Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-03 / 9. szám
Budapest, 1926 március 3. 3 Elkészült a főváros nagy beruházási programmja A tervek szerint mintegy százötvenmillió aranykorona külföldi kölcsönre lesz szükség — A kölcsön felvételéről a közgyűlés még e hónapban határozni fog A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában dr. R i p k a Ferenc főpolgármester azt a nagyiontosságu bejelentést tette, hogy a főváros tanácsa megkezdte a nagyszabású beruházó-programm elkészítését. Jelezte egyben a főpolgármester azt is, hogy ez a beruházó-programm a legszorosabb összefüggésben van azzal a tervvel, hogy a főváros nagyobbarányu külföldi kölcsönt kíván felvenni, amelyet arra a célra fordít, hogy lakásépítő akcióját nagymértékben kiszélesítse, az elmúlt decennium alatt elpusztult közmüveket rekonstruálja és áttérjen a modern energiagazdálkodásra. Azóta, hogy a főpolgármesternek ez a nagyfon- tosságu kijelentése elhangzott, megemlékezett erről a beruházó programúiról Sipőcz Jenő dr. polgármester is, aki ebben a páratlan fontosságú ügyben a főváros szerdai közgyűlésén a következő bizakodó kijelentést tette: — Tény az, hogy a helyzet rendkívül súlyos. A fővárosnak, valamint a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy segítsen és konszolidációt teremtsen. A főváros a legsúlyosabb időben is igyekezett segíteni és munkaalkalmat teremteni. Az üzemek bevételi feleslegeit arra fordítottuk, hogy a leromlott üzemeket reorganizáltuk és igy igyekeztünk minél több munkaalkalmat teremteni. Nem tarthatom indokoltnak az abszolút pesszimizmust. A külföldön éppen most mutatkoznak a szimpátia jelei a magyar gazdasági élet, főleg a főváros intézményei iránt és ezekből a jelekből arra lehet következtetni, hogy javul a helyzet és a főváros törvényhatósága rövidesen abba a helyzetbe juthat, hoigy komoly és nagy kérdésekben nagyszabású tervek fölött határozhat. A költségvetésben é9 az üzemgazdasági bizottsági jelentésekben biztató jelek mutatkoznak, amelyek megnyithatják az optimizmus kapuját. Meg vagyok győződve róla, hogy a főváros olyan megoldást fog találni, amely kielégítő lesz. A munka folyik, ne legyen a közgyűlés pesszimista, mert inkább a reménység indokolt. Kellő objektivitással, megértéssel és a felesleges személyeskedések elkerülésével hiszem, hogy a közgyűlésnek rövidesen módjában lesz az alkotások terére lépni. A polgármesternek ez a beszéde már határozott és hivatalos bejelentése volt annak, hogy a városházának illetékes faktorai végleg elhatározták a nagyszabású külföldi kölcsön felvételét és a nagyarányú építkezési Programm előterjesztését. A polgármester beszédének elhangzása óta azonban már arról számolhatunk be, hogy a városházán az ügyosztályok legnagyobb része el is készült a maga beruházási programmjával, amelyeknek összesítése immár folyamatban van. Rövidesen közgyűlés elé kerül a beruházási programm Erre vonatkozólag a Fővárosi Hírlap a következő nagyiontosságu információt kapta: — Bizalmas polgármesteri utasítás szólította fel az egyes ügyosztályokat arra, hogy készítsék el legjobb tudásuk -szerint a beruházási programmot. Már a polgármesteri utasításból is kiérzett, hogy nem olyan beruházásokról van szó, amelyeket a főváros évi rendes költségvetésének keretein belül meg lehet valósítani, hanem azok a beruházások, amelyeket most terveznek, messze túlszárnyalják azokat a kereteket, amelyeket a főváros évi budgetje szabhatna meg. A pénzügyi ügyosztályhoz egymás után érkeztek be az ügyosztályok beruházási programmja!, amelyeknek összesítési munkálata már annyira van, hogy a héten a polgármester összeülhetett az alpol- gármesterrekkel és a pénzügyi tanácsnokkal, majd Csupor József dr. tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője jelentést tehetett magának R i p k a Ferenc dr. főpolgármesternek is. A „Fővárosi Hírlap“ legutóbbi számában a főpolgármester még 40—50 millió aranykorona beruházásról beszélt, azóta azonban ez a keret is lényegesen kibővült. Oka ennek elsősorban az, hogy a fővárost a külföldi pénzcsoportok valósággal elárasztják ajánlataikkal. Ilyen körülmények között a főváros vezetői arra a meggyőződésre jutottak, hogy rendkívül kedvező időpontba jutottunk, amikor előnyös feltételű külföldi kölcsön felvételével a főváros minden sürgős és fontos beruházását meg lehet valósitani. Meg lehet oldani a lakáskérdést, rekonstruálni lehet a leromlott közmüveket, rendbe lehet hozni az utcákat, csatornákat, végrehajthatók lesznek a városszabályozási és szépitési tervek, ki lehet bővíteni az életképes üzemeket és át lehet térni a modern energiagazdálkodás eszközeire. A pénzügyi ügyosztályban ilyenformán az a terv alakult ki, hogy a főváros legalább ötmillió font sterlinges külföldi kölcsönt vegyen fel, amely az angol font mai árfolyama szerint 119 millió aranykoronát, vagyis 1735 milliárd papirkoronát jelent. A munkálatok máris annyira előrehaladottak, hogy ez a beruházási programm még március havában a főváros közgyűlése elé kerül, amely azután felhatalmazást ad a tanácsnak a külföldi kölcsön felvételére vonatkozó tárgyalások megindítására. Ezideig természetesen a főváros nem kapott és nem kaphatott konkrét ajánlatot a kölcsönre vonatkozólag, mert hiszen a pénzcsoportok ilyen konkrét ajánlattal majd csak akkor állanak elő, ha a főváros közgyűlése elfogadta a tanács által eléje terjesztett beruházási programmot. Nincs benne kétség, hogy március második felében már megindulhatnak a kölcsön felvételére vonatkozó részletekbe menő tárgyalások. A tanács mindenesetre azon lesz, hogy a külföldi kölcsön ügyét minél gyorsabban bonyolítsa le, mert elsőrendű fontosságú, hogy a tavasz beálltával meg lehessen kezdeni a nagyarányú építkezéseket, amelyekhez hasonlóak csak Budapest legvirágzóbb korszakában voltak. A városházán, de a közgyűlési pártok körében is a legteljesebb optimizmussal néznek az elkövetkezendő nyár elé, amely a főváros meginduló nagy beruházásai révén kétségkívül munkát és jólétet fog hozni Budapest egész lakosságának. Ripka Ferenc főpolgármester a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában kijelentette már, hogy a most készülő beruházási programúinak rendkívül fontos feladatai lesznek. E szerint az első törekvés az, hogy a már folyamatban lévő és megvalósuló lakásépítések keretét a lehetőségig kiszélesítsék. A másik törekvés az, hogy a modern energiagazdálkodás szempontjából a főváros üzemi politikáját olyan nívóra lehessen emelni, ahova a nyugat nagyvárosainak üzemi gazdálkodása már eljutott. Az üzemi gazdálkodás nyugati nívóra való emelésének eszközei közül a munka alatt lévő beruházási programm több igen fontos tervet kíván megvalósítani. Többek között megépítik az uj viz-gáz- gyárat, amelyről a világítási bizottság legutóbbi ülésén Rózsa Károly vezérigazgató és B e c s e y Antal fővárosi bizottsági tag tettek emlitést és amelynek előnyeit szakszerű és értékes előadásban fejtették ki. Ugyancsak nagyszabásúvá kívánják fejleszteni a kelenföldi elektromos telepet. A vízmüvek eiek- trifikálásáról is tárgyalnak a beruházó kölcsön keretében és nagyon intenziven foglalkoznak a főváros technikai üzemeinek modernizálásával és a modern energiagazdálkodás fejlesztésével. Ebben a pillanatban nincsenek még megszabva azok a keretek, amelyek majd megszabják, hogy a kölcsönből milyen arányban valósítja meg a főváros régen megalkotott városszabályozási terveit. Kétségtelen azonban az, hogy ezen a területen is nagyfon- tosságu alkotásokat várnak, amelyekről még most folynak a tárgyalások. A városrendezési tervek megvalósításán kívül rendkívüli összegeket kívánnak előirányozni a budapesti utcák és utak megjavítására és egyben Budapest csatornahálózatának tökéletesítésére. Erőteljesen készülnek azonkívül a közlekedési viszonyok megjavítására is, úgyhogy ezen a téren is hatalmas beruházásokat várnak. Szociális beruházások A beruházási programm gerince azonban a mai viszonyok között feltétlenül a szociális beruházások lesznek. A szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztály Liber Endre tanácsnok vezetésével már teljesen elkészült beruházási programmjával, amely nem kevesebb, mint 420 milliárd papirkoronát reprezentál. A programm többezer kislakás, számos közfürdő, árvaház, uj központi könyvtárépület, tanoncotthon és népszálló építésére, vonatkozik. Ebben a programúiban legfontosabbnak a kislakások építését tartjuk, amely tervről alább külön emlékezünk meg. A szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztály 420 milliárdos beruházási programmja a következő tételeket tartalmazza: két- és háromszobás kislakások építése 320 milliárd négy közfürdő építése 4 uj árvaházak építése és a régiek kibővit. 30 uj központi könyvtár építése 20 modern tanoncotthon építése 6 uj népszálló épitése 40 összesen 420 milliárd Az egyes tételekre vonatkozólag a következő felvilágosítást kapta a, Fővárosi Hírlap: —A szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztály a kislakásakció kiszélesítésén kivid igen iontos szociális intézményeket kíván létesíteni, részben pedig a meglévőket reorganizálni és kibővíteni. Elsősorban a főváros négy balparti kerületében akarnak közfürdőket létesíteni. Kisebbméretii fürdőkről van szó, amelyekben tiszta és higiénikus zuhanyfürdőket építenének. Építeni akar az ügyosztály egy teljesen uj árvaházat is, ahol a 3—5 éves árvákat akarják nevelni. Ki akarja bővíteni azonkívül a főváros a Bernfeld Mór fiuotthont és a budai Mayer Ferenc- fiuárvaházat. Mindkét kibővítést nagyarányúnak tervezik. Igen fontos szociális intézkedés lesz az, hogy a műhelyekben dolgozó tanoncoknak akar a főváros egészséges és tiszta hajlékot adni. Ezek a tanoncok eddig műhelyekben és tömegszállásokon töltötték az éjszakát, most az a szándék, hogy a főváros tanonc- otthont épit, ahol internátusszerii elhelyezést kapnak az^ inasgyerekek. A tanoncotthon száz tanonc számára épül. Tervbe vette azonkívül az ügyosztály, hogy a VI. kér. népszálló mintájára a főváros valamelyik kerületében egy ötszáz férőhelyes uj népszállót épit. — A kultúrának hoz igen fontos áldozatot a főváros akkor, amikor a gróf Károlyi-utcában lévő központi fővárosi könyvtár számára kíván uj és díszes hajlékot építeni. A fővárosi könyvtár az ország egyik legnagyobb büszkesége, a magyar kultúrának egyik legfontosabb vára és dísze. Jogosult és méltó tehát, hogy ez a könyvtár a céloknak megfelelő palotába költözzék. Az a ház különben is, amelyben a könyvtár jelenleg működik, iskolaépület, amelyet vissza kell adni végre eredeti rendeltetésének. Uj, modern, díszes^ és nagyszabású könyvtárépületet emel tehát a főváros és ezzel a külföldi kölcsönből a magyar kultúrának is áldozatot hoz. Harmincegy bérház épül több ezer lakással A városházán ma is a legnagyobb súlyt a kis- lakásépitő akcióra helyezik, mert érzik, hogy ezen a réven nemcsak a munkanélküliségen lehet segíteni, de egyben a még mindig emésztően súlyos lakáskérdést is meg lehet oldani. A polgármesternek most megjelent félévi jelentése beszámol a főváros építési tevékenységéről is. Eszerint a főváros vezetősége igyekezett minden lehetőt elkövetni, az eddigi eredmény azonban mégsem kielégítő. A főváros területén tnég mindig igen sok a rozoga, lakásra alkalmatlan és egészségtelen ház, sok a túlzsúfolt tömeglakás, köztük az utóbbi időben többször emlegetett Suhajda- telep, amelyeket mégsem lehetett kiüríteni, mert nem állanak rendelkezésre alkalmas, jobb lakások, ahol a hajlékra szorulókat el lehetne helyezni. Már a polgármesteri jelentés is rámutat arra, hogy a közeljövőben a főváros nagy lendülettel folytatja már megTUNGSRAM Az uj TUNGSRAM-D-LÁMPA spirális fonállal (15—25—40 Watt) Kapható mindenütt! Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest
