Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-24 / 8. szám

Budapest, 1926 február 24. (íí/íkyíw Hiiilíp SZERKESZTI: Dr. KOSA MIKLÓS Mi lesz a Garancia-bankkal? Hol vannak a magyar lökések? — Tájékoztatni kell a magyar piacot I Titokban működik az uj alakulás Fónagy szerepe A Gazdasági Hírlap irta meg elsőnek, hogy Fónagy Aladár, a Mobilbank elnöke tárgyalásokat folytat a hitelbiztosítás intézményes bevezetése cél­iából és evégből megfelelő formában szervezetet lé­tesít. Azóta hetek, sőt hónapok teltek el, tárgyalások kezdődtek és folytatódtak, megállapodások jöttek létre, sőt ügynökök raja lepte el a fővárost, valamint a bécsi és prágai nagy cégeket, amelyek Magyarországgal összeköttetésben állanak és megindult az akvirálási munka egy még nem létező alakulat javára, ismeretlen feltételekkel, ismeretlen garanciákkal és ismeretlen rendeltetéssel. Mindössze annyit hallottunk, hogy Fónagy állítólag egy nagy kölni biztosítótársasággal állapodott meg, amelynek svájci és müncheni viszontbiztosítók­kal vannak összeköttetései és hogy a Mobilbank likvidációja kapcsán uj cég alatt a Meírobank veszi fel ügykö­rébe a hitelbiztosítási intézményt, valamint hogy egy-két nagytőkés bekapcsolódása fogja konszolidálttá tenni azt a lényegében biztosítási képviseleti szerepet, amelyet a Metrobank cég­változása után be fog tölteni. Kénytelenek vagyunk, tekintettel arra a teljes bizonytalanságra, amely erről az alakulatról a köz­véleményben uralkodik és azokra a nagy érdekekre, amelyek a hitelbiztosítás bevezetésével nemzetközi vonatkozásban is érintve lesznek, objektive fog­lalkozni a tervezett, sőt csöndben már működő válla­lat személyi és tárgyi motívumaival. Az alaku­lás élén Fónagy Aladár áll, aki már négy jelentős alapítás élén szerepelt: a Magyar fakereske- d ö k h i t e li n t é z e t e, a Foresta, a Magyar- Olasz bank és a Mobilbank kapcsolódott össze az ő rokonszenves, agilis, ötletes, de nem túl­ságosan szerencsés egyéniségével. A régi Fabank nagy, de rövid karrierje ismeretes és köztudomású az is, hogy egyfelől a Foresta, melyet Fónagy a Fabank vállalatainak internacionalizálása céljából létesített, életképtelennek bizonyult, valamint az is, hogy a Ma­gyar-Olasz bank, amelybe Fónagy a Foresta létesítése kapcsán a Fabank banküzletét vitte bele, a Fabank átvett státuszának alapos revíziója kapcsán kénytelen volt Fónagyot és érdektársait az Olaszbank igazgatóságából kiemelni s a Fabanktól átvett üzlete­ket soronkiviil likvidáltatni. A Mobilbank, Fónagy uj alapítása egyéves fennállása után egy nagyobb dol­lárveszteség következtében csendes likvidációba ment át, amelynek során Fónagy spontán igen nagy egyéni áldozatot hozott, hogy a hitelezők kifizethetők legyenek, a részvénye­sek azonban, bár a papír két év előtt még 8000 koro­nán állott, befizetéseiket teljesen elvesztették. Fónagy karrierje tehát nem mondható szeren­csésnek és a háborús konjunktúra megfordulásával a részvények és részvényesek pusztulása járt a nyo­mában. Ennek dacára sok és jogos szimpátiának ör­vend a pénzpiacon, ahol jól tudják, hogy azokért a hibákért, amelyeket elkövetett és azokért a szeren­csétlen üzletekért, amelyeket alkalmazottai csináltak, a maga vagyonával is vállalta a felelősséget, amig ez a vagyon — megvolt. A Garancia bank létesítése azonban más el­bírálás alá esik, személyi és tárgyi momentu­mok szempontjából egyaránt. Egyielől ma már nem lehet számítani arra, hogy esetleges veszteségekért Fónagy egyénileg helyt áll, másfelől ez az alaku­lat olyan súlyos érdekeket érint, hogy működését a nyilvánosság legteljesebb ellen­őrzése alá kell helyezni. Ennek ellenére ma senkisem ismeri Fónagy és a kölni biztositó szerződését, senki sem tudja milyen obligókat vállalt a biz­tos i t ó és milyen biztosítékai vannak a külföldi hi­telezőnek arra, hogy ezen az üzleten, amelyet eddig egyetlen magyar pénzintézet és egyetlen ma­gyar biztositó sem talált bevezetésre alkal­masnak, nem fog anyagilag és erkölcsileg veszíteni. Senki sem tudja, kik azok az állítólagos magyar tő­kések, akik résztvesznek az uj alakulásbanr Senki sem Tudja, milyen percentben felelős a magyar expositura az esetleges veszteségekért. Senki sem tudja, milyen vagyona van az újjá ke­resztelendő Metrobank nak és milyen pro­grammal megy az igazgatóság ez elé a súlyos vállal­kozás elé. Senki sem tudja, mi lesz akkor, h a a bi­zalmi válság, k i s z é 1 e s ü 1 és Fónagy titokzatos szerződése esetleg módot ad a kölni biztosí­tónak a kiugrásra, vagy ha a kölni társaságot éri el a német biztosítási krízis árhulláma. Senki sem tud semmit, csak az a tény, hogy ügy­nökök raja akvirál feleket egy ismeretlen német biz­tositó meg nem alakult budapesti expositurájának. Ha ebből a kísérletezésből bármilyen afférok fognak elő­állni, ezek az afférok a magyar piac becsületét és megbízhatóságát fogják megrozsdásitani és hitelünket veszélyesen érinthetik. Épp ezért Fónagy kötelessége a nyilvánosság teljes tá­jékoztatása mielőtt még ez az uj intézmény formailag megalakul. Fónagy nem engedhet meg magának több balsikert, a magyar pénzpiac pedig a Bacherek és Hönichek szomorú esete után, nem építhet arra, hogy a magyar bankvezéreknek még mindig van egy pár Munkácsy- képiik vagy gobelinjük, amiket veszély esetén felál­doznak a haza oltárára. K. M. Világosságot a Saceiláry-féle szerződésre A köicsönügy; bizottság sem tud róla Ismételten foglalkoztunk azzal a titokzatos szer­ződéssel. amelyet a főváros a Szaceláry céggel kö­tött a külföldi piacoikon levő kötvények felvásár­lása céljából. Rámutattunk arra, hogy ez a szerző­dés, éppen azért, mert senki sem ismeri a tartalmát, alkalmas arra, hogy bizalmatlanságot keltsen s épp ezért nyilvánosságra kell hozni a megállapodás ösz- szes részleteit. A főváros legutóbbi közgyűlésén Fejérváry Sándor bizottsági tag igen érdekes interpelláció so­rán foglalkozott ezzel a kérdéssel. Fejérváry meg­jegyezte, hogy erről a megállapodásról sem a pénzügyi bizottság, sem az albizottság nem tudott, sőt Éber An­tal iközbeszólása folytán az interpelláció során ki­derült, hogy a kölcsönügyi bizottság elé sem terjesztették a megállapodást. hasá- 1 á r y Leszegezte továbbá Fejérváry, hogy amiről e bokon számoltunk be először, — a S z a c e céggel felbontották a szerződést és a cég perrel támadta meg a fővárost. Rámutatott továbbá Fejérváry arra az anomáliára is, hogy a pénzügyi bizottság kérlelése dacára, a tanács két hó na p óta késedelmeskedik annak a ki­mutatásnak az előterjesztésével, amely a főváros r é s z v’ é n y iv| á s á r 1 á s a i t magában foglalja. Fejérváry végül előterjesztette interpellációját, amelyben a polgármestertől tájékoztatást kíván a Szacellány-féle szerződés" előzményeire, felbontására és peres fejleményére vonatkozólag. Sajnos, az inter­pellációra válasz nem hangzott el, pedig nemcsak a főváros, hanem a magyar pénzpiac ér­deke is, hogy ez a furcsa és kínos affér sü r g ő s e n és teljesen tlsztáztassé-k. Jogot a részvényesnek! Bethlen szenzációs bejelentése — Gondosan és óvatosan kell megoldani a részvényjog reformját — Mi /essz a szindikátusi üzletekkel — Az egész vonalon revideálni kell a nagy adózók vallomásait Legutóbbi számunk vezető cikkében mutattunk rá arra az anomáliára, amely a magyar részvényjog­ban gyökeredzik, mely a részvényest teljesen kiszol­gáltatja az igazgatóságoknak és bankvezéreknek és követeltük ennek a rendsz.ernek a megváltoztatását. Az egységespárt csütörtök esti értekezletén Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy a rész­vényjogot minél előbb revízió alá kell venni, mert néhány szolid vállalatot kivéve, a rész­vénytársaságok hasznát túlnyomórészt n e m a rész­vényesek, hanem az igazgatóságok látják. Bethlen István grófnak ezt a súlyos megállapítását nagy elég­tétellel fogadjuk "és éppen a komoly' pénzintézetek és iparvállalatok érdekében kell egész erőnkkel támo­gatnunk. A konjunktúra megfordulása óta sűrűn ta­pasztaltuk. hogy mindazok a vállalatok, ahol a vezér- igazgatói diktatúra elhatalmasodott és ahol a részvé­nyessel senki sem törődött, csúfos vagy csendes ku­darcba fulladtak. Az Amerikai bank, Lloyd- bank. Városi bank, Központi jelzálog- bank, Magyar-Német bank, Mobilbank esetei után a Viktória és /a Concordia ügye is amellett szól, hogy a korlát és felelősség nélkül vialó ügyvezetés végeredményben a részvényes ter­hére történik. Mihelyt kiderül, hogy baj van, egyesült erővel megindul a hitelezők megsemmisítésére irányuló akció, viszont mindenki természetesnek ta­lálja, hogy a részvényes elveszti eredeti befize­tését és felpénzeit. Közöttünk járnak azok a bank- igazgatók, akik nemcsak a bűnvádi eljárás elöl tud­tak menekülni, de vagyonuk tetemes részét is meg­mentették, mialatt a részvényesek tökéletesen elvé­reztek. Közöttünk járnak azok a bankvezérek, akiknek a villái és palotái ma is tehermentesek, bár a rész­vények, amelyekkel szindikátusi alapon lapdáztak fel és le, ma századrészüket sem érik két év előtti kur­zusaiknak. Köztünk járnak azok a méltóságos és nagy­ságos urak, akik pár év alatt milliárdokat halmoztak fel, mialatt vállalataik vérvesztesége fordított arány­ban állt az ő jövedelmükkel. Épp ezért az utolsó percben jött Bethlen be­jelentése a részvényjog reformjáról, amelynek egyet kell jelentenie a részvényesek fokozott jogvédelmével. Szegény bankdirektorokra és gazdag vállalatokra van szükségünk és egyben-vissza kell adni a részvé­nyesnek a vállalatban való társrészesedési jogát, amit „mo_dern“ bankvezéreink eljátszottak. Elég volt a köszönő részvényesekből, várjuk a kritizáló rész­vényes feltámadását, aki nem szavazógép akar lenni a vállalatnál, hanem munkatársa .azoknak a vezetők­nek, akiknek a részvényeseket kell szolgálniok. Milyenek lesznek az osztalékok? A közel jövőben sorra publikálják mérlegeiket a pénzintézetek és ha­marosan az osztalékok emelésének kérdése is eldől. Kétségtelen, hogy a Hitelbank 20.000, a Kereskedelmi Bank 50.000, az Általános Kőszén pedig 250.000 koro­nás osztalékot ad, ami 6.6, 6.1, illetve 8.3 százalékos i kamatoztaiást, tehát a tavalyihoz képest 25, 67, illetve 43 százalékos javulást jelent. Ez a többlet kétségkí­vül jelentős és remélhetőleg az összes pénzintézetek­nél legalább is hasonló arányú lesz. A Goldberger-gyár mérlege. A Goldberger-gyár tavalyi vagyonát — mérlege szerint — megkétsze­rezte, a tiszta nyereség pedig 2.5 milliárdról 3.3 mii- liárdra gyarapodott. Az aranymérleg publikálása kap­csán kétségtelen, hogy a részvény tényleges ér­téke kimutathatólag a jelenleginek legalább a duplá­ja lesz. A vállalat április elején fogja arany­mérlegét kiadni. A Köztisztviselők Szövetkezete takarékot vesz. A közelmúltban a Magyar Köztisztviselők Szövetke­zete érdekeltséget vállalt a Magyar Tisztviselők Ta­karékpénztáránál, amely rövidesen rendkívüli köz­gyűlést hiv össze és az igazgatóságba beválasztják a szövetkezet exponenseit. A takarék 20 éve áll fenn és legutóbbi mérlege 186 milliós nyereséggel zárult.

Next

/
Thumbnails
Contents