Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-10 / 10. szám

Budapest, 1926 március 10. 5 jOVtWMZIIIA’MP Adminisztrációs útvesztőbe jutott a Prímás-bástya megépítése A trianoni békeszerződés a főváros parkirozási dolgaiba is beleavatkozik Dr. Cser noch János hercegprímás pappá való szentelésének félszázados jubileuma alkalmával gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter kezdeménye­zésére tudvalévőén elhatározta a főváros, hogy az eddigi Nádor-bástyát, amely a Kapisztrán-téntől a Bécsi kapu-térig terjed, Primás-bástyának nevezi el és ebből az alkalomból ezt a részt a bástya-sétány többi részéhez méltóan kiképzi- és rendezi. A Primás- bástya kiképzését azonban még máig sem kezdték meg. Erre vonatkozóan felvilágosításért az illetékes ügyosztályhoz iordultunk, ahol a következőket mon­dották a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Annakidején a Primás-bástya rendezésére és kiképzésére vonatkozólag részletes terveket készí­tettünk, amelyeket a tanács el is fogadott. A tervek elfogadása után a tanács felterjesztést intézett a kul­tuszminiszterhez, amelyben arra kérte gróf Klebels­berg Kunót, hasson oda, hogy :a Nándor-laktanya hátsó homlokzatánál lévő feljáró lépcsőzetet távolít­sák el, mert az benyúlna a sétány testébe és igy a rendezés útjában áll. Továbbá arra kérte, hasson oda a pénzügyminiszternél, hogy az 'államii nyomda épü­lete előtt levő földfeltöltést eltávolítsák és helyette a főfal megfelelő megerősítéséről gondoskodjanak. Egyben keresse meg a pénzügyminisztert arra vo­natkozólag is, hogy a Nádor-bástya területét, amely kincstári tulajdon, a főváros közönsége javára köz­területnek nyilvánítsa. — Nemrégiben értesítette gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a fővárost arról, hogy a pénzügyminiszter a közíerületnyiivánitás­hoz nem járulhat hozzá, mert a trianoni bé­kekötés 186. szakasza értelmében ez nem lehetséges. A kívánt területet azonban hajlandó a pénzügyminisz­térium használatra átengedni, ezért azonban évemként egy aranykorona urijogdijat kíván. A ta­nács erre újabb felterjesztéssel fordult a kultuszmi­niszterhez, akinek közbenjárására azután a pénzügy­minisztérium elengedte az egy aranykoronás uri­jogdijat. — A sétányügyi bizottság előterjesztésére a ta­nács legutóbb ujbó lfoglalkozott a Primás-bástya- sétány ügyével. Újból különböző felterjesztésekkel fordult a, kultuszminisztérium utján a pénzügyminisz­tériumhoz és a honvédelmi minisztériumhoz, egyút­tal utasította a pénzügyi ügyosztályt, hogy a Primás-bástya kiépítésére fordítandó egy­milliárd és 300 millió korona fedezetéről, az 1926. évi költségvetés keretén belül, gondoskodjék. — A Prímás-bástyát különben kátrányozott ma­kadámúval fogjuk borítani, továbbá csatornahálózat­tal, fásítással, élősövénnyel és parkírozással kiké­pezni. Az illetékes ügyosztály felvilágosításaiból tehát kitűnik, hogy a Primás-bástya megvalósítása egy­előre még mindig az adminisztráció tekervényes út­vesztőjét járja. Mindenesetre kívánatos lenne, hogy ezt .az utat a lehető legrövidebb idő alatt tegye meg, hogy a tavasszal végre megkezdhessék a Primás- bástya kiképzésének munkálatait, hiszen a bástya a hercegprímás ötvenéves papi jubileumára készül. Nagyszabású reformok az ut- és csatornaépités terén Kiépítik a Kelenföld csatornahálózatát — Buda főgyűjtőcsatornát kap — Nyolcvan milliárd költségelőirányzat ut- és csaiornaépifkezésekre Soliy Lajos műszaki főtanácsos nyilatkozata A főváros u t- és csatornaépítési ügy­osztálya most készült el beruházási programmjával, amelynek keretében nyolcvan milliárd ko­rona kerül felhasználásra. A Programm részleteiről Solty Lajos műszaki főtanácsos a következő felvilágosításokat adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros — mint ismeretes — már régebben tervbe vette a makadámutaknak viz helyett olajjal való portalanítását. Összesen hárommillió négyzetmé­ternyi makadámburkolásu útja van Budapestnek. Ebből az idén, pénzügyi nehézségek miatt, csak egy­millió négyzetméternyi területet fogunk olajjal porta- lanitani. Ez különben a tavalyi olajjal való portala­nításnak éppen a kétszerese. A portalanitás tekinte­tében az idén különben uj anyaggal is kísérletezni fo­gunk. A fővárosnak ugyanis nemrégiben felajánlottak egy p e t r o 1 e u m ii 1 e d é k b ö 1 készült impreg­náló anyagot, mely állítólag nemcsak leköti az ut porát, hanem olyan réteget is képez a makadámbur- kolaton, amely a porképződést is megakadályozza. Meg kell említenem .azokat a célzatos híreszteléseket, amelyek arról szólnak, hogy az olajjal való portala­nítás tönkre teszi a makadámburkolatot. Ez nem fe­lel meg a valóságnak és éppen az ellenkezője igaz, tudniillik az olaj egyenesen konzerválja a bur­kolatot. Eddigi tapasztalataink szerint azonban az újonnan készült makadámutakat nem szabad olajozni addig, amíg a beágyazódás meg nem történt. Az olaj­jal való portalanitás hat százaléknál magasabb emelkedéseknél nem alkalmazható, mert s i k o s s á teszi az utat. —■ Elvi jelentőségű döntést is hoztunk az ut- és csatornaépítési és javítási munkálatokra vonatkozó­lag. Elhatároztuk ugyanis, hogy a munkálatok egy részét vállakozóknak adjuk ki, amivel kere­seti alkalmakat kiván a iöváros nyújtani a mai nehéz gazdasági körülmények között. A kátrányozó és bifumenezötelepet természetesen továbbra is fenntartja a főváros, ennek a telepnek azonban a jövőben az lesz a feladata, hogy u i ú t- burkolási anyagokkal végezzen kísér­leteket. Azonkívül ez a telep fogja — minthogy fölszerelése rendkívül fürge és mobil — a sürgős útjavítási munkálatokat elvégezni. — Az utcák portalanitás! munkálataira vonatkozó másik tervünk az, hogy az aszfaltozott és a bazalt­kockákkal kirakott utcákat és utakat a jövőben is vízzel öntözzük, vissza kell azonban térni a régi mód­szerekhez: mosni kell az utcákat, nem pedig öntözöko- csikat járatni. I . Úgy tervezzük, hogy ezentúl a bazaltkockák hé­zagait a régi rendszer helyett szurok és kátránykeve­rékkel töltjük ki, ami által nagyban .megakadályozzuk a porképződést. — Rendkívül nagyszabású a csatornaépítésre vonatkozó be­ruházási Programm. A Kelenföld kiépítésének tudva­lévőén egyik legnagyobb akadálya, hogy nincsen csatornázva. Az idei Pro­gramm keretében azonban feltétlenül meg fogjuk épí­teni a főcsatornát, ehhez azután fokozatosan a mel­Vétkezlk önmaga ellen, aki nem törődik a főváros ügyével. A Fővárosi Hírlap Budapest érdekeinek a harcosa. Ezt a har­cot segíti diadalra, aki a Fővárosi Hiriapot előfizetésével erősiti. lékcsatornákat, amelynek befejezése után minden va­lószínűség szerint meg fognak indulni a nagyobb- szabásu építkezések. A budai oldalnak nincsen főgyűjtőcsatornája, a mellékcsatornák kiilön-külön ömlenek a Dunába. Éppen ezért szükséges, hogy sürgősen megépítsük a budai dunaparti gyiiittö- csatornát. amivel megszűnne az az állapot, hogy a budai korzót továbbra is szivattyú-bódék éktelenitsék el. Továbbá megszűnne az a rendszer is, hogy a Duna vizének állása esetén a csatornák zsilipjeit le kell zárnunk és a szennyes vizet szivattyúk segítségével a Dunába ömlesztenümk, mert ellenkező esetben a Duna vize a csatornákon át elöntené Buda alacsonyan fekvő ré­szeit. A budai dunaparti főgyűjtőcsatorna megépítése a talaj nívója és hosszúsága miatt rendkivü.1 körülte­kintő munkát igényel. Óbudától Lágymányosig igy is kétszer kell majd átemelni a tervezett főcsatorna szennyvizét, szivattyúk segélyével. A szivattyú-te­lepet különben az Andor-utoa irányában tervezzük. — Az Angyalföld csatornázását nem lehet megvalósítani addig, amíg a Rákospatak sza- ! bályozva nincsen. Akkor azután megépíthetjük .a főcsatornát. Meg kel! említenem, hogy a Rákospatak szabályozásával ezer katasz- trális hold föld szabadul föl. — A Rákospataknak egyelőre csak azt a részét boltozzuk be, amely a lipótvárosi teherpályaudvar alatt folyik. Hangsúlyozom, hogy az ezidei költségvetés keretében csak a ke­lenföldi főgyűjtőcsatorna megépítésére kerül a sor. A programúi hátralévő részének a megvalósítá­sára egyelőre még nincs fedezet. Ezt talán a fel­veendő u j külföldi kölcsönből fogjuk megvalósítani. — A budai szennyvízcsatornák szí­vat tyu-teJepein 1924-ig elavult gőzgépek szol­gáltatták a hajtóerőt. 1924-ben azután, mivel attól kellett^ tartani, hogy a gőzgépek egy szép napon fel­mondják^ a szolgálatot, két szivattyú-telepet villany- géppel iláttunk el. A gépek rendkívül beváltak, eddig velük mintegy másíélmilliárd koronát takarítottunk meg, A többi telepen két esztendőn belül önmagukat fizetnék ki a villanygépek. Ez indította a fővárost arra, hogy a gőzgépeket fokozatosan kicserélje. Idén két uj villanygépet szerzünk be. körül­belül négymilliárd korona értékben. — Az elektrifikálás kapcsán sor kerül az iszap­kamrák kiürítésének — amely most kézi erővel tör­ténik — megreformálására is. VilJanyeröre berendezett automatikus kotró­szerkezeteket fogunk ugyanis beszerezni, a mostani szimpla szűrők helyett pedig kettős szűrő­ket alkalmazni. Széchenyi Gyógyfürdő (a Városligetben) Thermálfürdők, külön szénsavas, iszap, fényfürdők és egyéb gyógytényezők. Kézfertőtlenitésre nélkülözhetetlen a Z MAGAKTANFOLT AM Bodspest, VH., Dohány-utca 84. Telefon : József 124-47. Előkészít polcári és középiskolai magáirrlisgákrz, érettségire _______'__________________

Next

/
Thumbnails
Contents