Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-24 / 8. szám
Budapest, 1926 február 24. (íí/íkyíw Hiiilíp SZERKESZTI: Dr. KOSA MIKLÓS Mi lesz a Garancia-bankkal? Hol vannak a magyar lökések? — Tájékoztatni kell a magyar piacot I Titokban működik az uj alakulás Fónagy szerepe A Gazdasági Hírlap irta meg elsőnek, hogy Fónagy Aladár, a Mobilbank elnöke tárgyalásokat folytat a hitelbiztosítás intézményes bevezetése céliából és evégből megfelelő formában szervezetet létesít. Azóta hetek, sőt hónapok teltek el, tárgyalások kezdődtek és folytatódtak, megállapodások jöttek létre, sőt ügynökök raja lepte el a fővárost, valamint a bécsi és prágai nagy cégeket, amelyek Magyarországgal összeköttetésben állanak és megindult az akvirálási munka egy még nem létező alakulat javára, ismeretlen feltételekkel, ismeretlen garanciákkal és ismeretlen rendeltetéssel. Mindössze annyit hallottunk, hogy Fónagy állítólag egy nagy kölni biztosítótársasággal állapodott meg, amelynek svájci és müncheni viszontbiztosítókkal vannak összeköttetései és hogy a Mobilbank likvidációja kapcsán uj cég alatt a Meírobank veszi fel ügykörébe a hitelbiztosítási intézményt, valamint hogy egy-két nagytőkés bekapcsolódása fogja konszolidálttá tenni azt a lényegében biztosítási képviseleti szerepet, amelyet a Metrobank cégváltozása után be fog tölteni. Kénytelenek vagyunk, tekintettel arra a teljes bizonytalanságra, amely erről az alakulatról a közvéleményben uralkodik és azokra a nagy érdekekre, amelyek a hitelbiztosítás bevezetésével nemzetközi vonatkozásban is érintve lesznek, objektive foglalkozni a tervezett, sőt csöndben már működő vállalat személyi és tárgyi motívumaival. Az alakulás élén Fónagy Aladár áll, aki már négy jelentős alapítás élén szerepelt: a Magyar fakereske- d ö k h i t e li n t é z e t e, a Foresta, a Magyar- Olasz bank és a Mobilbank kapcsolódott össze az ő rokonszenves, agilis, ötletes, de nem túlságosan szerencsés egyéniségével. A régi Fabank nagy, de rövid karrierje ismeretes és köztudomású az is, hogy egyfelől a Foresta, melyet Fónagy a Fabank vállalatainak internacionalizálása céljából létesített, életképtelennek bizonyult, valamint az is, hogy a Magyar-Olasz bank, amelybe Fónagy a Foresta létesítése kapcsán a Fabank banküzletét vitte bele, a Fabank átvett státuszának alapos revíziója kapcsán kénytelen volt Fónagyot és érdektársait az Olaszbank igazgatóságából kiemelni s a Fabanktól átvett üzleteket soronkiviil likvidáltatni. A Mobilbank, Fónagy uj alapítása egyéves fennállása után egy nagyobb dollárveszteség következtében csendes likvidációba ment át, amelynek során Fónagy spontán igen nagy egyéni áldozatot hozott, hogy a hitelezők kifizethetők legyenek, a részvényesek azonban, bár a papír két év előtt még 8000 koronán állott, befizetéseiket teljesen elvesztették. Fónagy karrierje tehát nem mondható szerencsésnek és a háborús konjunktúra megfordulásával a részvények és részvényesek pusztulása járt a nyomában. Ennek dacára sok és jogos szimpátiának örvend a pénzpiacon, ahol jól tudják, hogy azokért a hibákért, amelyeket elkövetett és azokért a szerencsétlen üzletekért, amelyeket alkalmazottai csináltak, a maga vagyonával is vállalta a felelősséget, amig ez a vagyon — megvolt. A Garancia bank létesítése azonban más elbírálás alá esik, személyi és tárgyi momentumok szempontjából egyaránt. Egyielől ma már nem lehet számítani arra, hogy esetleges veszteségekért Fónagy egyénileg helyt áll, másfelől ez az alakulat olyan súlyos érdekeket érint, hogy működését a nyilvánosság legteljesebb ellenőrzése alá kell helyezni. Ennek ellenére ma senkisem ismeri Fónagy és a kölni biztositó szerződését, senki sem tudja milyen obligókat vállalt a biztos i t ó és milyen biztosítékai vannak a külföldi hitelezőnek arra, hogy ezen az üzleten, amelyet eddig egyetlen magyar pénzintézet és egyetlen magyar biztositó sem talált bevezetésre alkalmasnak, nem fog anyagilag és erkölcsileg veszíteni. Senki sem tudja, kik azok az állítólagos magyar tőkések, akik résztvesznek az uj alakulásbanr Senki sem Tudja, milyen percentben felelős a magyar expositura az esetleges veszteségekért. Senki sem tudja, milyen vagyona van az újjá keresztelendő Metrobank nak és milyen programmal megy az igazgatóság ez elé a súlyos vállalkozás elé. Senki sem tudja, mi lesz akkor, h a a bizalmi válság, k i s z é 1 e s ü 1 és Fónagy titokzatos szerződése esetleg módot ad a kölni biztosítónak a kiugrásra, vagy ha a kölni társaságot éri el a német biztosítási krízis árhulláma. Senki sem tud semmit, csak az a tény, hogy ügynökök raja akvirál feleket egy ismeretlen német biztositó meg nem alakult budapesti expositurájának. Ha ebből a kísérletezésből bármilyen afférok fognak előállni, ezek az afférok a magyar piac becsületét és megbízhatóságát fogják megrozsdásitani és hitelünket veszélyesen érinthetik. Épp ezért Fónagy kötelessége a nyilvánosság teljes tájékoztatása mielőtt még ez az uj intézmény formailag megalakul. Fónagy nem engedhet meg magának több balsikert, a magyar pénzpiac pedig a Bacherek és Hönichek szomorú esete után, nem építhet arra, hogy a magyar bankvezéreknek még mindig van egy pár Munkácsy- képiik vagy gobelinjük, amiket veszély esetén feláldoznak a haza oltárára. K. M. Világosságot a Saceiláry-féle szerződésre A köicsönügy; bizottság sem tud róla Ismételten foglalkoztunk azzal a titokzatos szerződéssel. amelyet a főváros a Szaceláry céggel kötött a külföldi piacoikon levő kötvények felvásárlása céljából. Rámutattunk arra, hogy ez a szerződés, éppen azért, mert senki sem ismeri a tartalmát, alkalmas arra, hogy bizalmatlanságot keltsen s épp ezért nyilvánosságra kell hozni a megállapodás ösz- szes részleteit. A főváros legutóbbi közgyűlésén Fejérváry Sándor bizottsági tag igen érdekes interpelláció során foglalkozott ezzel a kérdéssel. Fejérváry megjegyezte, hogy erről a megállapodásról sem a pénzügyi bizottság, sem az albizottság nem tudott, sőt Éber Antal iközbeszólása folytán az interpelláció során kiderült, hogy a kölcsönügyi bizottság elé sem terjesztették a megállapodást. hasá- 1 á r y Leszegezte továbbá Fejérváry, hogy amiről e bokon számoltunk be először, — a S z a c e céggel felbontották a szerződést és a cég perrel támadta meg a fővárost. Rámutatott továbbá Fejérváry arra az anomáliára is, hogy a pénzügyi bizottság kérlelése dacára, a tanács két hó na p óta késedelmeskedik annak a kimutatásnak az előterjesztésével, amely a főváros r é s z v’ é n y iv| á s á r 1 á s a i t magában foglalja. Fejérváry végül előterjesztette interpellációját, amelyben a polgármestertől tájékoztatást kíván a Szacellány-féle szerződés" előzményeire, felbontására és peres fejleményére vonatkozólag. Sajnos, az interpellációra válasz nem hangzott el, pedig nemcsak a főváros, hanem a magyar pénzpiac érdeke is, hogy ez a furcsa és kínos affér sü r g ő s e n és teljesen tlsztáztassé-k. Jogot a részvényesnek! Bethlen szenzációs bejelentése — Gondosan és óvatosan kell megoldani a részvényjog reformját — Mi /essz a szindikátusi üzletekkel — Az egész vonalon revideálni kell a nagy adózók vallomásait Legutóbbi számunk vezető cikkében mutattunk rá arra az anomáliára, amely a magyar részvényjogban gyökeredzik, mely a részvényest teljesen kiszolgáltatja az igazgatóságoknak és bankvezéreknek és követeltük ennek a rendsz.ernek a megváltoztatását. Az egységespárt csütörtök esti értekezletén Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy a részvényjogot minél előbb revízió alá kell venni, mert néhány szolid vállalatot kivéve, a részvénytársaságok hasznát túlnyomórészt n e m a részvényesek, hanem az igazgatóságok látják. Bethlen István grófnak ezt a súlyos megállapítását nagy elégtétellel fogadjuk "és éppen a komoly' pénzintézetek és iparvállalatok érdekében kell egész erőnkkel támogatnunk. A konjunktúra megfordulása óta sűrűn tapasztaltuk. hogy mindazok a vállalatok, ahol a vezér- igazgatói diktatúra elhatalmasodott és ahol a részvényessel senki sem törődött, csúfos vagy csendes kudarcba fulladtak. Az Amerikai bank, Lloyd- bank. Városi bank, Központi jelzálog- bank, Magyar-Német bank, Mobilbank esetei után a Viktória és /a Concordia ügye is amellett szól, hogy a korlát és felelősség nélkül vialó ügyvezetés végeredményben a részvényes terhére történik. Mihelyt kiderül, hogy baj van, egyesült erővel megindul a hitelezők megsemmisítésére irányuló akció, viszont mindenki természetesnek találja, hogy a részvényes elveszti eredeti befizetését és felpénzeit. Közöttünk járnak azok a bank- igazgatók, akik nemcsak a bűnvádi eljárás elöl tudtak menekülni, de vagyonuk tetemes részét is megmentették, mialatt a részvényesek tökéletesen elvéreztek. Közöttünk járnak azok a bankvezérek, akiknek a villái és palotái ma is tehermentesek, bár a részvények, amelyekkel szindikátusi alapon lapdáztak fel és le, ma századrészüket sem érik két év előtti kurzusaiknak. Köztünk járnak azok a méltóságos és nagyságos urak, akik pár év alatt milliárdokat halmoztak fel, mialatt vállalataik vérvesztesége fordított arányban állt az ő jövedelmükkel. Épp ezért az utolsó percben jött Bethlen bejelentése a részvényjog reformjáról, amelynek egyet kell jelentenie a részvényesek fokozott jogvédelmével. Szegény bankdirektorokra és gazdag vállalatokra van szükségünk és egyben-vissza kell adni a részvényesnek a vállalatban való társrészesedési jogát, amit „mo_dern“ bankvezéreink eljátszottak. Elég volt a köszönő részvényesekből, várjuk a kritizáló részvényes feltámadását, aki nem szavazógép akar lenni a vállalatnál, hanem munkatársa .azoknak a vezetőknek, akiknek a részvényeseket kell szolgálniok. Milyenek lesznek az osztalékok? A közel jövőben sorra publikálják mérlegeiket a pénzintézetek és hamarosan az osztalékok emelésének kérdése is eldől. Kétségtelen, hogy a Hitelbank 20.000, a Kereskedelmi Bank 50.000, az Általános Kőszén pedig 250.000 koronás osztalékot ad, ami 6.6, 6.1, illetve 8.3 százalékos i kamatoztaiást, tehát a tavalyihoz képest 25, 67, illetve 43 százalékos javulást jelent. Ez a többlet kétségkívül jelentős és remélhetőleg az összes pénzintézeteknél legalább is hasonló arányú lesz. A Goldberger-gyár mérlege. A Goldberger-gyár tavalyi vagyonát — mérlege szerint — megkétszerezte, a tiszta nyereség pedig 2.5 milliárdról 3.3 mii- liárdra gyarapodott. Az aranymérleg publikálása kapcsán kétségtelen, hogy a részvény tényleges értéke kimutathatólag a jelenleginek legalább a duplája lesz. A vállalat április elején fogja aranymérlegét kiadni. A Köztisztviselők Szövetkezete takarékot vesz. A közelmúltban a Magyar Köztisztviselők Szövetkezete érdekeltséget vállalt a Magyar Tisztviselők Takarékpénztáránál, amely rövidesen rendkívüli közgyűlést hiv össze és az igazgatóságba beválasztják a szövetkezet exponenseit. A takarék 20 éve áll fenn és legutóbbi mérlege 186 milliós nyereséggel zárult.
