Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-15 / 50. szám

3 Budapest, 1926 december 15. A konszolidáció műve a Corvin-áruház, ahol szombat este a Józsefváros polgársága Bethlen politikáját ünnepelte Ripka Ferenc gróf Bethlen István polgártárs! üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlésen A józsefvárosi polgárság annak a külső kifeje­zésére, hogy a polgárság legszélesebb rétegeiben is őszinte meggyőződéssel helyeslik és követik Beth­len István gróf országos politikáját, szombat este félkilenc órakor a Corvin Áruház buffet-termé- ben 500 terítékes társasvacsorát rendezett, amelyen a Józsefváros polgárságának .vezetői teljes számban, a többi kerületek polgársága is nagyszámban kép­viseltette magát. A vacsorán ott voltak: Kállay Tibor, Ripka Ferenc dr., Tiauffer Vilmos dr. és Friedrich Vilmos dr. egyetemi tanárok, Scheuer Róbert, az Egységes Párt budapesti központjának igazgatója, Usetty Béla, Bohn Jó­zsef, Fejér Ottó, Dán Leó, az Egységes Párt képviselőjelöltjei, S eh m i d t Richárd, (S P! e r 1 i n g Jenő, Belopotoczky Kálmán, R e i c h f e 1 d Izor dr., G o.n d a Dezső dr., Sajó János, Ám on Rezső, Farkas Vilmos, Q a á 1 Endre dr, Grünfeld Ig­nác dr., hauswirth Ödön, Éber Antal, S e e n- g e r Béla. Sperling Jenő és mások. Az első felszólaló Schmidt Richard malomtu­lajdonos, törvényhatósági bizottsági tag volt, aki üd­vözölte Kállay Tibort és méltatta érdemeit. Utána Friedrich Vilmos dr. egyetemi tanár beszélt, aki Bethlen István nemzetmentő munkáját aposztrofálta, majd Nagy Antal, az Asztalos Ipartársulat elnöke jelentette Ibe társai csatlakozását. Utána Reichfeld Izor ügyvéd szólalt fel, aki azt fejtegette, hogy Beth­len István politikája az egyedüli helyes reális poli­tika, amelytől a polgárság a gazdasági élet, az or­szág és a főváros teljes talp-ráállását várja. Belo­potoczky Kálmán, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének elnöke, a kereskedők törhetetlen ra­gaszkodásáról és elismeréséről biztosította a minisz­terelnököt. Most szűnni nem akaró ováció közben Ripka Ferenc főpolgármester emelkedett szólásra: — A most folyó választási küzdelemben állásom­nál fogva nem vehetek olyan tevékeny részt, mint ahogy azt szívem szerint szeretném. Az én működé­sem csupán hivatali hatáskörömre szorítkozik. Erre a mai estére is csak úgy jöhettem el, bár szívem ide­vonzott, hogy a miniszterelnök úr ma délután erre utasítást adott. Azt az utasítást adta, hogy fejezzem ki sajnálatát afelett, hogy nem jelenhet meg a jó­zsefvárosi választópolgárok körében. Felhívott arra is, hogy adjam át az itt egybegyült társaság minden egyes tagjának szeretetteljes és szíves polgártárs! üd­vözletét. Arra kéri a miniszterelnök úr az itt megje­lent polgárságot, hogy azt a ragaszkodást és lelke­sedést, amelyet most iránta tanúsít, amiért ő nagy hálával van a józsefvárosiak iránt, hogy ezt a ra­gaszkodást váltsák fel hatóerővé, szavazatokká az ur­náknál. A miniszterelnök úr még azt is mondta nekem utravalóul, hogy ő a választások előtt felhívta az egész ország polgárságát, külön felhívta és felkérte Budapest polgárságát is, társadalmi osztályokra és felekezetekre való különbség nélkül, hogy csatlakoz­zanak ahhoz a honmentő, újraépítő munkához, ame­lyet ő öt esztendőn át végez és amely munkának még igen nagy része van hátra. E munka sikeres befejer zéséhez szüksége van a polgárság odaadó, hűséges támogatására és ragaszkodására. A miniszterelnök felhívására a magyar vidék már megadta a választ. (Hoszantartó lelkes éljenzés.) Most Budapesten van a sor, hogy választ adjon a miniszterelnök felhívására. Hiszi és reméli, hogy Budapest komoly, higgadtan dolgozni és boldogulni vágyó polgársága tudni fogja kötelességét, amelynek döntő jelentőségük van az or­szág további sorsára. Amidőn a miniszterelnök úrnak ezt az üzenetét átadom, tulajdonképen már be is fe­jezhetném felszólalásomat, mert — miként már jelez­tem — én nem vehetek részt a mostani agitációs munkában. Azonban néhány szót hozzá kell még fűz­nöm a miniszterelnök úr üzenetéhez, harmadfél év előtt a béke és az alkotómunka planétájával jelentem meg Budapesten. Higyjék el, hogy nem lehet nagyobb örömem, mint ennek a nehéz munkának az az eredménye, amit ma látok Budapest polgárságának legtágabb körében: megérezték ezt a gondolatot és ma ezren és száz­ezren követik. Én ezen az úton haladok tovább, mert az a benső meggyőződésem, hogy ez az ut vezet ah­hoz a célhoz, amelyet mindannyian el akarunk érni. hogy Budapest becsületes, dolgozó polgársága meg­találja azt a boldogulást, amely a nagy és virágzó Budapesthez vezet. A főpolgármester nagy tetszéssel fogadott be­széde után Dán Leó szólalt fel. Majd hosszantartó, lel­kes éljenzés közben, Kállav Tibor emelkedett szólásra, és Bethlen István gróf ama sza­vaira hívta fel a választópolgárok figyelmét, amelye­ket a Vigadóbeli beszédében mondott, hogy ez az utolsó kemény kísérlet, hogy megszerezze a guver- namentális politika számára a főváros polgárságát. Bethlen nem saját magának, nem a pártjának, hanem annak a kormányzati politikának akart itt pártot sze­rezni, amely eddig intézte és a jövőben is intézni fogja az ország és a főváros ügyeit. Ebbe kívánta Bethlen István belekapcsolni a főváros polgárságát azért, hogy ennek kívánságai, felfogása, javaslatai és kérelmei megfelelően kifejezésre jussanak a párt programmjá- nak keretében és annak végrehajtásánál is. Beszéde végén azzal a kérelemmel fordult a választópolgár­sághoz, hogy szavazataikkal is igazolják azt a ma- gávalragadó lelkesedést, amelyet most a választási harc során az Egységes Párt iránt tanúsítottak. Nagyhatású beszéde után még többeji mondtak felköszöntőt, amelyekben lelkesen ünnepelték B e t h- 1 e n Istvánt és Kállay Tibort. Ex-lex a városházán Az 1927. évi költségvetés csak március végére készül el Csupor József tanácsnok nyilatkozata A törvényhatóság közgyűlése még a nyári szü­net előtt határozatot hozott, hogy >a főváros követ­kező évi költségvetését mindenkor november, ve­géig el 'kell készíteni. A tanács ennek a határozatnak megfelelően tényleg utasította is a pénzügyi ügy­osztályt, hogy gondoskodjék az 1927. évi költség- vetésnek idejében való elkészítéséről. Az ügyosztály azonban, ;nem tőle függő körülmények miatt, nem tu­dott megfelelni az utasításnak,, mert az egyes ügy­osztályok még máig sem nyújtották be költségvetés­tervezeteiket és így a pénzügyi ügyosztálynak nem volt módjában az 1927. évi büdzsét összeállítani.^ Az ügyosztályok mentségére szolgál az a.körülmény, hogy a csaknem két hónapig tartó restauráció meg­zavarta az adminisztrációs munkálatokat, de az utóbbi időben az is hátráltatja az ügyosztályok mű­ködését, hogy a most folyó választási kampány alatt szüneteinek a bizottságok és az albizottságon ülései. így természetesen ez év végéig már nem ké­szülhetett el az 1927. évi büdzsé és ennek folytán a fő­város háztartása 1927 január 1-én ex-lexbe fog jutm. Ennek ugyan nincs valami különös jelentősége, mert a főváros az 1927. évi büdzsé közgyűlési jóváha­gyásáig az 1926. évi költségvetés keretei között fog sáfárkodni és az így fölmerülő pót-hitelek igénybe­vételére az engedélyt a legutóbb megtartott pénzügyi bizottsági ülés meg is adta. Az idejében el nem készült 1927. évi költség- vetésre vonatkozólag Csupor József pénzügyi tanácsnok | a következő felvilágosítást adta a Fővárosi Hir- 1 a p munkatársának: — Most már határozott bizonysággaljnegállapít- ható, hogy az 1927. évi költségvetés nemcsak a ki­tűzött időre, de még január 1-ére sem készül el. Már a soká húzódó tisztújítás során nyilvánvalóvá lett, hogy novemberre nem készülhet el a költség-^ vetés, azt azonban reméltem, hogy a tervezet még' december elejére összeállítható fesz, hogy aztán a törvényhatóság karácsony után rögtön letárgyal­hassa. Az volt az elgondolásom, hogy a kinyomtatott tervezetet még a karácsonyi szünet előtt szétkülde tem a törvényhatósági bizottság tagjainak, hogy azt az ünnepnapok csendjében nyugodtan áttanulmányoz hassák. Ez a szándékom természtesen most már füstbe ment. A bizottsági ülések heteken át való szünetelése azt eredményezte, hogy az egyes re szórtok költségvetéseit még a szakbizottságok sem tárgyalhatták le. Ma az a helyzet, hogy március eiőtt bajosan lesz költségvetésünk, mert a különböző ügyosztályok költségvetéseikkel január vége előtt nem igen tudnak elkészülni. Csak karácsony után indul meg újra a bizottságok rendes működése és mire a szakköltségvetések az egyes retortákon vé­gig futnak, már bent leszünk a február havában, a főváros háztartása ilyenformán tényleg költség- vetés nélkül kezdi meg az új esztendőt. Ez azonban a fővárosnál nem jár olyan súlyos következmények­kel, mint az államháztartásban. A hétfői közgyűlés minden bizonnyal felhatalmazza a tanácsot, hogy az idei költségvetés alapján gazdálkodjék tovább és >az új költségvetés elkészüléséig póthiteleket vegyen igénybe. nfiMfíT Eíkéin Qyu/a szűcsnél vásároljon Károly körút 19 WIMMER FERENC épül í, gép és műlakaíosmester II.,-Tölgyfa-u. 8. sz. Tel.. >20-57 ——————m*mmm——b— i i —rmiirm—n i Kondor Rezső, lakatosáru és redőnygyár, Stíriai lemezből készült görredönyök, esslingeni faredönyök, napellenző szerkezetek, vászonredőnyök. _____________Alapittatott 1896-ban. Vidékre díjmentes csomagolás. Bu dapest, YSI., Peferdy-ulca 14. sz. Telefon: József 26-18. Bostw'gh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek. Alapiítafott 1896-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents