Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-01 / 48. szám

Tizenötödik évfolyam Ara 5000 kor« Budapest, 1926. december 1. 48. szám. TatsimigaiimmmMQMQniafiíiga FCÖFIXE.TÉSI ÁUAK: Égé Az évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . lO pengő (125.000 K) Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTFSÍFÖ s a g o iiTogil ^a"i íe b a g t o s s b o«s~g o ílfe § i g o a iils íja Éií aa iái g i §á i~a'i aíía o i g § i s so s e s o 81 a eh »a eg m K_a f Megjelenik minden szerddn ^ 4 ^ ' 1 : , ' _ Szerkesztőség és kiadóhivatal: éS líÖéZQ&£Z&£1&£? 1 DGlllílfS Budapest VI, Sziv-ucca 18. szám-—— ............ -— Postaiak, csekkszámla 40.424 Fe lelős szerkesztő: BACSÓ EMIC Telefonszám: Teréz 137—15 szerte az országban, minden kerületben, de sehol olyan élesen és mégis némán, csöndben, a legtöké­letesebb nyugalomban nem állanak szemben a világ­nézeti különbségek, mint az ország fővárosában, Budapesten. A csönd és a nyugalom mögött azon­ban megérződik a hatalmas erőfeszítés, amellyel minden párt a maga győzelmét akarja megvalósí­tani. A nagy küzdelemben most vesz részt először gróf Bethlen István pártja, az egységespárf. Hosszú esztendők kellettek, amíg az ország viharainak legérzékenyebb szeizmográfja, Budapest, szintén megnyugodott és alkalmassá vált arra, hogy a jó­zan haladás, a demagógiamentes munka és a nemes liberalizmus pártja számára biztos talajt szolgáltas­son. Kdllay Tibor és Ripka Ferenc mély szántással munkálta meg ezt a talajt, amely végre termékennyé vált az egészséges haladás számára is. Tudatában vannak ennek az ellenpártok is és éppen ez adja meg a küzdelem élességét és ke­ménységét. A józan haladás barátainak azonban tal­pon kell államok és azoknak, akik a polgárság veze­tőiként szerepelnek és erre hivatottak, minden agita- tív erejükkel neki kell látniok a munkának. A fel­világosítás, a józanságra való meggyőzés hatalmas agitációja ez, amire Budapest önérzetes vezető pol­gársága hivatott. Ezeknek a férfiaknak példát kell venniök arról a gróf Bethlen Istvánról, aki a mostani választásokon ’emberfölötti munkát vállal és ember- fölötti munkában viszi pártját diadalra. Ha a mi­niszterelnök éjjelt-nappalt összetéve, a vihar gyorsa­ságával járja meg az egymástól hatalmas távolság­ban levő kerületeket, ha ez az államférfi, aki sza­vának mindig súlya van, naponta a beszédek egész sorát mondja el, akkor fel kell ismerniük a buda­pesti polgárság vezetőinek is azt a kötelességüket, hogy egész lélekkel, egész mellel, egész tehetséggel és egész munkabírással kell megvívniok a harcot. Budapest polgárságának a liberalizmusért kell harcolnia. A józan, a nemes liberalizmusért, amely­nek igazi képviselői ott sorakoznak a polgári egy­ség jelöltlistáin. Gróf Bethlen István miniszterelnök példátlan erővel tartja kezében az ország gyeplő­jét, az önkényességek, az egyéni akciók, a dezolált- ság, a kilengések szörnyű káoszából építette ki a rendet és most készülődik arra, hogy amíg eddig a parancsoló szükségesség politikáját folytatta, most a maga képére alakítsa az országgyűlés többségét. Hosszú éveken át szisztematikus munkával tanította, oktatta, politikára nevelte a forradalmak lázában fertőzött országot. Végre azután eljutott odáig, hogy a maga politikájának elveit írhassa zászlajára és a tisztult liberalizmust vigye győzelemre. És Budapest polgárságának legeslegelől kell járnia a harcban. Az ország pár nappal előbb választ, mint a főváros, de már a választási küzdelem nemességének olyan­nak kell lennie, hogy példát adjon a főváros az or­szágnak. Innen induljanak ki az eszmeáramlatok, innen terjedjen végig az országon Bethlen István politikájának diadalmas hullámverése. Budapestnek hűnek kell maradnia a régi tradíciókhoz. Ez a város sohasem volt hatalompárti, ez a város sohasem hunyászkodott meg a kormányok akarata előtt, de irányt szabott a kormányok politikájának. Budapest sohasem- volt a demagógia városa, hanem mindig céltudatosan ment az okos liberalizmus útján és mindig becsületesen követte azokat a férfiakat, akik a legtöbbet tudtak lendíteni ennek a városnak a sor­sán. fejlődésén. Gyönyörűség betekinteni abba a Pantheonba, amelyben Budapest egykori képviselői­nek szobra áll. A demagógokat itt mindig elsöpörte a népakarat, itt nem juthattak mandátumhoz az Istócziak és nem számíthattak meghallgatásra a bor- Sözös kortesbeszédek. Ennek a városnak igazi kép­viselői a báró Eötvös Józsefek, a Deák Eerencek, a Trefortok, a Paiderek, a Jókaiak, a Berzeviczyek, a Fáik Miksák, a Matlekovicsok és a Szilágyi Dezsők voltak. És már ezzel a névsorral ki is vai\ jelölve az út, amelyen Budapest polgárságának mindörökké haladnia kell. Ezeknek a nagyoknak az utódai azok, akik ma Bethlen István pártjának jelöltjeiként szerepelnek Budapesten. Budapest választó polgársága a maga egészében alkotó munkát, nyugodt békés fejlődést kíván. A közelmúlt esztendők megmutatták, hogy gróf Bethlen István kormánya páratlan eréllyel és tör he télén akarattal vetette meg az alapjait a mim­Az Egységes Párt budai szervezetei vasárnap délelőtt 11 órakor impozáns nagygyűlést rendeztek a Budai Vigadó nagytermében, ahol több, mint ezer választópolgár jelenlétében dr. Kozma Jenő, Szilágyi Lajos, Becsey Antal és Pásztélyi Vilmos, a párt képviselőjelöltjei mondták el programmbeszédeiket és ismertették az aktuális politikai kérdéseket. Kollár Lajos udvari tanácsos nyitotta meg a nagygyűlést, üdvözölte a megjelenteket és a párt képviselőjelöltjeit. Majd rámutatott arra, hogy 1921-ben, amikor Bethlen István gróf a kormányzást átvette, megcsonkított hazánk igen szomorú viszo­nyok között volt. Alkotmányos intézményeink és az államhatalom tehetetlen, a nemzetgyűlés munkakép­telen volt, a közrend felborult, egymást érték a merényletek. Bethlen miniszterelnök páratlan politi­kai kvalitásaival, hallatlan munkabírással helyreállí­totta az ország gazdasági és társadalmi konszolidá­cióját és most megkezdődhet az új alkotó munka zavartalan ideje. Ezután felkérte dr. Kozma Jenőt és a többi jelöltet programimbeszédeik elmondására. Kozma Jenő: „Hazafiaktól, magyarok­tól, tartozzanak bármely feEekezethez, nem félünk“ Szűnni nem akaró taps és éljenzés között állott fel dr. Kozma Jenő szólásra. Csak percek múlva szűnt meg az ováció, amidőn végre megkezdhette beszédét: — Tizenkét éve már, hogy súlyos anyagi és erkölcsi válságok pusztítják azt a kincset, amelyet egy félszázad békés fejlődése hordott össze. A nép szenvedélyeivel való visszaélés hozta reánk a legnagyobb nemzeti szerencsét­lenségeket, mert mindig népszerűbb volt az, aki a tömeg gyengéinek hizelgett, mint aki józanul fel akarta a tömeget világosítani. A sorozatos nemzeti szerencsétlenségekre visszatekintve ál­lunk itt és megbízást kérünk arra, hogy szerény munkásai lehessünk nemzetünk megújhodásának. Reális politikát kívánunk folytatni, mert meg­győződésünk, hogy csakis komoly, megfontolt munkával, a jelszavak által el nem szédítve és helytelen irányba nem terelve tudunk polgár­társainknak hasznára lenni. Súlyos és vigaszta­lannak látszó helyzetünkben az isteni gondvise­lés egy embert küldött számunkra, gróf Bethlen Istvánt, aki akkor vette a kormányaidat a ke­zébe, amidőn a, legjobb hazafiak már mindent elveszettnek láttak, amidőn az embereknek egy­más elleni gyűlölködése orgiákat ült, amidőn fájó szívvel láttuk, hogy a balkáni határok nem keleti, hanem nyugati széleinken fognak kezdőd­ni. Bethlen István gróf vezetése és kormányzása alatt a belső béke, a jogrend, külpolitikai sú­lyunk, jövőnkbe vetett hitünk erősödtek meg. Az ő kormányzását nehezítette meg az az ope­ráció, amelyet szanálásnak neveznek, amely az államháztartást volt hivatva rendbehozni, vi­szont azonban a szanálás sikeres befejezése után kának és haladásnak. Most Budapestnek kell meg­mutatnia, hogy azt akarja, hogy a kormány foly­tassa ezt a tevékenységét. Ma Budapestnek kell olyan képviselőket választania, akik díszei és irányí­tói lesznek gróf Bethlen István pártjának. Budapest kezében van a kulcsa annak a mérhetetlen jelentő­ségű kérdésnek, hogy gróf Bethlen István politikája milyen tempóval haladhat tovább ia liberalizmus út­ján. Ha Budapest megteszi ezen a téren kötelessé­gét, biztos lehet benne, hogy ez a nagy államférfiú beváltja -a reményt, amelyet személyéhez és műkö­déséhez az ország és a főváros liberális gondolko- zású polgársága fűz. az ő kormányzása mutatta meg azt az utat, amelyen haladva, a gazdsági konszolidáció után a lelkek konszolidációjához is eljuthatunk. Min­den jel, minden tünet azt mutatja, hogy az or­szág igen nagy többsége Bethleji István gróf politikáját fogja szankcionálni. Ennek a reális politikának a követésétől az ország fővárosa sem maradhat el. Végre szakítani kell a dema­gógiával. Hisz Bethlen István politikája éppen azzal arat teljes diadalt, hogy az ellenzék sem tud más utat megjelölni a konszolidáció felé, miint amelyet ő követ megfontoltan és higgadtan, anélkül, hogy célkitűzéseit a tempó gyorsításá­val elhamarkodná. A kormánynak programmja, hogy ember és ember között, fajra, vallásra, nyelvre való tekintet nélkül különbség ne tétessék. Mi azt valljuk, hogy minden honpolgárnak, aki becsületesen teljesíti honpolgári kötelességeit, a magyar haza határain belül egyforma jogokkal kell bírnia. — Nagyon sok a tennivaló úgy erkölcsi, mint gazdasági téren. Visszaállítandó mindenek­előtt a tekintélyek tisztelete és visszaállítandó a fegyelem, amely nélkül az ország fel nem virá- gozhatik. Külpolitikánkban elért eredményeinket ki kell mélyítenünk. A belügyi politikában annak vagyunk hlyei, hogy szavazati jogával az or­szág és város ügyeibe mindenki beleszólhasson, ha az ország és város javát kívánja szolgálni, de vétessék el a sorsunkba való beleszólás joga azoktól, akik szavazatukat az ország kárára kívánják érvényesíteni. Hazafiaktól, magyaroktól, bármely fe- lekezethez tartoznak is, nem félünk. a haza árulóitól ellenben, akik az internaciona­lizmus cégére alatt a haza ellenségeivel cimbo­ráinak, elvonjuk az ország ügyeibe való be­avatkozás jogát. Kozma Jenő a hallgatók nagy tetszése mellett ezután budai problémákról beszélt és itt leszögezte, hogy Buda tulajdonképpen a magyar főváros törté­nelmi alapja. Azután sorbavette a legközelebbi jövő sürgős tennivalóit: Ki kell telepíteni a pályaudvaro­kat, meg kell alkotni az új városi törvényt, amely­ből kihagyandó az a sérelmes elbánás, hogy a város tisztviselőit hat évenként újra választják. Pénzügyi téren módját kell találni a forgalmi és a fogyasztási adók eltörlésének. Kíméletes adóbehajtást sürget és az ország becsületbeli tartozásának vallja, hogy a rokkantak, nyugdíjasok és a hadikölcsöntulajdono- sok megfelelő módon kielégítést nyerjenek. Javítan­dónak mondja a köztisztviselők és magántisztviselők helyzetét, a nevelésügy terén pedig kívánja a vallá­sos oktatást. A kereskedelmet és ipart erőteljes hitelpolitikával kívánja alátámasztani és szükséges­nek tartja, hogy a szövetkezetek csak a saját tag­jaiknak árusíthassanak. A kormány álláspontjával Buda önérzetes polgársága egységesen tömörül n Kormány pártjában Zászlóbontás a Budai Vigadóban — Br. Kozma Jenő, Szilágyi Lajos, Becsey Antal és Pásztélyi Antal nagyhatású programmheszédekei tartottak Áll fit Itfitre

Next

/
Thumbnails
Contents