Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-01 / 48. szám
Tizenötödik évfolyam Ara 5000 kor« Budapest, 1926. december 1. 48. szám. TatsimigaiimmmMQMQniafiíiga FCÖFIXE.TÉSI ÁUAK: Égé Az évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . lO pengő (125.000 K) Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTFSÍFÖ s a g o iiTogil ^a"i íe b a g t o s s b o«s~g o ílfe § i g o a iils íja Éií aa iái g i §á i~a'i aíía o i g § i s so s e s o 81 a eh »a eg m K_a f Megjelenik minden szerddn ^ 4 ^ ' 1 : , ' _ Szerkesztőség és kiadóhivatal: éS líÖéZQ&£Z&£1&£? 1 DGlllílfS Budapest VI, Sziv-ucca 18. szám-—— ............ -— Postaiak, csekkszámla 40.424 Fe lelős szerkesztő: BACSÓ EMIC Telefonszám: Teréz 137—15 szerte az országban, minden kerületben, de sehol olyan élesen és mégis némán, csöndben, a legtökéletesebb nyugalomban nem állanak szemben a világnézeti különbségek, mint az ország fővárosában, Budapesten. A csönd és a nyugalom mögött azonban megérződik a hatalmas erőfeszítés, amellyel minden párt a maga győzelmét akarja megvalósítani. A nagy küzdelemben most vesz részt először gróf Bethlen István pártja, az egységespárf. Hosszú esztendők kellettek, amíg az ország viharainak legérzékenyebb szeizmográfja, Budapest, szintén megnyugodott és alkalmassá vált arra, hogy a józan haladás, a demagógiamentes munka és a nemes liberalizmus pártja számára biztos talajt szolgáltasson. Kdllay Tibor és Ripka Ferenc mély szántással munkálta meg ezt a talajt, amely végre termékennyé vált az egészséges haladás számára is. Tudatában vannak ennek az ellenpártok is és éppen ez adja meg a küzdelem élességét és keménységét. A józan haladás barátainak azonban talpon kell államok és azoknak, akik a polgárság vezetőiként szerepelnek és erre hivatottak, minden agita- tív erejükkel neki kell látniok a munkának. A felvilágosítás, a józanságra való meggyőzés hatalmas agitációja ez, amire Budapest önérzetes vezető polgársága hivatott. Ezeknek a férfiaknak példát kell venniök arról a gróf Bethlen Istvánról, aki a mostani választásokon ’emberfölötti munkát vállal és ember- fölötti munkában viszi pártját diadalra. Ha a miniszterelnök éjjelt-nappalt összetéve, a vihar gyorsaságával járja meg az egymástól hatalmas távolságban levő kerületeket, ha ez az államférfi, aki szavának mindig súlya van, naponta a beszédek egész sorát mondja el, akkor fel kell ismerniük a budapesti polgárság vezetőinek is azt a kötelességüket, hogy egész lélekkel, egész mellel, egész tehetséggel és egész munkabírással kell megvívniok a harcot. Budapest polgárságának a liberalizmusért kell harcolnia. A józan, a nemes liberalizmusért, amelynek igazi képviselői ott sorakoznak a polgári egység jelöltlistáin. Gróf Bethlen István miniszterelnök példátlan erővel tartja kezében az ország gyeplőjét, az önkényességek, az egyéni akciók, a dezolált- ság, a kilengések szörnyű káoszából építette ki a rendet és most készülődik arra, hogy amíg eddig a parancsoló szükségesség politikáját folytatta, most a maga képére alakítsa az országgyűlés többségét. Hosszú éveken át szisztematikus munkával tanította, oktatta, politikára nevelte a forradalmak lázában fertőzött országot. Végre azután eljutott odáig, hogy a maga politikájának elveit írhassa zászlajára és a tisztult liberalizmust vigye győzelemre. És Budapest polgárságának legeslegelől kell járnia a harcban. Az ország pár nappal előbb választ, mint a főváros, de már a választási küzdelem nemességének olyannak kell lennie, hogy példát adjon a főváros az országnak. Innen induljanak ki az eszmeáramlatok, innen terjedjen végig az országon Bethlen István politikájának diadalmas hullámverése. Budapestnek hűnek kell maradnia a régi tradíciókhoz. Ez a város sohasem volt hatalompárti, ez a város sohasem hunyászkodott meg a kormányok akarata előtt, de irányt szabott a kormányok politikájának. Budapest sohasem- volt a demagógia városa, hanem mindig céltudatosan ment az okos liberalizmus útján és mindig becsületesen követte azokat a férfiakat, akik a legtöbbet tudtak lendíteni ennek a városnak a sorsán. fejlődésén. Gyönyörűség betekinteni abba a Pantheonba, amelyben Budapest egykori képviselőinek szobra áll. A demagógokat itt mindig elsöpörte a népakarat, itt nem juthattak mandátumhoz az Istócziak és nem számíthattak meghallgatásra a bor- Sözös kortesbeszédek. Ennek a városnak igazi képviselői a báró Eötvös Józsefek, a Deák Eerencek, a Trefortok, a Paiderek, a Jókaiak, a Berzeviczyek, a Fáik Miksák, a Matlekovicsok és a Szilágyi Dezsők voltak. És már ezzel a névsorral ki is vai\ jelölve az út, amelyen Budapest polgárságának mindörökké haladnia kell. Ezeknek a nagyoknak az utódai azok, akik ma Bethlen István pártjának jelöltjeiként szerepelnek Budapesten. Budapest választó polgársága a maga egészében alkotó munkát, nyugodt békés fejlődést kíván. A közelmúlt esztendők megmutatták, hogy gróf Bethlen István kormánya páratlan eréllyel és tör he télén akarattal vetette meg az alapjait a mimAz Egységes Párt budai szervezetei vasárnap délelőtt 11 órakor impozáns nagygyűlést rendeztek a Budai Vigadó nagytermében, ahol több, mint ezer választópolgár jelenlétében dr. Kozma Jenő, Szilágyi Lajos, Becsey Antal és Pásztélyi Vilmos, a párt képviselőjelöltjei mondták el programmbeszédeiket és ismertették az aktuális politikai kérdéseket. Kollár Lajos udvari tanácsos nyitotta meg a nagygyűlést, üdvözölte a megjelenteket és a párt képviselőjelöltjeit. Majd rámutatott arra, hogy 1921-ben, amikor Bethlen István gróf a kormányzást átvette, megcsonkított hazánk igen szomorú viszonyok között volt. Alkotmányos intézményeink és az államhatalom tehetetlen, a nemzetgyűlés munkaképtelen volt, a közrend felborult, egymást érték a merényletek. Bethlen miniszterelnök páratlan politikai kvalitásaival, hallatlan munkabírással helyreállította az ország gazdasági és társadalmi konszolidációját és most megkezdődhet az új alkotó munka zavartalan ideje. Ezután felkérte dr. Kozma Jenőt és a többi jelöltet programimbeszédeik elmondására. Kozma Jenő: „Hazafiaktól, magyaroktól, tartozzanak bármely feEekezethez, nem félünk“ Szűnni nem akaró taps és éljenzés között állott fel dr. Kozma Jenő szólásra. Csak percek múlva szűnt meg az ováció, amidőn végre megkezdhette beszédét: — Tizenkét éve már, hogy súlyos anyagi és erkölcsi válságok pusztítják azt a kincset, amelyet egy félszázad békés fejlődése hordott össze. A nép szenvedélyeivel való visszaélés hozta reánk a legnagyobb nemzeti szerencsétlenségeket, mert mindig népszerűbb volt az, aki a tömeg gyengéinek hizelgett, mint aki józanul fel akarta a tömeget világosítani. A sorozatos nemzeti szerencsétlenségekre visszatekintve állunk itt és megbízást kérünk arra, hogy szerény munkásai lehessünk nemzetünk megújhodásának. Reális politikát kívánunk folytatni, mert meggyőződésünk, hogy csakis komoly, megfontolt munkával, a jelszavak által el nem szédítve és helytelen irányba nem terelve tudunk polgártársainknak hasznára lenni. Súlyos és vigasztalannak látszó helyzetünkben az isteni gondviselés egy embert küldött számunkra, gróf Bethlen Istvánt, aki akkor vette a kormányaidat a kezébe, amidőn a, legjobb hazafiak már mindent elveszettnek láttak, amidőn az embereknek egymás elleni gyűlölködése orgiákat ült, amidőn fájó szívvel láttuk, hogy a balkáni határok nem keleti, hanem nyugati széleinken fognak kezdődni. Bethlen István gróf vezetése és kormányzása alatt a belső béke, a jogrend, külpolitikai súlyunk, jövőnkbe vetett hitünk erősödtek meg. Az ő kormányzását nehezítette meg az az operáció, amelyet szanálásnak neveznek, amely az államháztartást volt hivatva rendbehozni, viszont azonban a szanálás sikeres befejezése után kának és haladásnak. Most Budapestnek kell megmutatnia, hogy azt akarja, hogy a kormány folytassa ezt a tevékenységét. Ma Budapestnek kell olyan képviselőket választania, akik díszei és irányítói lesznek gróf Bethlen István pártjának. Budapest kezében van a kulcsa annak a mérhetetlen jelentőségű kérdésnek, hogy gróf Bethlen István politikája milyen tempóval haladhat tovább ia liberalizmus útján. Ha Budapest megteszi ezen a téren kötelességét, biztos lehet benne, hogy ez a nagy államférfiú beváltja -a reményt, amelyet személyéhez és működéséhez az ország és a főváros liberális gondolko- zású polgársága fűz. az ő kormányzása mutatta meg azt az utat, amelyen haladva, a gazdsági konszolidáció után a lelkek konszolidációjához is eljuthatunk. Minden jel, minden tünet azt mutatja, hogy az ország igen nagy többsége Bethleji István gróf politikáját fogja szankcionálni. Ennek a reális politikának a követésétől az ország fővárosa sem maradhat el. Végre szakítani kell a demagógiával. Hisz Bethlen István politikája éppen azzal arat teljes diadalt, hogy az ellenzék sem tud más utat megjelölni a konszolidáció felé, miint amelyet ő követ megfontoltan és higgadtan, anélkül, hogy célkitűzéseit a tempó gyorsításával elhamarkodná. A kormánynak programmja, hogy ember és ember között, fajra, vallásra, nyelvre való tekintet nélkül különbség ne tétessék. Mi azt valljuk, hogy minden honpolgárnak, aki becsületesen teljesíti honpolgári kötelességeit, a magyar haza határain belül egyforma jogokkal kell bírnia. — Nagyon sok a tennivaló úgy erkölcsi, mint gazdasági téren. Visszaállítandó mindenekelőtt a tekintélyek tisztelete és visszaállítandó a fegyelem, amely nélkül az ország fel nem virá- gozhatik. Külpolitikánkban elért eredményeinket ki kell mélyítenünk. A belügyi politikában annak vagyunk hlyei, hogy szavazati jogával az ország és város ügyeibe mindenki beleszólhasson, ha az ország és város javát kívánja szolgálni, de vétessék el a sorsunkba való beleszólás joga azoktól, akik szavazatukat az ország kárára kívánják érvényesíteni. Hazafiaktól, magyaroktól, bármely fe- lekezethez tartoznak is, nem félünk. a haza árulóitól ellenben, akik az internacionalizmus cégére alatt a haza ellenségeivel cimboráinak, elvonjuk az ország ügyeibe való beavatkozás jogát. Kozma Jenő a hallgatók nagy tetszése mellett ezután budai problémákról beszélt és itt leszögezte, hogy Buda tulajdonképpen a magyar főváros történelmi alapja. Azután sorbavette a legközelebbi jövő sürgős tennivalóit: Ki kell telepíteni a pályaudvarokat, meg kell alkotni az új városi törvényt, amelyből kihagyandó az a sérelmes elbánás, hogy a város tisztviselőit hat évenként újra választják. Pénzügyi téren módját kell találni a forgalmi és a fogyasztási adók eltörlésének. Kíméletes adóbehajtást sürget és az ország becsületbeli tartozásának vallja, hogy a rokkantak, nyugdíjasok és a hadikölcsöntulajdono- sok megfelelő módon kielégítést nyerjenek. Javítandónak mondja a köztisztviselők és magántisztviselők helyzetét, a nevelésügy terén pedig kívánja a vallásos oktatást. A kereskedelmet és ipart erőteljes hitelpolitikával kívánja alátámasztani és szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek csak a saját tagjaiknak árusíthassanak. A kormány álláspontjával Buda önérzetes polgársága egységesen tömörül n Kormány pártjában Zászlóbontás a Budai Vigadóban — Br. Kozma Jenő, Szilágyi Lajos, Becsey Antal és Pásztélyi Antal nagyhatású programmheszédekei tartottak Áll fit Itfitre
