Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-03 / 5. szám

. Budapest, 1926 február 3. • • • A politikus urak már megint megfeledkeztek arról, hogy poli­tikából nem lehet kenyeret sütni és nem le­het a szobát befűteni. Sőt politikából nem lehet a házbért sem kifizetni. Sót a ház ha­szonrészesedést sem. Történt ugyanis, hogy miközben Budapest és az ország lakossága szorongva várta, hogy tiz egynéhány per- centtel kevesebbet, vagy többet kell-e majd február 1-én fizetni, a politikus urak hajba- kaptak azon, hogy kinek van nagyobb ha­talma. És itt nem vesszük kivételnek Búd János pénzügyminiszter urat sem, mert Buda­pest lakosságának egészen mindegy, hogy a pénzügyminiszter urnák, vagy az ellenzék­nek van-e igaza a politikai kérdésekben, Budapest lakossága egész egyszerűen arra az álláspontra helyezkedik, hogy töröljék el a házhaszonrészesedést, ha már egyszer ilyen Ígéretet tettek. Nem érdekelnek a szép szó­noklatok, nem érdekelnek a személyeskedő? sek, legyenek azok simák vagy gorombák, bennünket az érdekel, hogy egyszer már meginduljon az a lavina is, amely tér keinket hivatott csökkenteni. Végeredményben hi­szünk abban, hogy mire ezek a sorok meg­jelennek, pár százezer koronánk sorsa eldől, de a jövőre jegyezzék meg a politikus urak, hogy Budapest nem bánja, ha hatalmi kérdé­seken viaskodnak, de azt kezdjék előbb és ne úgy, hogy Budapest lakossága február 1-én még ne tudja, hogy február 1-én mit kell fizetnie. Százhúsz millióért renováltatta a tanács, — ahogy a szocialisták a minap elmondták — a Mészáros-utca 7. sz. alatt levő házat. Most azután le akarják rom­bolni, hogy a Krisztina-féri piacot oda tele­pítsék. Mellékesnek tartjuk azt a kérdést, van-e alkalmasabb hely vagy nincs a Krisz- tina-téri piac elhelyezésére, de valahogy so­kaljuk azt, hogy a 120 milliók igy repüljenek ki az ablakon. Városrendezési tervek nem születnek egyik óráról a másikra, a leg­kisebb ilyen terveket is esztendők érlelnek meg és bizony bösegésen van még a Bárczy- rezsinek is olyan terve, amelynek kivitelét mindenki kívánatosnak tartja, de még min­dig nem leimt megvalósítani. Nem tartjuk azonban azt sem kizártnak, hogy a Krisz- tina-téri piac áthelyezésének gondolatával, meg a Mészáros-utca 7. szám alatti háznak renoválásával más és más ügyosztály fog­lalkozott és a két dolgot más és más ügy­osztály határozta el. Egyszóval megeshetik az, hogy a városházán a jobbkéz nem tudja azt, hogy mit cselekszik a bal. A 120 millió példáján okulva, a mélyen tisztelt tanács­tól tisztelettel jobb összjálékot kérünk. Okolicsányi László az Elektromos Müveknek volt az alkalma­zottja. Talán nem is tehettek róla az Elektro­mos Müvek, hogy valami inferiorisabb állás­ban ott körmölgetett, miközben Leirer Amá­liára gondolt. Vannak ugyan verziók, hogy ébredő protekcióval jutott be hivatalába. A minap azután megtörtént, hogy egy bizott­sági ülésen az Elektromos Müvekkel vonat­kozásban szóbakeriilt közbeszólás alakjában az Okolicsányi neve. Az egyik jobboldali bizottsági tag csodálkozva jelentette ki, hogy ő bizony nem is tudja, ki az az Okolicsányi és azt sem bánja, ha vissza is veszik a fő­városhoz. A bizottsági tag ur kétségkívül egy kicsit farizeuskodott, ami az ő magán­ügye. Végre is újságot olvasni senkinek sem kötelessége. De, hogy városi üzemekbe újra Okolicsányiak üljenek, ez ellen Budapest egész polgársága tiltakozik, igyekszünk elfe­lejteni, hogy ott ültek, de hogy visszatérje­nek — pardon — ebből többé nem kérünk. A Fővárosi Hírlap kimerítően informál mindenről, ami a vá­rosházán történik. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól. (VI., Szív-utca 18.) 5 Egyelőre még buza-liaszonbért szednek a bérbeadott városi ingatlanokért A pengő számítást csak 1927 január 1-én léptetik életbe — Barczen tanácsnok nyilatkozata Még mindannyiunk élénk emlékezetében élnek azok a gyászos idők. amikor a magyar korona értéke feltartóztathatatlan következetességgel úgyszólván napról-napra kisebbedett. A nagyközönség figyelme ezekben a szomorú időkben teljesen .a zürichi fókusz­pontban koncentrálódott. A magyar valuta leromlása tudvalévőén az egész vonalon éreztette káros és vég­zetes hatását. A kereskedelem, a nagyipar és a kis­ipar számára lehetetlenné vált minden kalkuláció, de lehetetlen volt a szerződéses bérbeadások, a kölcsö­nök lebonyolítása is. A válság megoldására azután tudvalévőén egv egész sereg több-kevésbbé stabil ér­téket vezettek be. Az üzletek minden faját dollárban, svájci frankban, majd később takarékkoronában és aranykoronában bonyolították le. A legnépszerűbb ér­ték azonban, mint emlékezetes, a buzavaluta lett. Ebben az időben földet csak buzavalutában lehetett bérelni. A fővárosban olyan népszerű lett a buzavaluta. hogy a havi béreket nemcsak az albérleti szobák legnagyobb részében, hanem még a legelőke­lőbb nevelőintézetekben is buzavalutában kellett fi­zetni. Természetesen akkor is. ha a szülők története­sen budapestiek voltak. Ezekben az időkben a székesfőváros is bevezette a buzavalutát. Ismeretes, hogy a fővárosnak a peri­fériákon elterülő nagykiterjedésii telkeit különböző ha­talmas gyárak, kereskedélmi és ipari vállalatok bérlik. A főváros ezeknek a telkeknek a bérét is buzavalutá­ban állapította meg. A magyar korona értéke azóta már stabilizálódott. Ma már senkit sem érdekel a korona zürichi állása, hiszen az több mint egy esztendő óta teljesen válto­zatlan. A b u z -a v .a 1 u t a értéke ellenben napról-napra változik. A buzavalutában kö­tött szerződéseket éppen ezért sorra revízió alá ve­szik. A Gyáriparosok Országos Szövetsége, amelynek érdekeltségébe a legtöbb fővárosi telekbérlő tartozik, ebben az ügyben az elmúlt napokban terjedelmes be­adványt intézett a székesfőváros tanácsához. A bead­ványban a Gyosz. részletesen kitér azokra az okokra, amelyek a székesfőváros részéről a telekbérleti szer­ződéseknek buzavalutában való megkötését szüksé­gessé tették. Ezek az okok azonban a magyar korona értékének állandósulásával teljesen megszűntek. Ma az a helyzet, hogy a magyar koronaértékkel szemben a buzaérték úgyszólván állandóan változik és azok az érvek, amelyek a magyar korona fokozatos romlása idején a telekbérleti szerződéseknek buzavalutában való megkötését indokolttá tették, ma egyenesen a bu­zavaluta fenntartása ellen szólnak. De rámutat a be­advány arra is, hogy a búza árának folytonos emel­kedésével a bérlők hátrányos és méltánytalan helyzet­ben vannak, mert folytonosan magasabb és magasabb bérösszegeket kell fizetniük. Ez pedig a mai rendkívül nyomasztó és nehéz gazdasági viszonyok között igazságtalanul súlyos rezsitöbbletet jelent. Éppen ezért arra kérik a székesfőváros tanácsát, hogy re­videálja a buzavalutában kötött szerződéseket és pen­gő-értékben kössön uj szerződéseket. A Gyosz. beadványával kapcsolatosan kérdést in­téztünk Barczen Gyula tanácsnokhoz. a középitési ügyosztály vezetőjéhez, aki a kővetkező felvilágosításokat adta a Fővárosi Hírlap mun­katársának: — Már pár nappal ezelőtt tudomást szereztem a Gyáriparosok Országos Szövetségének erre az ügyre vonatkozó beadványáról. Nekem ebben a kérdésben a beadvánnyal szemben egész más az álláspontom. Véleményem szerint ugyanis a fővárosi telkek bérét cs-aik akkor lehet majd pengő-alapban számolni, ha a pengő törvényesen forgalomban le vő pénzértéke lesz az országnak, tehát csak 1927 január elsején. De ekkor sem kerülhet sor a bér­leti szerződések revíziójára. Jövő év január elsejétől kezdődöleg ugyanis a telekbérlök az aznapi buzaér- téknek megfelelőleg egyszerűen pengőben fogják to­vábbfizetni a béreket. A tanács különben legközelebbi ülésén részletesen meg fogja vitatni ezt a kérdést és azután válaszol a Gyáriparosok Országos Szövetsé­gének. Megindul az elbocsátott tanerők ügyének revíziója Nincsenek többé Halabukok — Mit terveznek a baloldali pártok? A Fővárosi Hírlap egyik legutóbbi számá­ban megírtuk, hogy az elbocsátott fővárosi tanerők ügyének revíziója azért szenved mé,g 'késedelmet, mert az ügyek referenseit ki akarják cserélni. Egé­szen természetes lett volna ugyanis, hogy ® ttalabu- kok, akiknek előadása alapján a súlyos fegyelmi íté­leteket meghozták, nem tudták volna megőrizni ob­jektivitásukat, mert az lett volna a törekvésük, hogy előző eljárásukat most a revíziónál is igazolják. Min­denki tudja, hogy a revízió legfőképpen a Ripka-párt közvetí­tésének érdeme, mert hiszen a baloldali pártok túlzott kívánságaikat a középen álló várospolitikusok rábeszélésére sikerült normális mértékre csökkenteni. Ugyanakkor pedig ugyancsak a középen álló várospolitikusok tudták rá­bírni a jobboldali pártokat is arra, hogy hozzájárulja­nak a fegyelmi eljárások során történt igazságtalansá­gok reparálásához. Most azután — mint a napilapok megírták — megtörtént a referensek kicserélése. Az uj vizsgálat vezetésével ugyanis Dulácska Jenő dr. főjegyzőt és Felkai Ferenc dr. tanács­jegyzőt bízták meg. Elsősorban a fegyelmi utón elbocsátott tanerők ügyét veszik revízió alá. Ezen a téren az a megoldás, hogy a kultuszminisztériummal egyetértőén indítják -meg az ujraifelvételi eljárást és az igazságtalan ítéleteket meg fogják változtatni. Már elő is vették tizenöt ilyen tanító és tanár ügyét. Miután a főváros megejtette a vizsgálatot, az aktákat a kultuszminiszterhez ter­jesztik fel. A fegyelmi utón elbocsátott tanerők ügyé­nek letárgyalása után kerül a sor a többi igazságta­lanul elbocsátott tanár és tanító ügyére. így át fogják vizsgálni a B-listára helyezettek ügyét is és meg fog­ják állapítani, hogy kit miért helyeztek B-listára és nem történt-e ezen a téren is igazságtalanság. Most, amikor a revízió ilyen komoly stádiumba jutott, a Fővárosi Hírlapot a demokratikus pártok felfogásáról és terveiről .a következőképpen informálták: — Meg kell állapítani, hogy az elbocsátott tan­erők ügyében megszűnt az a merev ellenállás, ame­lyet a jobboldali pártok anakidején, amikor a város­házán többségben voltak, az ellenzék minden igyeke­zetének ellenére tanúsítottak. Közben a kultuszmi­nisztérium mutatott némi jóindulatot és több eset for­dult elő, hogy a főváros hivatalos apparátusának ösz- szeütközése volt a kultuszminiszter kedvező állás- foglalásával szemben. Végre azután, amikor az uj törvényhatósági bizottság összeült, a közoktatásügyi bizottság ülésein vívott harcok eredményeként a jobobldaíi párt is elismerte, hogy történhet­tek hibák és végre ezen az alapon megnyílt az ut a fegyelmi Ítéletek egyéni revíziója előtt. Elhárultak egyben az akadályok az elő! is, hogy a B-listások, a szaktanítók és az elbocsátott igazgatók ügyét is bizonyos fokú revízió alá lehessen venni. Megkönnyíti a helyzetet az, hogy a közoktatásügyi minisztériumnak az a fel­fogása, hogy a revíziós kérelmeket olyanformán bí­rálják el, hogy abban az esetben, ha a tárgyi igazság a kérelmező mellett van, nem ragaszkodnak a rideg formalitásokhoz. A munkát egyideig az akadályozta, hogy a revíziós kérelmek elsőfokú elbírálásánál a bal­oldali pártok természetszerűleg ragaszkodtak ahhoz, hogy az ügyeket a régi referensek ne tárgyalhassák. Most azután megtörtént az uj referensek kiküldése. A tanács ugyanis az uj vizsgálatot az elnöki ügyosz­tály két főtiszt viselőjére bízta. — Végre azután megindult a munka. A baloldali pártok a revíziós kérelmeket — eredeti határozatuk­hoz híven — nem egyenként terjesztik a tanács elé és nem is az összesei egyszerre, hanem minden egyes Erős közvélemény nélkül nincs eredményes városi politika. A Fővárosi Hirlap a szervezett közvélemény orgánuma. ügyet előzetesen alaposan megvizsgálnak és úgy cso­portosítják, hogy a hasonló természetű revíziós ké­relmek egy csoportban kerülhessenek a tanács elé. Az első ilyen csoport, amely tizenöt kérvény­ből áll, máris tárgyalás alatt van a tanácsnál. — Az ötös bizottság, amelyet a demokratikus pártok a revíziós kérelmek intézésére kiküldtek, most B-listára került tanerők és szaktanítók ügyeivel fog­lalkozik. Megállapítják azt, hogy ezek közül kik azok, akik leginkább rászorultak arra, hogy a főváros őket újból foglalkozassa. Az elbocsátott igazgatók ügyében is történtek már jelentős lépések. Vannak olyanok, akiknek reaktiválására már­is minden remény megvan. Mások, különösen olyanok, akik szolgálati idejüket már betöltötték, nyugdíjaztatásukat várják. Minden remény megvan arra, hogy rövidesen igen tiszteletre­méltó eredményeket lehet majd elérni és ezzel igen súlyos sérelmeket lehet majd elimininálni. ^ MAGÁNTANFOLYAM Budapest, VH., Dohány-utca 84. Telefon: József 124-47. Előkészít polgári éa középiskolai magánrlzsgákra, érettségire _______*__________________

Next

/
Thumbnails
Contents