Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-17 / 7. szám
Budapest, 1926 február 17. 3 Bud Jcnos: „Budapest széhesfüvtiros óriási áldozatost hoz u falu népóért“ A vidékiek sokkai nagyobb számban feküsznek a közkórházakban, mint az autokton pestiek Az ország törvényhatóságait még mindig állandóan foglalkoztatja az országos betegápolási és az országos gyermekvédelmi költségek ügye, amely azonban a múlt héten szóbakerült a parlamentben is. G a á 1 Gaszton képviselő intézett ebben az ügyben éles támadást Búd János pénzügyminiszter ellen és úgy felszólalásában, mint később közbeszólásai során Budapest székesfőváros ellen is kitört. Hogy Gaál Gaszton képviselő urnák ezekben a kitöréseiben mennyire nem volt igaza, azt elsősorban Búd János pénzügyminiszter állapította meg. Mi csak annyit válaszolunk Gaál Gaszton képviselő urnák, hogy jól tette volna, ha felszólalása előtt betekintett volna egy kicsit abba a statisztikába, amelyet Budapest székesfőváros betegeinek, kórházi ápoltjainak illetőségéről vezet. Ha ezt megtette volna Gaál Gaszton, akkor nem kérdezte volna, hogy a város költségeit fizesse-e a falu és hogy „talán a nyomorult paraszt fizesse Budapest kórházi költségeit?“ Ha Gaál Gaszton be fog tekinteni az említett statisztikába. akkor nagyon különös dolgokat fog ott tapasztalni. Ha egy hajszálnyi objektivitás van a képviselő urban, akkor megállapítja, hogy nem a nyomorult paraszt fizeti Budapest kórházainak fenntartási költségeit, ' hanem Budapest székesfőváros hoz óriási áldozatokat a falu népéért, amelynek gyermekei sókkal nagyobb tömegben feküsznek és nyernek ápolást a budapesti közkórházakban, mint az autokton budapestiek. Búd János pénzügyminiszter beszédéből különben a kórházakra vonatkozó részt a következő kivonatban közöljük: — Igen nagy problémával állunk itt szemben és nemi ok nélkül mentünk bele ahba, hogy a hasznos beruházások keretében is támogatjuk a kórházakat. Szabad-e egy percig is kételyeket támasztani, hogy nem mindenkinek kötelessége a tuberkulózis ellen harcolni és ebben nem találkozik a város és a falu? fin nem látok különbséget, ha a kettőnek az egészségéről van szó: egyformán kedves nekem mind a kettő. Gaál Gaszton képviselő ur megtámadta ezeknek az intézkedéseknek a törvényességét. Ezzel szemben kijelentem, hogy a rendelet törvéUjitsa meg előfizetését és győzze meg polgártársait, hogy a városi politikában csak úgy tud eligazodni, ha a Fővárosi Hirlap-ot olvassa. nyes alapon áll, még pedig az 1924/25. költségvetési törvény alapján, amelynek 17. §-a felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a betegápolási költségeket átháritsa a törvényhatóságokra, egészen természetesen a törvényhatóságok pedig a községekre. Ez a törvény már júniusban érvényben volt, á rendelet pedig szeptemberben jött ki. — Tulajdonképpen semmi egyéb nem történt, mint az, hogy a községekre és városokra hárítottunk át bizonyos terheket. Még nem tudom, hogy melyik községre mennyi fog esni, azt azonban már konstatálom!, hogy Budapest 12 százalékát teszi ki az ország lakosságának és ezzel szemben 23 százalékot visel a terhekből. Nagyon nehéz a mostani illetőségi viszonyok mellett valakinek az illetőségét megállapítani. Közben azonban a betegápolási terheket valakinek viselnie kell. Ezért szabályoztuk úgy a kérdést, hogy az illetőség puhatolása nélkül oldhassuk meg a problémát. Aki utánanéz, megállapíthatja, hogy a budapesti közkórházakban a betegek 90 százaléka szegénységi bizonyítvánnyal fekszik. Ne tessék tehát a kérdést uigy beállítani, hogy csak Budapest könnyítése érdekében egyedül a falura akarnánk áthárítani a terheket. Ha Zala vármegye valóban meghozta a sajtóban ismertetett határozatát, akkor máris tiltakozom ellene, mert senkinek nincs joga a rendelet törvényességét megcáfolni és annak végrehajtását megakadályozni. Soha törvényellenesen nem jártam el, viszont a jogos panaszokat mindig meghallgattam és a jövőben is meghallgatom. Gaál Ga.sztonnak Budapest ellen való támadását Búd miniszter egyetlen számadattal verte vissza. Ezekután fölöslegeseknek tartjuk, hogy tovább is vitatkozzunk vele, mindössze csak azt ajánljuk figyelmébe, hogy a napokban a városok kongresz- s z u s a is foglalkozott ezzel a kérdéssel és szósze- rint a következő határozatot fogadta el: .^Megnyugvással vették tudomásul a városok, hogy az országos betegápolási és országos gyermek- védelmi költségeiket az állam külön céladó alakjában fogja beszedni és pedig a föld, ház, ötszázalékos kereseti adó és tantiém-adó után és igy ez a költség, bár újabb terhet ró az adózókra, mégsem érinti a városok és községek háztartását.“ csak azzal a feltétellel, ha biztosítékokat kapunk arra vonatkozólag, hogy ez nem a telekspekulációt szolgálja. Éppen ezért erős építési korlátozásokat is foganatosítani fogunk. Ez az egész ügy különben most van a Közmunkák Tanácsa előtt. Meg kell még említenem, hogy a meghosszabbított Andrássy-ut nem. lesz egészen sugáregyenes, kétszer ugyanis többé- kevébbé megtörik. Egyszer a Városligetnél, egyszer pedig a Hajcsár-utcánál As ábécés könyvnél fontosabb eszköze alig van a pedagógiának. Nagy eseménynek kelt tehát tartanunk, hogy a főváros tanácsa pályázatot hirdet és ki akarja választani Budapest iskolái számára a legkitűnőbb alkotást. Valami rendet tényleg kell ezen a téren csinálni, mert úgy tudjuk, hogy ma nem kevesebb, mint háromféle különböző rendszerű könyvből tanítják Budapesten a gyermekeket a betűvetésre. Tudjuk azt is, hogy a használatban levő ábécék között van kitűnő könyv is, de ha mégis jobbat kíván a tanács, ám jöjjön a nagy pályázat. Méltó is Budapesthez, hogy az elemi népoktatás legfontosabb eszközét a legkitűnőbben válassza meg. Szinte azt mondanánk, hogy az lenne ideális, ha Magyarország minden pedagógusával megcsináltatnák azt az ábécés könyvet, amelyet tapasztalatok alapján a legkitűnőbbnek tart. Pályázzon mindenki, vagy legalább is legyen a pályázat a lehető legszélesebbkörii. Bárhogy örülünk azonban a tanács elfíátározcisának, mégis meg kell döbbennünk a pályázat egyik feltételétől. A pályázati hirdetmény ugyanis nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy aki pedig ábécéskönyv-pályázaton részt akar venni, annak kemény száz aranykorona bírálati dijat kell lefizetnie a főváros pénztárához. Nem tudjuk, hogy a tekintetes tanács gondolkozott-e azon, hogy ez a száz aranykorona nem kevesebb, mint 1,450.000 papirkorona, amely egy középosztálybeli családnak félhónapi megélhetése. Hát hol vegyék a szegény pedagógusok azt az erkölcsi erőt, hogy félhónapig koplalnak a magyar kultúra nagyobb dicsőségére. Jó lenne, ha a tanács idejekorán megfontolná, hogy kik pályázzanak, szegény pedagógusok-e, vagy gazdag nagyvállalkozók. Mert tudja meg a tanács, hogy ennek a száz aranykoronás bírálati díjnak az lesz az eredménye, hogy a kolduspedagógusok el fogják adni szellemi terméküket a gazdag könyvkiadónak, aki azután lefizeti a száz aranykoronát és bezsebeli a sok-sok millió papirkoronát, azaz hogy jövőre már a pengőt. Megépül a világ legragyogóbb sugárutja Uj tervek az Andrássy-ut meghosszabbítására — Wargha műszaki főtanácsos nyilatkozata A főváros illetékes szervei már a háború előtt is igen sokat foglalkoztak az Andrássy-utnak, a. világ egyik legszebb sugárútjának a meghosszabbításával. Erre vonatkozólag többféle tervet is kidolgoztak, közbejött azonban a világháború, az azt követő bir. A főváros e réven egy uj közlekedési fővonalhoz jutna, hasonlóan a Váci-uthoz, Ullői-uthoz és a Soroksári-uthoz. A főváros belemegy abba, hogy az Andrássy-ut meghosszabbításával a Városliget meghosszabbittassék, hangsúlyozzuk azonban, hogy FICZEK ES MENTCSIK A.-né szobor-, mű- és ércönfőde Budapest, Vtl., Tábornok-utca 12. szám. Öntelnek Szobrok, domborművek, életképek, plakettek, stb., homok- és cera-perduta módszerrel, kész kivitelben. Mindennemű nyersöntvények. forradalmak és megszállás, majd a nyomasztó gazdasági krízis, amely lehetetlenné tette ennek a ragyogó városfejlesztési tervnek a megvalósítását. Az Andrássy-ut meghosszabitására vonatkozólag már egy évvel ezelőtt történtek bizonyos lépések, most azután az érdekeltségek együttesen beadványt intéztek a tanácshoz, amelyben azt ajánlották, hogy ingyen átengedik a telkekből a fővárosnak azokat a területeket, amelyek az Andrássy-ut tervezett meghosszabbításának útvonalába esnek, ha a tanács kiépítteti az utat. Ezzel a tervvel kapcsolatosan kérdést intéztünk Wargha László műszaki főtanácsoshoz, a főváros európai hirü városrendezési szakértőjéhez, aki a következő felvilágosításokat adta a. Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az érdekeltségek részéről a napokban tényleg ajánlat érkezett a fővároshoz az Andrássy-ut régen vajúdó meghosszabbitásával kapcsolatosan. A meghosszabbított Andrássy-ut a tervek szerint a millenniumi emléktől majdnem egyenes irányban vezetne egészen a főváros határáig és párhuzamos lenne az Erzsébet királyné-uttal és a Nyugati pályaudvarból induló szobi vasútvonallal. Az uj ut a Városligetben 45 méter szélességű lenne és szinte észrevétlenül keskenyedye, 30 méternyi szélességben torkollana a főváros határa mentén vezető útba. Az Andrássy-ut meghosszabbítására nemcsak közlekedési, de városszépítés] szempontból is rendkívül nagy jelentőséggel TUNGSRAM Az uj TUNGSRAM-D-LÁMPA spirális fonállal (15—25—40 Watt) Kapható mindenütt ! Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest
