Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-22 / 38. szám

Budapest, 1926 szeptember 22. 3 Budapest székesfőváros delegátusai nagy siliert arattak a bécsi nemzetközi lakásügyi és városépítési kongresszuson Ezer szakember a Hofburgban tartott tanácskozásokon — Liber tanácsnok előadása a főváros lakáspolitikájáról — Becsey nagyhatású állásfoglalása a tulajdonjog sérthetetlenségéről Becsey Antal kormányfőtanácsos, főv. biz. tag nyilatkozata A nemzetközi kongresszusok közül, amelyek a háború és forradalmi megrázkódtatások lecsillapul- tával újra a haladás szolgálatába állítják a különféle országok vezető tehetségeit, kevés vetekedheti'k azzal a nagygyűléssel, amey most Becsben a lakás­ügy, a város- és középítkezés fontos problémáit vitatta meg. A diskussziók, amelyek szeptember 14-én kezdődtek, -három napot vettek igénybe, majd a kongresszus részvevői Becs lakásügyi alkotásait vették szemügyre, ezidőszerint pedig csoportokra oszolva szakkirándulásokat tesznek Ausztria vidéki városaiba, Salzkammergutba, stb. A kongresszuson, amelyet a Hofburg ünnepi ter­mében nyitottak meg, a művelt világ nagyszámú, több mint ezerre rúgó reprezentánsa között Buda­pest székesfőváros is képviselve volt. A magyar fő­várost Liber Endre tanácsnok, Schuller Dezső fő­jegyző, Kabdebó Gyula műszaki főtanácsos és Vargha László főtanácsos képviselték, a törvényhatósági bizottság, részéről Becsey Antal vállalkozó-mérnök, Jámbor Géza, Nagy István, azonkívül a fővárosi építészek közül Hiekisch Rezső, Rerrich Ottó és Medgyaszay István jelentek meg a 'bécsi tanácsko­zásokon, amelyekre egyébként Nagykanizsa, Szeged, Gyöngyös és Kispest városok is kiküldötték szak­értő megbízottaikat. A kongresszus lefolyásáról, a napirenden szerep­lő és részletesen megvitatott kérdésekről, a magyar főváros delegátusainak szerepléséről Becsey Antal a következő tömör és összefoglaló felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A tárgyalások általában két témacsoport kö­rül jegecese-dtek ki. Az első a szorosabb értelemben vett városfejlesztési kérdésekre vonatkozott és ezekkel kapcsolatban szélesebb körű vitára adott anyagot egy igen érdekes tétel: a kisajátítási törvénynek az egyes orszá­gokban olymódon való kiépítése, hogy egy­felől a magántulajdon szélesebb alapú kor­látozásával a túlhajtott spekuláció korlátok közó szoruljon, másfelől lehetővé váljék a városrendezés közérdekű szempontjainak in­tenzív érvényesítése. Az a vita, amely e kérdéskomplexum körül lezajlott, egyike volt a legérdekesebbeknek, mert nemcsak az egyes országok elütő felfogásai jutottak kifejezésre, hanem valósággal világnézetek kerültek egymással szembe a tulajdonjog különböző felfogásai tekin­tetében. —• A vita során végeredményben az a véle­mény alakult ki, hogy a kisajátítási rendelkezések a köz szempontjainak érdekében módosításra szo­rulnak, másrészt, hogy a városoknak törekedniök kell arra, hogy megfelelő, átgondolt, céltudatos telekpolitikával, — tehát nem hatalmi szóval, vagy világnézeten felépülő elv alapján — minél nagyobb területeket szerezzenek meg tulajdonukba. Hivatko­zás történt e tekintetben Bécsre, ahol ma a város­nak körülbelül egyharmada köztulajdon. — A kérdések második csoportja a lakások technikai, szociális, egészségügyi és gazdaságügyi szempontból való megfele­lőbb fölépítésének módozataival foglalkozott. Itt tehát a szorosabb értelemben vett lakásprobléma került megvitatásra. A kérdés körül két szélsőséges álláspont kristályosodott ki: az egyik részen a csa­ládi, kertes házaknak legszélesebb körben való épí­téséért szálltak síkra. Ezt az építkezési irányzatot nagy lendülettel képviselte Dessau német város de­legátusa, aki nem kívánt kevesebbet, mint egy olyan egyetemes jellegű megoldást., amelynek értelmében a városoknak kizárólag a kertes, családi házak épí­tését kell szorgalmázniok, sőt fölmerült az az ötlet is, hogy a városok ennek a földi paradicsomnak a megvalósítása végett akár visszafej-lesztessenek is. A másik végletet az az álláspont képviselte, amely egységes bérház-rendszerű kislakások építését sür­gette, — nem azért, mintha a kertes, családi háza­bHKOS &H30S TflKBRÉKTÜZHeixVSVflR R.-T. BUDHP65T VÁROSI ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Iráeyi-utca sarok. Telefon: József 163—52. IRODA ÉS GYÁR: VIIL, BEZERÉDY-U. 8. Telefon : József 21—34. kát nem tartotta volna megfelelőknek, hanem, mert a ma uralkodó pénzügyi, közlekedési, stb. szempon­tok mellett ez a tervezet csak utópiaszámba mehet. A ma adottságaival, lehetőségeivel feltétlenül szá­molni kell és így ez az elképzelés ezidőszerint csak a realitások talajáról való elkalandozást, meg nem valósítható perspektívát jelent. Liber Endre tanácsnok a főváros épít­kezési tevékenységéről és telekvá­sárló politikájáról — A főváros részéről Liber Endre tanácsnok és én szólaltunk fel. Liber tanácsnok a fővárosnak a háború óta folytatott lakásépítési politikáját ismer­tette főbb vonásaiban és utalt arra, hogy a főváros maga vette kezébe az építést olyformán, hogy előbb maga termelt lakásokat, másrészt igyekezett támo­gatni a magánépítő tevékenységet, hangsúlyozva azt a körülményt, hogy a mi viszonyaink mellett a magánépítkezés érvényesülése a siker egyik legfon­tosabb bizonyítéka. A mi kisajátítási jogunk még mindig eléggé széleskörű ahhoz, hogy a köz javára szükséges intézkedésekkel élni tudjunk: a főváros­nak joga van ahhoz, hogy a beépítendő telkek egy- harmadrészét igénybevehesse. A főváros telekpoliti­kájának szempontjából utalt arra, hogy a fővárosi területnek körülbelül egyötödrésze tényleg a fővá­ros birtokában van. Kétségtelen, hogy ezt az utóbbi akciót megfelelő telekvásárló politikával támogatni kell és a hatóságoknak kötelessége, hogy programm- juk ily irányban való megvalósítására komolyan tö­rekedjenek. Becsey Antal a társasházépítési akció kiterjesztéséről — A lakásépítéssel kapcsolatban magam is fel­szólaltam és nézeteimet a következőkben fejtettem ki. Utaltam Liber tanácsnoknak a várospolitika te­kintetében megjelölt állásfoglalására, majd magát a lakásépítés problémáját vettem boncolóra és adott viszonyaink között a társasház-építő akciónak minél szélesebb körű kiterjesztését ajánlottam, mint legjobb és legcélszerűbb építkezési módszert. Budapest székesfővárosnak ilyen irányú tervezge- téseit amúgyis elősegítette az 1924. évi társasház- törvény, amelyben a törvényhozás módot adott arra, hogy necsak egyes épületek, hanem egyes lakások is telekkönyvi ingatlanegységekként legyenek kezelhe­tők és eszerint mint lakások átruházhatók, elidege- níthetők, stb. legyenek. Felfogásom szerint 'kívána­tos, hogy az ingatlantulajdon a köz javára bizonyos korlátozásokat legyen kénytelen eltűrni, — és e korlátozásokat a mi viszonyaink mellett szélesbíte- nünk kell — de természetesen a köznek necsak jogai, hanem kötelességei is legyenek az egyeddel szem­ben és ha egyfelől a jogokat korlátozzuk, másrészt a közösség tartozik a magántulajdont a lakásbirtok­lás tekintetében mentői hozzáférhetőbbé tenni. Az angol szállóigében: „My house is my castle“ óriási erejű szociális gondolat rejlik, amelyet talán így ír-, hatnánk körül: nemcsak az a fontos, hogy lakásokat ter­meljünk, és hogy technikai. higiénikus szempontból helyesen építsük fel őket. ha­nem arra is törekednünk kell, hogy helyes lakáspolitikánkkal az egyedek szociális jog­állását is erösbítsük. Ez a meggondolás vezette a magyar törvényhozást az 1924-es törvény megalkotására. Bár ez a szem­pont nem novum, mert a latin államokban már ré­gebben gondoskodott a törvényhozás ilyen társas- házak építéséről és más alakban, nevezetesen szö­vetkezeti formában már nálunk is gyökeret vert ez a gondolat. Hangsúlyoztam a fővárosnak azt a szán­dékát, hogy a lakásépítő bizottságban kialakult véle­mény szerint elsősorban társasházakat kell létesíteni, ahol minden lakó egyúttal résztulajdonosa is legyen a háznak. Az ilyen akciók céljaira a főváros haj­landó a maga telekállományából a szükséges telek- darabokat méltányos évi bér fejében, 90 éves örök­bérlet keretében rendelkezésre bocsátani azzal a feltétellel, hogy a 90 év letelte után az örökbérlet vagy meghosszabbítható legyen, vagy a városnak jogában álljon ezt a bérletet — az akkori forgalmi áron megváltani. Ez lényeges különbséget jelent az angol gyakorlatú örökbérletekkel szemben: ott t. i. az ingatlan a bérleti idő leteltével a köz tulajdonába megy át. (Folytatás a 4-ik oldalon.) ,,»11. BEIÉT,„?N ^ CÉGFŐNÖK: ZSIGMONDY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK VÁLLAL: Híd-, víz-, partial-, vasbeton és kútépítési, alapozási, csa­tornázási és mélyfú­rási munkákat. Telefon: József 23-77. Budapest, I., Horthy Miklós-út 114. Jó Hódé - jó GSészséS! Naponta több csésze hamisítatlan babkávéból készült »fekete« erősiti a testet. A tudomány már rég elismerte a kávé jótékony hatását és fontos gyógyszernek tekinti. Meinl Gyula delmAb Béla oki. mérnök, épító'mester BUDAPEST, VI., EÖTVÖS-U. 21. Telefon : 63-40. FIAT a vezeti vilófmórko! Magyar Fiat Automobil R.-T. Budapest, IV. kér., Váczi-utca 12 szám Telefon 124—53 és 150—76. GRŰNWALD HENRIK ALAPITTATOTT 1887. TELEFON SZ. 44—18. .... ü Cimfestészeti mű­BUDAPEST, VII., n terme. Speciálista Vilmos-c^ászár-ut 19. s üvegtáblákban. I IVTflD CCDCNP SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ UM Un iLiiLlilj Budapest ili., József-k6rot77'79. Tel. J.49-83-------Kószlt minden e szakmába vágó munkákat. ■ Falkárpit, linkruszta, linóleum és stukolin menyezetek raktára. Nagy választék modern finom kárpitokban SÜDFELD SÁMUEL UTÓDA SÜDFELD GYULA, BUDAPEST Telefon I 9-64. V., Mária Valéria utca IO. il JCecse Nagy Sándor ácsmester fij | Budapest, X., K.erepesi-úi 69. sx. g gj Telefon : J. 55-78. aUiJ^g^gSgSBIHESSSSggZSggBBäSa Kondor Rezső, lakatosáru és redőnygyár, Budapes*;^n.s ,4-s* Stíriai lemezből készült görredőnyök, esslingeni faredőnyök, aapellenző szerkezetek, vászonredőnyök. Bostwigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek. Alapittatott 1896-ban. Vidékre dljmen'es csomagolás. Alapiitatott 1896-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents