÉKTÜZHEííVGyÁR R.-T. BUDAPEST 1 VÁMOSI ÜZLET: I IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Iráayi-utca sarok. Pj Telefon : József 153—52. IRODA ÉS GYÁR: lg VIII., BEZERÉDY-U. 8. 1 Telefon : József 21—34. jg G ERŐ N. NÁNDOR VII., ALPÁR-UTCA 8. Központi fUíés. Vízvezeték. Épületbádogos munkák. ügy kipattanása után, tekintettel arra, hogy az al­bizottság tagjainak egy része Ugrón Gáborral az élén, Az országos politikában is tevékeny szerepet játszin, közel két hónapig egyáltalában nem tartott üléseket. £z a kényszerszünet természetesen kissé elodázta a vizsgálat befejezését, feltétlenül megbízható íor- rásból nyert értesülésünk szerint azonban az albi­zottság rövidesen befejezi a vizsgálatot. Úgy számí­tanak ugyanis, hogy az albizottság mindössze még két ülést fog tartani, két ülés keretében ugyanis, ha­csak valami előre nem látott akadály közbe nem jön, feltétlenül átvizsgálhatják a még hátralevő anyagot. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a bizottság be­fejezte munkáját. Hátra van még ugyanis annak a jelentésnek a megszerkesztése, amellyel a bizottság vizsgálatának eredményéről a közlekedésügyi bizott­ság beszámol. A jelentésnek a megszerkesztése azon­ban rendkívül alapos körültekintő munkát igényel. A jelentés, amely előreláthatólag bővelkedni fog a szenzációkban, értesülésünk szerint három részből fog állani. Egy általános részből, amely nagy voná­sokban felöleli a vizsgálat egész anyagát, azután Vétkezik önmaga ellen, aki nem törődik a főváros ügyével. A Fővárosi Hírlap Budapest érdekeinek a harcosa. Ezt a har­cot segíti diadalra, aki a Fővárosi Hírlapot e!öfizetésével erősiti. pedig egy széles alapokra fektetett és részletes mű­szaki és egy pénzügyi jelentésből. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint két hónapon belül aligha tárgyalhatja a közlekedésügyi bizottság ezt a jelentést. Itt említjük meg, hogy a Beszkár összes hiva­talait áthelyezi Kertész-utcai uj palotájába. A költöz­ködés most van folyamatban és jövő héten be is fe­jezik. Ennek megtörténte után a Beszkár Lipót-köruti hivatalos helyiségei fölszabadulnak és a négyemele­tes házat visszakapja a Nova részvénytársaság. Sajnálatos jelenségekkel találkozunk újabban Budapest éleiében. Ahol magánérdekek dominálnak, ezek egyszerre, mint közérdek kezdenek jelentkezni. A ma­gánérdeket képviselők kiáltanak a fórumra, hangoskodnak és fenyegetődznek. A sztrájk, a bojkott és a hasonló nagy szavak minden­napiakká lettek immár. Most is azt olvassuk, hogy a fiiszerkereskedők bojkottal fenyege­tik a főváros ásványviziizemét. Cselekszik pedig ezt azon a címen, hogy az ásványvíz árát az üzem literenkint 400 koronával fel­emelte. Ok sem kutatják, hogy mi az oka en­nek az emelésnek és ebben a pillanatban mi sem ezt tartjuk a paktum sciliens-nek. Jogos volt-e és volt-e alapja ennek az áremelésnek, most más lapra tartozik. De engedjék meg a fűszeres urak, hogy a fogyasztók nevében, a fogyasztók megkérdezése nélkül talán még sincs joguk nagyhangú kijelentéseket tenni. Mert az, hogy ők bojkottálják a főváros ás­vány vizüzemét, az annyit jelent, hogy bolt­jaikban a közönség nem fog Harmat-vizet kapni. A fűszeres urak tehát kihagyták a számításból azt az alapvető tételt, hogy mit fog szólam az ö nyilván egyéni érdekü­ket szolgáló bojkott-mozgalmukhoz a fo­gyasztóközönség? A ksslakásépiiés valósággal lázként lép fel a törvényhatósági bizottság tagjai között. Budapest közönsége boldogan üdvözli ezt a lázt, de azért túlzá­sokba menni talán mégis fölösleges. A köz- élelmezési bizottság minden erejével azon van mostjwgy a maglódiuti szőlőtelepet ne tartsa fenn tovább a főváros, hanem par­cellázza a szőlőtelepet kislakásépitések cél­jára. Ez eddig rendjén volna. A szőlőtelep nem jövedelmez, ezzel szemben azonban kis­lakásokra nagy szükség van. A közélelme­zési bizottság álmodozói azonban már odáig mennek, hogy a kislakások mellé kis konyha­kertek is keletkezzenek és azok majd ellát­ják a főváros lakosságát főzelékkel, zöld­ségfélével. itt mutatkozik meg■ a kislakásos láz káros hatása. Mert ha nem volna ural­kodó planéta a városházán a kislakásépités, akkor egyszerűen minden körmönfontság nél­kül arra gondolnának az urak, hogy alakítsa át a főváros a szőlőtelepet konyhakertté. Elég nagy terület, konyhakerti üzeme amúgy is van a fővárosnak, nem volna tehát semmi akadálya annak, hogy most ez a kitűnő te­rület belekapcsolódjék a főváros zöld ség- üzemének értékes munkájába. Annakidején Zilahi Kiss Jenő — nem is olyan régen — fogalmazó korában, egyetlen értékes mun­káját akkor végezte, amikor egy egészen kis konyhakertnek a diktátora volt. Most ugyan­ezt meg lehetne csinálni nagyban, ha az urak nem gondolkoznának kislakásos fejjel. Csak éppen tudni kell, hogy hol lehet kislakást építeni és hol kell nagy konyhakertet ala­pítani. BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- ES HEFEG9ÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, Vili., Mária-u. 46. Telefon: J. 106-97. Vulkan Gumijavító Rt. Budapest legnagyobb és legmodernebbül be­rendezett gumijavttó műhelye. Szavatosság mellett végez autóköpeny és tömlőjavításr. Budapest, VI., Rózsa-u. 90. — T. 71—75. Budapest Székesiöváros Ásványvíz Üzeme s HARMATVIZl a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize Kapható mindenUttl Telefon: József 112—59.

Next

/
Thumbnails
Contents