Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-22 / 38. szám
Budapest, 1926 szeptember 22. 3 Budapest székesfőváros delegátusai nagy siliert arattak a bécsi nemzetközi lakásügyi és városépítési kongresszuson Ezer szakember a Hofburgban tartott tanácskozásokon — Liber tanácsnok előadása a főváros lakáspolitikájáról — Becsey nagyhatású állásfoglalása a tulajdonjog sérthetetlenségéről Becsey Antal kormányfőtanácsos, főv. biz. tag nyilatkozata A nemzetközi kongresszusok közül, amelyek a háború és forradalmi megrázkódtatások lecsillapul- tával újra a haladás szolgálatába állítják a különféle országok vezető tehetségeit, kevés vetekedheti'k azzal a nagygyűléssel, amey most Becsben a lakásügy, a város- és középítkezés fontos problémáit vitatta meg. A diskussziók, amelyek szeptember 14-én kezdődtek, -három napot vettek igénybe, majd a kongresszus részvevői Becs lakásügyi alkotásait vették szemügyre, ezidőszerint pedig csoportokra oszolva szakkirándulásokat tesznek Ausztria vidéki városaiba, Salzkammergutba, stb. A kongresszuson, amelyet a Hofburg ünnepi termében nyitottak meg, a művelt világ nagyszámú, több mint ezerre rúgó reprezentánsa között Budapest székesfőváros is képviselve volt. A magyar fővárost Liber Endre tanácsnok, Schuller Dezső főjegyző, Kabdebó Gyula műszaki főtanácsos és Vargha László főtanácsos képviselték, a törvényhatósági bizottság, részéről Becsey Antal vállalkozó-mérnök, Jámbor Géza, Nagy István, azonkívül a fővárosi építészek közül Hiekisch Rezső, Rerrich Ottó és Medgyaszay István jelentek meg a 'bécsi tanácskozásokon, amelyekre egyébként Nagykanizsa, Szeged, Gyöngyös és Kispest városok is kiküldötték szakértő megbízottaikat. A kongresszus lefolyásáról, a napirenden szereplő és részletesen megvitatott kérdésekről, a magyar főváros delegátusainak szerepléséről Becsey Antal a következő tömör és összefoglaló felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A tárgyalások általában két témacsoport körül jegecese-dtek ki. Az első a szorosabb értelemben vett városfejlesztési kérdésekre vonatkozott és ezekkel kapcsolatban szélesebb körű vitára adott anyagot egy igen érdekes tétel: a kisajátítási törvénynek az egyes országokban olymódon való kiépítése, hogy egyfelől a magántulajdon szélesebb alapú korlátozásával a túlhajtott spekuláció korlátok közó szoruljon, másfelől lehetővé váljék a városrendezés közérdekű szempontjainak intenzív érvényesítése. Az a vita, amely e kérdéskomplexum körül lezajlott, egyike volt a legérdekesebbeknek, mert nemcsak az egyes országok elütő felfogásai jutottak kifejezésre, hanem valósággal világnézetek kerültek egymással szembe a tulajdonjog különböző felfogásai tekintetében. —• A vita során végeredményben az a vélemény alakult ki, hogy a kisajátítási rendelkezések a köz szempontjainak érdekében módosításra szorulnak, másrészt, hogy a városoknak törekedniök kell arra, hogy megfelelő, átgondolt, céltudatos telekpolitikával, — tehát nem hatalmi szóval, vagy világnézeten felépülő elv alapján — minél nagyobb területeket szerezzenek meg tulajdonukba. Hivatkozás történt e tekintetben Bécsre, ahol ma a városnak körülbelül egyharmada köztulajdon. — A kérdések második csoportja a lakások technikai, szociális, egészségügyi és gazdaságügyi szempontból való megfelelőbb fölépítésének módozataival foglalkozott. Itt tehát a szorosabb értelemben vett lakásprobléma került megvitatásra. A kérdés körül két szélsőséges álláspont kristályosodott ki: az egyik részen a családi, kertes házaknak legszélesebb körben való építéséért szálltak síkra. Ezt az építkezési irányzatot nagy lendülettel képviselte Dessau német város delegátusa, aki nem kívánt kevesebbet, mint egy olyan egyetemes jellegű megoldást., amelynek értelmében a városoknak kizárólag a kertes, családi házak építését kell szorgalmázniok, sőt fölmerült az az ötlet is, hogy a városok ennek a földi paradicsomnak a megvalósítása végett akár visszafej-lesztessenek is. A másik végletet az az álláspont képviselte, amely egységes bérház-rendszerű kislakások építését sürgette, — nem azért, mintha a kertes, családi házabHKOS &H30S TflKBRÉKTÜZHeixVSVflR R.-T. BUDHP65T VÁROSI ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Iráeyi-utca sarok. Telefon: József 163—52. IRODA ÉS GYÁR: VIIL, BEZERÉDY-U. 8. Telefon : József 21—34. kát nem tartotta volna megfelelőknek, hanem, mert a ma uralkodó pénzügyi, közlekedési, stb. szempontok mellett ez a tervezet csak utópiaszámba mehet. A ma adottságaival, lehetőségeivel feltétlenül számolni kell és így ez az elképzelés ezidőszerint csak a realitások talajáról való elkalandozást, meg nem valósítható perspektívát jelent. Liber Endre tanácsnok a főváros építkezési tevékenységéről és telekvásárló politikájáról — A főváros részéről Liber Endre tanácsnok és én szólaltunk fel. Liber tanácsnok a fővárosnak a háború óta folytatott lakásépítési politikáját ismertette főbb vonásaiban és utalt arra, hogy a főváros maga vette kezébe az építést olyformán, hogy előbb maga termelt lakásokat, másrészt igyekezett támogatni a magánépítő tevékenységet, hangsúlyozva azt a körülményt, hogy a mi viszonyaink mellett a magánépítkezés érvényesülése a siker egyik legfontosabb bizonyítéka. A mi kisajátítási jogunk még mindig eléggé széleskörű ahhoz, hogy a köz javára szükséges intézkedésekkel élni tudjunk: a fővárosnak joga van ahhoz, hogy a beépítendő telkek egy- harmadrészét igénybevehesse. A főváros telekpolitikájának szempontjából utalt arra, hogy a fővárosi területnek körülbelül egyötödrésze tényleg a főváros birtokában van. Kétségtelen, hogy ezt az utóbbi akciót megfelelő telekvásárló politikával támogatni kell és a hatóságoknak kötelessége, hogy programm- juk ily irányban való megvalósítására komolyan törekedjenek. Becsey Antal a társasházépítési akció kiterjesztéséről — A lakásépítéssel kapcsolatban magam is felszólaltam és nézeteimet a következőkben fejtettem ki. Utaltam Liber tanácsnoknak a várospolitika tekintetében megjelölt állásfoglalására, majd magát a lakásépítés problémáját vettem boncolóra és adott viszonyaink között a társasház-építő akciónak minél szélesebb körű kiterjesztését ajánlottam, mint legjobb és legcélszerűbb építkezési módszert. Budapest székesfővárosnak ilyen irányú tervezge- téseit amúgyis elősegítette az 1924. évi társasház- törvény, amelyben a törvényhozás módot adott arra, hogy necsak egyes épületek, hanem egyes lakások is telekkönyvi ingatlanegységekként legyenek kezelhetők és eszerint mint lakások átruházhatók, elidege- níthetők, stb. legyenek. Felfogásom szerint 'kívánatos, hogy az ingatlantulajdon a köz javára bizonyos korlátozásokat legyen kénytelen eltűrni, — és e korlátozásokat a mi viszonyaink mellett szélesbíte- nünk kell — de természetesen a köznek necsak jogai, hanem kötelességei is legyenek az egyeddel szemben és ha egyfelől a jogokat korlátozzuk, másrészt a közösség tartozik a magántulajdont a lakásbirtoklás tekintetében mentői hozzáférhetőbbé tenni. Az angol szállóigében: „My house is my castle“ óriási erejű szociális gondolat rejlik, amelyet talán így ír-, hatnánk körül: nemcsak az a fontos, hogy lakásokat termeljünk, és hogy technikai. higiénikus szempontból helyesen építsük fel őket. hanem arra is törekednünk kell, hogy helyes lakáspolitikánkkal az egyedek szociális jogállását is erösbítsük. Ez a meggondolás vezette a magyar törvényhozást az 1924-es törvény megalkotására. Bár ez a szempont nem novum, mert a latin államokban már régebben gondoskodott a törvényhozás ilyen társas- házak építéséről és más alakban, nevezetesen szövetkezeti formában már nálunk is gyökeret vert ez a gondolat. Hangsúlyoztam a fővárosnak azt a szándékát, hogy a lakásépítő bizottságban kialakult vélemény szerint elsősorban társasházakat kell létesíteni, ahol minden lakó egyúttal résztulajdonosa is legyen a háznak. Az ilyen akciók céljaira a főváros hajlandó a maga telekállományából a szükséges telek- darabokat méltányos évi bér fejében, 90 éves örökbérlet keretében rendelkezésre bocsátani azzal a feltétellel, hogy a 90 év letelte után az örökbérlet vagy meghosszabbítható legyen, vagy a városnak jogában álljon ezt a bérletet — az akkori forgalmi áron megváltani. Ez lényeges különbséget jelent az angol gyakorlatú örökbérletekkel szemben: ott t. i. az ingatlan a bérleti idő leteltével a köz tulajdonába megy át. (Folytatás a 4-ik oldalon.) ,,»11. BEIÉT,„?N ^ CÉGFŐNÖK: ZSIGMONDY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK VÁLLAL: Híd-, víz-, partial-, vasbeton és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyfúrási munkákat. Telefon: József 23-77. Budapest, I., Horthy Miklós-út 114. Jó Hódé - jó GSészséS! Naponta több csésze hamisítatlan babkávéból készült »fekete« erősiti a testet. A tudomány már rég elismerte a kávé jótékony hatását és fontos gyógyszernek tekinti. Meinl Gyula delmAb Béla oki. mérnök, épító'mester BUDAPEST, VI., EÖTVÖS-U. 21. Telefon : 63-40. FIAT a vezeti vilófmórko! Magyar Fiat Automobil R.-T. Budapest, IV. kér., Váczi-utca 12 szám Telefon 124—53 és 150—76. GRŰNWALD HENRIK ALAPITTATOTT 1887. TELEFON SZ. 44—18. .... ü Cimfestészeti műBUDAPEST, VII., n terme. Speciálista Vilmos-c^ászár-ut 19. s üvegtáblákban. I IVTflD CCDCNP SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ UM Un iLiiLlilj Budapest ili., József-k6rot77'79. Tel. J.49-83-------Kószlt minden e szakmába vágó munkákat. ■ Falkárpit, linkruszta, linóleum és stukolin menyezetek raktára. Nagy választék modern finom kárpitokban SÜDFELD SÁMUEL UTÓDA SÜDFELD GYULA, BUDAPEST Telefon I 9-64. V., Mária Valéria utca IO. il JCecse Nagy Sándor ácsmester fij | Budapest, X., K.erepesi-úi 69. sx. g gj Telefon : J. 55-78. aUiJ^g^gSgSBIHESSSSggZSggBBäSa Kondor Rezső, lakatosáru és redőnygyár, Budapes*;^n.s ,4-s* Stíriai lemezből készült görredőnyök, esslingeni faredőnyök, aapellenző szerkezetek, vászonredőnyök. Bostwigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek. Alapittatott 1896-ban. Vidékre dljmen'es csomagolás. Alapiitatott 1896-ban.
