Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-06 / 1. szám
5 Budapest, 1926 január 6. jdontáosüSIiaSB* Hcg jtin Kophat ma Budapest Külföldi Kölcsönt Ereky Károly éles kritikája a tanácsról, amely a közgyűlés rovására minden hatalmat jogtalanul a kezébe kaparintott A sok ujesztendei prognosztikon közül, amely a főváros 1926. évi életére vonatkozólag elhangzott, inessse és visszhangosan ki fog emelkedni az a beszélgetés, amelyet a „Fővárosi Hírlap“ Ereky Károllyal folytatott és amely itt alább következik. Azzal mentünk el Ereky Károlyhoz, hogy adjon interjút a főváros jövő évi kilátásairól. Ereky Károly nyilatkozata azonban, ami az ő egyéniségének is teljesen megfelel, nem tör pülhetett sablonná, mert gondolatokban és jótanácsokban rendkívül gazdag nyilatkozatott tett a „Fővárosi Hírlap“ számára. Ereky, mint mindenkor, ezúttal is félretéve párt- és egyéb gátló szempontokat, a főváros egyetemének érdekében gazdag világítással mutatja be az utat, amelyen Budapestnek a jövő évben járnia kell. És amikor ezt cselekszi, szokatlanul éles kritikát mond a főváros tanácsáról. Ereky Károly kritikáját nagyon szivére kell venni a főváros törvényhatósági bizottságának, de legelsősorban magának a tanácsnak, amellyel szemben Erekynek igenis konkrét panaszai vannak. A nagyfontosságu és rendkívüli jelentőségű nyilatkozatot, amelyet Ereky Károly a „Fővárosi Hírlap“ munkatársa előtt tett, a következőkben adjuk: A törvényhatósági bizottság egyetlen loga: uj adókat megszavazni ... — A fővárosi törvényhatósági bizottság nem tud aktiv szerepet vinni a közgyűlésen, mert a tanács hatalmi túltengése oly erős, hogy a főváros ma fönnálló szervezete mellett kizárólag csak a tanács képes programmed adni és megvalósítani. Addig, amig az üzemek vezetésében és irányításában a törvényhatósági bizottság csakis statisztál, amig a házi bizottságokat a tanács nevezi ki és az autonómia nem engedi. hogy ezek a bizottságok az üzemek benső irányításába befolyjanak, ,amig az üzemek tényleges vagyoni és pénzügyi helyzete ki nincs derítve: addig természetesen rendkívül nehéz a törvényhatósági bizottságnak akcióba lépni az egészséges munkaprogramra érdekében. Akcióprogrammot végre is csak az adhat, akinek megvan hozzá a hatalma és akinek rendelkezésére állanak a szükséges adatok a tervek megkonstruálásához. A tanács az autonómia teljes birtokában ma egyedül volna képes arra. hogy akcióprogrammot adjon, mert a törvényhatósági bizottságnak a főváros semmiféle üzemére vagy ügyvitelére ingerenciája nincsen. Egy joga van a törvényhatósági bizottságnak: az. hogy uj adókat megszavazhasson. De abban a pillanatban, amikor na- gyobbszabásu akciót akarna indítani olyan értelemben, hogy alkotó munkát végezzen, nyomban szembe találja magát a tanáccsal, amely legújabban azt a vicces argumentumot találta ki. hogy az üzemekhez azért nem lehet hozzáengedni a törvényhatósági bizottságot, mert akkor a szociáldemokraták is bevonulnak az üzemekbe!... A szocialisfa mumus — Én a lefolyt néhány hónap alatt szerzett tapasztalataim során arról győződtem meg, hogy a szociáldemokratáknak a házi bizottságokban való résztvétele abszolúte veszélytelen és az üzemek kapitalisztikus irányú vezetése tekintetében nem ad aggodalomra okot. El sem lehet képzelni a szocialdemokratapártról, hogy szembehelyezkedve az egész világ kapitalista rendszerével és épen a budapesti üzemekben akarna bármily szerencsétlen uj elméletet megvalósítani. A tanácsnak persze nagyon alkalomszerűen jön a szociáldemokrácia réme és most a törvényhatóságot azon a címen tartja távol az üzemektől, hogy a szocialistákat nem lehet oda beereszteni. — Ilyen körülmények közt rendkívül nehéz mun- kaprogrammot adni, de azt, amit 1923 januárjában — tehát kereken három évvel ezelőtt — a közgyűlésen kifejtettem, azt ma is egyetlen munkaprogrammnak vallom. Tisztán, világosan kell látnunk a székesfőváros üzemeiben fekvő vagyon mennyiségét, tisztán kell látnunk az üzemek jövedelmezőségét. Enélkiil akcióprogrammot felállítani nem lehet! — Az 1923 január 19-i közgyűlésen ezzel a meg- okolással kértem a tanácsot, hogy az üzemek vagyoni helyzetéről és rentabilitásáról adjon elszámolást. Csakis ily előfeltétel után tudnánk terveket készíteni abban az irányban, milyen uj tőkék bevonásával lehetne egyes üzemeket tökéletesíteni és eszközölni azokat a műszaki befektetéseket, amelyek biztc&itani tudják ezeknek az üzemeknek fokozott jövedelmezőségét és amellett a mai drága pénz kamatjait is úgy tudják elviselni, hogy a drága kamat dacára, a befektetés még mindig hasznot tudjon hajtani. Ki kell keresni tehát a rentabilitási tervek alapián mindazokat az üzemeket, amelyek az invesztíció elviselésére képesek és amelyek külföldi kölcsön fölvételével lehetővé teszik az alkotó munka megindítását. — A helyzet t. i. a következő: Ma hiába fordulna a főváros a külföldhöz egy általános kölcsönért, amilyent annakidején fölvett B á r c z y István. Ma még a mezőgazdák sem kapnak úgy. amint a békében kaptak, mert a hitelező első kérdése: az a vállalat, amelynek a hitelt nyújtja, jövedelmező-e? Igen, vagy nem? Mikor én az angolokkal a mezőgazdasági hitei ügyében tárgyaltam, legelső kijelentésük az volt, hogy előttük a, jelzáloghitel teljesen ismeretlen és elavult fogalom. Ha Magyarországnak van 19 millió hold földje, — ez nekik még nemi imponál, mert Kanadában, Argentínában és más exotikus részeken többszázmillió hold föld áll rendelkezésükre és egy fillérnyi jelzálogot sem adnak rájuk. Persze, most az angol hitelező szempontjából az fontos, hogy az a mezőgazdasági vállalat, amelynek részére hosszúlejáratú kötvényhi'telt nyújt, kimutathatólag rentábilis vállakózás is legyen, amely a fölvett hitelt — ugyancsak kimutathatóan — a mezőgazdasági vállalat tökéletesítésére fordítja. Ha ezt kimutatni nincs mód és nem lehet rentabilitási számításokkal igazolni, hogy a mezőgazdasági vállalkozás jó üzlet, akkor senki sem kívánhatja az angol kispolgártól, hogy lejegyezze azokat 'a kötvényeket, amelyek a hitelnyújtás alapjául szolgálnak. — Egészen hasonló a helyzet a városi kölcsönök szempontjából is. A kormány egv protekciós nagy akcióval ki tudott eszközölni néhány millió dollárt a vidéki városok részére. De ha a főváros maga, vagy a főváros egyes üzemei hitelt akarnak igénybe venni a külföldtől, akkor ennek conditio sine qua non-ja az, hogy pontos kalkulációval és könnyen megérthető fényképekkel ellátott szép prospektusokon kifejtsék, hogy a kölcsön tényleg lukrativ, rentábilis vállalkozásokat jelent a főváros számára. Ha ezt nem csinálják meg, akkor a főváros a külföldön semmiféle hitelt nemi kaphat. — Ezért hangsúlyozom én az alkotó munka legfontosabb alapfeltételeként azt. hogy a ^ tanács készítse el azokat az üzemvizsgáló-jeientéseket, amelyeket három évi sürgetés után sem; kaptunk kézhez. Magának, a belügyminiszter által kiküldött üzemvizsgáló bizottságnak a jelentése is nélkülözi azokat az adatokat, amelyekre én hivatkozom. A tanács és az ugyancsak a belügyminiszter által kiküldött üzem- vizsgáló bizottság jelentését éppúgy „miegamerikáz- zák“, amint megamerikázták az én javaslataimat is, amelyek az üzemek precíz ellenőrzésére vonatkoznak. Ötven Íróasztal előtt kalaplevéve . . . — Van azonban ezen az alkotó munkán kívül a fővárosnak még sok rendezésre szoruló ügye. így maga a központi közigazgatás és a kerületi közigazgatás sok olyan problémája, amelyek többé nemi illeszthetők bele az ötven évvel ezelőtt készült fővárosi törvény kereteibe. Ezen a téren sem elegendő, ha egyszerűen panaszokkal és interpellációkkal igyekszünk a bajokon segíteni, hanem a főváros közönsége érdekében minél előbb meg kell reformálni az egészen gyámkodássá kifejlődött közigazgatást. Meg kell szüntetni azt a lehetetlen helyzetet, hogy a főváros a vállalkozó polgárság minden lépése elé akadályokat gördítsen s a polgárnak — ebben a néhány lépésében is — ötven íróasztal előtt kelljen levett kalappal a kezében megfordulnia, amig végre elintézik az ügyét. Hogy példaképen egy kis esetre hivatkozzam: a főváros szépészeti szempontból beavatkozik abba1, hogyha egy kereskedő a kirakatát át akarja építtetni. Elutasítják pl. azzal, hogy kirakata elüt a szomszédjáétól és csak akkor engedik meg neki az átépítést, ha a szomszédja is hasonlóan építtet. így akadályozza meg a „közigazgatási működés“ kiterjesztése a modernebb ízlésű rekonstrukciót. — A kerületi közigazgatásnál meg kell szüntetni azt az anomáliát, amelyet százezren sinylenek meg, hogy az embereknek egy csomó közlekedési alkalmatosságot kell igénybe venniök, amig végre eljutnak a kerületi elöljárósághoz. Ha valaki pl. kint lakik az I. közigazgatási kerülethez tartozó Kamara-erdőnél, akkor vasúton, villanyoson, siklókon vergődhe- tik el csak a kerületi elöljárósághoz. Ezeken a tarthatatlan viszonyokon végre is egyszer már változtatni kell s a közgyűlés kötelessége; hogy a központi és kerületi közigazgatás szervezetét tökéletesítse. Ha a tanács a helyzet magaslatán állana ... — És végül Budapest székesfővárosra háramlik az a kötelesség, hogy megindítsa az egész országban a nagyvonalú alkotó munkát. A vidéki kisebb- nagyobb városok nem tudnak annyi intelligenciát mozgósítani, mint a főváros lakossága. Ha a tanács csupa zseniális emeberből állana, akik megmutatták volna, mit tudnak a produktiv munka terén teremteni, akkor nem akarnám, hogy a fővárosi törvénynek megfelelően az autonómia adassák vissza a törvényhatóságnak. Akkor azt mondanám, hogy alkosson, dolgozzon, működjön a tanács továbbra is. De mivel, fájdalom, sem: a közigazgatás, sem a közművek kifejlesztése terén, sem egyéb tevékenységi területeken tfem látom, hogy a tanács a Ügyeljen bevásárlásainál Akár Szeged, akár Páris FRANCK mindenütt populáris. D. 177 O. 2 I. — Ve. 11. helyzet magaslatán állana, a legsürgősebb dolognak ezt tartom: el kell venni a jogtalanul kezébe kapa- rított hatalmát, amely a törvényhatósági bizottságot működésében megbénítja! Szervezkedik a VI. kér. Központi Polgári Kör Felszólítás a tagokhoz a vá'asztók névjegyzékének kiigazítása dolgában A VI. kerületi Központi Polgári Kör vasárnap délelőtt értekezletet tartott, amelyen JF ü- zesséry Zoltán elnökölt. Az elnök bejelentette, hogy Bayer Antalt betegsége gátolta a megjelenésben. A jegyzőkönyv hitelesítése után dr. Politzer Gusztáv ismertette a Kör szervezkedését: — Vezérek nélkül kezdtük meg a munkát, —, mondotta — most sem vezéreknek akartunk tábort szerezni, hanem az volt a célunk, hogy egy táborba gyűjtsük a hasonló gondölkozásu polgárokat. Alig kezdtük meg a szervezés munkáját, máris jelentős számmal gyűltünk össze megbeszéléseinken és hamarosan elérkezett az ideje annak, hogy táborunk számára vezérekről gondoskodjunk. Sikerült e célból K á 11 a y Tibort, hámori Biró Pált, C h o r i n Ferencet és Görgey Istvánt részűnkre megnyerni. Ezután bejelentette, hogy a Teréz-körút 34. számú házban sikerült olyan helyiséget találni, amely csekély átalakítással alkalmas otthona lesz a Központi Polgári Körnek. Január 24-ére ez a helyiség már berendezve várja a tisztújító közgyűlésre összegyűlő tagokat. Felszólította a tagokat, hogy addig is szorgalmasan toborozzák a tagokat, hogy a tisztújító közgyűlés impozáns legyen. Majd a választók névjegyzékének kiigazításáról beszélt. Figyelmeztette a tagokat, hogy mennyire fontos ez a kérdés: — Nekünk nem lehet más célunk — mondotta —• minthogy érvényt szerezzünk a törvénynek és a törvényerejű rendeleteknek. Minden tagnak arra kell törekedni, hogy mindenkit felvegyenek a névjegyzékbe, akit ez jogosan megillet és töröljék azokat, akik jogtalanul kerültek bele, — tekintet nélkül az illetők pártállására. Felszólította a tagokat, hogy erőteljes propagandát fejtsenek ki ezirányban. Ebben a munkájukban a vezetőség is segítségükre lesz, mert rninden este 6—8 óráig szívesen nyújt felvilágositást bárkinek a választási névjegyzék ügyében, a mostani ideiglenes helyiségben, a Szegfű-utca 5. szám alatt. Dr. Politzer Gusztáv előadása után a tagok beszámoltak; taggyüjtésük eredményéről, majd F ü- zesséry Zoltán bezárta az ülést. D-PAJ0R-SANAT0R1UM BUDAPEST, Vili., VAS-UTCA 17. SZÁM. Felvétetnek: Bel-, ideg-, és üdülőbetegek , Külön osztályok : Sebészet, nőgyógyászat, szülészet urológia és ortopédia. Nagy vizgyógyintézet. Orlhopéd- és Zander-szerii gyógytermek. Diétás konyha bejárók részere is. Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 140.000 K. Széchenyi Gyógyfürdő (a Városligetben) Thermálfürdők, külön sze'nsavas, iszap, iényfürdők és egyéb gyógytényezők.
