Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-15 / 50. szám
Ära 5000 kor. Tizenötödik évfolyam Budapest, 1926 december 15. 50. szám. t'A ELŐFIZETÉSI ÁUAK: Egész évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . lO pengő (125.000 K.) Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTESÍTÖ Városi, p® Áíiltcal és l&€5sz@aszdUis*íQi fietilap Felelős szerkesztő: 'DjICSÓ EMIL Megjelenilc minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hudape&t FI, Szív-ucca 18. szám "Postaiak, csekkszámla -40.424 Telefonszám: Teréz 137—15 Az urnák előtt áll már Budapest lakossága, amelyhez még egy utolsó szót kell intézni, mielőtt akaratát nyilvánítja. A főváros polgársága — azt hisszük — az ors_zág ítélete után nem szorul több tanácsadásra. Egész Magyarország úgy találta, hogy gróf Bethlen István és kormánya olyan bizalomra érdemes, amilyenben a 67-iki kiegyezés óta egyetlen magyar kormánynak sem volt még része. A háború előtt, az osztrák-magyar közösség fennállása idején azonban más volt a helyzet. Hatalmas közjogi kérdések választották el a magyart a magyartól. Voltak, akik úgy érezték, hogy a magyarság érdekeit akkor képviselik jobban, ha az uralkodó mellett állva szolgálják a magyarság ügyét és voltak ismét mások, akik a Béccsel való opponálásban keresték ugyanazt az igazságot. Ma ezek a közjogi kérdések teljesen kikapcsolódtak és a magyar polgárságnak, szemben a marxi világnézettel, egyazon táborban van a helye, hacsak a nemzeti érdekek rovására,• személyi ambíciók kielégítésére nem törekszik. Ma a magyar liberális haladás nagy érdekei nyomultak előtérbe. Senki kétségbe nem vonhatja, hogy ezekért az eszmékért a kormány oldalán kell harcolni, mert ma a liberális eszmék győzelme nem is tempó, hanem csak a lehetőségek kérdése. Ezeket a lehetőségeket azonban egyedül a kormány oldalán lehet elbírálni és aki ellenzéki szerepre vállalkozik, az szélmalomharcot folytat, vagy nyitott ajtókat dönget. A Kállay Tiborok, az Ugrón Gáborok, a Dési Gézák, a Kozma Jenők, a Siegescu Józsefek kipróbált liberalizmusában mindenki megbízhatik és mindenkinek tisztában kell lenni gróf Bethlen István céljaival is, amikor ilyen férfiakat állított hadseregének első vonalába. A polgárság tömör felvonulása esetén — és itt elsősorban a budapesti liberális polgárságra gondolunk — nem lehet elveszteni a csatát, amely a szabadelvűségnek jogaiba való visszahelyezéséért folyik. Az úgynevezett ellenzék, amely liberális hitvallása mellett is csak akadályokat gördít a liberalizmus útjába, az utolsó napokban új és izgató jelszavakat dobott be a küzdelembe. Ezek a jelszavak diszkreditálni szeretnék az ország akaratának nagyszerű megnyilatkozását. Szónokaik ma másról sem beszélnek, mint arról, hogy csak a nyílt szavazás biztosíthatta gróf Bethlen István számára az ellenállhatatlanul és felmérhetetlenül nagy győzelmet. Figyelmeztetni kell azonban Budapest pogárságát arra, hogy az országnak nyílt szavazással való megnyilatkozása becsületes és tiszta volt. A titkos szavazás értéke rendkívül problematikus. Csak a napokban hallottuk Budapest székesfőváros egyik legfőbb funkcionáriusának közeli tapasztalatokból leszűrt súlyos nyilatkozatát. Ez a nagy férfiú, akit ma egész Budpest széltében-hosszában ünnepel, kijelentette, hogy a legutóbbi fővárosi tisztújítás bebizonyította, hogy a titkos szavazás alkalmat ad a legerkölcstelenebb operációkra. És aki visszaemlékezik erre a tisztújításra, bármely párthoz tartozzék is, emlékezetébe fog idéződni, hogy a főváros közgyűlésének számos tagja megcsúfolta a párthüséget és megcsúfolta az emberi erkölcsöt, a közösség legszentebb érdekeit. Budapest polgársága vigyázzon tehát, hogy a titkos szavazásnál bele ne essék ebbe a csúnya hibába, ebbe a helyrehozhatatlan bűnbe. Vigyázzanak legelsősorban arra, hogy el ne árulják az igazi polgári érdekeket és el ne árulják azt a jövőt, amely Budapestre vár, ha bölcsen és érdekeiknek megfelelő módon nyilvánítják a képviselőválasztásoknál szavazatukat. Tudja meg Budapest polgársága, hogy városa sorsáról, a közgazdaság mérhetetlen nagy érdekeiről, a liberalizmus szent lobogójának tisztaságáról van szó. Halálos vétek volna, ha azt a harmóniát, amely gróf Bethlen István személye és politikája révén a főváros és az ország polgársága között nemes testvériséggé kovácsolódott, könnyelmű jelszavak után menve, felborítaná. A háború, a forradalmak és az ellenforradalmak után elkövetkezett az építés, az újjászületés időszaka. A forradalmi lázt már sikerült lecsökkenteni, a romokat, amelyek a gazdasági fejlődést megakadályozták, eltakarítotr ták, a barrikádokat, amelyek a magyar liberalizmust börtönbe zárták, ma már lerombolták. Ma egyetlen kötelessége van a polgárságnak: bizalommal kell lennie ama férfiak iránt, akik ezt a nagy munkát elvégezték és akik a fejlődés reményének kapuját újra megnyitották úgy a városi polgárság, mint az egész ország előtt. Azok után, amiket a választási küzdelem idején hallottunk és azok után a cselekedetek után, amelyek az új idők első pionérjá- nak, Ripka Ferenc főpolgármesternek működését jellemzik, senki sem mondhatja, hogy gróf Bethlen István kormányának céljai ismeretlenek. Ez a választási küzdelem és a választási küzdelem alatt elhangzott politikai nyilatkozatok, egészen világossá tehették a polgárság előtt gróf Bethlen István törekvéA Kállay Tibor elnöklése alatt álló Polgári Egység Klubja pénteken este Akadémia-utcai helyiségében díszes külsőségek mellett tartotta meg első klubvacsoráját. Ennek a vacsorának előkelő közönsége és lelkes hangulata valósággal minden eddigi sikert felülmúlt. Ho£3f a pénteki este jelentőségét megvilágítsuk, nem kell egyebet tenni, mint végignézni a megjelentek névsorán, amely itt következik: Apor Elemér, dr. Bacsinszky Vladimir, dr. Bakonyi Pál, Balogh Brúnó, Bánó Dezső, dr. Bartos Adolf, Bartel Artur, Battenberg Lajos, Bayer Antal, Beimel Sándor, Biró Gyula, beckói Biró Henrik, Biró László. Boda Sándor, dr. Chorin Ferenc, dr. Csányi Miklós, Darvas Mihály, Dárday Ede, Dávid Sándor, Demény Aladár, dr. Dési Géza, Engel Jenő, Éber Antal, Egri Sándor és neje, Erdős Sándor, Faragó Pál, dr. Faragó Sámuel, Fehér Ernőné, Ferenczi Mihály, Fleissig Sándor, dr. Földi Dezső, dr. Forrai Ernő, Freud Béla, Freyberger Béla, Körmendi-Frimm Ödön, maróthy Fürst György, Gáldy Marcell, Gergely Ödön, Gerlóczy Béla, Glosz Ödön, Glück Frigyes, Glück Jenő, budai Goldberger Leó, Gutthard Tódor, Guttmann Géza, dr. Havas Károly, d;. Hedry Endre, dr. Herczegh Ernő, Hernády Antal, Hoffmann Dezső, Hoch H. Henrik, Hollós Ödön, Horti József és neje, Horváth IV. Károly, Hübsch György, Jármay Ferenc, Jeszenszky Pál, Keller Antal, dr. Káhán Nisson, dr. Káldor Ede, Kalmár Berthold, Kálmán Henrik, dr. Kal- ledey Jenő, Kammer Hugó, Kármán Dezső, dr. Kart- soke Alajos, Katona Zsigmond, Kemény Dezső, Keresztes Béla, Klein Miklós, Koch László, Kökény Sándor, Kalán Gyula, Kornfeld Emil, Krammer Emil, Kresz Károly, dr. Krémer Mihály, Lamotte Károly tanácsnok, Lázár Lipót, dr. Leicht János, dr. Lengyel Endre, Lenkey Gyula, Lőrinczy Mihály, Lukács Emil, Lukács Jenő és neje, br. Madarassy-Beck Gyula, Magaziner Albert, Magyar Pál, Mayer György, dr. Mészöly Imre, Misner István, Morvay Zsigmond, újlaki Müller Pál, Molnár Lajos, Nagy Andor, Nádas László, Nemess Henrik, Nagy Béla, Payr Hugó, dr. Pékár Imre, Posch Gyula, dr.-Pozsonyi Andor, Radics Istvánná, Radó Károly, Reimann Ernő, Reisz Jenő, Ripka Ferenc, Rohonczy Hugó, Román Miklós, Róth Manó és neje. Rotter Zsigmond, dr. Sági Lajos, Sátori Ernő, Siegescu József, Sidlauer Ignác, báró Skerlec Iván, Sonnenberg Marcell, Soós Zoltán, Spett Ferenc. Stein Emil, Steiner Gyula, dr. Stiller Jenő, Sylveszter Rezső, Schaffer Vilmos, Scheuer ' Róbert, Schiffer Miksa, Schmidt Sándor, Schmidt Richárd, Schóber Béla, Schuller István, Schwarz Alfréd, Schwarz Jakab, dr. Szilágyi Sándor, Szurday Róbert, dr. Tausz Béla, Ull- mann István, Ullmann Ödön, dr. Várady Gábor, Vida J., Vidor J., csepeli Weiss A. br., Weiner S., Welisch Andor, Wertheimer Adolf, Winter Ernő, Wilhelm Frigyes és neje, Zala Lajos kormányfőtanácsos, Tár- kány Jenő. seit. Legfőbb célja az uralmon levő politikai irányzatnak a színtiszta, nemes, a túlzásoktól mentes, a polgárság igaz érdekeit szolgáló liberalizmus: a polgári rend megerősítése, az alkotómunka megindítása, a polgári egyenlőség kivívása, a szabadság- jogok visszaszerzése. És minden polgár, aki e törekvéseket meg nem érti és aki ez ellen cselekszik, önmagának és a polgári rendnek ellensége. Aki dolgozni akar és aki nyugodt, emberi jogokkal ékes korszakban megelégedett, polgári életet akar élni, annak nincs ma gondolkozni valója, amikor a szavazólappal belép az elfüggönyözött fülkébe. A polgárságnak ma egy érdeke van, megerősíteni a maga nagyjelentőségű szavazatával azt a bizalmat, azt a további cselekvésre ösztönző köszönetét, amelyet a vidék polgársága már ünnepélyes körülmények között gróf Bethlen Isvtánnak átnyújtott. EStünSeäni a mesterséges válaszfalakat Bacsinszky Vladimir mondta az első felköszöntőt, aki a távollévő Kállay Tibor nevében sajnálkozását fejezte ki, hogy nem lehet jelen az ünnepi vacsorán, meri mandátumának átvételére Nagykanizsára kellett utaznia. A távollevő elnök nevében szeretettet üdvözölte a megjelent vendégeket, elsősorban Ripka Ferenc főpolgármestert és a többieket, akiknek díszes soraiban Budapest közgazdasági és kulturális élete vezetőit látja. Beszéde végén a vacsora résztvevői lelkesen ünnepelék Kállay Tibort és Ripka Ferenc főpolgármestert. Bacsinszky nagytetszéssel fogadott beszéde után Dési Géza az északi kerület képviselőjelöltje emelkedett szólásra. Üdvözölve a megjelenteket és arra mutatott rá, hogy ez a társaság, amely ma a Polgári Egység Klubjában öszegyült, a Párt győzelmének bizonysága, mert a mi programmunk: egyesíteni minden magyart, eltüntetni a válaszfalakat, amelyeket mesterségesen emelték a közelmúltban átkos kezekkel magyar és magvar között. A mi pártunk ezt elérte és örömmel üdvözlöm ezt a tényt, nemcsak mint pártember, hanem a pártok felett, mint magyar ember, mert a párt csak keret. A cél a haza szentsége, a nemzet boldogulása, jövendő jobb sorsa. Ezután beszéde további folyamán, mint végcélról a trianoni béke revíziójáról beszélt és azt han- goztata általános tetszés közepette, hogy elszakított területeken lévő magyarjainkat még forróbb testvéri szeretettel szeretjük, mint talán azelőtt. Pártpro- grammja tulajdonképpen ez: visszahozni mindent, ami elveszett. Ezért sorakoztunk mi Bethlen István lobogója alá. mert ő az elhivatott államférfiú, akit a magyar Gondviselés küldött nekünk, hogy bölcseségével, küldetésszerű államférfiúi kvalitásával a régi Magyarországot visszaszerezze. Bethlen István az elmúlt hat év alatt az államférfiúi bölcseség és munka csodálatos eredményét mutatta fel. Hat évvel ezelőtt egy ellenséges világ fekete tengere közepette, mint mindentől elzárt sziget állott Csonka-Magyarorzág. Bethlen István a senki szigetéből ma a világ egyik Ieghitel- képesebb országát teremtette meg. úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banknak már óvóintézkedéseket kellett tennie a Magyarországba beözönlő idegen tőkével szemben. Aki megérti azt a csillagászati távolságot, amely a hat év előtti és a mai viszonyok között van, annak le kell hajtani alázattal a fejét a magyarok Istene előtt, de felemelt fejjel és bizó lélekkel hinnie kell, hogy újra visszatér az az idő, amely a magyar élet teljességét jelenti. A gazdaBethlen István pártfát nem követni a Eegrúfabb hálátlanság — mondja Éber Antal
