Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-22 / 51-52. szám
4 ................... Bu dapest, 1926 december 22. Budapest Vdzsonylja — Uázsonyi Budapestje Egy gazdag élet képe az ólombetűk tükrében Igaz, valójában nem is élt más Vázsonyi: csak Budapest Vtízsonyija. Ez a nagy elme, ez a páratlan jellem, ez a kitűnő politikus, ez a ragyogó szónok minden idegszálával, életének minden történésével egybeforrott Budapesttel. Az ő levegője Budapest levegője volt, az ő gondolkodása mindig tipikus pestinek bizonyult és pesti volt a szellemessége, az életmódja és minden életmegnyilvánulása. Vázsonyi nem élhetett volna Pest nélkül és Pest sem lehetett volna Vázsonyi nélkül azzá, amivé lett. Amikor a vidék még ellenszenvvel nézett a fiatal, új igéket hirdető politikus felé, aki hadat üzent minden reakciónak és korrupciónak, Budapest már rajongott élte. Akkor már a kispolgári lakások ezreit díszítette Vázsonyi képe, amely még a polgári hamutartókban is ott szerepelt. Óriási karriert futott meg Vázsonyi Vilmos, de sehol olyat, mint Budapest szivében. Hiszen még alig nyitotta ki a száját, alig mozdult még a kezében a toll, csak egy-két beszéd, egy-két vezércikk volt a hátamögött és Budapest már rajongott érte. Ám vádolják ezt a budapesti kispolgárságot ma clfásultsággal, nemtörődömséggel: mi még láttuk ezt a kispolgárságot egyik napról a másikra a lelkesedés szent tiizében lobogni. De azt a tüzet Vázsonyi Vilmos keltette és az a lelkesedés nem lohadt le egy pillanatig sem, ott élt a szivekben és kikísérte Vázsonyi Vilmost a városháza udvaráról a temetőbe is. Tud ez a város lelkesedni, tud szent és tiszta tűzben égni, de a tüzet a Vázsonyi Vilmosoknak kell éleszteni. Vázsonyi Vilmos beszédeit és írásait két pompás kötetbe gyűjtötte össze és adta ki az Országos Vázsonyi Emlék Bizottság. Kevés szebb könyve van a magyar irodalomnak. Hiszen minden oldaláról ennek a könyvnek Vázsonyi Vilmos csodálatos zengésű hangja szól hozzánk, minden oldalon az ő lelke és ■fehéren tiszta lánggal, az ő szellemessége zúdul ránk szikraözönben. Ragyogó politikai pályájának minden lépését hatalmas beszédei örökítik meg. Mi elsősorban Budapest Vázsonyiját keressük a vaskos kötetekben, azt a Vázsonyit, aki annyi szeretettel csüg- gött a magyar fővároson, akinek annyi termékeny gondolata volt ennek a városnak fejlesztése érdekében. Vázsonyi Vilmos közéleti szereplése az ifjúsági mozgalmakon kezdődik, de igazi lendületet akkor vesz, amikor 1894-ben bekerül a főváros törvényhatósági bizottságába. Amikor Olaszliszkán mint függetlenségi jelölt képviselőnek lép fel, akkorra már meg is szervezte a pesti demokrata pártot és megteremtette annak országos, de főként községi pro- graminját. A községi programmot 1897 november 7-én fejtette ki először. Már ekkor megdöbbentő nyíltsággal hirdeti, hogy a demokráciának legveszedelmesebb ellenségei nejn az arisztokraták, hanem a polgárság elfajzott árulói, az újnemesek, a kizsákmányolok, akik a szerényebb viszonyok között élő középosztályt, a kispolgári réteget és a munkásosztályt csak másodrangú polgárságnak tekintik, társadalmilag megvetik, politikailag rabságban tartják és gazdaságilag kifosztják. Harcot indít a virilizmus és a vagyoni cencuson alapuló közgyűlés ellen, a törzsfőnökök rendszere ellen, részletes programmot ad az adózásról, a városi üzemek községesítéséről, a törvényhatóság önkormányzatának kiépítéséről és a titkos szavazás sürgősségéről. A főváros kulturális fejlődése érdekében a népoktatás teljes ingyenességét sürgeti, szociálpolitikái és gazdasági intézmények iétesítését, az építkezés, a kereskedelem és az ipaj; levegőhöz jutását követeli. A lagúnák városának nevezi a régi Budapestet, mert az a korrupció lagúnáin épült fel. Amit a városházán alkotott, azt nem az ö nevéről keresztelték el. Pedig voltak évtizedek, amikor a budapesti városházán nem történt semmi anélkül, hogy Vázsonyit meg ne kérdezték volna, Vázsonyi véleményét ne nyilvánították volna, sőt Vázsonyira ne hallgattak volna. Hosszú esztendők nagy alkotásai mindegyikében része volt, de hogy mi volt a része, azt talán maga sem tudta, azok sem tudták, akije vele együtt dolgoztak, hogyan tudja akkor az utókor. Nem is hivatásunk, .hogy alkotásainak sematizmusát adjuk. Sokkal jobban, hűebben szolgáljuk RENAULT 5 és 10 tonnás vontató traktorok; teherautók 1—3—5 tonna teherbírással raktáron REIMAN BUDAPEST, V., VÖRÖSM ARTY-TÉR 3 az ő emlékezetét, ha műveinek gyűjteményébe betekintve, visszaidézzük emlékezetünkbe néhány nagy közgyűlési beszédét. * Most a választások után nagyon frissen hat Vázsonyinok az a mondata, amellyel 1900 december 5-én a költségvetés vitájában mondott beszédét megkezdte: — Hosszabb idő óta figyelem Budapest választóközönségét és csodálatos jelenséget fedeztem föl benne. A választók öt éven át harcias ellenzékiek, csak egy napon — és ó, fatum — ez éppen a választás napja, mind kormánypártiak. Ezzel szemben Budapest közgyűlése az egész esztendőn át hű kormánypárti, de egy napon, a költségvetés tárgyalásának napján minden tagja rendületlenül ellenzéki. A költségvetési tárgyalás a városháza böjtje. E napon verdessíik mellünket, hamut hintünk fejünkre, szánjuk, bánjuk vétkeinket. De mi egyébre való a böjt, mint hogy másnap vígan folytathassuk vétkeink gyakorlását. Kifejti azután, hogy a „kerületi hazafiság“ vitte lejtőre Budapestet, mert a tanács sem volt képes megszabadulni a hatalmas kerületi vezérek befolyásától. Kárhoztatja, hogy a főváros kiadta a kezéből az összes hasznothajtó üzemeket. A légszeszt, a villamosságot, a közúti, vasutakat vállalkozóknak adták oda. ’Csak egy üzemünk maradt: a polgárság. Azt akarják hát kiaknázni, újabb és újabb áldozatokra kényszeríteni. Budapest főhibáját abban látja, hogy sohasem tudott ellenállani a kapitalizmus rohamának és mindig megesett a szive a szegény milliomosokon. Pedig ha a városnak nem lenne olyan jószive a milliomosokkal szemben, akkor nem kellene olyan szigorúnak lennie a szegény díjnokokkal szemben. A Fejérváry-kormány idején a főváros megtagadta a kormányrendeletek végrehajtását, Márkus József főpolgármester lemondott állásáról és a volt főpolgármester terjesztett elő 1906 február 24-én indítványt arról, hogy a közgyűlés a királyi biztos kinevezését törvénytelennek mondja ki. Ekkor mondta Vázsonyi Vilmos a főváros autonómiájáról a következő feledhetetlen szavakat: — Lehet, hogy csak jámbor óhajtás lesz a mi tiltakozásunk, lehet, hogy csak imádság lesz. Hát ha imádság lesz is, előttem lebeg egy kép, Jókai egyik regényéből, Az elátkozott családból. A komáromi kálvinista templomot erőszakkal akarta lerombolni az intolarencia és amikor már csákányt emeltek a templomra és bontogatni kezdték a templom falazatát és tetejét, azért a jámbor hívőknek gyülekezete bent maradt és imádkozott, zsolozsmákat énekelt az igazság Istenéhez. Ennek az önkormányzatnak templomára csákányt emelhet a durva önkény. A mi kötelességünk az, hogyha recsegnek és ropognak is a gerendák felettünk, maradjunk itt és hacsak irtiáö- kozhatunk, imádkozzunk, hogy megsegítsen bennünket az igazság, a becsület és a népjog Istene. * Budapest hazaíiságát egyszer a parlamentben védte meg páratlan erővel: — A hazaárulás vádja, — mondotta — rendkívül olcsó és az ilyen színjátékoknál mindig csak attól függ, hogy ki a hazaáruló és ki a hazafi, hogy kinek a ke_zében van a bélyegző. Budapestről, amely annyi áldozatot hoz a kultúrának, amelynek iskolái a magyarságot, a nemzeti eszmét terjesztik, nem lehet azt mondani, hogy hazafiatlan. Az a felfogás, amely másodrangú hazafiaknak deklarálja a magyarság új elemeit, nem szolgálja a nemzeti egység gondolatáj:. Ugyancsak nevezetes beszéde Vázsonyinak az, amikor Szmrecsányi Györggyel szemben védte meg a bűnös Budapestet. Biztosította Szmrecsányit, hogy Budapest Berlinnel, Béccsel és bármely külföldi várossal az erkölcsök tekintetében kiállja a versenyt. A különbség csak az — mondotta, — hogy külföldön nem látjuk azt a jelenséget, hogy az országnak van egy fővárosa, amelyet mindenki nagy köpőládának tekint. Magyarországon mindenki szabadnak érzi magát, ha Budapest legyalázásáról van szó és alkalmazza a porosz közmondást: „Werd’ ich mir auch erlauben.“ * Csak még egy beszédjét idézzük. Azt, amelyet a főváros egyesítésének ötvenéves fordulóján, 1923 november 17-én mondott a demokrata párt nagygyűlésén: . — Budapest igazi jubileuma az lehet, ha feltámad azoknak szelleme, akik megalkották Budapestet. Ha feltámad azoknak a szelleme, azoknak az óriásoknak az iránya, akiknek köszönhetjük Budapestet, a három város egyesítését, a lelkek egyesítését, a szabadclvűség szellemét. Ha Budapest Nagy-Budapest lesz, nemcsak épületek számában, nemcsak népességben, hanem abban, hogy az igazi nagymagyarok szelleme fog ismét itt lakozni: akkor, ha megcsonkult is az ország és Nagy-Budapest csak Kis-Magyar- ország fővárosa lehet: Budapest lehet &z a nagy mágnes, amely a kultúrának, munkának erős vonzóerejével idevonzza azokat, akiket tőlünk elszakítottak. t Ez legyen Budapest polgársága számára a nagy Vázsonyi Vilmos végrendelete. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERT JÁNOS TELEFON: Teréz 6-40 Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, ....................és fo ists csatornázás, fürdő-, egészségügyl- légszesz-berendezések vállal Budapest, V. kerület, Szabadság-tér 5. szán delexAr b£la oki. mérnök, építőmester BUDAPEST, VI., EÖTVÖS-U. 21. Telefon: 63-40. GÁSPÁR SÁNDOR ÉPÜLET-LAKATOS ÉS VASSZERKEZETEK ÜZEME BUDAPEST, SX., SZVETENAY UCCA 30. TELEFON ; J. 86-45. TLLEFON: J. 86-45. KBAMMER JÓZSEF ÉPÜLETBÁDOGOS, GŐZFŰTÉS, VÍZVEZETÉK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZŐ Telefonhivó : 65-03. Budapest, VLDfnewfty-B. 15. 1 CtfÜIiüT ÜNYUL aszta,osmuniták üzeme I Budapest, VII., Utász ucca 6. Telefon: J. 39-30 A,‘Sr özv. CZIER GUSZTAVNE épületbádogos, légszesz-és vízvezeték berendező jel48-50. Budapest, Vili., József-körút 55. Prokopoeíts Lajos Baross-utca 106. mű- és ércöntődéje BUDAPEST, Vili., Telefonhivó: ]. 32—24. ELVÁLLAL: fémrudakat és perselyeket minden nagyságban» fém, sárgaréz, vörösréz, horgany, aluminium stb. stb. Leggyorsabb és pontos kiszolgálás. ■ MITTERM AYER ISTVÁN ■ épület- és diszmü-bádogos, csatornázás-, légszesz- és vízvezeték-berendező jg Budapest Vili, Bezerédl-u. 6. Tel.: J. 21-10 ■ IBEKL LAJOÖ Ä.S Elvállal mindennemű épület- és műlakatosmunkák, takaréktűzhelyek és vasredönyök készítését és javítását. j Budapest, V., Vörösmarty-tér 6. ■ Telefon: 23 —56. asasaoKSLL vjs\sii-<^-^!.-KS3asanBeioaKtwaasaaMaaas^’Kt--titrtr-\ 11 ■ 111 ■ ■ 11 in—sn—an—s—wbb—— HERTMANN REZSŐ Épület-, mű-, lüzhely és géplakatos. Villanyerőre berendezel! műhely Budapest, VII., Wesselényi-u. 58. Vörösmarty utcai oldalon Telefon J. 34-48. Takarék-, kávéházi-, éttermi-tűzhelyek raktáron ÜÉPÉSZKÉRKÖK DEMBITZ SÁNDOR ELEKTROMÉRNÖK általános műszaki, gép és eiektroteclmikai vállalat VI., Gyár-utca 5 BUDAPEST VI., Teréz-kőrut 28 Telefon: Teréz 36—79 JUSTUS SÁNDOR ÉS FIA ©örtíüíő faraelőnyök, acéiiemezredőnyök, bolt- poítywáís, vászon-, szövött- és taredönyök gyára Budapest, VI., Vörösmarihy-uica 24 B. Alapiffaíctt 1886-ban. Telefon-lnferurban 23-06. OBENDORFER JÓZSEF ÉS FIAI építési vállalkozók okleveles mérnök, kövezőmesterek Út- és vasútépítés, csatornázás, vasbeton-építkezés, kövezőmunkák VIIL, Ludoviceum-utca 18. Telefon: József 84-65 LICHTMANN ADOLF EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA TERVEZ ÉS KÉSZÍT: Vízvezetéket, csatornázást, épület és mindennemű bádogos munkát. BUDAPEST, V. KÉR., SÓLYOM UCCA 20 TELEFON: T. 97-56 „SPECIOSA ff Jenne Ferenc, BUDAPEST Vili., Főherceg Sándor-u. 32. (Vas-u. sarok)' Telefon: József 103—14. Teherautóját átszerelem óriási Continental nagy teherbírású levegögummlkra. Ezáltal 90% motorjaviíást, 25% Üzemanyagot, 100% időt takarít meg. Kerekesei átalakítok Autóköppeny és tömlőket gyári eljárás szerint javítok.
