Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-06 / 1. szám
Budapest, 1926 január 6. 5 ^v/w^77//pmp Politikamentes, alkotó munkát ] végez a főváros az ujeszfendőben is Minden oldalról elismerik már, hogy az uj törvényhatósági bizottság életképes — Munkában a tizenkettes bizottság Az interjúk és nyilatkozatok egész áradata jelent meg a napilapok karácsonyi és ujesztendei számaiban és ezekből a nyilatkozatokból kiviláglik az, hogy a főváros minden vezetője és a politikai pártok vezérei egyaránt békés, alkotó, politikamentes munkával akarják eltölteni az 1926. esztendőt is. Ezek á nyilatkozatok a legteljesebb mértékben dokumentálják R i p k a Ferenc főpolgármester hatalmas sikerét. Ezelőtt egy esztendővel még. senki sem bízott abban hogy a városházáról száműzni lehet a politikát. De nem bíztak ebben még akkor sem, amikor a tőváros közönsége megválasztotta az ui törvényhatósági bizottságot. Csak egv ember bízott mindig és ez Ripka Ferenc főpolgármester volt. A választási harcba a pártok régi jelszavakkal indultak el. És a régi jelszavak mellett ott volt a régi gyűlölet is. Alig kezdődött meg a választási küzdelem, kiállott a küzdőtérre Ripka Ferenc is, akkor még a főváros kormánybiztosa és addig ismételte a békés alkotómunka, a politikamentes tevékenység és a megértő szeretet szükségességét, amig a választási küzdelem végén már az összes pártvezérek ezt hirdették. A választások után következett el azonban igaz valójában Ripka Ferenc nehezebb missziója. Ez a misszió pedig abban állott, hogy az egymástól rendkívüli módon eltérő világnézeti alapokon álló pártokat egységes munkára hangolja. Hogy ez menynyire sikerült Ripka Ferencnek, nincs szükségünk egyébre, mint szószerint idézzük Ugrón Gábornak nagyfontosságu újévi nyilatkozatát, amielvben többek között a következőket mondta: — Tagadhatatlan, hogy a városi politikában a választás eredményeként egészen más irányzat lett úrrá. Ha személyi változások is megtörténnek, akkor a liberális lakosság óhajai a városi politikában teljesülni is fognak. Azok. akik a múltban vezérei voltak a gyűlölködő politikának, ma egészen más húrokat pengetnek és objektivitást gyakorolnak, aminek csak örülni lehet, mert igy megvan a lehetősége a termelő munkának. * * * Ugrón Gábor ezekben a szavaiban megmondotta;. hogy miért lett munkaképessé Budapest törvényhatósági bizottsága. Pedig valljuk be — ma már megtehetjük, hogy bevalljuk — senki sem hitt benne. Az ui törvényhatóságról ,az volt az általános vélemény, hogy nem lesz munkaképes és hamarosan fel fogják oszlatni. Budapest ettől a törvényhatósági bizottságtól rengeteg sokat - várt. Óriási feladatok hárulnak a mai közgyűlésre. Egészen természetes tehát, hogy az aggodalmak egész tábora vette körül az ui közgyűlést és mindenki félt, hogy ennek a rengeteg kivána,lomnak még csak elenyésző csekély részét sem tudja ez a közgyűlés megvalósítani. Csoda történt. A közgyűlés, igenis, bebizonyította, hogy életképes és ennek az életképességnek az adta meg a lehetőségét, hogv Ripka Ferenc főpolgármester a pártok vezéreivel való állandó érintkezésében a diplomácia legnemesebb eszközeit és a meggyőződés egész lelkesedését vitte harcba. Ma már Magyarország belügyminisztere, Rakovszky Iván. jelentette ki a Fővárosi Hírlap hasábjain, hogy a törvényhatósági bizottságot életképesnek és munkaképesnek tartja. Ripka Ferenc főpolgármester pedig ugyanezzel a kijelentéssel Horthy Miklós. Magyarország kormányzója előtt tisztelgett ujesztendökor. Ma már senki sem kételkedik benne, az aggodalmak teljesen eloszlottak, mert Ripka Ferenc íŐpolgármfeSterinek volt elegendő meggyőző ereje és a pártok vezetőinek volt belátásuk. Ripka Ferenc büszkén könyvelheti el, hogy az egymással szembenálló erőket sikerült neki alkotó energiává átváltoztatni. Ennek a hatása nyilvánul meg abban a munkakészségben, amellyel a bizottságok és maga a közgyűlés is az egész vonalon kezeli a kérdéseket, * * * A közgyűlés életképességét és munkaképességét semmi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt néhány hónap eredményei. Ezek között az eredmények között természetesen a legfontosabb az, hogy tiz évnél hosszabb szünet után. ha csekély mértékben is, de megindult Budapesten az építkezés. Joggal mondhatta erre Ripka Ferenc főpolgármester egyik minapi nyilatkozatában: — Én az építkezés megindulását úgy tekintem, mint a jövő szimbólumát. Mert eredménynek kell tekinteni azt, hogy a főváros eddig nyolcszáz kislakásnak a kitermelését biztosította és amennyiben a pártok vezetőinek szándéka megvalósul, további ezerhatszáz lakást építenek. Természetesen az építkezés nagyobb lendületének még mindig megvannak a maga pénzügyi eshetőségei. de a főváros vezetőségének elhatározása éppen olyan komoly, mint amilyen komoly a pártvezéreké. A városházán ma, az 1926. év kezdetén egyetlen nagy uralkodó elv van és ez az, hogy minden akadályt minden eszközzel legyőzve, fel fogják lendíteni az elernyedt gazdasági életet, elsősorban azáltal, hogy az iparnak munkát biztosítanak. * * * A másik rendkívüli eredménye az utolsó hónapok munkájának, hogy az ostendei egyezményt már a közgyűlés is ratifikálta. Ezzel a külföldi kölcsönök ügyét rendezték és igy a főváros pénzügyi helyzetében stabilitást teremtettek. Az ostendei egyezmény ratifikálása a főváros pénzügyi életében határkövet jelent, hiszen most már elmúlt az a bizonytalanság, amely a főváros háztartását esztendők során át állandóan irritálta. Ezek után a legelső feladat a főváros háztartásának rendbehozatala. Ebben a tekintetben többé nem lehet kifogás, hogy a külföldi kölcsönök ügye nincs rendezve és igy a ceruza, amely a költségvetést összeállítja, nem mozoghat szabadon. Ma már megvan annak a lehetősége, hogy a főváros háztartását igenis rendbehozzuk. Éppen ezért ma a legnagyobb figyelem a pénzügyi bizottság által kiküldött tizenkéttagu sziikebb bizottság munkájára irányul. Ez a bizottság a legnagyobb körültekintéssel készíti elő a főváros pénzügyeinek rendezését. A bizottság a legmesszebbmenő figyelemmel van a közönség teherbírására is és a főváros elodázhatatlan szükségleteire is. A bizottság revizió alá veszi az összes meglévő bevételi forrásokat, megvizsgálja a bevételek fokozására mutatkozó lehetőségeket és az a szándéka. hogy az adóterhek, amelyeket, sajnos, egyelőre nem igen lehet lényegesen enyhíteni, méltányos megosztásban háruljanak a közönségre. ❖ ❖ * Végül a legelső feladatok közé tartozik az üzemek gazdálkodásának rendezése is. Erre vonatkozólag a Fővárosi Hírlap mai számában E r e k y Károly szenzációs nyilatkozatot tesz. Ereky pesszimizmusával szemben Ripka Ferenc főpolgármester mindent elkövet, hogy ezt a régóta vajúdó kérdést megoldja. Éppen erre vonatkozik a belügyminiszternek az üzemvizsgáló állandó bizottságra vonatkozó javaslata is, amelyről most már tökéletesen bebizonyosodott a pártok vezetői előtt is, hogy bizalmatlanságra nincsen ok. A javaslat nem érinti a főváros autonómiáját, sőt inkább a belügyminiszter hajlandó megosztani a fővárossal felügyeleti jogkörét. Nagyon valószínű tehát, hogy a pártok beleegyezésével ez a bizottság igenis meg fog alakulni, mert ennék az uj szervnek a működése hosszadalmas bürokratikus eljárást rendkívül leegyszerűsíti. Általában remény van arra, hogy a bizottságok és a közgyűlés minden nagy problémát simán és könnyen fog megoldani, ha a pártok közös akarattal egyesülnek az alkotómunkára és kikapcsolják a politikai kérdéseket. A városháza politikamentes esztendeje mérhetetlen hasznot fog jelenteni Budapest közönsége számára és minden reménység meg is van arra, hogy ez a belátás, amely az elmúlt esztendőben már megnyilatkozott, a jövőben tökéletesen ki fog fejlődni. Ez az oka annak, hogy úgy a főváros vezetősége, mint a politikai pártok vezetői és a nagyközönség a legteljesebb reménységgel indul meg az 1926. esztendő utján. „Utunk nem a szétomlás mélységeibe, banem egészséges fejlődéssel a magasba vezet“ Ripka Ferenc főpolgármester cikke a Prágai Magyar Hírlapban Ripka Ferenc főpolgármester .,B uda- pest üzenete“ címmel magas szárnyalása gondolatokban gazdag és nagyon érdekes cikket irt a „Prágai Magyar Hírlap“ karácsonyi számába. Ezt a Csehszlovákiában megjelenő magyar lapot a tőlünk elszakított területek lakóinak ezrei olvassák és igy Ripka Ferenc főpolgármester őhozzájuk szól Budapest érdekében. A cikk kifejti, hogy Magyarország és igy Budapest is egy nemzeti konzervativizmus nyugodt atmoszférájában találta meg az orvosságot. Meg akarjuk mutatni — mondja a főpolgármester — azoknak, akik egy nyelvet beszélnek velünk, hogy nem kell magukat miattunk szé- gyenleniök, mert utunk nem a szétomlás mélységeibe, hanem egészséges fejlődéssel a magasba vezet. Szép szavakkal buzdítja az elszakadt magyarságot, hogy jusson eszükbe Budapest és keressék fel. mert sok régi falat, sok uj embert, sok emléket és néhány uj eredményt is találnak itt. A főpolgármester cikkét különben a következőkben mutatjuk be olvasóinknak: „Budapest úgy épült, hogy perspektíváját egy 20 milliós állam adja meg. A keretek megsziikiiltek, ezért az egyes részek már tulmagasaknak látszanak, másutt az ivek átfogó erejéből tört le egy darab és ismét másutt a széles bástyák alapja van alá- mosva. Mindezek a dolgok inkább a múltat magyarázzák, mint a jelent. A fájdalom a múltat látja, ia józanság a jelent és a reménység a jövőt. Az egyes embernek is újra kell kezdenie néha az életet. Nemcsak megtévelyedések és elhibázott életcélok kényszerítik erre. Nem egyszer a szerencsétlenség földrengése dönti halomra az eddigi élet támasztó oszlopait. Ilyenkor a gyöngét maga alá temeti az élet. de az igazi férfi fölemelkedik a romok közül és újra kezdi az építést. Nem a szerencse méri meg az ember értékét, hanem a szerencsétlenség. Budapesten is sok mindent halomra döntöttek bűnök és szerencsétlenségek. Van abban valami föl- emelöen vigasztaló, hogy a bűnök kevesek bűnei voltak. A derék szándék, az uj jövőt épitö munkakedv pedig százezrek szivében él. A nép mindig sokkal jobb, semhogy megérdemelné a rossz vezetőket. A népek tengerén a budapesti világítótorony ma rövidebb utakon irányítja a hajók járását. De a belőle kisugárzó piros-fehér-zöld jelek a független magyar államot, hirdetik a világnak, egy ezeréves és mégis most újra szervezkedő államot, melyet a megtéve- lyedésekből, a józan bölcsességből, az uj munka vezet jobb jövő felé. Akik nem élnek velünk egy közös államéletet, sok mindent nem értenek és ezért nem egy jelenséget félreértenek abból, ami nálunk történik. Nem egy, nagyon is felszínen lévő irány nem a nemzet: leikéből, hanem csak az idők változásából támadt. Más elvek pedig, amiknek alig ad hangot valaki, milliók szive mélyén élnek. Mindig a kisebbség hangos és pedig minél gyöngébb, annál inkább. Budapest székesfőváros népének lelkületét is erős viharok szántották végig. Az egész Európát foglakoztató nagy kérdések itt mind megkísértették az érvényesülést. A polgári köztársaság és kommunizmus kísérletén keresztül egy nemzeti konzervativizmus nyugodt atmoszférájában találtuk meg az orvosságot. amely láthatólag gyógyuláshoz vezet. Senkisem dolgozik csak magának. A munka élteti, a dologtalanság megterheli környezetét is. Budapest lelkületűnek lehiggadása, uj munkába kezdése sem magáért való. Ami itt az ország szivében megindul, azt a nemzeti élet vérkeringése szétviszi az egész országba és a válságok évei alatt begubózott vidék lassankint gazdaságilag, sőt szellemileg is belekapcsolódik a közös nagy életbe. Aztán őszintén be kell vallanunk, hogy mi nemcsak ezért dolgozunk. Mi meg akarjuk mutatni, hogy újraéledünk, gyógyulunk, hogy a reánk bízott nemzeti föladatokat erőnkhöz mérten, hűséggel szolgáljuk. Meg akarjuk mutatni, hogy a magyarság nagy értékeit, amiket a kataklizmák mélybe döntöttek, mi egymásután kiemeljük, megtisztítjuk, fölvisszük a magasba, mindig magasabbra. Meg akairjuk mutatni azoknak, .akik egy nyelvet beszélnek velünk, hogy nem kell magukat miattunk szégyelniö.k, mert utunk nem a szétomlás mélységeibe, hanem egészséges fejlődéssel a magasba vezet. Én a magam részéröl csak a;rra kérem azokat, akik e magyarul írott sorokat megértik, akár magyarnak vaJliák magukat, akár nemi, de a közösen megértett nyelv jogán mégis kapcsolatban állnak, arra kérem őket, hogyha elindulnak hazulról a világot megtekinteni, jusson eszükbe Budapest és keressék föl. Sok régi falat, sok uj embert, sok emléket és néhány uj eredményt is találnak itt. Talán, ha ismételten visszatérnek, mindig több lesz az alkotás és kevesebb a rombolás. Az egész emberiség figyelméből különösen az ő figyelmük értékes nekünk, mert úgy érezzük, hogy erkölcsi leszámolásunk van velük, amelyben mindig tisztában akarunk állani. hogy az emberiség nagy harmóniájában egyre jobban megérthessük egymást. Budapest szívesen hivó üdvözletét küldi és örömmell át mindenkit, aki a magyar főváros természeti szépségeit látni és érezni akarja.“ Budapest Székesfőváros Ásványvíz Üzeme = a Hungária-gyógyforrás szénsavval teliíett vize Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. —■—■— BUDAPEST, VII., ViImos-c«ászár-ut 19 ALAPITTATOTT 1887. TELEFON SZ. 44—18, Cimfestészeti műterme. Specialista üvegtáblákban. FLOHR KÁROLY FELVONÓGYÁR BUDAPESTI FIÓKTELEPE VI., PODMANICZKY-UTCA 12. TELEFON 129—26.
