Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-27 / 4. szám
3 Budapest, 1926 január 27. Á belügyminiszter megsemmisítette az 1925-ös partbér megállapításokat A közgyűlés elé kerül a partbér-kérdés megoldása A négy dunai hajózási társaság, a F o 1 y a m-, D u ;i a-, Dél n é m e t- és Bel hajózási társaság, még a múlt év során megfelebbezte a belügyminiszterhez azt a közgyűlési határozatot, amely az 1924. évi partbéreket 1925-re az eddigiek háiomszoiosára emelte fel. Értesülésünk szerint a belügyminiszter döntése most érkezett meg a i ö v á r o s- h o z és ebben megsemmisítette az 1925. évi partbér-megállapi- tásokat. A belügyminiszter nagyjelentőségű határozata alapján újra a közgyűlés elé kerül az 1925. évi kivetés kérdése, még pedig valószinöleg az 1926. évi kivetéssel együtt, amelyre vonatkozólag — amint jeleztük — már a pénzügyi bizottság- döntött is, amennyiben az 1925. évi dijak változatlan ien- tartását javasolta. A belügyminiszter döntése folytán az egész kérdés a közgyűlés nyilvánossága elé kerül és remélhetőleg beható vita indul meg erről a problémáról. Meg vagyunk arról győződve, hogy a közgyűlés magáévá fogja tenni a Fővárosi Hírlap álláspontját, amelyben az osztrák Dunagőzhajózási társasággal tszómben jk,.ii 1 ö n 1 e gjle' s eljárást, illetve kivetést javasoltunk. Kétségtelen, hogy a partbérkérdést rendezni kell, még pedig nemcsak a köz- j gazdasági, hanem a pénzügyi érdekek figyelembe- | vételével is. A nagy per, amelynek sohasem lesz vége a népjóléti miniszter és a főváros között Vass József népjóléti miniszter a parlamentben feibivta a fővárost, hogy a korházvezetes gazdasági részét fokozottabb ellenőrzés alá vegye, egyben azonban nagy dicséretben illette a főváros közegészségügyét A fővárosnak van egy nagy pere a népjóléti miniszterrel, a kórházi ápolási dijak ügyében. Kormányok jöttek és kormányok mentek, a kórházi ápolási djiak kérdésében azonban a főváros és az illetékes miniszter sohasem értették meg egymást. A helyzet most is az, hogy a főváros hetven- egy néhány ezer korona napi ápolási dijat akar szedni kórházaiban, amivel szemben a népjóléti miniszter u g y t a 1 á 1 j ia, hogy az ötvenötezer K is elegendő. Vass József népjóléti miniszter budgetje tárgyalása alkalmával ebben a kérdésben nagyfontosságu nyilatkozatot tett a parlamentben. Kifejtette, hogy a főváros követelését nem tartja jogosultnak, ellenben felszólította .a főváros vezetőségét, hogy gazdálkodjék jobban a kórházakban és különösen a kórházak vezetésének gazdasági részét vegye fokozottabb ellenőrzés alá. Ugyanakkor azonban a miniszter a le gm e 1 e- gebben emlékezett meg a főváros vezetőségének érdemeiről, amelyek különösen a közegészségügy mintaszerűvé tétele t e- rén, a legteljesebb elismerésre méltóak. A miniszter szép szavai azonban ugylátszik nem elégítették ki a közgyűlés pártjait, mert amikor a miniszter -beszédét követő napon összeült a kórházi bizottság, a bizottság tagjai megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a népjóléti miniszter nem hajlandó a közkórházi ápolási dijakat ötvenötezer koronáról felemelni. A felszólalók kifejtették, hogy ez annyit jelent, hogy a főváros a folyó évben harminc milliárdot fizet rá kórházaira. A bizottság végül utasította a tanácsot. hogy feliratban kérje a minisztert az ápolási dijak felemelésére. Vass József népjóléti miniszternek a parlamentben tartott nagyfontosságu beszédének a budapesti kórházi ápolási dijakra és általában Budapest közegészségügyére vonatkozó részét szószerint való szövegében a következőkben közöljük: — Az ápolási és gyermekvédelmi költségek visszaháritásának kérdése tisztán egy pénzügyi, vagy mondjuk pénzügyminiszteri kérdés, mert hiszen őszintén szólva: engem ebből az egész kérdésből mi érdekel? Engem az érdekel, hogy a nekem szükséges hitelösszeget a t. nemzetgyűlés méltóztassék beállítani a költségvetésbe és ezt az államkincstár nekem folyósítsa. Hogy vájjon a pénzügyminiszter, illetve a pénzügyi kormány azután akár törvényerejű, akár törvényes külön felhatalmazás alapján milyen módon indemnizálja magát, illetőleg teremti elő ia nekem szükséges összeget, ez engem — őszintén szólva — mint tárcaminisztert nem érdekel. Azok ,a felszólalások tehát, amelyek a költségeknek visszarajoniro- zása. valamint a visszarajonirozás igazságosabbá tétele, vagy egy uj rendszerrel -való helyettesítése dolgában elhangzottak, engem közvetlenül nem érdekelnek. Nagyon szívesen veszem ezeket ad referendum és amikor ezt a kérdést tárgyalják, akkor a pénzügy- miniszter ur figyelmét fel fogom ezekre hivni. — Ami az ápolási költségek mértékének megállapítását illeti, itt bizonyos eltérés mindig van népjóléti minisztérium és a különböző kórházfentartók, de különösen a székesfőváros között. Meg kell mondanom egészen őszintén, hogy én magam részéről egészen bizalmatlan voltam hosszú időn keresztül mind a két számítással szemben. Azt gondoltam, hogy talán a minisztérium illetékes tényezői szempontjából, a székesfőváros illetékes tényezői tulkicsire méretezik a költségeket költségkímélés szempontjából. a székesfőváros illetékes tényezői pedig tul- nagyra méretezik, nem tudom, minő okból. Éppen azért -a múlt esztendő folyamán egy, a székesfőváros illetékes közegeit is ebbe a kérdésbe bevonó bizottságot küldöttem ki, amely azután megállapította a korona stabilizálásának >azt a kívánságát, hogy az 55.000 koronában az az összeg, amelyet -fejenként és naponkint egy székesfővárosi elsőrangú kórházban jogosan kérni lehet. Ezt megállapítottuk, és mivel akkor a drágasági nagy indexszám 160-on felül volt és .azóta ez szakadatlanul, hála -Istennek, csökkent és most 130 és egynéhány körül van, ennek következtében nem találom indokoltnak, hogy a székesfővárosra, vagy bármiféle más kórházra nézve az akkor megállapított ápolási költségek mértékét emeljem. Én magam részéről teljesen e 1 h i b á z o 11 n a k tartom a székesfőváros illetékes tény e z ő i n e k a z -t -a kívánságát, hogy az 55.000 koronában megméretezett ápoA Fővárosi Hírlap kimerítően informál mindenről, ami a városházán történik. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól. (VI., Szív-utca 18.) 1 á s i költség 70- és néhány ez e r k oro n ára emeltessék fel. Ez nem felel meg iaz okos és objektív gazdálkodási elvnek, de nem felel meg annak -a mértéknek sem, amelyet a különböző tényezők figyelembevételével alkalmaznunk !kell, józanul mérlegelve a lehetőségeket és szükségszerűségeket. — Ha a székesfőváros egyik-másik kórházában tényleg ilyen magasak az ápolási' költségek, akkor én árrá kérem -a székesfőváros tisztelt vezetőségét, méltóztassék ott jobban gazdálkodni, méltóztassék a kórházvezetésnek különösen a gazdasági részét fokozottabb ellenőrzés alá venni, méltóztassék a talán feleslegesnek mutatkozó közbenső fórumokat kiiktatni a kórház gazdasági igazgatásából, méltóztassék egyszerűbbé tenni az egész igazgatást éppen úgy, ahogyan ez a törekvés megvan az államnál is. —• Nagyon sajnálnám azonban, ha e megjegyzéseim olyan értelemben vétetnének, mintha én a székesfőváros illetékes tényezőivel szemben bizalmatlan volnék ezen a téren. Sem ezen a téren, sem más téren velük szemben bizalmatlan nem vagyok; viszont ne felejtse el azt a székesfőváros sem, hogy főhatóság vagyok, ennek következtében az objektiv kritikának előadására és .az intézkedéseknek megtételére nemcsak jogom van, hanem ez eminenter kötelességem is. Én tudom azt, hogy a székesfőváros óriási álodzatokat hoz és a székesfőváros vezetőségét, valamint polgárságát igen nagy elismerés illeti. Amit közegészségügy terén a székesfőváros produkált és amit fentart, az kétségkívül a iegelsörangu és minden elismerést megérdemel. Ha pedig itt köz- egészségügyről beszélek, akkor nemcsak kórházról beszélek, mert hiszen merem, megkockáztatni azt az állítást, hogy a székesfőváros sokkal nagyobb szolgálatot tett és tesz a közegészségügynek .akkor, amikor az útjait burkoltaira és portalanittatja, amikor vizvezetéket és csatornázást csinált, mint akkor, amikor a kórházait felállította, mert hiszen a csatornázás és a vízvezeték, a levegőnek egészségessé, iiist és pormentessé tétele, az árucsarnokoknak felállítása, az élelem ellenőrzése, egészséges voltának megvédése: ez több közegészségügyi ért-ék, mint a kórházak felállítása. — Amikor tehát én a prevenció fontosságát ez alkalommal is különösen kiemelem, de elismerem viszont az intézményeknek nagy értékét, ugyanakkor kérem a székesfővárost, -méltóztassék a rendkívül nehéz gazdasági viszonyok közé kórházainak gazdasági vezetésével beilleszkedni. _______ Ár verési hirdetés. Budapest székesfőváros tanácsa nevében ezennel közhírré tesszük, hogy 371,615.534 korona borfogyasztási adótartozás és járulékai fejében lefoglalt 822,633.000 koronára becsült ingóságokat, nevezetesen: Írógépek, divánok, garnitúrák, iotellek Íróasztalok, pénzszekrények, képek, székek, karszékek, csillárok, villanylámpák, kályhák, szekrények, villanyventillátor, személyautomobil, fogasok, állványok, viManyeröre berendezett borszivattyu, szívókészülékek, kéziszivatíyu, gummitömlö, az 1909. évi XI. törvénycikk 50—67. §§-ai értelmében V., Sas-utca 21, folytatólag VI., And- rássy-ut 8. szám alatt 1926. évi január hó 30-án, esetleg 1926. évi február hó 8-án, délelőtt 1 órakor nyilvános árverés utján eladjuk, esetleg vevők hiányában hatósági őrizet alá vesszük. Erről a venni szándékozókat azzal a hozzáadással értesítjük, hogy ,a 100 korona értéket meghaladó tárgyakat az első árverés napján csakis a becsár % részén, ellenben a második árverésen föltétlenül adjuk át a legtöbebt Ígérőnek azonnal való készpénzfizetés meleltt. Budapest, 1925. évi december hó 23-án. A székesfővárosi számvevőség IX., ügyosztálya. Árverési hirdetés. Budapest székesfőváros tanácsa nevében ezennel közhírré tesszük, hogy 371,615534 K borfogyasztási tartozás és járulékai fejében lefoglalt és 822,633.000 koronára becsült ingóságokat, nevezetesen: 98 darab különböző űrtartalma üres boroshordó, 8 hordó bor, villamos szivattyú, kéziszivatíyu, gummitörnlök. villamos feivonógép motorral, villamos borsziirőgép. borkorcsolya, vízmelegítő kazán, üst, 300 méter kantería, íróasztalok, asztalok, székek, padok az 1909. évi XI törvénycikk 59—67. §§-ai értelmében VI. Szerecsen-utca 23 (pincehelyiség) alatt 1926. évi január hó 30-án. esetleg 1926. évi február hó 8-án, délelőtt 10 órakor nyilvános árverés utján eladjuk, esetleg vevők hiányában hatósági őrizet alá vesszük. Erről a venni szándékozókat azzal a hozzáadással értesítjük, -hogy a 100 korona értéket meghaladó tárgyakat az első árverés napján csakis a becsár % részén, ellenben a második árverésen feltétlenül adjuk át a legtöbbet Ígérőnek azonnal 'Való készpénzfizetés mellett. Budapest, 1925 évi december hó 23-án. A székesfővárosi számvevőség IX. ügyosztálya. Meinl-lcá GRÜitWALD HENRIK BUDAPEST, VII., Vilmos-ceászár-ut 19. ALAPITTATOTT 1887. TELEFON SZ. 44—18, Cimfesíe'szeíi műterme. Specialista üvegtáblákban. FLOUR KÁROLY FELVONÓGYÁR BUDAPESTI FIÓKTELEPE VI., PODMANICZKY-UTCA 12. TELEFON 129—26.
