Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-21 / 29. szám
Tizenötödik évfolyam Ára sooo kor. Budapest, 1926 julius 21. 29. szám. i ULrJii 1 ■ J11 i^llJLL",i 1Jf• 11jj ■ íMIrJLliI r I ilJI i£I Ul:jirírlí i Lt fl^lr Ijj L*Tli^íLr í 111 * (I Előfizetési árak: Eeész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő= 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Postatak. csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám csütörtöki beszédével a magyar politikai élet fókuszába került, mert az ország, de legelsősorban Budapest életére nézve a Polgári Egység Klubjának megalakulása igen sokat jelent. Hogy ez a klub így ahogyan megalakult, megalakulhatott, annak előzményének ama szisztematikus munkának kellett lennie, amelyet évek hosszú során át gróf Bethlen István és kiváló munkatársai, elsősorban Ripka Ferenc végeztek. Ez a klubalakulás a jelszavas politika halálát és a régi, nemes, liberális tradíciók újjáéledését jelenti. Jelenti mindazt, ami alapja és kiinduló pontja lehet a termékeny polgári munkának és alkotó tevékenységnek. Nem véletlenül került ennek az alakulásnak az élére a termékeny polgári munka vezetésére Kállay Tibor. A zászló amelyet kigöngyölített, tiszta és mo- csoktalan, hiszen a legzivatarosabb időkben begöngyölve állott, akkor göngyölték még be, amikor még állott a régi történelmi Magyarország, amelynek visszaállítását az új vezér most legfőbb célul tűzte ki. Kállay Tibort Bethlen István szerencsés felfedező szeme látta meg és ö emelte ki a pénzügyminisztérium hivatalos szobájából, ahol vezető állást töltött be és tudományos munkát végzett. Fiatalon, politikától szűzen került a pénzügyminiszteri székbe, ahol meg akart maradni az ország sorsát szívén viselő és mással nem törődő szakembernek. A nemzetgyűlés izzó levegője, a politikai pártharcok talán hoszú ideig hidegen hagyták, de soha nem felejtünk el egy halk epizódot, amelyet nem sokan vettek észre és nem sokan jegyeztek fel Kállay Tibor életrajza számára. Az italmérési jogok revíziójáról volt szó és a iobbszélső antiszemiták elkesere- detten követelték Kállay pénzügyminisztertől felekezeti jelszavaik ad absurdum vitelét. És akkor egy pillanatra felcsillant Kállay Tiborban a régi liberális tradíciók letéteményese, a jövő egyik politikai vezére. Értelmetlenül és csodálkozva állott a követeléssel szemben és a maga szabolcsi kemény, magyaros őszinteségével kereken kijelentette., hogy történjék bármi, soha, semmiféle körülmények között nem nézte és nem fogja nézni, hogy kinek mi a vallása. Forradalmi hang volt ez akkor a nemzetgyűlés termében, mert a nemzetgyűlés tagjainak kilencven százaléka nem ezt az álláspontot vallotta. A kemény és őszinte hitvallás azonban megdöbbentette az embereket, senkinek nem volt egyetlen ellenvetése, mindenki némán és csöndben, tisztelettel állott meg a pénzügyminiszter liberális hitvallása előtt. Akik ezt a kis jelenetet megfigyelték, ettől a bátor pillanattól kezdve a liberálizmus egyik avatott vezérisé- gének kellett Kállay Tibort tartani. Nekünk budapestieknek azonban többet jelent Kállay Tibor, mert csütörtöki beszédében Budapest hegemóniája mellett tört lándzsát. A kommün után következő szomorú idők justic-mordot hoztak Budapést számára és megtették ezt a várost az ország megrontójának. Mesterséges uszítással egymás ellenségévé tették a várost és a falut és valósággal azt hirdették, hogy Budapest kezéből ki kell csavarni a vezető szerepet. Azóta erősen megváltozott az egész ország mentalitása és aléltan hullottak a semmibe az igazságtalan vádak, amelyekkel Budapestet illették. Üjból elismeri mindenki ennek a városnak nagy nemzeti tradícióit, elismeri a hatalmas önmagyarosító munkát, amelyet évtizedek hosszú során át végzett. Éppen azért a legnagyobb jelentőségűnek kell mondanunk Kállay Tibornak azt az akcióját, amellyel odaállt az élre és bátran hirdeti mindenkivel szemben, hogy Budapestnek kell lennie az ország vezetőjének. Nyíltan kimondja, hogy ő azt akarja, hogy Budapest legyen az ország ipari, kereskedelmi, szellemi és politikai vezetője. Budapest hegemóniájának visszaállításához van szüksége Kállay Tibornak arra a hadseregre, amelyet Budapest polgársága önként fog toborozni gróf Bethlen István politikája mellé, amely hivatva van a polgári társadalmat megmenteni a felforgatás veszélyétől, amely akár jobbról, akár balról fenyegetné. Ez a politika, amely Budapestet ismét jogaiba akarja iktatni, máris felismerte az utakat, amelyek ehhez a célhoz vezetnek. Ezek az útak elsősorban gazdasági természetűek. Kállay Tibornak máris meg vannak azok a követelései, amelyek ennek a városnak sorsát fölfelé fogják lendíteni. Csütörtöki beszédében máris hangoztatta, hogy a kormánynak és a kormányzópártnak észre kell vennie Budapestet annak a beruházási programmnak megállapításánál is, amelyet az egész országra kiterjedően tervez. Megállapította, hogy a szanálási krízis Budapest polgárságát érintette a legsúlyosabban és éppen ezért a szanálási hitelnek még fel nem használt részeiből Budapestnek erős követelései vannak. És odaállt egyszersmind Kállay Tibor a kisemberek mellé is és követelte, hogy a kormányzat szervei a kisemberek ügyes-bajos dolgaival is kellőképen foglalkozz zanak. Nem akarunk részletekbe menően foglalkozni a csütörtöki beszéddel, de ezek a kontúrok, amelyeket itt megrajzoltunk, azok az alapelvek, amelyek Kállay Tibor beszédéből élesen ugranak ki, mutatják, hogy ez a politika az, amelyet Budapest liberális, de a történelmi tradíciókat tiszteletben tartó és a termékeny munka útján haladni akaró polgárságnak magáénak kell vallani. Budapest józan polgársága hamarosan felismeri, hogy nincs más politika számára, mint az, amely Budapestet naggyá, boldoggá és gazdaggá akarja tenni és Budapest polgársága nem csatlakoz- hatik más zászló alá, csak az alá, amely ezt hirdeti. „Mi azt akarjuk, hogy Budapest legyen ennek az országnak vezetője“ Kállay Tibor nagy beszéde a Polgári Egység Klubjának alakuló ülésén — A numerus clausus eltörlésének útja Csütörtökön délután a Royal Szálló fehér termében megalakult a Pogári Egység Kubja. Azok a polgárok jöttek össze ebben a teremben, akik -— mint Siegescu József dr., a gyűlés elnöke mondotta — szélsőségmentes politikát akarnak. A polgárság már régen érezte hiányát egy olyan klubnak, amelyben társadalmi ér felekezeti különbségre való tekintet nélkül tömörülhetnek azok. akik ellene vannak a jelszavas, vagy örökké ellenzékieskedő oolitikának és alkotómunkát sürgetnek. És az a tömeg, amely ez alkalomra összegyűlt a körúti nagyszálló falai között, legbeszédesebben, legméltóbban demostrálta, hogy az új klub tényleg a polgári egység új erőssége lesz. Budapest komoly, dolgozó, békét és alkotó munkát akaró mérsékelt polgári társadalmának minden rétege elküldte a maga képviselőit. Demokratikus összevisszaságban gyülekeztek: magasrangú papok, egyetemi tanárok, előkelő politikusok, neves államférfiak, publicisták, jeles művészek, a színészvilág előkelőségei, közgazdasági, kereskedelmi kapacitások, bankvezérek, pénzemberek, gyárosok, vállalkozók, nagykereskedők, polgárrá szürkült tábornokok, ezredesek, nagy- és kishivatal- nokok, nagy- és kisiparosok, egészen a küzködő kis szatócsokig. Ott ismerkedett, vitatkozott a teremben a milliós város embertengerének mindenrendü és rangú polgára. Sok új arc, sok régi ismerős, a parlamentből vagy a közgyűlési teremből... Politikusok és kerületi kiválóságok felvonulása Sűrű egymásutánban, úgyszólván teljes számban vonulnak fel az Egységes Községi Polgári Párt vezető tagjai: Kozma Jenő dr., Becsey Antal, Ereky Károly, Siegescu József, Gaár Vilmos, Désy Géza, Scheuer Róbert, Bittner János, Holzer Sándor, And- réka Károly főkapitányhelyettes, Bakonyi János, Bánó Dezső, Baransky Gyula, Battenberg Lajos, Bayer Antal, Belatiny Artur, Bohn József, Csécsi-Nugy Miklós, Usetty Béla, Dinich Vidor, Erősdy Sándor nyugalmazott főispán, Faragó Sámuel dr., Farkas József min. tan. Glück Frigyes, Grosch Károly, Hoor Tem- pis Mór egyetemi tanár, Hohenburger Antal altábornagy, Iiódossy Gedeon, Krivasch Árpád, Marton János, Papp József dr., az Ügyvédi Kamara elnöke, Pallay Miksa, Sajó János, Sümeghy László közjegyző, Szombathy Kálmán, Zsiross István ezredes és még sokan. Eljöttek azután a politikusok is, akiket a parlamenti szünet ellenére a fővárosba hívott az alakulás híre: Zsitvay Tibor, Bessenyey Zénó, Erdőhegyi Lajos, Wild József, Görgey István, Kováts-Nagy Sándor, Mándy Samu,, Biró Pál, Szilágyi Károly, Gaál Endre, Berky Gyula, Németh Károly, Kállay Tamás, Dinich Ödön, Dréhr Imre, Erdélyi Aladár nemzet- gyűlési képviselők. A művészvilágot Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Alpár Ignác, Korb Flóris, Hegedűs Gyula, Teles Ede, Petrovics Elek és mások képviselték. Ott láttuk Vészi József, Csajthay Ferenc és Lándor Tivadar főszerkesztőket^ Fináczy Ernő egyetemi tanárt, Citó Sándor tábornokot, óbudai Freudiger Károlyt, Ullmann Ödönt, Dobrovics Péter volt országgyűlési képviselőt, Gál Mózest, Tóth Árpádot, báró Waldbott Ödönt, Bársony Elemért, Ernst Lajost, Gonda Henriket és még igen sok ismert közéleti férfiút. Hat órára volt jelezve a gyűlés kezdete, de már fél 6-kor olyan zsúfolt volt a tágas terem, hogy a hőség szinte elviselhetetlen lett... És még egyre új és új csoportok érkeztek. Csoportokban jöttek az Egységes Községi Polgári Párt kerületi helyi szervezeteinek, a Kelenföldi Polgári Kör, a III. kér. Polgári Kör, az Erzsébetvárosi Polgári Kör, a Budai Társaskör, a Nemzeti Polgári Párt deputációi, úgyhogy már a terem előcsarnoka is zsúfolásig megtelt és már mozdulni sem lehetett... '< A Polgári Egység Klubjának megalakulását nem előzte meg semmi lármás reklám, csalogató sajtó- kampány, vagy titkos toborzás. Akik jöttek, azokat a meggyőződésük, a jobb jövő akarása hozta el. Kállay Tibort elnökké választják Pontban hat órakor megnyílt az alakuló nagygyűlés ... Dr. Siegescu József prelátus, ez a népszerű, liberális főpap foglalta el az elnöki széket, bíborral szegett fekete selyem papi talárjában, prelátusi aranylánccal,, aranyfeszülettel a nyakában ... Általános figyelem kísérte megnyitó szavait. Helyeslő taps követte a prelátus szavait, aki ezután azt indítványozta, hogy az új Klub elnökévé Kállay Tibort válasszák meg. Egyhangú dörgő éljen volt erre a válasz, ami viharzóvá erősödött, mikor néhány perccel később Bessenyey Zénó, Baransky Gyula, Désy Géza és Ereky Károly kíséretében belépett Kállay Tibor a terembe... Néma csendben, feszülő figyelemmel, ezer várakozó szempár tapadt Kállay markáns alakjára, akinek szájából tulajdonképpen Bethlen gróf miniszter- elnök üzenetét akarták hallani, mert tudták a megjelentek, hogy a volt pénzügyminiszter alig pár órával előbb érkezett meg a miniszterelnök nyári otthonából, a somogyi Ilikéről... És Kállay újból bebizonyította, hogy nemcsak jó politikus, tetterős vezér, agilis szervező, hanem talpraesett, ötletes, fordulatos, kitűnő szónok is. A régi, történelmi Magyarországért — Azért jöttünk össze, — mondotta. — hogy kibontsuk Budapesten gróf Bethlen István zászlaját, ez alá a zászló alá sorakoztassuk Budapest polgárságát, s így megteremtsük az összhangot az ország nagy pilitikai közvéleményével, amely a maga többségében már régen ez alá a zászló alá sorakozott. Azért jöttünk össze, hogy megteremtsük a szellemi és politikai összhangot a főváros és a vidék között és megteremtsük azt a szervezetet, amelyre szükségük van az olyan felfogású és gondolkodású polKállay Tibor
