Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-22 / 38. szám
7 izenötödik évfolyam Ára 5000 kor. Budapest, 1926 szeptember 22. 38. szám. Előfizetési árak: Egész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő = 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP HSLELÖ3 SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL ™ n^jM «■■mir. >■»»—n%> Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Postatak. csekk-számla: 40.424. Telefon: 137—15 szám A polgármesterjelölés után nem változott meg semmi. Akik puccsokat vártak, kellemesen csalódtak, akik viszont a helyzet megoldását remélték ettől az aktustól, azoknak reményei sem váltak be. A helyzet ma éppen olyan bizonytalan, mint volt pár héttel ezelőtt, de mégis az az érzésünk, hogy a megoldásnak nagyon közel kell lennie. Ez a megoldás pedig egyedül és kizárólag békés, nyugodt és mindenkit kielégítő lehet. A polgármesterválasztásnak harc nélkül kell végbemennie, hogy ne legyen senki, akinek lelkében keserűség, vagy testén seb maradjon a nagy probléma megoldása után. Hetekkel ezelőtt hangoztattuk már, hogy harc árán ülni be ma Bnáapest polgármesteri székébe, ez azt jelenti, hogy állandósul a zavar és a polgármesteri szék körül megvívott harc csak örökös újabb harcokat szülhet. Budapest polgársága pedig ellentmondást nem tűrő akarattal békét követel a városházán, mert tudja, hogy az alkotó munkának csak béke lehet az alapja. Budapest közönsége azt kívánja, hogy a polgármesterválasztás harc nélkül menjen végbe és harc nélkül adja meg neki a béke és az alkotó munka polgármesterét. szülővárosa, szeretett Budapestje ellen. Nincs más mód tehát, mint a pártok megegyezése egy olyan személyben, aki a két párton kívül áll és akinek eddig kifejtett munkássága bizonyítéka annak, hogy el tud vonatkozni a pártpolitikától és személyének, tudásának, akaratának latbavetésével közös eredőre tudja hozni a közgyűlési pártok becsületes munka- akarását. Két esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a férfiú egyedül és kizárólag Ripka Ferenc főpolgármester lehet. Nem szükséges itt most Ripka Ferenc érdemeit méltatni. A közgyűlés minden tagja, ha szívére teszi kezét, maga is megállapíthatja, hogy két éven át .f TI H' r Bili fi IM |l IMII Ripka_ Ferenc bölcsessége, higgadtsága, nyugalma és ügyszeretete vo.lt az a kiegyensúlyozó erő, amely alkalmassá tette a heterogén elemekből álló közgyűlést arra, hogy munkáját simán és a város érdekében legjobban elvégezze. Egy hét választ el bennünket a polgármesterválasztástól és ennek az egy hétnek elégnek kell lennie arra, hogy minden oldalon elvégezzék végső számadásaikat, amely végső számadásoknak eredménye nem lehet más, mint az, hogy mindenki — Kossuth Lajos szavaival élve — „nagy körülményekhez illő, nagyszerű határozottságra“ jusson. A polgármesterválasztáson Budapest nagy érdekeinek kell győzni és nincs értelme annak, amire Viktor Emánuel vágyott, hogy a háborúban szép sebet kapjon. Ennek a küzdelemnek nem szabad sebesültjének lenni és a békének előbb kell elérkeznie, mint hogy a küzdelem — küzdelemmé válna. Tudjuk nagyon jól, hogy a pártok szívében mélyen gyökerező érzelmekkel kell számolni, de amely érzelmeket az okosság, a szükségszerűség kikerülhetetlen parancsszavával kell legyőzni. Kossuth Lajos egyik nagy beszéde jut eszünkbe, amelyet egy ország lázban izzó népéhez intézett. „Emeljük föl — mondotta — politikánkat a körülmények színvonalára, merítsünk erőt a rajtunk fekvő felelősség és polgári kötelesség érzetéből, nagy körülményekhez illő nagyszerű határozottságra. Tudom, hogy fáj darabról darabra összetörve látni, mit egy hosszú élet építgetett; de midőn az alap hibás, a dőlés fátuma kikerülhetetlen; s mielőttiink, kikre a gondviselés egy nemzet sorsát bízta, halandó ember gyarlóságai befolyást nem gyakorolhatnak“. Soha helyzetre jobban nem ülhettek ezek a szavak, mint arra a helyzetre, amelyben Budapest törvényhatósági bizottságának pártjai ma vannak. Emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára: az okosság szava parancsolja, hogy ne dacoljunk a körülményekkel, amelyek lelletetlenné teszik, hogy bármely párt is érzelmei szerint igazodjék. A közgyűlés pártjain mérhetetlen felelősség nyugszik és ebből a jelelősségből, a polgári kötelesség érzetéből kell erőt meríteni a nagyszerű elhatározásra, amely nem lehet más, mint Budapest nagy érdekeiért, a közgyűlés munkaképességéért, az alkotó tevékenység továbbfolytatásáért lemondani minden néven nevezhető érzelmi momentumról. Elismerjük, „nagyszerű határozottság“ kell ehhez. „Fáj darabról darabra összetörve látni, mit egy hosszú élet építgetett“, fáj harcos’és munkás idők egybefűző erejét feladni, fáj lemondani tiszteletreméltó reményekről és akarásokról; de Budapest közgyűlésére egymillió ember bízta rá városa sorsát. Ennek az egymillió embernek az akaratával dacolna az, aki nem ismerné fel a kikerül- hetetlent, hogy itt mindenkinek le kell mondani érzelmekről, reményekről s egyéni, vagy pártérdekekről, mert mindennél fontosabb Budapest békéje, Budapest fejlődése és haladása. PolSúrmesterleBM: Ripkii Ferenc, Bnrtzy István ét Sípfia Jtnő Márkus Jenő visszalépett — A három jelöltet a kijelölő-választmány egyhangúan és egyenlő helyen jelölte Széfméretek a meghívók a polgármesteri-választó közgyűlésre, amelyet szeptember 29-én tartanak meg Hétfőn délben a főváros kijelölő választmánya rövid tanácskozás után megejtette a jelölést a polgár- mesteri állásra, amely szerint egyenlően első helyen (aequo loco) jelölték R i p k a Ferencet. Bárczy Istvánt és S ip ő c z Jenőt. így tehát a polgármesterválaszíás, amelyre hétfőn este elmentek a meghívók, e három kandidátus közül fogja megválasztani Budapest polgármesterét, ha ugyan időközben a kompromisszumos tárgyalások eredményre nem vezetnek. A kijelölő választmány ülése nyugodt, sírna és rövid lefolyású volt. Csak az elnöklés kérdése körül volt vita, magát a jelölést percek alatt ejtették meg. A választmány minden tagja megjelent az ülésen és pedig a három kinevezett tag: Bódy Tivadar. Ernst Sándor és Kozma Jenő. valamint a választottak: B a r a c s Marcei. P e y e r Károly és Wolff Károly. Az ülésen eleinte R i p k a Ferenc főpolgármester elnökölt, de megjelentek a tanácskozás ideje alatt a főpolgármesteri hivatalban Szabó Imre tisztifőügyész és L a ni o 11 e Károly tanácsnok-főjegyző is, hogy a szükséges jogi-technikai felvilágosításokat megadják. A főpolgármesterrel együtt megjelent az ülésen dr. Némethy Károly tanácsjegyzö. a főpolgármesteri hivatal vezetője is. Az ülésen R i p k a Ferenc főpolgármester mindenekelőtt felolvasta a belügyminiszter leiratát, amelyben a főpolgármesternek az ülésen való helyettesítésével Gaár Vilmos fővárosi bizottsági tagot bízza meg. Ezután a pártök részéről Wolff Károly, B a r a c s Marcel és P e y e r Károly szólaltak fel. Mindnyájan egyöntetűen azt az álláspontjukat szögezték le, hogy ez az eset. amikor a föpolgámestert a kijelölő választmány elnöki székében a belügyminiszter által megbízott férfi helyettesíti, precedensül nem szolgálhat. Bejelentette azután a főpolgármester, hegy Márkus Jenő miniszteri tanácsos, volt fővárosi tanácsnok írásban jelentette be. hogy visszalép a polgármesterjelöltségtől. Miután az elnöklés kérdését közntegnyugvásra elintézték. R i p k a Ferenc főpolgármester elhagyta az elnöki széket és azt Gaár Vilmosnak adta át. A jelölés kérdésében a tanácskozás nagyon rövid lefolyású volt és délután egy órakor L a m o 11 e Károly tanácsnok-főjegyző elhagyta az üléstermet és örömmel jelentette a sajtó egybegyült képviselőinek, valamint a szintén jelenlevő Bárczy István. P a k o t s József. Bródy Ernő és Bedő Mór bizottsági tagoknak, hogy a döntés megtörtént. Egyformán első helyen jelölték Ripka Ferencet. Bárczy Istvánt és Sipőcz Jenőt. A tanácsnok-főjegyző híradása általános megelégedést keltett és eleven cáfolatául szolgált mindazoknak a híreszteléseknek, amelyek az utóbbi hetekben lábrakaptak. Ugyancsak nagyfontosságú eseménye a héttői napnak, hogy Ripka Ferenc főpolgármester kategorikusan kijelentette, hogy a polgármesterválasztó közgyűlést semmi szín alatt el nem h a !a s z t j á k, hanem azt, amint tervbevették, szeptember 29-én okvetlenül megtartják. A közgyűlési meghívók ily értelemben már szétmentek. A jobboldalnak és a baloldalnak egyaránt megvan a maga polgármesterjelöltje. Mind a két oldal becsületes küzdelmekben, tiszteletreméltó munkában forrott össze a maga jelöltjével. De maguk a jelöltek is köztiszteletben állnak és más erőviszonyok között úgy Bárczy István, mint Sipőcz Jenő kétségkívül ugyanolyan értékes és tiszteletreméltó polgármestere lenne Budapestnek, mint amilyen a múltban volt. Mindegyik oldal férfiasán ragaszkodik a maga jelöltjéhez. Ez is érthető és ez is megbecsülendő. De éppen ez a körülmény az, amely bizonyossá teszi, hogy ha akár a jobboldal, akár a baloldal jelöltje győzne a polgármesterválasztáson, a másik párt le- . győzöttnek, megszégyenítettnék érezné magát, ami természetes elkeseredést váltana ki. Az elkeseredés a megválasztott polgármesterrel szemben kétségkívül olyan indulatokat termein^, amelyek megbéníta- . riák a közgyűlés munkaképességét, megbénítanák Budapest haladását és újjáépülését. Az indulatok viharának, az elkeseredés felforgatásának kitenni pedig :ezt a várost senkinek sincs joga és bárki legyen az, aki a maga érzelmeit fölébe helyezi a város mérhetetlenül nagy érdekeinek, rettenetes bűnt követ el A jelölésnek mindenkit ki kell elégítenie, mert hiszen az összes pártok jelöltjei kivétel nélkül belemehetnek a küzdelembe, bár mindjobban kialakul a vélemény, hogy választási küzdelemről szó sem lehet, mert a pártok között való megegyezés révén kell Budapest új polgármesterének elfoglalnia díszes állását. A jelölés azonban bebizonyította azt, hogy itt senkinek nincsenek puccsszándékai, mindenki meg akarja tartani a törvényt és minden oldalon érvényesül az igazságosság és méltányosság szelleme. Ebben a pillanatban mégis azt kell mondanunk, hogy a polgármesteri széknek a pártok erőviszonyai szerint három komoly jelöltje van: Ripka Ferenc, Sipőcz Jenő és Bárczy István. Alig lehet kétséges, hogy a választás napjáig ez a helyzet megváltozik és Ripka Ferencet vagy egyhangúlag, vagy a legrosz- szabb esetben az egyik komoly jelölttel szemben választják meg Budapest polgár- mesterévé. Ebben a pillanatban még azonban csak ott tartunk, hogy három párt, három különböző jelölt mellé szögezte le magát, ami azonban nem prejudikálhat annak, hogy az utolsó napokban vagy szűkebb, vagy szélesebbkörű megegyezés történik a pártok között. A demokratikus blokk Bárczy István mellé állt, a keresztény községi párt kimondotta, hogy kitart Sipőcz mellett, ugyanakkor pedig az elmúlt héten az Egységes Községi Polgári Párt egyhangú szavazással Ripka Ferenc polgármestersége mellett döntött. A kormány álláspontja Ripka Ferenc főpolgármesternek a héten többízben volt alkalma Vass József helyettes-miniszterelnökkel tárgyalni. A sajtóban ezekről a tárgyalásokról különféle kombinációk jelentek meg és általánosságban azt hangoztatták, hogy ezek összefüggésben vannak a polgármesterkérdéssel. Különösen a baloldalról olyan híreket vetettek fel, mintha Ripka Ferenc főpolgármester vissza akarna lépni a polgármester- jelöltségtől. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a főpolgármesternek ez eszeágában sincsen és megválasztása óráról-órárci bizonyosabbá válik. A sajtó képviselői magához Ripka Ferenc főpolgármesterhez fordultak azzal a kérdéssel, hogy mi az alapja annak
