Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-03 / 9. szám

Budapest, 1926 március 3. 5 jfomjzosíJÍüímp Szemétégetésből sarjadzik ki a Lágymányos világvárosias fejlesztése Megvalósul az uj kiállítási terület és a Nemzeti Stadion — Betemetik a lágymányosi tavat és helyére népligetet telepítenek — Uj Dunahid is épül Emlékezetes, hogy a Csér y-féle régi szemét- rostáló-gépeket, amelyeket elavult szerkezetük miatt már amúgy sem lehetett használni, a háború végén leszerelték és ócskavasként értékesítették. A Köztisz­tasági Hivatal vezetősége akkoriban úgy tervezte, hogy a világháború befejezése után a nyugati nagy metropolisok mintájára áttérnek a szemétégető-rend­szerre és e célból kísérleti szemétégető-telepet léte­sítenek. A közegészségügyi ügyosztály a Köztiszta­sági Hivatal vezetőségének a bevonásával el is ké­szítette a kísérleti szemétégető-telepre vonatkozó terveket és számításokat, a forradalmak, a bolseviz- mus, a megszállás és az azokat követő súlyos és nyomasztó gazdasági válság és az általános pénz­hiány azonban ennek a tervnek a megvalósítását is megakadályozta,. A főváros Köztisztasági Hivatala esztendők óta feltöltésre használja fel az úgynevezett háziszemetet, ez a rendszer azonban magától értető­dően sokáig nem tartható fenn, már csak higiénikus okokból sem. A főváros illetékes szervei tehát elhatároz­ták, hogy a kísérleti szemétégető-telepet a leg­rövidebb időn belül felállítják. A régi tervek szerint e kísérleti szemétégető-telepet a Lágymányoson szeretnék elhelyezni és annak ste­rilizált salakjával a lágymányosi tavat akarják be­tölteni. így ez a környék esztendők múltán egy nagykiterjedésii, építkezésre alkalmas területtel gaz­dagodnék. Ennek a területnek városrendezési és városszé­pészeti szempontból rendkívül nagy jelentősége lesz. Tudvalevő ugyanis, hogy a városrendezési ügyosztálynak legelsörendii fontosságú tervei vannak a Lágymányossal és környékével. A Duna mentén ide tervezik ugyanis a székesfőváros hatalmas és rendkívül nagyszabásúnak Ígérkező uj kiállítási területét. A városligeti kiállítási terület ugyanis már régen szűknek és alkalmatlannak bizo­nyult. Az állandó kiállítási terület folytatásaképpen ugyancsak a Duna mentén a Nemzeti Stadiont fogják felépíteni. A Nemzeti Stadionban, szerencsés fekvése folytán, valamennyi sportág otthont fog ta­lálni. Az evezős-versenyeket ugyanis lebonyolíthat­ják a védett és csendes Dunaágban, az uszóverse- nyekef és vizipólómérkőzéseket pedig abban a hatal­mas, ugrótoronnyal felszerelt, teljesen sportszerű úszómedencében, amelyet a kelenföldi Elektromos Müvek jelenleg a Dunába ömlő meleg vize fog táp­lálni. Az állandó kiállítási terület és a Nemzeti Sta­dion közé u] Népliget kerül, ahol elhelyezést nyernek jelenleg a Városligetben működő mutatványosbódék. Ennek a városrésznek a kiépítése követeiden sürgeti a Lágymányos közlekedési viszonyainak megjavítását is. Különösen a Nemzeti Stadion megépítése fcszi szük­ségessé, hogy a közlekedést a legteljesebb mértékben kiépítsék, mert hiszen tudvalévőén legalább százezer ember gyors és sima szállítását kell lehetővé tenni. Ennek biztosítására a szárazföldi közlekedés kiépí­tése mjeillett a Dunán való közlekedést is megjavítják a propellerek számának szaporításával és motoros csónakok beállításával. Ezeknek a terveknek a megvalósítása magával hozza a Boráros-tér—lágymányosi össze,kötöhidnak a megépítését is. Ennek az uj összekötőhidnak a megépítése a legutóbbi állami költségvetés összeállítása alkalmával is a leg­komolyabb. formában szóbakeriilt. A Boráros-tér— lágymányosi hid lesz egyébként az első hidunk, amely nem hegynek fog vezetni, hanem egy rendkí­vül fejlődésképes, sík földön elterülő budai város­részbe torkol. Így kapcsolódik tehát bele a lágymányosi kisér - ltj szemétégetötelep létesítése, illetőleg a lágymá­nyosi tó salakkal való feltöltése a legragyogóbb vá­rosfejlesztési és városszépészeti terivbe. Az uj kísérleti szemétégető-telep felállítása egyéb­ként az eddigi számítások szerint körülbelül kétmil­liárd koronába fog kerülni. Értesülésünk szerint B a 11 ó Alfréd, a Köztisztasági Hivatal igazgatója és Zboray János műszaki főtanácsos a napokban egy bizottság élén Franciaországba utaznak a párisi és páriskörnyéki hatalmas és nagyszabású szemét­égető-telepek tanulmányozására. A bizottság tapasz­talatai alapján javaslatot terjeszt a főváros köz­egészségügyi ügyosztálya elé. Ezek a javaslatok és előterjesztések azután a legrövidebb időn belül az illetékes Szakbizottságok és a közgyűlés elé kerül­nek és igy előreláthatóan már a ta.vasszal sor kerül a lágymányosi kísérleti szemétégető-telep felépítésére. Itt említjük meg, hogy a főváros tanácsa a por­talan szemétfuvarozás próbaképpeni bevezetését is te'rvbe vette. Erre a célra szintén kétmilliárd koro­nát irányoztak elő. HipusztitiókasazdasúSi harctér hullníosztosafóif Az álzálogházak üzelmeit leleplezték a múlt heti közgyűlésen — Sipőcz pol­gármester megígérte, hogy a dzsungelt kifüstöli A Fővárosi Hírlap többizben megemléke­zett már azokról az álzálogházakról, amelyek Buda­pest legszegényebb népe között a hatóságok elnézése mellett képtelen uzsorával fosztogatnak. A főváros szerdai közgyűlésén egy bizottsági tag szóvátette a nyomorúság eme vámszedőinek garázdálkodását és a hatóságok elnéző türelmét. Az interpelláció tárgya már a közgyűlés előtt megjelent a sajtóban és igy a nyomorúság hiénái, ezek az álzálogosok valósággal ellepték a karzatot. Csodálatos elvetemültség, hogy önként mennek el oda, ahol tulajdonképpen vesszőt I futtatnak velük. Ezek az emberek, akiknek nincs szé- 1 gyeniik és akik pirulás nélkül végig tudják hallgatni a saját bünlajstromukat, épületes ' dolgokat hallhat­tak magukról. — A gazdasági harctér — mondotta az in­terpelláló városatya — tele van hullákkal, halottakkal. Abban a pillanatban, amint ezek az uzsorások a hullaszagot megérezték, mint a hullafosztogatók, rávetették magukat erre az agyonnyomorgatott, szenvedő Budapest legszegényebb népére. A hullafosztogatók nyugodtan és pirulás nélkül hallgatták ezeket a súlyos yádakat. Könnyen tehet­ték, hiszen maga az interpelláló is elismerte, hogy ez a fosztogatás ma már Budapesten valósággal tiirt Erős közvélemény nélkül nincs eredményes városi politika. A Fővárosi Hírlap a szervezett közvélemény orgánuma. ipar. A legveszedelmesebb banda a VI. kerületi elöl­járóság tőszomszédságában működik, naponta tart árveréseket, mert árveréseknek nevezik azt a rab­lást, amellyel a szegény és nyomorult emberek utolsó pénzét szedik el. Az interpelláló szerint is az a Mezei Jenő a legveszedelmesebb, akinek iizelmeiről a Fővárosi Hirlap is többször beszélt már. Ez a Mezei Jenő az utcán dollárformáju kis cédulákat osztogattat, egy dollár felírással és még az aláírások is rá vannak nyomtatva. A dollárcédula pedig ezeket mondja: „Pénzkölcsön. Nincsen pénzem, de majd lesz, ha Maszkén hitelez. Odaviszem éksze­rem, meg a szőnyegem és mindenféle luxus­cikkem: VI., Aradi-utca 1.“ Mezei ur ellen — az interpelláció szerint — már vádirat is van és a bűnügyek egész sora indult ellene 2—300 százalékos uzsora és sikkasztások miatt. A Mezeiek azonban sokan vannak. Valósággal felosz­tották maguk között Budapestet. Majd a VII., majd a VI., majd a IV. kerületben dolgozik egy Mezei, aki, mikor kezdték a dolgaikat firtatni, még az egymással való t es tv őrséget is letagadták, bár ha a vérrokon­ság nemi is bizonyos, de a gazságban feltétlenül, test­vérek. Nagyon érdekes az is, hogy tulajdonképen mi az a hangzatos Maszkén cim. A monoklis Mezei Jenő, akit már nagyszerűen nyilvántartanak az ügyészsé­gen, a következő cinret adta üzemének: Mezei Árucsarnok, Sokoldalú Előlegező Nagyvállalat. A szavak kezdőbetűit összeállítva, kijön a hang­zatos Maszkén név. Az interpelláló elmondta, hogy nem tudja megfejteni ennek az érdekesen csengő Maszkén szónak a jelentőségét. Mi azonban közöl­hetjük, hogy héber nyelven z á 1 o g-ot jelent. Mezei Jenő urnák, amint az interpelláló kon­statálta, tömegesen vannak iparigazolványai. Ez ipar­igazolványok tanúsága szerint kér esked hetik háztar­tási cikkekkel, bútorral, bőrárukkal, műtárgyakkal, ékszerekkel, szőrmeáruval, szőnyeggel, ruhával, fe­hérneművel és rövidáruval. Van neki egyszóval minden elképzelhető iparigazolványa, amire rablásainál szüksége van, csak — erkölcsi bizonyítványa nincs. Pedig az iparengedély kiadásánál erre is szükség lenne. Hogy miként dolgozik Mezei Jenő és a többi Me­zeiek, elegendő egyetlen példa. Először bianco vál­tót iratnak alá, azután kötlevelet. Február 6-án kelt egy ilyen kötlevél, amelynek értelmében valaki el­zálogosított ennél a vállalatnál' 375.000 koronáért egy ezüst szivartárcát és egy női karkötőt. Február 6-án zálogosította el és február 12-én délelőtt 10 óráig szól ez a zálogkölcsön. ■ A vádirat, miután szakértővel számították ki, megállapítja, hogy több mint 300 száza­lékkal dolgoztak. A körlevélben az van. hogy ezt az árut beraktároz­ták. Tehát először zálogba vesz, amelyhez külön en­gedélyhez kötött üzlet kell, azután beraktároz, amelyre az uj ipartörvény szerint egészen speciális rendelkezés van. Ez a kötlevél feljogosítja öt, hogy tovább adhatja az elzálogosított tárgyat neki tetsző helyre. Végül aláíratják, hogy miután üzleti célokra vette fel a szegény megszorult ember a női kar­kötőiének és az ezüst cigarettatárcájának el­zálogosításból folyó összeget. A kereske­delmi törvény értelmében 6 hónappal az el­zálogosításból folyó összeget. A kereske- verésen eladják az ingót. De nemcsak Mezei Jenő és a Mezeiek szerepel­nek ilyen üzelmek kel, végigmehetünk a főváros egész területén és mindenhol találkozunk ezekkel az uzso­rásokkal. Itt van Mezei ur a Magyar-utcában, tehát szintén nem túlságosan messze az elöljáróságtól. Itt van a Kis Rein nevű iroda, amely igen előzékeny, mert csak 180%-ot számit. , Itt van a poraiból megéieinedett Pálffy-bank, amely körülbelül 2D0 százalékot számit. Remélni kell azonban ma már, hogy végre eré­lyesen véget vetnek ezeknek a hullarablásoknak. Ezt kell hinnünk dr. Sipőcz Jenő polgármester vála-' sza után, amelyet az interpellációra adott .A polgár- mester ugyanis kijelentette, hogy az ügyben haladék­talanul a legsürgősebb vizsgálatot fogja megindítani és annak eredményéről a közgyűlésnek jelentést tesz. Értesülésünk szerint a vizsgálat már meg is indult és kétségtelen, hogy megdöbbentő adatokat íog^ felszínre hozni, amelyeknek ismerete után a ha­tóságok végre megkezdik irtó munkájukat ezek ellen az uzsorások ellen. Meinl-kávé Szálloda, Kórház, szanatórium berendezés legolcsóbban ELBERT VASSUTORGVÁ&TŐNÁL Budapest, Vili. kér., Bezerédi-utca 4. sz. Gummi-lernezek, Gummi-tönilök szelepek, zsinórok, formadarabokbár- milyen célra, rajz és méret szerint. Kötszerek, betegápolási cikkek és műszerek. SCHOTTOLA ERNŐ GYÁROS ÉS NAGYKERESKEDŐNÉL, BUDAPEST VI., Vilmos császár-út 53. Telefon: 27-87 és 79-85. MAVERLAND ANTAL m kir. szab. emelőgép, felvond és vasszerkezetek gyára Budapest, Vili., Nap-u. 22. el. : J. 29-66. DAN ADRIAN BUDAPEST, VIII. KISSTÁCI Ó-UTCA 5. TELEFON: JÓZSEF 12-59. S ZAB AD ALMAZOTT FEST ÉKŐRLŐ GÉPEK, ECSETEK, FESTÉK, LAKK, KEN LE

Next

/
Thumbnails
Contents