Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-07 / 27. szám
Budapest, 1926 Julius 7. 7 astakssfismo’ taiYÍM lllllLil» Hazai textiliparunk és a mapyar-cseli-szlovák vámháboru Szurday Róberfl kormányfőtanácsos nyUafkozata A csehszlovák agrárvámok dolgában egyelőre semmit sem enyhült a feszültség Magyarország és Csehország között és ámbár mindkét állam közgazdasági tekintélyei a minimális vámtételek miatt egyaránt rosszalóan és elítélően nyilatkoznak a cseh kormánykörök tendenciózus magatartásáról, mindazonáltal egyelőre semmi jel sem mutat a kölcsönös megegyezés felé. Alkalmunk volt legutóbb a hazai textilipar s a magyar-cseh vámháboruság között levő összefüggésről. Szurday Róbert kormáhyfőtanácsossal, a Magyar Textilgyárak Országos Egyesületének alelnökivel beszélgetést folytatni és ennek során a következő nagyérdekü információkat kaptuk: — Biztosra vehetjük, hogy a cseh-szlovák textilipar, amelynek Magyarország egyik igen fontos exportterülete, nem fog egykönnyen belenyugodni a Magyarországgal támadt vámháboruságba, annál is inkább, mert ennek egyik eredménye gyanánt az élelmiszerárak várható emelkedése a Cseh-Szlovák textilgyárak versenyképességét előbb-utóbb érzékenyen fogja érinteni. A magyar textilipar, őszintén szólva, nem táplál valami nagy reményeket a vámháboruság folytán előálló látszólag előnyös helyzettel kapcsolatosan, mégis csak vissza kellene térnünk a korábbi bázisra, Ha a belföldi igények emelkedésével számolva újabban sietős alapításokat is eszközölnénk, előbb-utóbb, mert hát egy vámháboru még sem tart örökké, az újonnan eszközölt beruházásokra végeredményben reá kellene fizetnünk. Kétségtelen viszont, hogy a külföld nem fogja elmulasztani, hogy a nálunk átmenetileg veszendőbe menő Csehszlovák pozíciók elhóditását meg ne kísérelje. Egyébként pedig csakis hátrányos lehet Cseh-Szlo- vákiára, ha rövid ideig tartó, átmeneti előnyök érdekében feláldoz egy hosszú időre szóló, konszolidált szerződéses viszonyt, ami már régóta létre jöhetett volna a két állam között a csehek mérsékeltebb magatartása mellett. — Végeredményben a cseh-szlovák gazdasági élet exponensei éppenséggel nem csodálkozhatnak azon, ha a magyar gabona és liszt száműzése folytán Magyarország a legélesebb retorziókat fogja alkalmazni és ennek során, — legalább remélhetőleg — a mindjobban fejlődő magyar textilipar is minden tőle telhetőt el fog követni, hogy a hazai szükségletet kielégítse, úgy minőség, mint ár és mennyiség tekintetében. Olcsó kötvény-hitelhez jut a magyar gyáripar Ősszel megalakul az ipari kötvényeket kibocsátó intézet — Az első kibocsátás 50 millió pengő névértékű kötvény lesz Or. Fenyő Miksa, a Gyosz. igazgatójának nyilatkozata Az ipari vállalatok körében már régebb idő. óta tapasztalható az .a törekvés, hogy termelési és invesztíciós célokra hosszú lejáratú és olcsó kamatozású hiteleket biztosítsanak a maguk számára. A példát erre főként a németországi ipartelepek nyújtották, melyeknek az amerikai piacokon már régebben sikerült igen tekintélyes mennyiségű köl- csönyt elhelyezni. A hazai vállalatok sorában annakidején a Rima murányi igen siekeresen tette meg az erre vonatkozó kezdeményező lépést, amiben persze döntő része volt a Kereskedelmi Bank nagyértékü amerikai relációinak. Nem kétséges, hogy a magyar iparvállalatok kötvénykibocsátásainál fokozott szerep fog jutni a pénzintézeteknek és a közeljövőben megalakuló kötvénykibocsátó intézet valójában a pénzügyi és ipari élet impozáns összefogását fogja reprezentálni. A kötvénykibocsátó intézet megalakulásának az előkészületeiről egyébként dr. Fenyő Miksa, a Gyosz igazgatója a következőképpen informált bennünket: —• Az ipari kötvények kibocsátása minden valószínűség szerint már az első őszi hónapokban meg fog történni, az erre a célra alakuló intézet közreműködésével. A kormány a legmesszebb menő jóakaratot tanúsítja a koncepcióval szemben, miután tudatában van azoknak az elsőrendű fontosságú érdekeknek, melyek az uj intézmény megalakulásához fűződnek. — A kötvénykibocsátó intézet működésének sikere biztosítottnak tekinthető és tevékenysége révén minden valószínűség szerint már karácsonyra jelentős pénzösszegek fognak a magyar ipari vállalatokhoz eljutni. Az előjelek szerint 88—90-es árfolyamon 7% százalékos kamatozásúak lesznek a kibocsátandó ipari kötvények, tehát viszonylag igen kedvezőek a hitelekre igényt tartó vállalatok szempontjából. A kötvények elhelyezése előreláthatólag a legsimábban fog végbemenni, miután a komoly angol és amerikai pénzügyi körök máris nagy érdeklődést tanúsítanak a regenerálódás előtt álló magyar gyáripar iránt. Az első kibocsátás névértéke 50 millió pengőt, azaz mintegy 625 milliárd koronát fog felölelni, ami hozzávetőlegesen fedezni fogja az ipari vállalatok legszükségesebb hiteligényeit. Természetesen az első sikeres kísérlet után a további újabb kibocsátással is meg fogunk próbálkozni. — Egyébként a megalakításra váró uj! kötvény- kibocsátó intézet létrehozásában igen tekintélyes szerepük lesz a fővárosi pénzintézeteknek is, az erre vonatkozó részletekről azonban még egyelőre korai lenne nyilatkoznom. Újabb hírek a Ganz-Danubius és a Ganz-villa- mossági fuziójárói. Újabban többször is felmerült annak a hire, hogy a G a n z-D anubius és a Gan z- villamossági fuzionálni fognak. Mint jó forrásból értesülünk, erre nézve az utóbbi időben valóban voltak komoly megbeszélések, de a fúzió sorsa bizonyos személyi természetű kérdések következtében egyelőre meglehetősen bizonytalan, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a fúzió előbb-utóbb ezeknek az áthidalásával létre ne jöhessen. A szén-importőrök kartellje. Mint ismeretes, a nagy szénbányák, érthető módon, arra akarják reá- birni a kormányzati tényezőket, hogy a külföldi szén beáramlását minden lehető eszközzel megakadályozza, vagy legalább is megszorítsa. Evvel a törekvéssel szemben, megbízható forrásból értesülünk, hogy a külföldi szén importálásával foglalkozó cégek körében máris megindult a szervezkedés abban az irányban, hogy ősszel már teljesen egységes fronton, egységes árpolitikával próbálják az importszenet elhelyezni. A Folyamhajózási közgyűlése. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. közgyűlése a társaság részvénytőkéjét 8, 820.000 pengőben, a részvények névértékét pedig egyenként 15 pengőben állapította meg és jóváhagyta az 1925. évi zárszámadásokat. Mn Flilöp ötuenéues Jubileuma Teljes csöndben ülte meg a héten a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselői kara a bank elnökének, Weisz Fülöpnek, féslszázados szolgálati jubileumát. Ennek a félszázadnak igazi értékét azok az idők, azok a körülmények és helyzetek adják meg, amelyeken át a magyar közgazdaság ezidő alatt szomorú vándorúját tette meg. Vannak ennek az ötven évnek derűs és reménnyel teljes korszakai is, de bizony a nagyobb rész, amelyre Weisz Fiilöp bankvezéri működése esik, szomorú és kietlen. Annál nagyobbak az érdemek, amelyeket Weisz Fiilöp szerzett és amelyeket nemcsak a magyar, de az egész közgazdasági világ őszintén méltányol. Lánczy Leó 1912-ben, tehát szinte a háború előestéjén vált meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatói állásától, amelyet azután Weisz Fiilöp vett át. Azóta nagyon válságos időkben másfél évtized műit el és a bankvezér számára ez a másfél évtized a küzdelmes és izgalmas munkának, szinte éjjelekre sem megszakadó, sorozata volt. Ezekben az időkben szilárdan és1 a közbizalom teljességében csak az olyan vágású pénzemberek tudtak megállni, mint Weisz Fiilöp, akinek szolidsága, realitása és puritán erkölcsei közmondásosak ebben az országban. Dr. Reiss Jenő a Tolnai Világlapja igazgatója lett. Néhány hónap előtt az lnterrexim, mint ismeretes, fuzionált a Hermes váltóüzlettel. A tranzakciót hosszas tárgyalások előzték meg. amelyek főleg a személyi kérdések elintézése körül forogtak. Végül azonban ez is megoldódott és dr. Reiss Jenő, az Inter- rexim vezérigazgatója a Hermesnél igazgatói beosztást kapott. A beosztott igazgatói tevékenység azonban, úgy látszik, nem elégítette ki Reiss ambícióit és ez az oka, hogy állását rövidesen hivatalba lépése után elhagyta. Most arról értesülünk, hogy dr. Reiss Jenő uj elhelyezkedést talált, igazgatói állást vállalt a Tolnai 'Világlapja cimü vállalatnál. LAKOS fcflSOS THKHRéKTÜZHeiiysyflR R.-T. BUDAPEST VÁROSI ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Irányi-utca sarok. Telefon: József 155—52. IRODA ÉS GYÁR: VIIL, BEZERÉDY-U. 8. Telefon : József 21—54. ECH KÁROLY! ÚTÉPÍTŐ- ÉS KÖVEZŐMESTER 1 ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ t BUDAPEST, VIL, ILKA-UTCA 4. SZÁM. | SCHŐNDORFER JENŐ MÉRNÖK központi! fűtési, szellöztetési, vízvezetéki és csatornázási berendezések vállalata BUDAPEST, Vili., GÓLYA-UTCA 22. Telefon: J. 131-72. ! Falkárpit, linkruszta, linoleum és stukolin menyezetek raktára. Nagy választék modern finom kárpitokban SÜDFELD SÁMUEL UTÓDA SÖ DF1LD GYULA, BUDAPEST Tatalom I"’9-64. V., Wíária VaSária utca IO. NAGY LAJOS MESTER VI., FELSŐ ERDŐSOR 25. SZÁM Mindenféle gyárak és építkezések t rvezése és kivitele. Költségvetés díjmentes. Gábriel és Társa mérnökök MŰSZAKI ÉS ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALATA Budapest, Vili., Német-utca 43. szám Telefonszám : József 114—14. Elektromos világítás! és motorikus berendezések tervezése és szerelése Szerelési anyagok és égők gyári raktára. Tornaszerek, szaba aim/1 iskolapadok és bútorok gyára Lopás Gyula, Budapest Hl. kér., Bécsi-út 85. sz. Telefon: 113-44. HÁZÁN ha semmi egyebet, de a TETŐT meg kell javítani. — Régi zsindelyíefőkeí lebontják és Eternit avagy más választott palával, vagy pedig csebefedik K^APPOVICS és KEFPiCH pala-és cseréptetőfedők VIi„ Bem-ufca 11. Telefon : J. 72-19 Régi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, átfedése — Évi jőkarbantarfás. Csigl@r laues vörösrózáru- és vegyipari gépgyáros Kórházak és laboratóriumok felszerelése. Vörösréz- edények és készülékek, vörösrézmosóüstök készítése és ónozása. Alumínium-hegesztés. Budapest, Vili. kér., Koszorú-utca 12. sz. Telefon: József 68—24. CONTINENTAL PNEU RnHnnpcf VT S7pmplunnk.!ilca 9S, kSSZÜlßkök Gummijavlfás Budapest, V, Személynök-utca Telefon 12-69
