Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-13 / 41. szám

Budapest, 1926 október 13. 5 Budapest paistaisa lelkesedéssel csatlakozik Bethlen Istvdn politikájához Toborzás a főváros választókerületeiben — Kállay Tibor sikere — Ugrón Gábor nagyhatású kijelentései — Ripka Ferenc érdemeinek méltatása Az egységes párt erőteljes lendülettel kezdte meg budapesti szervezkedését. A szervezkedés élén Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter áll, aki fáradságot nem ismerve járja végig a főváros kerületi klubjait és akárhányszor naponta több beszédet is intéz a fő­város polgárságához, amelyet politikája támogatá­sára hív fel. A szervezkedési akció első etapja a Ferenc-napi vacsora volt, amelyet a múlt héten a Bu­dai Társas Körben tartottak meg és amely alkalom­mal Kállay 'I ibor Ripka Ferencet ünnepelte. A szer­vezkedés munkájában fáradhatatlan segítőtársa Kál­lay Tibornak Görgey István nemzetgyűlési képviselő is, aki minden gyűlésen a szabadelvű haladás gondo­latának lelkes szószólója. A héten is csaknem minden nap volt szervezkedő gyűlés, amelyek mindegyikén résztvett Kállay Tibor és Görgey István is. Az elmúlt hét politikai gyűlései és vacsorái között külön figyel­met érdemel a Terézvárosi Polgári Kaszinó vacso­rája, ahol a fehér asztalnál Kállay Tibor mellett ott láttuk Ugrón Gábort is, a komoly ellenzéki politika eme jeles vezérféríiát, aki figyelemreméltó beszédet is mondott a liberális erők egyesítéséről. A különböző gyűlésekről és vacsorákról itt kö­vetkező tudósításunk számol be: A Ferencvárosban Csütörtökön este a Ferencvárosi Egységes Párt tartott rendkívül látogatott pártgyűlést, amelyen a kerületnek több mint négyszáz választópolgára jelent meg. Flnöki megnyitójában Usetty Béla hangoztatta, hogy az Egységes Községi Polgári Párt nem csinál elkülönítést felekezetek szerint, hanem a társadalom minden értékes elemével karöltve kíván együtt dol­gozni. Kállay Tibor beszédében hangoztatta, hogy nem igaz az, mintha az egységes párt a jobboldal felé akarna csapódni, mert ez a párt igenis kitart Bethlen István programja mellett. A jobboldal felé azt az intelmet intézte Kál­lay Tibor, hogy a történelem tanúságai szerint a magyar nemzet mindig az erők bekapcsolása és nem az erők kikapcsolása útján igyekezett a maga nagy kérdéseit megoldani. Majd így folytatta beszédét: — Egy másik tekintetben is félreismerik az emlí­tett körök a magyar történelmet, mert az erők össze­fogásának sohse az erőszak, hanem mindig a türe­lem volt az eszköze. Nem lehet először embereknek betörni a fejét, hogy így menjen bele a nemzeti eszme és nem lehet embereket jogaikból kirekeszteni akkor, ha azt akarjuk, hogy meggyőződéssel szolgálják kö­zös céljainkat. Az ilyen eljárás a legjobb esetben is csak sok hasznos erő passzivitását idézi elő, olyan erőkét, amelyeket hasznosan fel lehetne használni a nagy nemzeti célok szolgálatában. Sokkal kevesebben maradtunk és sokkal kisebb területre szorult össze ez az ország, semhogy ne kellene minden értéket és erőt összefogni, azokkal a problémákkal szemben, amelyek elé az európai politika állítja ezt az or­szágot. Erre az összefogásra szólította fel a jelenvolta­kat, akik lelkesen és sokáig éltették Kállay Tibort és Bethlen István gróf kormányclnököt. Kállay Tibor után még Wensky Nándor és Hu­szár János beszéltek, majd Usetty Béla zárószavai után társasvacsora volt, amelyen résztvett Kállay Tibor is. A vacsorán számos felköszöntő hangzott el és a jelenvoltak lelkesen ünnepelték gróf Bethlen Istvánt, Kállay Tibort és Ripka Ferenc főpolgármes­tert. Ugrón Gábor csatlakozik Bethlen István politikájához A Terézvárosi Polgári Kaszinó szombaton este íagavató vacsorát tartott. A vacsorának különös je­lentőséget adott, hogy a kaszinó díszelnökén, Ugrón Gáboron kívül megjelent azon Kállay Tibor, Görgey István és Márkus Jenő is. Ripka Ferenc főpolgármes­ter levélben mentette ki távolmaradását. A vacsora során Mészöly Imre dr., a kaszinó főtitkára mon­dotta az első beszédet, majd Morvay Zsigmond ny. főispán, a kaszinó elnöke üdvözölte Kállay Tibort, aki ezután hosszabb beszédet mondott. Konstatálta, hogy határozottan bizonyos várakozással teli a le­vegő: vájjon azok a különböző érdekek, szempontok és törekvések, amelyek a közeljövőben megnyilat­koznak, megtalálják-e a maguk helyes eredőjét és sikertil-e közmegnyugvásra elérni a megfelelő ered­ményeket. Hogy ezeket az eredményeket elérjük, an­nak egyik bizonyítéka gróf Bethlen István miniszter- elnök személye és programja, amelyhez a főváros polgársága is ragaszkodik. A másik biztosíték az a politikai dogma, amely szerint a különböző kontra- verziákat egymás között mindig békésen lehet és kell megoldani. A magyar nemzet állameszméje az a kö­zös alap, amely körül minden politikai elgondolásnak csoportosulnia kell. A közös mult, a történelmi egyiivétartozás fejleszti ki azt az erőt, amely erre az útra viszi az embereket, továbbá a nemzeti szabad­ságjogok szeretete, tisztelet a törvények iránt és az a meggyőződés, hogy a reformokat nem erőszakos úton, hanem parlamentáxisan kell megoldani. Rendkívül érdeklődés mellett szólalt fel Ugrón Gábor. aki kijelentette, hogy az olyan szavaknak, amelyek Kállay Tibor ajkáról elhangzottak, csak tapsolni tud. Konstatálta, hogy az a politika, amelyet gróf Bethlen István inaugurált, helyes út, mert helyesen vezet a cél felé.' — Én ezzel a politikával — mondta Ugrón — szembeálltam, mint ellenzéki, mivel nagyon olyan ke­vés munkatársat láttam Bethlen István mellett, mint Kállay Tibor, vagy Bethlen István. Amint bekövetke- zki az, hogy meggyőződhetem arról, hogy politikai programmom egyetlen pontjának feladása nélkül szolgálni tudojn hazámat a másik oldalon is, — ezt az utat fogom választani. Ezután afról beszélt Ugrón, hogy a meggondolás és a józanság hiánya volt az oka a demokratikus blokk legutóbbi városházi vereségének, 'amelyet ő már hónapokkal előbb megjósolt. Konstatálta, hogy az országos politikában változások történtek és az előrehaladás útján vagyunk. Mint Kállaynak, neki is alapeszméje a nemzeti gondolat, amihez azonban hozzátesz még egyet: a magántulajdon alapján álló polgári gondolatot. — Ez a két gondolat fejezte be beszédét —, telítve a szabadságjogok kiépítésével, az osztályokat és felekezeteket elválasztó barrikádok leromlásával, egyesítsen mindnyájunkat. Végül még Görgey István mondott rendkívüli tetszéssel fogadott nagy beszédet. Az Erzsébetvárosban Az Erzsébetvárosi Polgári Kör csütörtökön este tartotta meg rendes heti pártvacsoráját, amelyen Siegescu dr. elnök kifejezést adott annak, hogy a Községi Polgári Párt szilárdan kitart a középút poli­tikája mellett. — Hogy mi milyen gondolatnak vagyunk a hívei — mondotta többek között —, azt a közeljövőben megtörténő tisziviselöválasztások fogják bizonyítani. Klubavatás a XV. választókerületben A XV. választókerületi Egységes Községi Polgári Párt szombat este klubavató ünnepséget tartott, ame­lyen Kállay Tibor, Görgey István nemzetgyűlési kép­viselők, Márkus Jenő min. tanácsos és a fővárosi pol­gárság vezetői nagy számban megjelentek. Batten­berg Lajos államtitkár, a kerületi Községi Polgári Párt elnöke üdvözölte Kállay Tibort és a megjelent vendégeket. Rámutatott annak a szükségességére, hogy a főváros polgárságát egyetemes nemzeti és polgári érdekek szolgálatában Bethlen István gróf zászlaja alá kell összegyűjteni. Kállay Tibor megköszönte az üdvözlést és to­vábbi szervezkedésre hívta fel a kerület polgárait, hogy a polgárság az öt megillető helyet foglalhassa el a főváros vezetésében. Béla Henrik volt ország- gyűlési képviselő és dr. Szarnék József felszólalásával ért végett a klubavató ünnepély, melyet társasva­csora követett. Alakuló nagygyűlés a Terézvárosban Egységespárti zászlóbontás a X—XI. választókerületben A Terézvárosi Egységes Községi Polgári Párt vasárnap tartotta alakuló nagygyűlését Andrássy-út 84. szám alatt lévő helyiségében, amelyen a X. és XI. választókerület polgársága igen nagy számban jelent meg. A nagygyűlésen résztvett Kállay Tibor, a Pol­gári Egység Klubjának elnöke is. Az Egységes Köz­ségi Polgári Párt központi vezetősége részéről Be- csey Antal és Gaár Vilmos jelentek meg. A közel fél­ezer főnyi hallgatóság soraiban ott láttuk Battenberg Lajos ny. államtitkárt, a VII. kerületi pártszervezet elnökét, Hohenburger Antal tábornokot, Holczer Sán­dor tvh. bizottsági tagot, Boda Sándor és Zsiross Ist­ván ezredeseket, Morvay Zsigmond ny. főispánt, dr. Szarnék Józsefet és még igen sokat a községi politika vezetőemberei közül. Bayer Antal nyitotta meg a nagygyűlést és a párt megalakulásának célját ismertette. Beszélt a VI. (Folytatása a 6. oldalon.) Vízf ülések Gőzfűtések Légfűtések Kaloriferek Kályhák Kandallók Lemezárúgyár részvénytársaság Fűtési- és kályhaosztálya Hrauda Károly igazgató Városi Írod a: V., Fáik Miksa-utca 20. Telefon: LipóS 986—07 1 WIHART FERENC? * ÉPÍTÉSZ — ÉPÍTŐMESTER 1 BUDAPEST, VIS., COLOEVSBUS-U. 5 b. % ; TELEFONI: JC2.SEF 50-97. * soeviOGva soma köfaragómester ALAPÍTTATOTT 1867-IK ÉVBEN Budapest, VliU, Fiumei-út 9 Elvállalunk minden az ».»i ______>_______,, ,,, ,, ép ítkezési szakba vágó !KOi«i«Q0ITs11ÍTí\cib\ készítését Ungár Nándor okleveles mérnök. építési vállalkozó Hudapest VI, Telefon; C. 982^-20 Nagymezö-ucca 28 STERN És ROSENTHAL SUOílPiSí, V.. BÁTHORY UlCfl 19- • TELEFONHIVÓ 30-57. KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK, CSATORNÁZÁS ÉS BÁ­DOGOS MUNKÁK. VÁLLALATA. AUTOGÉN - HEGESZTÉS. ^PWBgaBBW DOMOKYJÓZSEF ASZTALOSARÚGYÁRA Budapest, Ví!., Várna ucca 7. szám. Telefon : Jóssal 70—73. — Részit templomberendozéseket és köiSnleges bútorokat. — S MITTERM AYER ISTVÁN­gj épület- és diszmü-bádogos, csatornázás-, légszesz- és vízvezeték-berendező ü Budapest Vili, Bezerédi-u. 8. Tel.: J. 21-10 * \ Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, bádogos-munkák SPiEGLER SAMU jj Budapest, VII., Damjanich-utca 47. szám. Telefon: József 49-37. HOliVÁTH LUKÁCS És FIA épület- és bútor asztalosmunkák gyára Huáapest, TELT. FON; JÓZSEF 92—48.______VII., Hungárta-körut 206. VA GO M. MARION zási berendező, épület- és diszműbádogos Budapest, VI., Gyár ucca 2 Telefon : Lipót 984-44.

Next

/
Thumbnails
Contents